Szociális feleletválasztós tesztbank Flashcards
(201 cards)
1
Q
- Mi tartozik Fiske (2006) társas alapmotívumai közé?
A) Valahová tartozás szükséglete
B) Hatalmi törekvés szükséglete
C) Anyagi biztonság szükséglete
D) Kreativitás szükséglete
E) Személyes siker szükséglete
A
A) Valahová tartozás szükséglete
2
Q
- Melyik motívum nem szerepel Fiske (2006) társas alapmotívumai között?
A) Sikerorientáció
B) Megértés
C) Kontroll
D) Bizalom
E) Önfelértékelés
A
A) Sikerorientáció
3
Q
- Melyik nem tartozik az én-fogalom meghatározásához James szerint?
A) Intellektuális szelf
B) Testi szelf
C) Belső szelf
D) Társadalmi szelf
E) Társas szelf
A
A) Intellektuális szelf
4
Q
- Melyik motívum NEM a szelfet vezérlő három alapmotívum egyike Fiske szerint
(1998)?
A) Dominancia
B) Megértés
C) Énfelnagyítás
D) Önértékelés
E) Társas elfogadás
A
A) Dominancia
5
Q
- Melyik nem tartozik az énbemutatás stratégiái közé?
A) Visszahúzódás
B) Önmegkedveltetés
C) Önreklám
D) Megfélemlítés
E) Példamutatás
A
A) Visszahúzódás
6
Q
- Mit jelent a „virtuális én” fogalma a szerepelméletben?
A) Az a kép, amit az alakítás során önmagunkról formálunk
B) Az online megjelenésünk az interneten
C) Az a szerep, amit sosem vállalunk
D) A társadalmi elvárásokkal szembeni belső én
E) A jövőbeli elvárásaink
A
A) Az a kép, amit az alakítás során önmagunkról formálunk
7
Q
- Mi a szerep Linton (1936) szerint?
A) A státus dinamikus aspektusa
B) A személyiség alakulása
C) A társadalmi elvárások kritikája
D) A biológiai szerepek megélése
E) A társadalmi normák megsértése
A
A) A státus dinamikus aspektusa
8
Q
- Mit jelent a beteljesült szerep?
A) Az egyén teljesen azonosul a helyzethez illő szereppel
B) A szerep mindig új formát ölt
C) A szerepet az egyén elutasítja
D) A szerep átalakul tapasztalattá
E) A szerep csupán ideiglenes
A
A) Az egyén teljesen azonosul a helyzethez illő szereppel
9
Q
- Melyik NEM szerepkonfliktus-megoldási stratégia a felsoroltak közül?
A) Szerepmegerősítés
B) Szelektív észlelés
C) Visszavonulás
D) Elvárások tudatosítása
E) Szerepküldők elszigetelése
A
E) Szerepküldők elszigetelése
10
Q
- Mit jelent az alapvető attribúciós hiba?
A) A megfigyelők túlbecsülik a személyes és alábecsülik a szituációs tényezőket
B) A cselekvő mindig másként látja a helyzetet
C) Az emberek nem hajlamosak következtetni
D) A szituációs tényezők dominálnak
E) A megfigyelők csak pozitív viselkedést észlelnek
A
A) A megfigyelők túlbecsülik a személyes és alábecsülik a szituációs tényezőket
11
Q
- Melyik állítás jellemzi a primácia hatást?
A) Az első információ túlsúlyos szerepet kap
B) Az utolsó információ hat a legjobban
C) Az érzelmi állapot torzít
D) Csak pozitív információk számítanak
E) A szerepek befolyásolják az észlelést
A
A) Az első információ túlsúlyos szerepet kap
12
Q
- Melyik attribúciós torzítás jellemző az „igazságos világba vetett hitre”?
A) Az emberek felelőssé teszik az áldozatot
B) A megfigyelők mindig objektívek
C) A cselekvés nem értelmezhető
D) A világ teljesen véletlenszerű
E) Mindenkit egyformán ítélünk meg
A
A) Az emberek felelőssé teszik az áldozatot
13
Q
- Mit állít Bandura reciprok determinizmusa?
A) A viselkedés, személyiség és környezet egymásra hat
B) A viselkedés kizárólag a személyiségtől függ
C) A környezet nem befolyásolja az embert
D) A tanulás csak megfigyelés útján történik
E) Az attribúció szubjektív
A
A) A viselkedés, személyiség és környezet egymásra hat
14
Q
- Melyik NEM jellemzője az attitűd fogalmának?
A) Kizárólag rövid távú hatása van
B) Meghatározza a reakciót
C) Tartalmaz érzéseket
D) Lehet kedvező vagy kedvezőtlen
E) Tárgyra irányul
A
A) Kizárólag rövid távú hatása van
15
Q
- Mi jellemzi a kognitív disszonanciát Festinger szerint?
A) A viselkedés és vélemény közti feszültség zavaró érzést kelt
B) A vélemény mindig alakul a viselkedéshez
C) A vélemény független a tapasztalatoktól
D) A viselkedés sosem változik
E) A disszonancia elkerülhetetlen
A
A) A viselkedés és vélemény közti feszültség zavaró érzést kelt
16
Q
- Mi NEM feltétele az attitűdváltozásnak Cooper és Fazio szerint (1984)?
A) A viselkedés tagadása
B) A felelősség vállalása
C) A következmények felismerése
D) Fizikai arousal megélése
E) Az arousal tudatosítása
A
A) A viselkedés tagadása
17
Q
- Mi a diffúz szerepek egyik jellemzője?
A) Általánosak, pl. nem, életkor, etnikum
B) Csak szervezetekben léteznek
C) Mindig választott szerepek
D) Kizárólag gyermekkorban jellemzők
E) Kifejezetten ritkák
A
A) Általánosak, pl. nem, életkor, etnikum
18
Q
- Melyik állítás igaz a szervezeti szerepekre?
A) Hatásuk a szervezeten kívül is érvényesülhet
B) Kizárólag a munkahelyi kontextusra korlátozódnak
C) Nincs társas jelentésük
D) Nem járnak kötelezettségekkel
E) Mindig ideiglenesek
A
A) Hatásuk a szervezeten kívül is érvényesülhet
19
Q
- Mit nevezünk homlokzatnak Goffman szerint?
A) A kifejezéskészlet, amit szerepalakítás során alkalmazunk
B) Az a tér, ahol a szerep zajlik
C) A társadalmi én definíciója
D) Az egyén külső megjelenése
E) A szerepelhárítás egyik formája
A
D) Az egyén külső megjelenése
20
Q
- Mit jelent a „központi vonás hipotézis”?
A) Bizonyos tulajdonságok aránytalanul nagy hatással bírnak
B) Minden tulajdonság egyenlő súlyú
C) A személyiség értékelése véletlenszerű
D) Az érzelmi állapot határozza meg a benyomást
E) A külső megjelenés dominál
A
A) Bizonyos tulajdonságok aránytalanul nagy hatással bírnak
21
Q
- Melyik jellemzője az átlagolási modellnek (Anderson, 1981)?
A) A bemeneti jellemzők számtani átlaga számít
B) A leggyakoribb jellemző dominál
C) A negatív információk mindig kizáró okok
D) Az első benyomás maradandó
E) A szerep alakítja a megítélést
A
A) A bemeneti jellemzők számtani átlaga számít
22
Q
- Mit állít a hálózatmodell (Bower, 1981)?
A) Az érzelmi állapot befolyásolja, hogy mely jellemzők hozzáférhetők
B) A jellemzők véletlenszerűen aktiválódnak
C) A személy megítélése független a hangulattól
D) Az értékelés lineárisan történik
E) A szituáció nem befolyásolja az észlelést
A
A) Az érzelmi állapot befolyásolja, hogy mely jellemzők hozzáférhetők
23
Q
- Melyik példa illik a „negatív túlsúly” jelenségére?
A) Egyetlen hiba elhomályosít több pozitív tulajdonságot
B) Az első információ dominál
C) A pozitív élmények intenzívebbek
D) A semleges viselkedés feltűnőbb
E) A pozitív visszajelzéseket tartósabban megőrizzük
A
A) Egyetlen hiba elhomályosít több pozitív tulajdonságot
24
Q
- Mi jellemzi a cselekvő–megfigyelő különbséget?
A) Cselekvő a helyzetnek tulajdonít, megfigyelő a személyiségnek
B) Mindkettő a viselkedést elemzi
C) Cselekvő mindig objektív
D) A megfigyelő torzít pozitív irányba
E) A megfigyelő mindig pontos
A
A) Cselekvő a helyzetnek tulajdonít, megfigyelő a személyiségnek
25
25. Mi az én-erősítő attribúciós torzítás?
A) Saját érdemünknek tulajdonítjuk a sikert
B) Másokat hibáztatunk
C) A környezetet tesszük felelőssé
D) Nem keresünk okokat
E) A kudarcot értékeljük túl
A) Saját érdemünknek tulajdonítjuk a sikert
26
26. Mi az én-védő torzítás?
A) A kudarcot nem saját hibánknak tekintjük
B) Minden viselkedést pozitívan értékelünk
C) Mások sikerét lekicsinyeljük
D) Elutasítjuk a visszajelzést
E) Az önkritika kizárt
A) A kudarcot nem saját hibánknak tekintjük
27
27. Mit jelent a Higgins-féle szelfdiszkrepancia elméletben az „ideális én”?
A) Az a kép, amit el szeretnénk érni
B) Az a kép, amit mások elvárnak tőlünk
C) A jelenlegi énképünk
D) A szociális szerepünk
E) A belső gyengeségeink
A) Az a kép, amit el szeretnénk érni
28
28. Melyik a szelfdiszkrepancia három fő típusa közül a „szülői elvárások” mentén meghatározott én?
A) Elvárt-én
B) Aktuális-én
C) Virtuális én
D) Spirituális én
E) Szociális én
A) Elvárt-én
29
29. Mi NEM tartozik az attitűd összetevői közé?
A) Ösztönös reflexek
B) Kognitív nézetek
C) Érzelmi értékelések
D) Viselkedési szándékok
E) Félelmek és vágyak
A) Ösztönös reflexek
30
30. Milyen hatása lehet az attitűdnek?
A) Meghatározza a reakciót és aktivitást
B) Csak az érzelmeket befolyásolja
C) Csak rövid távon fejti ki hatását
D) Kizárólag viselkedéses formában jelenik meg
E) Hatása ritkán mérhető
A) Meghatározza a reakciót és aktivitást
31
31. Melyik példázza a konatív attitűdkomponenst?
A) Egy személy döntése, hogy részt vesz egy tüntetésen
B) Az illető vélekedése egy politikai pártról
C) Egy emlék gyerekkorból
D) Egy érzelmi reakció egy dalra
E) Egy személyes érték
A) Egy személy döntése, hogy részt vesz egy tüntetésen
32
32. Mi történik kognitív disszonancia esetén Festinger szerint?
A) A gondolkodás változik, hogy oldja a viselkedéssel való ellentétet
B) Az egyén felhagy az önreflexióval
C) A személyiség átstrukturálódik
D) A külső elvárásokhoz igazodik a viselkedés
E) A szituáció kerül kerül fókuszba
A) A gondolkodás változik, hogy oldja a viselkedéssel való ellentétet
33
33. Mit jelent az „arousal” Cooper és Fazio (1984) modelljében?
A) Fiziológiai izgalmi állapot
B) Szimbolikus gondolat
C) Viselkedési döntés
D) Külvilág visszajelzése
E) Kognitív emlék
A) Fiziológiai izgalmi állapot
34
34. Mi NEM szükséges az attitűdváltozáshoz a disszonancia-redukció során?
A) A disszonancia figyelmen kívül hagyása
B) Következmények felismerése
C) Felelősségvállalás
D) Arousal megélése
E) Arousal tudatosítása
A) A disszonancia figyelmen kívül hagyása
35
35. Mit jelent a „tükörszelf” fogalma?
A) Mások visszajelzéseiből alkotott énkép
B) Belső önmegfigyelés
C) A gyermekkori énkép újraértékelése
D) A spirituális önkép
E) A testi szelf ábrázolása
A) Mások visszajelzéseiből alkotott énkép
36
36. Melyik NEM szerepel az én-fogalom kialakulásának forrásai között?
A) Biológiai meghatározottság
B) Társas összehasonlítás
C) Tükrözött értékelések
D) Viselkedés önészlelése
E) Gondolatok és érzelmek
A) Biológiai meghatározottság
37
37. Milyen célja lehet a felfelé irányuló társas összehasonlításnak?
A) Inspiráció, önfejlesztés
B) Mások lebecsülése
C) Elégedettség elérése
D) Negatív énkép megerősítése
E) Hibák elfedése
A) Inspiráció, önfejlesztés
38
38. Mit jelent a „reflektorfény-hatás”?
A) Túlbecsüljük, hogy mások mennyire figyelnek ránk
B) Másokra vetítjük saját hibáinkat
C) Túlfényezzük saját sikereinket
D) Mások visszajelzését figyelmen kívül hagyjuk
E) Képtelenek vagyunk kritikát elfogadni
A) Túlbecsüljük, hogy mások mennyire figyelnek ránk
39
39. Melyik állítás igaz az identitás fogalmára?
A) Az énfogalom társas aspektusait foglalja magában
B) A személyiség stabil, belső része
C) Az aktuális hangulatoktól függ
D) Csak biológiai alapokra épül
E) Nincs köze a társadalmi szerepekhez
A) Az énfogalom társas aspektusait foglalja magában
40
40. Melyik NEM tartozik a „szereptorta” modell dimenziói közé?
A) Munkahelyi teljesítmény
B) Vallási szerep
C) Politikai identitás
D) Etnikai hovatartozás
E) Aktuális élethelyzet
E) Aktuális élethelyzet
41
41. Melyik jellemző az énfelnagyításra?
A) Hajlamosak vagyunk túlértékelni saját sikereinket
B) Csak másokat értékelünk felül
C) Saját hibáinkat hangsúlyozzuk
D) Objektív módon értékeljük magunkat
E) Elkerüljük az összehasonlítást
A) Hajlamosak vagyunk túlértékelni saját sikereinket
42
42. Milyen kulturális különbség befolyásolhatja az önértékelést?
A) Individuális vagy kollektivista háttér
B) Urbanizáció foka
C) Társadalmi nem
D) Technológiai hozzáférés
E) Vallási meggyőződés
A) Individuális vagy kollektivista háttér
43
43. Melyik felel meg az aktuális énnek a szelfdiszkrepancia-elméletben?
A) A jelenlegi állapotunkról alkotott kép
B) Amit mások elvárnak tőlünk
C) A gyermekkori énrész
D) A képzeletbeli önkép
E) A múltbeli hibák összegzése
A) A jelenlegi állapotunkról alkotott kép
44
44. Melyik tényező NEM szerepel az önértékelés torzításának forrásai között?
A) Társadalmi osztály
B) Hangulat
C) Aktuális siker
D) Kulturális háttér
E) Kudarcélmény
A) Társadalmi osztály
45
45. Melyik jellemzi a szándékolatlan viselkedés attribúcióját?
A) A következményre koncentrálunk
B) A személyiség a fő ok
C) A motiváció mindig egyértelmű
D) A viselkedés szándékos beavatkozás
E) Az eredmény irreleváns
A) A következményre koncentrálunk
46
46. Mit állít a viselkedés, motiváció és kompetencia összefüggése az attribúciós elmélet szerint?
A) Ezek szoros kapcsolatban állnak egymással
B) A viselkedés független a motivációtól
C) A kompetencia csak biológiai adottság
D) A motiváció kizárólag belső tényező
E) Csak kompetens személyek viselkedése értelmezhető
A) Ezek szoros kapcsolatban állnak egymással
47
47. Mi a különbség a „szelf” és az „én” fogalma között?
A) A szelf a mélyebb személyes központ, míg az én annak kognitív leképeződése
B) A szelf inkább társadalmi, az én biológiai fogalom
C) A szelf az aktuális énkép, az én a jövőbeli törekvés
D) A szelf az értékek összessége, az én a döntéshozó funkció
E) A kettő szinonimaként kezelhető
A) A szelf a mélyebb személyes központ, míg az én annak kognitív leképeződése
48
48. Melyik NEM tartozik az énbemutatás stratégiái közé?
A) Azonosulás
B) Önreklám
C) Megfélemlítés
D) Önmegkedveltetés
E) Példamutatás
A) Azonosulás
49
49. Melyik példázza a „szerepen belüli konfliktust”?
A) Egy oktatót másképp értékel a hallgató és a tanszékvezető
B) Egy nő nem tudja összeegyeztetni anyai és munkahelyi szerepeit
C) Egy sportoló egyszerre edző és játékos
D) Egy vezető új pozícióba kerül
E) Egy alkalmazottat áthelyeznek másik részlegbe
A) Egy oktatót másképp értékel a hallgató és a tanszékvezető
50
50. Melyik NEM szerepkonfliktus-kezelési stratégia a Merton-féle modellben?
A) Az ellentmondó elvárások tudatosítása
B) Szelektív észlelés
C) Szerepküldők elszigetelése
D) Beteljesült szerep aktiválása
E) Visszavonulás
D) Beteljesült szerep aktiválása
51
51. Mi jellemzi a „virtuális én” fogalmát a szerepelmélet szerint?
A) A szerepalakítás során formálódó énkép
B) Az online jelenlétünk szimbolikus tükre
C) Egy szándékosan eltitkolt személyes én
D) A társadalmi elvárások összessége
E) A jövőbeli ideális énkép
A) A szerepalakítás során formálódó énkép
52
52. Mit jelent az „önbeteljesítő jóslat”?
A) A másokkal szemben támasztott elvárásaink viselkedést formálnak
B) A saját múltbeli hiedelmeink nem változtathatók
C) A siker a véletlenen múlik
D) A csoportnormák mindig érvényesülnek
E) A saját énkép mindig felülírja a csoporthatást
A) A másokkal szemben támasztott elvárásaink viselkedést formálnak
53
53. Melyik állítás példázza az „igazságos világba vetett hit” torzítását?
A) „Biztos valamit tett, hogy ez történt vele.”
B) „Ez csak véletlen lehetett.”
C) „Ilyen dolgok bárkivel előfordulnak.”
D) „A körülmények tehetnek róla.”
E) „Ez statisztikai szükségszerűség.”
A) „Biztos valamit tett, hogy ez történt vele.”
54
54. Mit állít a reciprok determinizmus Bandura szerint?
A) Viselkedés, személyiség és környezet kölcsönösen hat egymásra
B) A személyiség önállóan irányítja a viselkedést
C) A környezet determinálja a személyiséget
D) A viselkedés nem függ a társas helyzettől
E) A tanulás kizárólag megfigyelésen alapul
A) Viselkedés, személyiség és környezet kölcsönösen hat egymásra
55
55. Mi szükséges az attitűdváltozáshoz Cooper és Fazio szerint?
A) Fizikai arousal megélése és annak tudatosítása
B) A vélemény szándékos elutasítása
C) A szociális normák megerősítése
D) A múltbeli attitűdök felülírása
E) Az attitűd tárgyának megváltoztatása
A) Fizikai arousal megélése és annak tudatosítása
56
56. Mit jelent a „konatív” komponens az attitűdökben?
A) A viselkedésre irányuló szándékokat
B) Az érzések és értékelések kifejezését
C) A gondolati meggyőződéseket
D) A társadalmi elvárások elfogadását
E) A kognitív torzítások megjelenését
A) A viselkedésre irányuló szándékokat
57
57. Melyik nem szerepel az én-fogalom felépítésének forrásai között?
A) Szakirodalmi meghatározások
B) Gondolatok és érzelmek
C) Társas összehasonlítás
D) Tükrözött értékelések
E) Viselkedés önészlelése
A) Szakirodalmi meghatározások
58
58. Melyik motiváció NEM szerepel a szelfet vezérlő három alapmotívum között Fiske szerint?
A) Hatalomigény
B) Megértés
C) Énfelnagyítás
D) Önértékelés
E) Társas elfogadás
A) Hatalomigény
59
59. Mit jelent a „reflektorfény-hatás”?
A) Túlbecsüljük, hogy mások mennyire figyelnek ránk
B) Nem vagyunk képesek önreflexióra
C) A társas helyzetekben mindig elkerüljük a figyelmet
D) Csak a vezető szereplők számítanak
E) A társas elfogadottságunk mindig objektív
A) Túlbecsüljük, hogy mások mennyire figyelnek ránk
60
60. Melyik jellemzője az aktuális-énnek a szelfdiszkrepancia-elméletben?
A) Ahogyan jelenleg látjuk magunkat
B) Az, amit mások elvárnak tőlünk
C) Az, amit ideálisnak tartunk
D) A múltbeli tapasztalataink összegzése
E) A szociális szerepeink átlaga
A) Ahogyan jelenleg látjuk magunkat
61
61. Melyik példa illik a lefelé irányuló társas összehasonlításhoz?
A) Olyanokhoz hasonlítjuk magunkat, akik nálunk rosszabb helyzetben vannak
B) Magasabb teljesítményű személyekhez viszonyítunk
C) Saját hibáinkat felnagyítjuk
D) Mindig az ideális énképhez hasonlítunk
E) Másokat önmagunkhoz mérünk
A) Olyanokhoz hasonlítjuk magunkat, akik nálunk rosszabb helyzetben vannak
62
62. Melyik torzítás jellemzi a primácia hatást?
A) Az elsőként kapott információ túlzott hatással van az észlelésre
B) Az utolsó információ formálja a döntést
C) A negatív információk megerősítést nyernek
D) A csoportnyomás miatt az első vélemény a meghatározó
E) A legfrissebb benyomás döntő
A) Az elsőként kapott információ túlzott hatással van az észlelésre
63
63. Melyik jellemző az átlagolási modellre?
A) A bemeneti jellemzők számtani átlaga számít
B) A központi vonások dominálnak
C) Minden információ egyenlő súlyú
D) A negatív jellemzők mindig kizáró okok
E) Az összes jellemző összeadódik
A) A bemeneti jellemzők számtani átlaga számít
64
64. Melyik attribúciós torzítás írható le így: „Ha valaki szenved, biztos ő a hibás”?
A) Igazságos világba vetett hit
B) Én-erősítő torzítás
C) Cselekvő-megfigyelő különbség
D) Reciprok determinizmus
E) Holdudvarhatás
A) Igazságos világba vetett hit
65
65. Melyik nem jellemző a hálózatmodellre (Bower, 1981)?
A) Az érzelmi állapot hatással van az elérhető jellemzőkre
B) A hozzáférhetőség hangulatfüggő
C) Minden jellemző egyformán hozzáférhető
D) Az információk asszociatív kapcsolatokban tárolódnak
E) Az észlelés kontextusfüggő
C) Minden jellemző egyformán hozzáférhető
66
66. Melyik három tényező összefüggését vizsgálja az attribúciós modell szerint Kassin és munkatársai?
A) Viselkedés – motiváció – kompetencia
B) Hangulat – személyiség – kontextus
C) Elvárás – viselkedés – emlékezés
D) Szituáció – énkép – kontroll
E) Személyiség – csoport – norma
D) Szituáció – énkép – kontroll
67
67. Melyik jellemző igaz a szervezeti szerepekre?
A) Hatásuk túlmutat a szervezeten belüli kontextuson is
B) Mindig alacsony befolyással járnak
C) Csak formális szervezetekben léteznek
D) Nem befolyásolják az énképet
E) Átmenetiek és véletlenszerűek
A) Hatásuk túlmutat a szervezeten belüli kontextuson is
68
68. Mi jellemző a diffúz szerepekre?
A) Általános társadalmi kategóriákhoz kötődnek, mint nem vagy etnikum
B) Csak munkahelyi környezetben jelennek meg
C) Folyamatosan változnak helyzettől függően
D) Egyéni preferenciákon alapulnak
E) Mindig önként vállaltak
A) Általános társadalmi kategóriákhoz kötődnek, mint nem vagy etnikum
69
69. Melyik példa tükrözi a beteljesült szerep működését?
A) Valaki teljesen azonosul a tanári szerepével minden élethelyzetben
B) Egy diák megtagadja az iskolai elvárásokat
C) Egy színész szerepe kizárólag a színpadon él
D) Egy orvos a munkahelyén kívül is pácienseket lát
E) Egy főnök munka után baráti kapcsolatban áll a beosztottal
A) Valaki teljesen azonosul a tanári szerepével minden élethelyzetben
70
70. Mit jelent a homlokzat Goffman szerint?
A) A kifejezéskészlet, amit a szerepalakítás során használunk
B) A szociális maszk, amit online viselünk
C) Az aktuális önképünk vizuális megjelenése
D) A személyiség stabil, látható része
E) A társas normák által előírt viselkedés
C) Az aktuális önképünk vizuális megjelenése
71
71. Melyik állítás jellemzi a kognitív disszonancia élményét Festinger szerint?
A) A gondolkodás és viselkedés közti ellentmondás feszültségérzéssel jár
B) Csak szándékos hazugság esetén alakul ki
C) Nem jár érzelmi következményekkel
D) Az attitűd sosem változik miatta
E) A viselkedés mindig alkalmazkodik hozzá
A) A gondolkodás és viselkedés közti ellentmondás feszültségérzéssel jár
72
72. Mi NEM feltétele az attitűdváltozásnak Cooper és Fazio (1984) szerint?
A) A vélemény megerősítése külső megerősítéssel
B) A felelősség vállalása a cselekvésért
C) A következmények tudatosítása
D) Fizikai arousal megélése
E) Az arousal tudatosítása
A) A vélemény megerősítése külső megerősítéssel
73
73. Mi jellemző a holdudvarhatásra?
A) Egy pozitív tulajdonság alapján más jellemzőket is kedvezően értékelünk
B) A negatív élmények jobban rögzülnek, mint a pozitívak
C) A társas nyomás torzítja a megítélést
D) A szerepelhárítás következménye
E) A kontroll szükséglet túlzott érvényesítése
A) Egy pozitív tulajdonság alapján más jellemzőket is kedvezően értékelünk
74
74. Mi történik a szívóssági hatás során?
A) A torz benyomások akkor is fennmaradnak, ha cáfolják őket
B) A negatív információk automatikusan elutasításra kerülnek
C) A társas észlelés rugalmatlan
D) A benyomások gyorsan változnak
E) Az első benyomás minden mást elnyom
A) A torz benyomások akkor is fennmaradnak, ha cáfolják őket
75
1. Mikor beszélhetünk csoportról a szociálpszichológia szerint?
A) Ha van interakció, közös attitűd, kommunikáció a tagok között
B) Ha legalább három ember együtt van
C) Ha közös célokat tűznek ki
D) Ha közös értékrendjük van
E) Ha hivatalosan is csoportként definiálják magukat
A) Ha van interakció, közös attitűd, kommunikáció a tagok között
76
2. Mi jellemzi az elsődleges csoportokat?
A) Kis létszám, intim kapcsolatok, teljes személyiség bevonása
B) Nagy létszám, formális működés
C) Csak ideiglenes kapcsolatok
D) Kizárólag baráti alapon szerveződnek
E) Munkahelyi keretek között jönnek létre
A) Kis létszám, intim kapcsolatok, teljes személyiség bevonása
77
3. Melyik például vonatkoztatási csoport?
A) Egy olyan csoport, amelyhez viszonyítjuk magunkat
B) Minden csoport, amelynek tagjai vagyunk
C) Kizárólag a család
D) Csak a munkahelyi csoport
E) Az, amit elutasítunk
A) Egy olyan csoport, amelyhez viszonyítjuk magunkat
78
4. Mi jellemző a csoportdinamikára?
A) A tagok kölcsönösen hatnak egymásra, interdependencia alakul ki
B) A hasonló személyiségek határozzák meg a csoport működését
C) A csoporttagok egymástól függetlenül viselkednek
D) A csoport mindig hierarchikus
E) A csoport tagjai hasonló szintű tudással bírnak
A) A tagok kölcsönösen hatnak egymásra, interdependencia alakul ki
79
5. Melyik állítás a sztereotípia meghatározása?
A) Adott csoportról alkotott reprezentáció, hiedelem, amely általánosít
B) Egy adott csoporttal szembeni érzelmi viszonyulás
C) A csoporttagok közötti kommunikációs minta
D) A csoport önmeghatározása
E) A csoporthoz tartozás vágya
A) Adott csoportról alkotott reprezentáció, hiedelem, amely általánosít
80
6. Mi NEM szerepel a sztereotípiák kialakulásának okai között?
A) Racionális, tudományos megfigyelés
B) Személyes tapasztalat
C) Szélsőséges viselkedésekre való fókusz
D) Társas tanulás
E) Uralkodó normák megerősítése
A) Racionális, tudományos megfigyelés
81
7. Melyik a burkolt („hideg”) előítélet jellemzője?
A) Rejtett, kevésbé kifejezett negatív viszonyulás
B) Nyílt agresszióban nyilvánul meg
C) Csak pozitív érzéseket közvetít
D) Törvényes megkülönböztetés
E) Csak csoporton belül alakul ki
A) Rejtett, kevésbé kifejezett negatív viszonyulás
82
8. Melyik példa tartozik a diszkrimináció kategóriájába?
A) Egy csoport tagjainak intézményes megkülönböztetése
B) Egy csoport jellemzése sztereotípiákkal
C) Egy csoporttal kapcsolatos félelmek megfogalmazása
D) A saját csoport preferálása
E) A társas kategorizáció
A) Egy csoport tagjainak intézményes megkülönböztetése
83
9. Melyik elmélethez köthető a társas identitás fogalma?
A) Tajfel és Turner elmélete
B) Festinger disszonancia-elmélete
C) Bandura szociális tanuláselmélete
D) Milgram engedelmességi modellje
E) Sherif frusztráció-agresszió elmélete
A) Tajfel és Turner elmélete
84
10. Mit jelent a szelf-kategorizációs elmélet szerint az „önsztereotipizálás”?
A) A személy saját magát a csoport prototipikus tagjaként kezeli
B) Más csoport tagjait negatívan értékeli
C) Egyéni tulajdonságait figyelmen kívül hagyja
D) Nem vesz részt a csoport életében
E) Kívülállónak tekinti magát
A) A személy saját magát a csoport prototipikus tagjaként kezeli
85
11. Mit jelent a normatív konformitás?
A) A csoportnyomás hatására az egyén a többiek véleményéhez igazodik
B) A csoport által közösen hozott döntések mindig helyesek
C) A személy a saját értékeit követi, nem alkalmazkodik
D) A csoport elfogadja a kisebbségi véleményt
E) A szabályokat automatikusan betartják
A) A csoportnyomás hatására az egyén a többiek véleményéhez igazodik
86
12. Melyik tényező fokozhatja a konformitást?
A) Alacsony önértékelés
B) Magas intelligencia
C) Független személyiség
D) Kritikai attitűd
E) Erős belső kontroll
A) Alacsony önértékelés
87
13. Mi igaz az információs konformitásra?
A) A bizonytalanság miatt mások véleményéhez igazodunk
B) Akkor történik, ha erőszakkal kényszerítenek
C) Az egyén nem változtat a véleményén
D) Kizárólag szakértők között jelenik meg
E) Nincs hatással a döntéshozatalra
A) A bizonytalanság miatt mások véleményéhez igazodunk
88
14. Mi a norma egyik szociálpszichológiai funkciója?
A) A valóságérzékelés megerősítése
B) Az egyéni szabadság korlátozása
C) Az érzelmek elnyomása
D) A társadalmi státusz eltüntetése
E) Az autonómia elősegítése
A) A valóságérzékelés megerősítése
89
15. Melyik Hofstede-féle kulturális dimenziót ismerjük?
A) Individualizmus – kollektivizmus
B) Hierarchia – demokrácia
C) Alárendeltség – autonómia
D) Teljesítmény – passzivitás
E) Vallásosság – szekularizáció
A) Individualizmus – kollektivizmus
90
16. Melyik igaz a „hatalmi távolság” dimenzióra Hofstede modelljében?
A) Mennyire elfogadott a hatalmi különbség egy kultúrában
B) Az emberek fizikai közelséghez való viszonya
C) A politikai aktivitás szintje
D) A társadalmi rétegek közti mobilitás
E) A gazdasági egyenlőtlenség mértéke
A) Mennyire elfogadott a hatalmi különbség egy kultúrában
91
17. Melyik NEM példája a kultúrához kötött pszichés zavaroknak?
A) Skizofrénia
B) Hikikomori
C) Wendigo-pszichózis
D) Going postal
E) Witiko
A) Skizofrénia
92
18. Mi jellemző az „élvezetek megengedése” dimenzióra Hofstede szerint?
A) Mennyire fogadja el a kultúra az élvezet, öröm kifejezését
B) A kulturális kontroll erőssége a szexualitás felett
C) A munkamorál fontossága
D) A vallási szabályok dominanciája
E) Az egészségmegőrzés központi szerepe
A) Mennyire fogadja el a kultúra az élvezet, öröm kifejezését
93
19. Melyik jellemző NEM sztereotípiavédelmező mechanizmus?
A) Objektív cáfolat
B) Kimagyarázás
C) Kontraszthatás
D) Altípus létrehozása
E) „Különleges körülmények” érvelés
A) Objektív cáfolat
94
20. Melyik példa mutatja a „különleges körülmények” hatását a sztereotípiák fenntartásában?
A) A csoportból kiemelkedő személy sikere nem cáfolja a sztereotípiát
B) A sztereotípia cáfolódik, és megszűnik
C) A pozitív példa automatikusan általánossá válik
D) A kivétel erősíti a szabályt
E) Az egyedi eset minden másra érvényes
A) A csoportból kiemelkedő személy sikere nem cáfolja a sztereotípiát
95
21. Mit jelent a „kontraszthatás” a sztereotípiák kapcsán?
A) A kivételes személy viselkedése még inkább megerősíti a sztereotípiát
B) Az egyedi viselkedést általánosítjuk
C) Az ellentétes viselkedést figyelmen kívül hagyjuk
D) A hasonló tulajdonságokat eltorzítjuk
E) A társadalmi normákhoz igazítjuk
A) A kivételes személy viselkedése még inkább megerősíti a sztereotípiát
96
22. Melyik a legszélsőségesebb előítélet-megnyilvánulás?
A) Kiirtás
B) Elkerülés
C) Szóbeli előítéletesség
D) Fizikai agresszió
E) Hátrányos megkülönböztetés
A) Kiirtás
97
23. Melyik állítás igaz a társas identitás elmélet szerint?
A) A saját csoport felértékelése együtt járhat más csoportok leértékelésével
B) Minden csoport egyenlő és objektíven értékelt
C) A külső csoportok viszonylag semlegesek maradnak
D) A csoportok közti különbségek irrelevánsak
E) A társas identitásnak nincs hatása az önértékelésre
A) A saját csoport felértékelése együtt járhat más csoportok leértékelésével
98
24. Mi a diszkrimináció szociálpszichológiai definíciója?
A) Egy társadalmi csoport és tagjai viselkedéses megkülönböztetése
B) Egy csoport elméleti leírása
C) Sztereotípiák érzelmi szintű elfogadása
D) Társas konformitás megerősítése
E) Egyéni preferenciák kifejezése
A) Egy társadalmi csoport és tagjai viselkedéses megkülönböztetése
99
25. Melyik NEM jellemző diszkrimináció típus?
A) Véletlenszerű diszkrimináció
B) Nyílt
C) Pozitív
D) Intézményes
E) Életkori alapú
A) Véletlenszerű diszkrimináció
100
26. Melyik példa mutatja a „nem előítéletes, mégis diszkriminatív” viselkedést?
A) Valaki nem tart előítéletet, de a rendszer viselkedése diszkriminatív
B) Az egyén nyíltan ellenséges
C) Az egyén pozitív érzelmeket táplál
D) A sztereotípia alapján erős az előítélet
E) Az egyén önként szegregál
A) Valaki nem tart előítéletet, de a rendszer viselkedése diszkriminatív
101
27. Melyik állítás írja le a társadalmi kategorizáció fogalmát?
A) A társadalmi környezet felosztása csoportokra tájékozódási célból
B) Egyéni viselkedés meghatározása a csoport alapján
C) A társadalmi szabályok elfogadása
D) A kategóriák közötti mozgás lehetősége
E) A szerepek kialakítása
A) A társadalmi környezet felosztása csoportokra tájékozódási célból
102
28. Mit értünk társadalmi összehasonlítás alatt?
A) Saját magunk/csoportunk és mások/más csoportok viszonyítását
B) Közös értékek megfogalmazását
C) A társadalmi norma kialakítását
D) Egyéni fejlődés mérését
E) A társas hálózatok hierarchiáját
A) Saját magunk/csoportunk és mások/más csoportok viszonyítását
103
29. Mit jelent a minimális csoportparadigma?
A) Akkor is megkülönböztetünk, ha semmi érdemi különbség nincs
B) A legkisebb közös csoportot keressük
C) A csoporton belüli minimum értékeket vizsgáljuk
D) A legszorosabb csoportkohéziót jellemzi
E) A külső csoport kizárását szolgálja
A) Akkor is megkülönböztetünk, ha semmi érdemi különbség nincs
104
30. Mi történik deperszonalizáció során a szelf-kategorizációs elmélet szerint?
A) A személy saját magát a csoport prototipikus tagjaként látja
B) Az egyén minden személyes tulajdonságát elutasítja
C) Az egyén kizárja magát a csoportból
D) Csak a negatív élmények maradnak meg
E) A csoportot teljesen háttérbe szorítja
A) A személy saját magát a csoport prototipikus tagjaként látja
105
31. Melyik állítás igaz a szelf-kategorizációs elmélet szerint?
A) A szociális és személyes identitás egymás alatt/fölött működik
B) A szociális identitás mindig elsődleges
C) Az egyéni értékek nem számítanak
D) Csak kívülről megfigyelhető viselkedések számítanak
E) A csoporthoz tartozás nem befolyásolja az énképet
A) A szociális és személyes identitás egymás alatt/fölött működik
106
32. Mi volt az Asch-féle vonalhossz-kísérlet fő következtetése?
A) Az emberek hajlamosak behódolni a csoportnyomásnak még nyilvánvalóan hibás döntés esetén is
B) Az emberek mindig az igazságot mondják, ha ismerik
C) A társas támogatás csökkenti az egyéni véleményt
D) A konformitás csak stresszhelyzetben jelenik meg
E) A független válaszok felerősödnek, ha a vezető jelen van
A) Az emberek hajlamosak behódolni a csoportnyomásnak még nyilvánvalóan hibás döntés esetén is
107
33. Mi a konformitás egyik oka a normatív befolyás mellett?
A) Hamis konszenzus hatás
B) Belső kontroll gyengülése
C) Hatalmi engedelmesség
D) Társadalmi sztereotípia
E) Társadalmi összehasonlítás
E) Társadalmi összehasonlítás
108
34. Mit jelent a „társas kivetítés” a konformitás kapcsán?
A) Mások véleményét úgy érzékeljük, mintha a sajátunk lenne
B) Önkéntelen alkalmazkodás a csoport döntéséhez
C) A saját viselkedést átvisszük más helyzetekre
D) A csoporton kívüli normákat érvényesítjük
E) A szociális nyomás figyelmen kívül hagyása
A) Mások véleményét úgy érzékeljük, mintha a sajátunk lenne
109
35. Melyik dimenzió NEM szerepel Hofstede kulturális modelljében?
A) Technológiai nyitottság
B) Hatalmi távolság
C) Élvezetek megengedése
D) Bizonytalanság-kerülés
E) Individualizmus – kollektivizmus
A) Technológiai nyitottság
110
36. Mit nevezünk kultúrakötött pszichés zavarnak?
A) Olyan pszichés zavar, amely csak adott kulturális környezetben fordul elő
B) Olyan zavar, amit minden kultúra egyformán értelmez
C) Csak a nyugati világra jellemző diagnosztikus kategória
D) A kultúrák közti különbségek figyelmen kívül hagyása
E) Biológiailag meghatározott pszichopatológia
A) Olyan pszichés zavar, amely csak adott kulturális környezetben fordul elő
111
37. Melyik NEM kultúrakötött pszichés zavar?
A) Skizofrénia
B) Hikikomori
C) Wendigo pszichózis
D) Going postal
E) Witiko
A) Skizofrénia
112
38. Melyik példa tükrözi a társas kategorizálást?
A) „Ebbe az iskolába egyaránt járnak piréz és magyar gyerekek.”
B) „A piréz gyerekek buták, értéktelenek.”
C) „A piréz gyerekeket külön kellene tanítani.”
D) „A piréz gyerekek rosszabbul teljesítenek az iskolákban.”
E) „A magyar gyerekek mindig jobbak.”
A) „Ebbe az iskolába egyaránt járnak piréz és magyar gyerekek.”
113
39. Melyik illusztrálja a sztereotipizálást a példák közül?
A) „A piréz gyerekek buták, értéktelenek, motiválhatatlanok.”
B) „A piréz gyerekek külön osztályba járnak.”
C) „A piréz gyerekek szorongóbbak.”
D) „A piréz gyerekek más nyelvet beszélnek.”
E) „A piréz gyerekeket zaklatják.”
A) „A piréz gyerekek buták, értéktelenek, motiválhatatlanok.”
114
40. Mi a különbség a pozitív előítélet és a pozitív sztereotípia között?
A) Előítélet érzelmi viszonyulás, sztereotípia kognitív általánosítás
B) Előítélet mindig cselekvéshez vezet, a sztereotípia nem
C) A pozitív sztereotípia mindig igaz
D) A pozitív előítélet sosem veszélyes
E) Nincs különbség
A) Előítélet érzelmi viszonyulás, sztereotípia kognitív általánosítás
115
41. Mit értünk „nem előítéletes, de diszkriminatív” helyzeten?
A) Az egyén nem akar ártani, de rendszer vagy szabály diszkriminál
B) A személy rejtett ellenségességet mutat
C) Csak sztereotípiákat alkalmaz
D) Nem ismeri fel a viselkedése következményét
E) A csoport elutasítja az egyént
A) Az egyén nem akar ártani, de rendszer vagy szabály diszkriminál
116
42. Melyik NEM diszkriminációs forma?
A) Szelekciós eljárás
B) Szegregáció
C) Megtorlás
D) Zaklatás
E) Intézményes kizárás
C) Megtorlás
117
43. Melyik példa felel meg a pozitív diszkriminációnak?
A) Egyes csoportoknak előny biztosítása esélyegyenlőség céljából
B) Egy csoport nyílt hátrányos megkülönböztetése
C) Azonos bánásmód minden helyzetben
D) Véletlenszerű kiválasztás
E) A csoportok közti különbségek tagadása
A) Egyes csoportoknak előny biztosítása esélyegyenlőség céljából
118
1. Melyik tényező tartozik a nemzeti identitás pszichológiai dimenziói közé?
A) Történeti eredetmítosz
B) Gazdasági függetlenség
C) Politikai vezetők szerepe
D) Nyelvi homogenitás
E) Földrajzi elhelyezkedés
A) Történeti eredetmítosz
119
2. Mi jellemzi a nemzeti mítoszokat?
A) Morális és történelmi igazságot sugallnak, gyakran torzítva
B) Objektív, dokumentált történelmi beszámolók
C) Tudományosan alátámasztott nézetek
D) Kizárólag külső szemlélők által megfogalmazott elbeszélések
E) Mindig egyéni tapasztalatokon alapulnak
A) Morális és történelmi igazságot sugallnak, gyakran torzítva
120
3. Melyik példázza a nemzeti identitás hatását a kollektív énképre?
A) „A magyar ember leleményes és túlélő típus.”
B) „Az adózási rendszer túl bonyolult.”
C) „A magyar nyelv nehezen tanulható.”
D) „Sokan költöznek külföldre.”
E) „A Balaton nyáron zsúfolt.”
A) „A magyar ember leleményes és túlélő típus.”
121
4. Mi a nemzeti sérelemérzés egyik következménye?
A) Előítélet más csoportokkal szemben
B) Magasabb politikai részvétel
C) Nemzeti öngyűlölet kialakulása
D) Vallási szinkretizmus
E) Csökkenő identitásigény
A) Előítélet más csoportokkal szemben
122
5. Mi jellemzi a „nemzeti trauma” fogalmát?
A) Kollektíven osztott, jelentős negatív esemény élménye
B) Egyéni pszichés zavarok összessége
C) Olyan esemény, amely csak gazdasági hatású
D) Egyszemélyes történelmi narratíva
E) Kizárólag háborús eseményekhez kapcsolódik
A) Kollektíven osztott, jelentős negatív esemény élménye
123
6. Melyik állítás illik a versengő áldozattudathoz?
A) Saját csoport szenvedését másokénál fontosabbnak tartjuk
B) Minden áldozat egyenlő bánásmódot érdemel
C) A kollektív trauma közös feldolgozását keressük
D) Más csoportok történelmi tapasztalatait elfogadjuk
E) Elkerüljük a konfliktusos narratívákat
A) Saját csoport szenvedését másokénál fontosabbnak tartjuk
124
7. Mi jellemző a kollektív bűntudat érzésére?
A) Akkor is jelentkezhet, ha az egyén nem személyesen felelős
B) Csak egyéni felelősség esetén lép fel
C) Csak bűncselekményekkel kapcsolatban értelmezhető
D) Csak akkor, ha a társadalom is elismeri a hibát
E) A múlt eseményeit nem érinti
A) Akkor is jelentkezhet, ha az egyén nem személyesen felelős
125
8. Melyik tényező segíti elő a megbékélést?
A) Áldozatok elismerése és felelősségvállalás
B) Történelmi relativizmus
C) A másik csoport hibáztatása
D) Történelem újraírása
E) Felejtés és elhallgatás
A) Áldozatok elismerése és felelősségvállalás
126
9. Melyik attitűd gátolja a megbékélést?
A) Felsőbbrendűségi érzés és versengő trauma-narratíva
B) Együttérzés és empátia
C) Kritikus történelmi szemlélet
D) Elköteleződés az igazság iránt
E) Együttműködés
A) Felsőbbrendűségi érzés és versengő trauma-narratíva
127
10. Mi jellemző a „győztes igazságosságára”?
A) A domináns csoport narratívája válik hivatalossá
B) Az áldozatok álláspontja érvényesül
C) A történelmi igazság teljesen feltárul
D) Objektív feldolgozásra törekszik
E) Külső szakértők értékelik a történteket
A) A domináns csoport narratívája válik hivatalossá
128
11. Mi jellemző a kollektív nárcizmusra?
A) Túlzott, sérülékeny pozitív énkép a saját csoportra vetítve
B) Stabil, pozitív önértékelés a csoporttal kapcsolatban
C) Objektív nemzeti büszkeség
D) Kívülről jövő elismerés elfogadása
E) A társas összehasonlítás elutasítása
A) Túlzott, sérülékeny pozitív énkép a saját csoportra vetítve
129
12. Melyik jellemző a glorifikációs típusú nemzeti elköteleződésre?
A) A saját nemzet felsőbbrendűsége másokhoz képest
B) Nyitottság a más nemzetek történelmére
C) Konstruktív kritikára való hajlandóság
D) A nemzeti identitás relativizálása
E) Alacsony érzelmi bevonódás
A) A saját nemzet felsőbbrendűsége másokhoz képest
130
13. Mi különbözteti meg a kötődő típusú nemzeti elköteleződést?
A) Az ország iránti szeretet, kritikával együtt
B) Feltétlen hűség és idealizáció
C) Felsőbbrendűségi érzés másokkal szemben
D) Elutasítás a történelmi hibák felé
E) A bűntudat teljes hiánya
A) Az ország iránti szeretet, kritikával együtt
131
14. Melyik jellemző az összeesküvés-elméletekre?
A) Szándékos és titkos manipulációs szándék feltételezése
B) Kiegyensúlyozott és bizonyítékokon alapuló elemzés
C) Véletlen egybeesések racionális magyarázata
D) Államilag támogatott tudományos kutatás
E) Társadalmi konszenzuson alapuló ismeretek
A) Szándékos és titkos manipulációs szándék feltételezése
132
15. Mi jellemző a rendszerellenes összeesküvés-hiedelmekre?
A) A hatalmi struktúrákban való általános bizalmatlanság
B) A társadalmi rend fenntartása iránti elkötelezettség
C) A vezetők legitimitásának elismerése
D) Az információk átláthatóságába vetett hit
E) Az együttműködés értékelése
A) A hatalmi struktúrákban való általános bizalmatlanság
133
16. Melyik kognitív tényező kapcsolódik az összeesküvéses gondolkodáshoz?
A) Mintázatkeresés véletlen eseményekben is
B) Kritikai gondolkodás túlzott dominanciája
C) Az érvelési hibák kerülése
D) Az információforrások konzisztens kezelése
E) A bizonytalanság toleranciája
A) Mintázatkeresés véletlen eseményekben is
134
17. Melyik attitűd erősítheti az összeesküvés-hiedelmek elfogadását?
A) Elutasítás a hivatalos magyarázatokkal szemben
B) Erős lojalitás az állami intézmények felé
C) Nyitottság a tudományos vitára
D) A vélemények diverzitásának elfogadása
E) Intézményi bizalom
A) Elutasítás a hivatalos magyarázatokkal szemben
135
18. Mi jellemző a proaktív agresszióra?
A) Tudatos, célorientált, eszközként alkalmazott viselkedés
B) Hirtelen, impulzív reakció külső ingerre
C) Önvédelemre irányuló cselekedet
D) Agresszió, amely mindig megbánással jár
E) Véletlenül bekövetkező károkozás
A) Tudatos, célorientált, eszközként alkalmazott viselkedés
136
19. Melyik nem tartozik a proszociális viselkedés típusai közé?
A) Önzésből fakadó segítségnyújtás
B) Érdek nélküli segítség
C) Normakövető viselkedés
D) Segítség kockázatvállalással
E) Kölcsönös elváráson alapuló segítség
A) Önzésből fakadó segítségnyújtás
137
20. Melyik tényező fokozhatja az agresszív viselkedés valószínűségét?
A) Csoporton belüli normák, amelyek igazolják az erőszakot
B) Empátia és együttérzés
C) Személyközi reflexió
D) Alacsony arousal szint
E) Prospektív morális mérlegelés
A) Csoporton belüli normák, amelyek igazolják az erőszakot
138
21. Mi jellemzi az altruista motivációjú segítségnyújtást?
A) Másik jólétének elősegítése önérdek nélkül
B) Saját pozitív énkép megerősítése
C) Viszonzás reménye
D) Szociális nyomás hatására adott segítség
E) Társadalmi jutalom elnyerése
A) Másik jólétének elősegítése önérdek nélkül
139
22. Melyik segíti elő a proszociális viselkedés megjelenését csoportközi
helyzetekben?
A) Közös identitás hangsúlyozása
B) Versengés megerősítése
C) Különbségek kiélezése
D) Történelmi sérelmek újraértelmezése
E) Agresszió elfogadása
A) Közös identitás hangsúlyozása
140
23. Melyik elem fontos a hatékony bocsánatkéréshez?
A) Felelősségvállalás, megbánás és jóvátételi szándék
B) Az esemény relativizálása
C) Csak a formai elismerés
D) Az áldozat hibáztatása
E) A felelősség áthárítása
A) Felelősségvállalás, megbánás és jóvátételi szándék
141
24. Mi NEM segíti elő a megbocsátást kollektív kontextusban?
A) Bűnbakkeresés
B) Empátia fejlesztése
C) Morális elköteleződés
D) Áldozatok meghallgatása
E) Történelmi kontextus megértése
A) Bűnbakkeresés
142
25. Mit jelent a morális elköteleződés a megbékélés kontextusában?
A) A felelősség vállalása és aktív részvétel az igazságkeresésben
B) Csak a saját csoport védelme
C) A másik fél hibáztatása
D) Az igazságtalanság tagadása
E) Elkerülő stratégia alkalmazása
A) A felelősség vállalása és aktív részvétel az igazságkeresésben
143
26. Mi jellemző a kollektív bűntudatra?
A) Az egyén akkor is bűntudatot érez, ha nem személyesen felelős
B) Csak a közvetlen elkövetőknél jelentkezik
C) Nem kapcsolódik morális értékrendhez
D) Egyéni szinten nem létezik
E) Mindig együtt jár a szégyenérzettel
A) Az egyén akkor is bűntudatot érez, ha nem személyesen felelős
144
27. Melyik érzelem játszhat szerepet a történelmi megbékélésben?
A) Empátia
B) Düh
C) Gyanakvás
D) Sértettség
E) Elidegenedés
A) Empátia
145
28. Mi jellemzi az érzelmi kultúra fogalmát?
A) Egy közösség által normatívan elfogadott érzelemkifejezési szabályok rendszere
B) Az egyéni érzelemszabályozás módjai
C) Csak pszichopatológiai kontextusban értelmezhető
D) A társas szorongás elfojtása
E) Ösztönalapú reakciók szabályozása
A) Egy közösség által normatívan elfogadott érzelemkifejezési szabályok rendszere
146
29. Melyik példa illeszkedik a kollektív szégyenérzethez?
A) „Szégyellem magam, ami a nevünkben történt.”
B) „Nem érint engem, mert nem voltam ott.”
C) „Csak a győztesek írják a történelmet.”
D) „Az ő dolguk volt, nem a miénk.”
E) „Már régen történt, nem számít
A) „Szégyellem magam, ami a nevünkben történt.”
147
30. Mi a funkciója a történelmi narratíváknak a kollektív identitás szempontjából?
A) A múlt értelmezése, az identitás megerősítése
B) A politikai rendszer legitimizálása
C) Az oktatási programok leegyszerűsítése
D) Az érzelmek kizárása a történelemből
E) Az események dokumentálása érzelemmentesen
A) A múlt értelmezése, az identitás megerősítése
148
31. Melyik jellemző a sérelemtudatos nemzeti narratívákra?
A) A saját csoport áldozati szerepének hangsúlyozása
B) Az ellenség glorifikálása
C) Az együttműködés kiemelése
D) A belső hibák beismerése
E) A múlt teljes ignorálása
A) A saját csoport áldozati szerepének hangsúlyozása
149
32. Melyik NEM támogatja a kritikai történelmi szemléletet?
A) Történelmi relativizmus
B) Többszempontúság
C) Kérdésfeltevés a hivatalos verzióval szemben
D) Morális reflexió
E) Elismert történelmi tények vizsgálata
A) Történelmi relativizmus
150
33. Mit jelent az „érzelmi közösség” fogalma?
A) Olyan csoport, amely közös érzelmi normákkal és értelmezési kerettel rendelkezik
B) Egyéni érzelmi tapasztalatok gyűjteménye
C) Társas helyzet, ahol a konfliktusok dominálnak
D) Olyan közösség, amely kizárja a kollektív emlékezetet
E) Csoport, amely nem fejez ki érzelmeket nyilvánosan
A) Olyan csoport, amely közös érzelmi normákkal és értelmezési kerettel rendelkezik
151
1. Melyik állítás jellemzi a szervezet definícióját szociálpszichológiai szempontból?
A) Társas rendszer, amely célok elérése érdekében jött létre
B) Hierarchikus rendszer, ahol minden döntés felülről jön
C) Kizárólag gazdasági egységként működő forma
D) Informális csoport, amely véletlenszerűen alakult
E) Társadalmi hálózatok laza együttműködése
A) Társas rendszer, amely célok elérése érdekében jött létre
152
2. Melyik NEM formális szervezettípus?
A) Baráti társaság
B) Vallási intézmény
C) Kórház
D) Iskola
E) Vállalat
A) Baráti társaság
153
3. Mi jellemző a bürokratikus szervezetekre?
A) Személytelen működés, hierarchia és szabályozottság
B) Spontán döntéshozatal és flexibilitás
C) Horizontális struktúra és teljes autonómia
D) Egyenlőségelvű működés és konszenzusos döntés
E) Kizárólag informális szabályrendszer
A) Személytelen működés, hierarchia és szabályozottság
154
4. Melyik jellemző a hatékony szervezet célstruktúrájára?
A) Egyértelmű, világos célok és eszközök
B) Rögtönzött döntések és célok hiánya
C) Személyes ambíciók mentén működő célrendszer
D) Külső befolyás nélküli célformálás
E) Véletlenszerűen kialakuló működésmód
A) Egyértelmű, világos célok és eszközök
155
5. Mi volt a Hawthorne-vizsgálatok egyik fő felismerése?
A) Az emberek viselkedését befolyásolja, ha tudják, hogy megfigyelik őket
B) A termelékenységet kizárólag a fizikai környezet határozza meg
C) Az ösztönzés hatástalan, ha nincs külső kontroll
D) A világítás mértéke meghatározza a szociális kohéziót
E) A szociális tényezők jelentéktelenek a munkavégzésben
A) Az emberek viselkedését befolyásolja, ha tudják, hogy megfigyelik őket
156
6. Melyik elv jellemző Taylor tudományos munkaszervezésére?
A) Munkafolyamatok részletes lebontása és standardizálása
B) Rugalmas munkaidő és önszerveződő egységek
C) Az érzelmi motivációk előtérbe helyezése
D) Horizontális kapcsolatrendszerek kiépítése
E) Személyes kapcsolatok és intuíció elsődlegessége
A) Munkafolyamatok részletes lebontása és standardizálása
157
7. Mi jellemezte a Hawthorne-kísérletek szociálpszichológiai jelentőségét?
A) Rámutattak a társas kapcsolatok és normák befolyásoló erejére
B) A gazdasági ösztönzők fontosságára helyezték a hangsúlyt
C) A formális szerkezetek kizárólagosságát bizonyították
D) Megcáfolták a csoportnormák jelentőségét
E) Elvetették az empirikus vizsgálatok szerepét
A) Rámutattak a társas kapcsolatok és normák befolyásoló erejére
158
8. Melyik állítás kapcsolható a Taylor-féle „ideális munkás” képéhez?
A) Szakosodott, engedelmes és mérésekkel optimalizált
B) Kreatív, autonóm és ösztönösen szerveződő
C) Szociális kapcsolatokra támaszkodó és empatikus
D) Változatos feladatokra képes, rugalmas
E) Csoportközpontú és konfliktuskerülő
A) Szakosodott, engedelmes és mérésekkel optimalizált
159
9. Melyik állítás illik a vezetés szociálpszichológiai meghatározásához?
A) Társas befolyásolás, amely közös célok elérését szolgálja
B) Személyes kontroll egyéni célok érvényesítésére
C) Hierarchikus utasításadás az alárendelteknek
D) Szakértői döntéshozatal szakmai alapon
E) Erőforrás-elosztás közgazdasági alapon
A) Társas befolyásolás, amely közös célok elérését szolgálja
160
10. Melyik NEM a vezetés fő funkciója?
A) Tárgyilagos kritika kifejezése
B) Tervezés és célkitűzés
C) Szervezés
D) Kommunikáció
E) Ellenőrzés
A) Tárgyilagos kritika kifejezése
161
11. Melyik példa illusztrálja a „koordináció” vezetési funkciót?
A) Feladatmegosztás és részfolyamatok összehangolása
B) Új célok kitűzése a csapat számára
C) Konfliktuskezelés két kolléga között
D) Jutalmazás vagy büntetés kiosztása
E) Éves teljesítményértékelés elvégzése
A) Feladatmegosztás és részfolyamatok összehangolása
162
12. Melyik jellemző az autoriter vezetői stílusra Lewin tipológiájában?
A) Minden döntést egyedül hoz meg, kevés visszacsatolással
B) Hangsúlyt fektet a csoportvéleményre
C) Támogatja az autonómiát és együttműködést
D) Minimális kontrollt gyakorol
E) A vezetői szerepet teljesen delegálja
A) Minden döntést egyedül hoz meg, kevés visszacsatolással
163
13. Melyik vezetői stílusra jellemző a passzivitás és irányítás hiánya?
A) Laissez-faire
B) Demokratikus
C) Direktív
D) Karizmatikus
E) Delegatív
A) Laissez-faire
164
14. Mi jellemzi a demokratikus vezetési stílust Lewin szerint?
A) Döntések közös megbeszélésen alapulnak
B) A vezető minden döntést egyedül hoz
C) A vezető nem vesz részt az irányításban
D) A visszajelzés és motiváció elhanyagolt
E) A szervezet informálisan működik
A) Döntések közös megbeszélésen alapulnak
165
15. Melyik állítás illik a Csepeli-féle „menedzser típusra”?
A) Reálisan értékeli saját hatáskörét és a környezetét is
B) Erős önérvényesítés jellemzi, csekély empátiával
C) Manipulatív és rejtetten agresszív
D) Inkompetens, de túlzott önbizalommal lép fel
E) Személyes érzelmei dominálják döntéseit
A) Reálisan értékeli saját hatáskörét és a környezetét is
166
16. Melyik Csepeli-féle vezetőtípus jellemzője a rejtett agresszivitás és a mások hibáztatása?
A) Manipulátor
B) Szimbolikus
C) Laissez-faire
D) Konzervatív
E) Reformista
A) Manipulátor
167
17. Melyik jellemző illik a vezető szimbolikus szerepére?
A) A vezető viselkedése jelentést közvetít a szervezet egészéről
B) A vezető kizárólag operatív döntéshozóként működik
C) A vezető mindig háttérben marad
D) A szimbólumokat a szervezeti tagok formálják függetlenül
E) A szimbólumoknak nincs pszichológiai hatásuk
A) A vezető viselkedése jelentést közvetít a szervezet egészéről
168
18. Melyik viselkedés tekinthető a vezetői szimbólumhasználat részének?
A) Öltözködés, irodaberendezés, kommunikációs stílus
B) Munkaköri leírás pontos betartása
C) Teljesítménymérés objektív mutatói
D) Szerződéses kötelezettségek
E) A munkaszerződések formanyelve
A) Öltözködés, irodaberendezés, kommunikációs stílus
169
19. Melyik jellemző a machiavellista vezetőre?
A) Hideg fejjel manipulál, cél érdekében eszközként használ embereket
B) Kiemelkedő empátiával és kooperativitással bír
C) Demokratikus, transzparens döntéshozatalt képvisel
D) Érzelmileg nyílt és hiteles kommunikációt alkalmaz
E) Csapatépítésre és morálra épít
A) Hideg fejjel manipulál, cél érdekében eszközként használ embereket
170
20. Melyik viselkedés NEM jellemző a nárcisztikus vezetőre?
A) Mások teljesítményének objektív értékelése
B) Grandiozitás és felsőbbrendűség érzése
C) Kritikára való túlérzékenység
D) Saját teljesítmény túlértékelése
E) Elismerés és figyelem iránti túlzott vágy
A) Mások teljesítményének objektív értékelése
171
21. Melyik állítás jellemző a „kártékony, inkompetens vezetőre”?
A) Nincs valós hozzáértése, mégis döntési helyzetben van
B) Nagyfokú hozzáértés, de nincs hatalomra törekvése
C) Hatékonyan épít ki csoportkohéziót
D) Alacsony önreflexióval, de nagy gyakorlattal bír
E) Csak informális szerepben jelenik meg
A) Nincs valós hozzáértése, mégis döntési helyzetben van
172
22. Mi jellemzi a „cinikus vezetőt” Csepeli tipológiája szerint?
A) Tudatosan nem azonosul a szerepével, de eljátssza azt
B) Teljesen belsővé teszi a szerepelvárásokat
C) Személyiségében integrálja a vezetői elvárásokat
D) Autentikusan és nyíltan kommunikál
E) Passzívan ellenáll a szerepelvárásoknak
A) Tudatosan nem azonosul a szerepével, de eljátssza azt
173
23. Mi a Fiedler-féle kontingenciamodell egyik alapállítása?
A) A vezetés hatékonysága a vezető stílusának és a helyzetnek az illeszkedésén múlik
B) A jó vezető bármilyen helyzetben egyformán teljesít
C) A vezetői siker kizárólag a személyiségtől függ
D) A helyzetek nem befolyásolják a vezetési eredményességet
E) Minden esetben a demokratikus stílus a leghatékonyabb
A) A vezetés hatékonysága a vezető stílusának és a helyzetnek az illeszkedésén múlik
174
24. Melyik tényező fontos a vezetés stílusára nézve a Hersey–Blanchard-féle modell szerint?
A) A beosztott(ak) érettségi szintje
B) A szervezet profitabilitása
C) A vezető politikai befolyása
D) A munkaköri leírás rugalmassága
E) A szervezeti kultúra típusai
A) A beosztott(ak) érettségi szintje
175
25. Mi a beosztottak döntésekbe való bevonásának lényege a Tannenbaum és Schmidt-féle modell alapján?
A) A vezetői szabadságfok és beosztotti részvétel változása
B) A vezető személyiségjegyeinek besorolása
C) A formális és informális vezetők közötti különbségek
D) A vezetés technikai aspektusainak mérése
E) Az önérvényesítés és együttműködés egyensúlya
A) A vezetői szabadságfok és beosztotti részvétel változása
176
26. Melyik hatásra utal a következő megfigyelés: „A teljesítmény nőtt attól, hogy a dolgozók figyelmet kaptak”?
A) Hawthorne-hatás
B) Pygmalion-effektus
C) Autoriter kontrollhatás
D) Placebo-hatás
E) Társas lazsálás
A) Hawthorne-hatás
177
27. Melyik példa felel meg a döntésmegosztó vezetési magatartásnak?
A) A vezető bevonja a munkatársakat a megoldások keresésébe
B) A vezető maga hoz meg minden döntést
C) A vezető átengedi az irányítást más osztálynak
D) A döntéshozatal csak formálisan történik
E) A döntés visszacsatolás nélkül történik
A) A vezető bevonja a munkatársakat a megoldások keresésébe
178
28. Melyik típusba sorolható az a vezető, aki saját szerepének küldetésjellegét hangsúlyozza, de túlértékeli hatalmát?
A) Karizmatikus torzult vezető
B) Menedzser típus
C) Szimbolikus vezető
D) Racionális kontrollt gyakorló
E) Beosztott-orientált típus
A) Karizmatikus torzult vezető
179
29. Melyik vezetői szerep jellemzője a célmeghatározás és a döntéshozatal
összehangolása?
A) Tervező és stratégiai szerep
B) Gondozó szerep
C) Morálfenntartó szerep
D) Szimbólumhasználó szerep
E) Intézményi szinten kívüli hatásgyakorló
A) Tervező és stratégiai szerep
180
30. Melyik jellemző a Csepeli-féle „cinikus” szerepfelfogásra vezetőként?
A) Tudatos elhatárolódás a belső azonosulástól
B) Teljes belső integráció a vezetői elvárásokkal
C) Hataloméhség és manipulatív működés
D) Kizárólag szimbolikus jelenlét a szervezetben
E) Az elvárások tagadása és teljes visszavonulás
A) Tudatos elhatárolódás a belső azonosulástól
181
1. Melyik példa szemlélteti a szociális hálózat fogalmát?
A) Tűzoltólánc, ahol az emberek egymásnak adják a vödröt
B) Egy ember gondolatai egymással kapcsolatban
C) Egy tömeg, ahol nincs interakció
D) Zenei hangok egymásutánja
E) Számítógép működési rendszere
A) Tűzoltólánc, ahol az emberek egymásnak adják a vödröt
182
2. Mi jellemző a hálózat fogalmára szociálpszichológiai szempontból?
A) Kapcsolatokból és azok struktúrájából álló rendszer
B) Egyéni viselkedések gyűjteménye
C) Véletlenszerű interakciók időbeni összegzése
D) Absztrakt, matematikai modellként értelmezhetetlen
E) Kizárólag formális szervezetekre alkalmazható
A) Kapcsolatokból és azok struktúrájából álló rendszer
183
3. Mi a különbség a reláció és az entitás között a hálózatelméletben?
A) Az entitás a csomópont, a reláció a kapcsolat
B) A reláció mindig fizikai érintkezést jelent
C) Az entitás egy hálózat teljes szerkezete
D) A relációk nem mérhetők szociálpszichológiában
E) Az entitás egy adat, a reláció pedig egy adatbázis
A) Az entitás a csomópont, a reláció a kapcsolat
184
4. Melyik állítás írja le a kisvilág-elmélet lényegét?
A) Két ember között kevés kapcsolati lépés van
B) Minden kapcsolat közvetlen és szoros
C) A társas kapcsolatok mindig hierarchikusak
D) A nagy hálózatok nem bonthatók alhálózatokra
E) Egy kapcsolati lépés mindig valós ismeretséget jelent
A) Két ember között kevés kapcsolati lépés van
185
5. Mi jellemző a skálafüggetlen hálózatokra?
A) Néhány csomópont nagyon sok kapcsolattal rendelkezik
B) Minden csomópontnak ugyanannyi kapcsolata van
C) A kapcsolatok véletlenszerűen alakulnak ki
D) A hálózat mérete és szerkezete mindig arányos
E) Csak számítógépes hálózatokban fordul elő
A) Néhány csomópont nagyon sok kapcsolattal rendelkezik
186
6. Melyik NEM hálózattípus?
A) Egyenletesen eloszló hálózat
B) Természetes hálózat
C) Teljes hálózat
D) Skálafüggetlen hálózat
E) Végtelen gráf
E) Végtelen gráf
187
7. Mi jellemző a „hub”-okra egy hálózatban?
A) Nagyon sok kapcsolattal rendelkező csomópontok
B) Egyetlen kapcsolattal bíró izolált csomópontok
C) Véletlenszerűen mozgó adatok egy rendszerben
D) Kapcsolatok nélküli hálózati csomópontok
E) Olyan pontok, amelyek nem befolyásolják az adatáramlást
A) Nagyon sok kapcsolattal rendelkező csomópontok
188
8. Mit jelent a „csúcs” (node) a hálózatkutatásban?
A) Egy adott személy vagy entitás a hálózatban
B) Egy kapcsolat típusa
C) A hálózat szélén található elem
D) A hálózat középpontja
E) A hálózaton kívüli elem
A) Egy adott személy vagy entitás a hálózatban
189
9. Mi az „él” (edge) jelentése egy hálózatban?
A) Két csúcs közötti kapcsolat
B) A hálózat peremvidéke
C) Egyetlen, elszigetelt csomópont
D) A leggyakrabban használt csatorna
E) A csúcs belső attribútuma
A) Két csúcs közötti kapcsolat
190
10. Mi a „fokszám” egy csúcspont esetén?
A) A kapcsolatai száma
B) A belső értékeinek szórása
C) A hálózaton belüli súlya
D) A távolsága a középponttól
E) A relációk iránya
A) A kapcsolatai száma
191
11. Mi jellemző egy sűrű hálózatra?
A) A csúcsok között sok kapcsolat van
B) Minden csúcs izoláltan áll
C) Kevés él kapcsol sok csúcsot
D) A hálózat véletlenszerűen kapcsolódik
E) Csak hierarchikus kapcsolatok jelennek meg
A) A csúcsok között sok kapcsolat van
192
12. Mi a hálózatelemzés egyik előnye más módszertanokkal szemben?
A) A kapcsolatok szerkezetét is vizsgálja, nem csak a tartalmat
B) Kizárólag kvalitatív adatokra épít
C) Az egyéni attitűdöket mérlegeli
D) Az adatelemzés teljesen szubjektív
E) Nem szükséges hozzá statisztikai előképzettség
A) A kapcsolatok szerkezetét is vizsgálja, nem csak a tartalmat
193
13. Melyik típusú adatfelvétel tartozik a hálózatelemzéshez?
A) Ki-kivel kapcsolat kérdések alapján épített mátrix
B) Csak interjúalapú adatrögzítés
C) Naplóelemzés és projektív tesztek
D) Véletlenszerű populációs mintavétel
E) Szabad asszociációs technika
A) Ki-kivel kapcsolat kérdések alapján épített mátrix
194
14. Mi jellemző a teljes hálózati adatfelvételre?
A) A hálózat minden szereplője és kapcsolata ismert
B) Csak a vezetői szint kapcsolatait vizsgálják
C) Egyetlen kiinduló személy kapcsolatain keresztül építkezik
D) Nem alkalmazható szervezeti kontextusban
E) Véletlenszerű interakciókból származik
A) A hálózat minden szereplője és kapcsolata ismert
195
15. Miért fontos a hálózatok elemzése járványok esetében?
A) Segít feltérképezni, hogy a fertőzés hogyan terjed kapcsolat útján
B) Csak a klinikai tünetek ismeretére épít
C) A fertőzések kizárólag véletlenszerűen terjednek
D) A kapcsolati struktúrák nem játszanak szerepet
E) A hálózatelemzés csak utólag használható
A) Segít feltérképezni, hogy a fertőzés hogyan terjed kapcsolat útján
196
16. Melyik hálózati jellemző segít azonosítani a kulcsfontosságú terjesztőket egy járvány esetén?
A) Magas fokszámú csomópontok (hub-ok)
B) Izolált csomópontok
C) Véletlenszerű kapcsolódás
D) Alacsony sűrűség
E) Szimmetrikus eloszlás
A) Magas fokszámú csomópontok (hub-ok)
197
17. Melyik szervezeti szituációban lehet hasznos a hálózatelemzés?
A) Informális befolyási struktúrák feltárásában
B) Csak pénzügyi audit során
C) Olyan cégeknél, ahol nincs belső kommunikáció
D) Csak lineáris hierarchiákban
E) Jogszabályi megfelelőség vizsgálatánál
A) Informális befolyási struktúrák feltárásában
198
18. Melyik jellemző írja le a technológiai hálózatok viselkedését?
A) Egyes csomópontok kiesése súlyosabb következményekkel jár, mint másoké
B) Minden elem egyformán pótolható
C) A hálózat struktúrája nem befolyásolja a működést
D) A kapcsolatok véletlenszerűen szűnnek meg
E) A hálózat minden elemét egyszerre éri változás
A) Egyes csomópontok kiesése súlyosabb következményekkel jár, mint másoké
199
19. Mi lehet etikai kérdés a szociális hálózatok elemzése kapcsán?
A) Az adatok anonimitásának és hozzájárulásának biztosítása
B) A gráfelméleti algoritmusok matematikai pontossága
C) A számítógépes feldolgozás sebessége
D) Az elemzési szoftver nyelvi beállításai
E) A résztvevők nevét nyíltan feltüntetni
A) Az adatok anonimitásának és hozzájárulásának biztosítása
200
20. Melyik állítás jellemzi a „big data” és hálózatkutatás kapcsolatát?
A) Nagy adathalmazok vizsgálata révén rejtett kapcsolatok és mintázatok tárhatók fel
B) A big data kizárólag numerikus adattáblákra épül
C) A big data alkalmazása nem összeegyeztethető hálózatokkal
D) A hálózatelemzés nem alkalmas prediktív modellezésre
E) A hálózatkutatás elkerüli az automatizált elemzést
A) Nagy adathalmazok vizsgálata révén rejtett kapcsolatok és mintázatok tárhatók fel
201
21. Miért tekinthető a hálózati gondolkodás „új paradigmának” a
társadalomtudományban?
A) Mert a kapcsolatok struktúrája éppoly fontos, mint az egyéni tulajdonságok
B) Mert kizárólag kvantitatív módszereket alkalmaz
C) Mert elveti a hagyományos kvalitatív megközelítést
D) Mert a társas viselkedést véletlenszerűnek tartja
E) Mert csak statikus rendszerekre érvényes
A) Mert a kapcsolatok struktúrája éppoly fontos, mint az egyéni tulajdonságok
