Széttagoltság kora Flashcards
(22 cards)
Széttagoltság kora (évszám)
220-581
Három királyság kora(évszám)
220-265
Nyugati Jin(évszám)
265-316
Keleti Jin(évszám)
317-420
Déli és Északi dinasztiák kora(évszám)
420-589
Cao Cao
költő, hadvezér, északon egyesíti kínát, 220-ban a császár lemond Cao Pi javára
Vörösszírti csata
208, a cao pi vereséget szenved a rivális trónkövetelőktől, chibi zhi zhan
Cao Cao,Cao Pi Wei állama
legizmus, mezőgazdasági telepek(tuntian),katonai elit megteremtése,összefoglaló törvényköny(Xinlü), kilencfokozatú hivatalnok rendszer
Sima család megszerzi a hatalmat 265-ben, Luoyangban megalapítja a Jin dinasztiát Sima Yan
Shu han állam
221-263, Liu Bei, főminisztere Zhuge Liang
Wu állam
Sun Quan, főváros Nanjinban, megpróbálták a jancétól délre lévő nem han népeket egyesíteni
Három királyság története
Ming korban íródott regény,
Nyugati Jin dinasztia
Sima család, fel akarják számolni Cao Cao centralizációs reformjait,bukásának okai: di, xiongnu, belső konflikustok, politikai és gazdasági zűrvazar, kereskedelem és pénz válsága, éhinség –> sokan délre költöznek
Tizenhat nomád állam
317-439, őslakosok, nomádok által vezetett királyságok korszaka.
qiangok, dik –> katonai struktúra
xiongnuk, xianbei –>arisztokratikus, törzsi berendezkedés
kinai-nem kinai házasságok
a nomád elit a korábbi kínai államok legitim örökösének tekintették magukat
Északi és Déli dinasztiák kora
Nanbeichao, jellemző a belterjes arisztokratikus családok uralma, központosító törekvések
Északi Wei Birodalom
386-535,
- tabgacsok (xianbei törzs) legyőztés az északi kisállamokat
-szigorú, legista rendszert vezettek be
-sok családot telepítenek a főváros környékére -Datong
-Cui Hao: meghonosítja a kínai közogazgatási rendszereket, törvénykönyvet
-újfajta gazgasági folyamatok
-harc az avarokkal ( ruanruan)
-luxus iránti igény
-buddhizmus hatása
-SINIZÁLÓDNAK - új főváros Luoyang
-Xiaowen császár (471-499) betilotta a xianbei ruházkodást, nyelvet, neveket - támogatta a kínaikkal való házasságokat
Luoyang: kereskedőkkel gazdag, sok-sok buddhista kolostorok, társ.felső osztálya: túlköltekezés
a nép között feszültség –>524, hat helyőrség felkelése
534-535 –> felosztották
Nyugati Wei - elkínaisodott luoyangi arisztokraták
Keleti Wei - nomád, katonai életmód
utódai: Észai Qi(557-577)
Északi Zhou (556-581)
feszkó!! visszavonják a törvényt, a kínaiaknak kell felvenni xianbei nevet
Keleti Jin dinasztia
déli dinasztia, 317-420
-Jiankangban császárrá kiáltja ki magát
-Wang, Yu, Huan, Xie családok versengenek
-Sun En kalóz és varázsló, Öt mérő Rizs szekta lázadását 402-ben leverik
Déli Song
déli dinasztia,420-479
-északról nagy számú bevándorlók beolvadtak
-helyi előkelő családok és északi wei kir. támadásai
Déli Qi
479-502, déi dinasztia
Xiao Daocheng megerősítette a központi kormányzatot, felélénkítette a déli kereskedelmet
Liang-diansztia
502-549, déli dinasztia
-déli kereskedelem prosperál
Liang Wudi 502-550 , buddhizmus virágzik
548-ban egy tábornok Hou Jing fellázadt
Chen dinasztia
557-589 déli dinasztia
-Chen Baixian
-előkelőségeket kiszorítja
589-ben Siu bekebelezi
Élet, Észak és Dél
-új vallási rendszerek (vallásos taoizmus, buddhizmus)
-esztétikai alapozotságú világkép
-vallásos taoizmus virágzik
-politika és kultúra –> hangsúly inkább a periférián
-természetbe,belső világba történő visszahúzódás ( wen)
-szélsőséges harciasság (wu)
ÉSZAK
-nomádok letelepedése
-legista alapozottságú központosító és katonai expanziós törekvések
-kereskedelmi útvonalak kontrollálása
DÉL
-őslakosok asszimilációja
-han kínaiak letelepedése
-alacsony népsűrűség
-viszonylag fejletlen kereskedelem
-gyenge központi hatalom
-vagyonos arisztokrácia befolyása
Sichuan –>függetlenség, nemzetközi kereskedelem, jó term. adottságok, gazdagság!
déli dinasztiák –> hanok legitim örökösei
hat dinaszti akorának is nevezik ( liu chao)
Kultúra
festészet - Gu Kaizhi
kalligráfia - Wang Xizhi
költészet - Cao Zhi, Tao Yuanming, Ruan JI, Ji Kang, Xie Lingyun, Xiao Tong, Wenxuan gyűjtemény
mágikus próza - (GAN BAO 干寶: Sōushénjì 搜神記, LIU YIQING 劉義慶:
Shìshuō xīnyŭ 世說新語, LIU XIANG 劉向: Lièxiānzhuàn 列仙傳, GE HONG 葛洪:
Shénxiānzhuàn 神仙傳, WANG JIA 王嘉: Shíyíjì 拾遺記)
irodalomkritika (LIU XIE
劉勰: Wénxīn diāolóng 文心雕龍) felvirágzása, a taoista szövegek metafizikai és
ontologikus elemzése (a Dàodéjīnget 道德經, a Zhuāngzĭt 莊子 és az Yìjīnget 易經
összekapcsoló xuánxué 玄學 („titokzatos tanítás”), qīngtán 清談 („tiszta [emelkedett]
beszélgetések”) – WANG BI 王弼, GUO XIANG 郭象) és a vallásos taoista szekták (GE
HONG 葛洪: Bàopŭzĭ 抱樸子 c. műve, Mennyei Mesterek – Tiānshī 天師, Legfelsőbb
Tisztaság – Shàngqīng 上清, Szellemi Kincs – Língbăo 靈寶) megjelenése, a
buddhizmus képviselőinek (DAO’AN 道安, HUIYUAN 慧遠, AN SHIGAO 安世高,
KUMÁRADZSÍVA, DAOXUAN 道宣), a taoista-buddhista viták megjelenése és a
buddhizmus néhány alapvető irányzatának (vinaja, madhjamaka, jógácsára, Tiszta Föld
szekta) elterjedése
buddhista művészet első
remekművei (Longmen 龍門, Dunhuang 敦煌, Datong 大同)