Sérülések Flashcards
(33 cards)
Mitől alakul ki az ínsérülés?
Szinte minden esetben túlterheléstől.
Lehet egyszeri igen erős, de legtöbbször hosszú távú rossz terhelés vezet a trauma kialakulásához.
Külső okok: az edzés intenzitásának, a terhelésnek, az edzés hosszának vagy gyakoriságának növelése, sportcipő, vagy egyéb eszköz lecserélése, az ellenállás növelése
Belső okok: életkor (fiataloknál növekedés, idősebbeknél ín degeneráció), testsúly növekedése, helytelen technikával űzött sport, lazítás/nyújtás hiánya, kevés pihenő.
Túl gyors hirtelen terhelésnél nincs idő a kontrollált energiaraktározásra és leadásra, így az ínak túlterhelődnek.
Túl nagy kompressziós erő hatására az ínak össze tudnak préselődni csonttal, vagy bursával pl.ínhüvelygyulladás
Mely inak sérülnek a legtöbbször?
Alsó végtagon: Achilles ín, patella ín, csípő adduktorok, hamstring, tibialis posterior, peroneusok ínai.
Felső végtag: könyök, rotátorköpeny.
Mi az ínak feladata?
- Erőhatások (izom ereje, kinetikus láncon ható külső erő ) továbbítása a csontra
- Elasztikus energia tárolása és annak a mozgásba történő visszajuttatása (kb. 30%-kal csökkenti a futás energiaigényét).
Minél jobban megnyúlik az ín, annál több energiát képes tárolni, minél rugalmasabb az ín, annál jobban meg tud nyúlni.
Hogyan adaptálódik az ín a terheléshez?
Ha nagyobb erőhatások érik, több kollagén terhelődik, viszont nem közvetlenül edzés után, hanem 2-3 nappal később, mert először a regenerációs folyamat részeként kollagén leépülés, majd a felépülés zajlik,
Honnan lehet felismerni az ín sérülését?
- Fájdalom jól lokalizálható
- Növekvő reggeli merevség
- Csökkenő teljesítmény
- Erősebb terhelésre jelentkező fájdalom
- Pihenéskor, vagy kisebb terhelésre nem jelentkezik a fájdalom
- Bemelegítést követően enyhül, vagy elmúlik
- Tapintásra érzékeny
- Diszfunkció
Mivel lehet diagnosztizálni az ínsérülést?
Ultrahang, MRI
Mi az ínsérülés 3 fázisa?
- Reaktív tendinopátia
Válaszreakció hirtelen nagy terhelésre. Duzzadtabbá válik, de nem gyulladásos eredetű, hanem víz áramlik oda
- Dysrepair
A reaktív tendinopátiát követi, ha az ín tovább terheljük, az ín struktúrája lassan változni kezd, erezettsége idegellátottsága nő.
3.Degeneratív tendinopátia
Krónikus túlterhelés eredménye, a változások maradandóak, az ín struktúrája megváltozik, a kollagénstruktúra szervezettsége megbomlik, az ín vastagabbnak és csontosabbnak tűnik, jelentősen megnő a szakadás esélye.
Miért fontos megállapítani, hogy a páciens az ín sérülésének melyik fázisában van?
Mert a rehabilitációs tréning, amely az egyikben hatékony, a másikban rombolhatja a teljesítményt.
Mi a rehabilitáció menete a reaktív tendinopátia fázisában?
A reaktív szakasz 5-10 nap, az ín rendkívül sérülékeny, csak lassan növelhetjük a terhelést, csökkenteni kell a kompressziós és tenziós erőket is.
Izometrikus gyakorlatok segítenek az izomerő megőrzésében
Nyújtó gyakorlatokat hagyjuk a következő fázisra
SMR eszköz használható
Cross education
Alacsony terheléses feladatok pl. kerékpározás, úszás
A fasciális struktúrák késleltetett válasza a terhelésre: előfordulhat, hogy a tréning során nem érez fájdalmat, de másnapra romlik az állapota.
Mikor léphetünk tovább?
Ha elmúlt a fájdalom és a gyulladás (ha volt).
Mi a rehabilitáció menete a késői dysrepair és degeneratív tendinopátia fázisában?
Hosszú távú folyamat, lehet valaki egyszerre a reaktív és a degeneratív fázisban is, ha egy krónikusan túlterhelt ízületet ér hirtelen nagy erőhatás.
Használhatunk excentrikus és koncentrikus gyakorlatokat is.
Figyeljük meg melyik okozza a tüneteket és azt a fajta gyakorlatot eleinte kerüljük.
Egyszerre csak egy tényezőt (intenzitás, súly) módosítsunk.
Tersunk pihenőidőt, két napot hagyjunk ki két terhelés között.
Javítsuk az erőt és a kitartást is.
Keressük meg azon biomechanikai faktorokat, amelyek a probléma kialakulásához vezettek.
Krónikus tendinopátia esetén nagy valószínűséggel fellépett már az izomgyengülés, ezért nagyon fontos az erősítés.
Mik a tendinopátia rehabilitációjának alapelvei?
- Kiváltó okok felismerése, nem csak a sérülés kezelése
- A hosszú távú kezeletlen sérülés minden esetben az izomerő csökkenésével jár, ezért olyan gyakorlatokat kell adni, amelyek növelik az izomerőt, de nem terhelik az inat.
- Növelnünk kell az ín stressztűrő képességét. Kezdetben lassan, kis terheléssel dolgozzunk, 3-4 naponta.
- Eleinte izometrikus terhelést érdemes adni, mert az nem terheli az inat. pl. Achilles sérülésnél enyhén megemelt sarokkal állás.
- Mobilizáció, általános kondicionáló feladatok, az adott kinetikus láncot erősítő gyakorlatok.
- A sűrű, nagy ismétlésszámú terheléssel járó excentrikus, vagy koncentrikus-excentrikus gyakorlatokat csak óvatosan vezessük be.
Hogyan sérülhetnek a porcok?
- A csigolyák közti porckorong rostos szerkezetű, kopásra, kitüremkedésre, kiszakadásra hajlamos.
- A térdben lévő porckorongok, meniscusok kophatnak, szakadhatnak. (stop and go)
- A fülkagyló porcának a sérülése deformitást okoz.
Szakadás baleseteknél alakul ki, kopás hosszú távú túl- vagy egyoldalú terheléseknél alakul ki.
Mik a porc sérülésének a jelei?
- Duzzanat
- Fájdalom
- Mozgástartomány csökkenés
- ízületi merevség
Mi határozza meg a csontok erejét?
A csont erejének egyik legfőbb meghatározója a csonttömeg.
- Alak
- Mikroarchitektúra - szerves és szervetlen összetevők aránya
- Csontot alkotó szövetek tulajdonságai - kollagén cross-linkek, sejtek sűrűsége, vízmegkötő képesség
Befolyásolja:
- Nem
- Kor
- Genetika
- Táplálkozás
- Hormonális rendszer
Hogyan sérülhet a csont?
- Akut - egyszerű stressz-reakció, amely csontödémát okoz, de a csont folytonossága nem szakad meg, vagy csonttörés.
- Krónikus - fáradásos töréshez vezethet
Hogyan törhet el a csont?
- Hosszanti irányban, vagy keresztben
- Egyszerű (egy ponton), öszetett, darabos, zöldgally (csonthártya ép).
- Zárt, vagy nyílt
Hogyan gyógyul a csonttörés?
- Lokális gyulladás
- Vaszkularizáció (új erek képződnek)
- Porc majd primitív csontszövet képződik
- Remodelling fázis (érett csontszövet képződik)
Mi a csont túlterhelésének a folyamata?
- Csont túlterhelődése: MRI-n ödéma látható, tünetek nem jelentkeznek
- Stressz reakció: A csont struktúra repetatív túlterhelések következtében károsodik. Eleinte enyhébb fájdalom jelentkezik, amely pihenéssel csökken. Kezelés nélkül fáradásos törtéshez vezethet. MRI-vel, vagy csont scan-el vizsgálják.
- Fáradásos törés: A mikro traumák következtében a csontállomány sérül, a csontszövet állományában repedések keletkeznek, majd a csont eltörik.
A törés jól lokalizálható fájdalommal, duzzanattal és melegséggel jár.
A törés CT-vel, MRI-vel és röntgennel is kimutatható.
Mik az alacsony és a nagy kockázatú törések?
Az alacsony kockázatú törések gyorsabban válaszolnak a kezelésre.
pl. sípcsont mediális oldala, bordák, sarokcsont, combcsont teste, szárkapocscsont, singcsont teste
A magas kockázatú töréseknél a tenziós erők és a vaszkularizáció hiánya gyenge gyógyulási hajlamot okoz.
pl. combcsont feje, térdkalács, belboka szezámcsont
Mik a csonttörés rizikófaktorai?
- Nem: nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve, vékonyabbak a csontjaik, szélesebb a medencéjük, kisebb a combcsont nyaka.
- D-vitamin hiány: a csontok mésztartalma alacsony lesz és könyebben defromálódnak.
- Biomechanikai viszonyok: az alsó végtagok fokozott törési kockázatához hozzájárulhat a térdízület merevsége, a járás/futás során sarokra érkezés, a bordatörésekhez a lapocka instabilitása, vagy a thoracalis gerinc diszfunkciói.
- Az adott sportra jellemző tényezők: a tréningterhelés hirtelen változtatása, vagy a környezeti faktorok (pl. felület változtatása)
Hogyan zajlik az alacsony kockázatú csontoktörések rehabilitációja?
A törés a csont teljes átépülését követően tekinthető gyógyultnak (nem akkor, amikor lekerül a gipsz). 6-12 hét
Darabos, vagy teherviselő csontok átéülése egy évig is eltarthat.
Nem teherviselő csontok elmozdulás nélküli törései átépülhetnek rögzítés nélkül is.
Alacsony kockázatú törések esetén nincs szükség merev rögzítésre
- fázis - fájdalom csökkentése relatív pihenéssel. Alsóvégtagi fáradásos törések esetében a mindennapi akár teherviselő mozgások megengedettek, de a sporttevékenység felfüggesztendő.
A felsőtest sérülései esetén kerüljük a nagy intenzitású mozgásokat, könnyű kardival fenntarthatjuk a fittséget pl. medencében futás, elliptikus tréner, kerékpár.
- Akkor kezdődhet el, ha a sportoló 10-14 napja panaszmentes.
Könnyű terhelés, futóknál könnyű kocogás.
A terhelést 3-6 hét alatt emelhetjük vissza a sérülést megelőző szintre.
A sportoló állapotát folyamatosan monitorozzuk.
Sérülést okozó tényező megkeresése és kiiktatása
Erő, kitartás, rugalmasság, stabilitás, kinetikus láncok, motoros kontroll fejlesztése.
Hogyan zajlik a magas kockázatú törések rehabilitációja?
Magas kockázatú törések rehabilitációja állandó orvosi felügyeletet igényel.
Teljes tehermentesség, amíg a képalkotó vizsgálatok a szövetek gyógyulását jelzik.
Cross education, izometrikus terhelés.
Alacsony intenzitású kardiovaszkuláris gyakorlatok.
Amint a kezelőorvos szerint terhelhető a sérült végtag, az alacsony kockázatú törések rehabilitációjához hasonlóan járunk el.
Hogyan kezeljük a bőr fedett sérüléseit?
Vérömleny keletkezik, duzzadt, fájdalmas, véraláfutásos.
Közvetlen sérülés után hűtés és kompresszió, a jég közvetlenül a sérült bőrön nem alkalmazható, de mellette igen.
Később bevezethető a krioterápia és az elasztikus tape a nyirok elfolyás támogatására.
Hogyan látjuk el a bőr nyílt sérüléseit?
- Vérzéscsillapítás
- Sebtisztítás
- Kötözés
- Nyugalomba helyezés/rögzítés
- Fájdalom csillapítása
- Védőoltás ha szükséges
