Szociális igaz-hamis tesztbank Flashcards
(245 cards)
1
Q
A kontroll szükséglete Fiske társas alapmotívumai közé tartozik.
A
igaz
2
Q
A társas alapmotívumok kizárólag egyéni szinten működnek.
A
hamis
3
Q
Az „én” a szelf kognitív reprezentációja.
A
igaz
4
Q
A társadalmi szelf a társas helyzetekben megélt énünket jelenti.
A
igaz
5
Q
A szelfdiszkrepancia-elmélet szerint a legkisebb különbség az aktuális és az ideális én között van.
A
hamis
6
Q
A szerep mindig egyetlen joggal és kötelezettséggel jár.
A
hamis
7
Q
A szerepek együttesét nevezzük identitásnak.
A
igaz
8
Q
A „szereptorta” modell a társadalmi szerepeinket ábrázolja.
A
igaz
9
Q
A szerepkonfliktus mindig egy adott szerepen belül jelentkezik.
A
hamis
10
Q
Az összegzési modell szerint minden tulajdonság összeadódik és ugyanannyit számít.
A
igaz
11
Q
A hálózatmodell nem veszi figyelembe az érzelmi állapotot.
A
igaz
12
Q
Az alapvető attribúciós hiba lényege, hogy a megfigyelők túlbecsülik a helyzet jelentőségét.
A
hamis
13
Q
A holdudvarhatás lényege, hogy egy pozitív tulajdonság miatt más jellemzőket is kedvezőnek látunk.
A
igaz
14
Q
A cselekvő-megfigyelő különbség nem befolyásolja az attribúciót.
A
hamis
15
Q
Az attitűd csak tudatos szinten működik.
A
hamis
16
Q
Az attitűd affektív komponense érzelmeket és értékeléseket tartalmaz.
A
igaz
17
Q
A disszonancia mindig viselkedésváltást eredményez.
A
hamis
18
Q
Az attitűdváltozás egyik feltétele, hogy az egyén felismerje viselkedése következményeit.
A
igaz
19
Q
A konatív komponens az attitűd érzelmi részét jelenti.
A
hamis
20
Q
A beteljesült szerep azt jelenti, hogy az egyén teljesen feloldódik a szerepben.
A
igaz
21
Q
A cinikus szerepalakítás nem jár belső azonosulással.
A
igaz
22
Q
A homlokzat az, amit tudatosan vagy akaratlanul kommunikálunk a szerepalakítás során.
A
igaz
23
Q
A szerepen belüli konfliktus különböző szerepek között jelentkezik.
A
hamis
24
Q
A primácia hatás szerint az utoljára hallott információ dominál a benyomás kialakításakor.
A
hamis
25
A recencia hatás az utolsó információk túlhangsúlyozását jelenti.
igaz
26
A szívóssági hatás szerint a torz benyomások eltűnnek, ha ellentmondásos információt kapunk.
hamis
27
Az önbeteljesítő jóslat lényege, hogy az elvárásaink befolyásolják a másik viselkedését.
igaz
28
A negatív túlsúly azt jelenti, hogy a pozitív viselkedések kiemelkednek.
hamis
29
Az igazságos világba vetett hit torzításához tartozik, hogy az áldozat felelőssé tehető.
igaz
30
A cselekvő-megfigyelő különbség torzítja az események értelmezését.
igaz
31
Az én-erősítő torzításban a sikert külső tényezőknek tulajdonítjuk.
hamis
32
Az én-védő torzítás során a kudarcot személyes hibaként fogjuk fel.
hamis
33
A reciprok determinizmus három komponense: személyiség, viselkedés és környezet.
igaz
34
A társas összehasonlítás során másokat használunk viszonyítási alapként saját énképünkhöz.
igaz
35
A lefelé irányuló társas összehasonlítás célja, hogy rontsa az önértékelést.
hamis
36
A reflektorfény-hatás arra utal, hogy túlbecsüljük mások figyelmét ránk.
igaz
37
Az önmegkedveltetés az énbemutatás egyik stratégiája.
igaz
38
Az önreklám célja, hogy gyengének mutassuk magunkat.
hamis
39
Az individuális kultúrákban az önértékelés inkább a személyes teljesítményeken alapul.
igaz
40
A kollektivista kultúrákban az önértékelés kevésbé függ a társas viszonyoktól.
hamis
41
A kulturális háttér befolyásolja, hogyan torzítjuk saját önértékelésünket.
igaz
42
Az attitűd hatása gyakran tartós, még ha az adott inger eltűnik is.
igaz
43
Az attitűd mindig kedvező, ha ismereten alapul.
hamis
44
Az előítélet egy attitűd, amely egy személycsoportra vonatkozik.
igaz
45
A sztereotípia kizárólag egyéni tapasztalatból ered.
hamis
46
A kognitív disszonancia elmélete szerint gyakran a gondolkodásunkat változtatjuk, nem a viselkedésünket.
igaz
47
A disszonancia élménye nem jár testi (fiziológiai) reakcióval.
hamis
48
A disszonancia redukciója csak akkor következik be, ha az arousalt tudatosítjuk.
hamis
49
A szociálpszichológia szerint a csoportos jelenségek nem magyarázhatók csupán személyiségvonásokkal.
igaz
50
A szociálpszichológia szerint a személyiség hangsúlyozása kulcsfontosságú a társas viselkedés megértésében.
hamis
51
Az énfogalom érzelmi komponense az önértékelés.
igaz
52
A viselkedés önészlelése nem játszik szerepet az énkép kialakulásában.
hamis
53
Az énfogalom része lehet az, amit mások visszajelzéseiből érzékelünk.
igaz
54
A társas összehasonlítás során mindig a legközelebbi barátainkhoz viszonyítjuk magunkat.
hamis
55
A lefelé irányuló társas összehasonlítás javíthatja az önértékelést.
igaz
56
A tükörszelf fogalma azt jelenti, hogy másokat önmagunkhoz hasonlónak észlelünk.
hamis
57
A reflektorfény-hatás szerint túlbecsüljük, hogy mások mennyire figyelnek ránk.
igaz
58
Az énbemutatás egyik formája a példamutatás, amely erkölcsös, követendő viselkedésre irányul.
igaz
59
A „cinikus” szereplő nem azonosul a szerepével.
igaz
60
A szerep mindig szabadon választható, és nem jár elvárásokkal.
hamis
61
A szelfdiszkrepancia az aktuális és ideális énkép közötti eltérés.
igaz
62
A „virtuális én” az, amit mások valóban gondolnak rólunk.
hamis
63
A diffúz szerepek például az etnikai hovatartozáshoz vagy életkorhoz kapcsolódnak.
igaz
64
A szerepen belüli konfliktus egy időben több, eltérő szerep elvárásai között jelentkezik.
hamis
65
A beteljesült szerep azt jelenti, hogy az egyén teljesen azonosul a szereppel.
igaz
66
A homlokzat a szerepeljátszás során alkalmazott viselkedési készlet.
igaz
67
A szerepkonfliktus megoldásának egyik módja a szerepküldők elszigetelése.
igaz
68
A cselekvő–megfigyelő torzítás szerint a cselekvő inkább szituációs, a megfigyelő inkább személyes okokat tulajdonít.
igaz
69
A holdudvarhatás során egy negatív jellemző miatt másokat is negatívan értékelünk.
hamis
70
Az igazságos világba vetett hit torzítás megerősíti a felelősség keresését az áldozatban.
igaz
71
Az én-erősítő torzítás jellemzője, hogy a kudarcot külső tényezőknek tulajdonítjuk.
hamis
72
Az én-védő torzításban a sikert másoknak tulajdonítjuk.
hamis
73
A személyészlelés része a viselkedés okainak keresése is.
igaz
74
A szívóssági hatás azt jelenti, hogy a korábbi benyomások könnyen megváltoznak új információ hatására.
hamis
75
A negatív túlsúly jelensége szerint a pozitív jellemzők hangsúlyosabbak a megítélés során.
hamis
76
A hálózatmodell szerint a hangulatunk befolyásolja, milyen információkhoz férünk hozzá másokról.
igaz
77
A központi vonás hipotézis szerint bizonyos jellemzők aránytalanul nagy hatást gyakorolnak a benyomásra.
igaz
78
A konatív attitűdkomponens viselkedési szándékokat tükröz.
igaz
79
A kognitív disszonancia csak akkor jön létre, ha a vélemény és viselkedés teljesen ellentétes.
hamis
80
Az attitűd három összetevője: kognitív, affektív és konatív.
igaz
81
Az attitűd három összetevője: kognitív, affektív és konvertív.
hamis
82
A disszonanciacsökkentés egyik módja az attitűd módosítása.
igaz
83
Az attitűdváltozáshoz nem szükséges, hogy az egyén felelősséget vállaljon a viselkedéséért.
hamis
84
A reciprok determinizmus szerint a személyiség, viselkedés és környezet egymásra hatnak.
igaz
85
Az énfelnagyítás egy tudattalan folyamat, mely torzítja az önértékelést.
igaz
86
A csoporton belüli kommunikáció és szerepmegosztás a csoport jellemzőinek számít.
igaz
87
A másodlagos csoportokra a közvetlen, érzelmi kapcsolatok jellemzőek.
hamis
88
A csoportdinamika lényege a tagok közti kölcsönhatás és interdependencia.
igaz
89
A tagsági csoportok mindig egybeesnek a vonatkoztatási csoportokkal.
hamis
90
A sztereotípiák mindig tévesek.
hamis
91
A sztereotípiák működésének egyik oka a jelentéktelen különbségek felnagyítása.
igaz
92
Az előítélet érzelmi viszonyulás, míg a sztereotípia kognitív reprezentáció.
igaz
93
A diszkrimináció kizárólag nyílt formában jelenhet meg.
hamis
94
Az előítélet és diszkrimináció között nem áll fenn kapcsolat.
hamis
95
A pozitív diszkrimináció célja az esélyegyenlőség növelése.
igaz
96
A társas identitás része az önértékelésünknek.
igaz
97
A minimális csoportparadigma szerint a csoporttagság csak akkor számít, ha valódi különbségek vannak.
hamis
98
A szelf-kategorizáció deperszonalizációhoz vezethet.
igaz
99
A társadalmi összehasonlítás lényege, hogy mások viselkedését önmagunkhoz viszonyítjuk.
igaz
100
A normatív konformitás célja a közösséghez tartozás érzésének fenntartása.
igaz
101
Az információs konformitás nem függ a bizonytalanságtól.
hamis
102
Az egyéni hibázás esélye csökkenhet a véleményegyezés hatására.
hamis
103
A liftkísérlet a normatív konformitást demonstrálja.
igaz
104
A társas támogatás fokozza a konformitást.
hamis
105
A kulturális dimenziók közé tartozik a maszkulinitás és feminitás is.
igaz
106
A „going postal” egy amerikai kultúrához kötött pszichés zavar.
igaz
107
A Hofstede-modell szerint a hatalmi távolság a szociális mobilitást méri.
hamis
108
A magyar kultúra egyes szempontból individualista, más szempontból kollektivista.
igaz
109
A mondat: „A piréz gyerekeket külön osztályban kell tanítani” a diszkrimináció példája.
igaz
110
Az állítás: „A piréz gyerekek buták és értéktelenek” sztereotípia.
igaz
111
Az állítás: „Az olaszok hangosak és barátságosak” előítéletet fejez ki.
hamis
112
Az állítás: „Az olaszok hangosak és barátságosak” sztereotípia.
igaz
113
Pozitív tartalmú sztereotípiák nem minősülnek előítéletnek.
igaz
114
A társas kategorizáció mindig előítélethez vezet.
hamis
115
A társas összehasonlítás része az identitásképzésnek.
igaz
116
A liftkísérlet a konformitás automatikus jellegét illusztrálta.
igaz
117
A Milgram-kísérlet azt mutatta, hogy a hatalomnak való engedelmesség nem jellemző.
hamis
118
Az alacsony önértékelés növelheti a konformitás mértékét.
igaz
119
A magas státuszú személyek nagyobb valószínűséggel konformak.
hamis
120
A konformitás egyik mozgatórugója a társas támogatás iránti igény.
igaz
121
A társas projekció a konformitás csökkenéséhez vezet.
hamis
122
A Hofstede-modellben a „bizonytalanságkerülés” arra utal, hogy egy kultúra mennyire tűri az ismeretlent.
igaz
123
Az „élvezetek megengedése” azt jelzi, hogy egy kultúrában mennyire elfogadott az örömszerzés.
igaz
124
A „going postal” elsősorban amerikai kontextusban értelmezhető kultúrakötött jelenség.
igaz
125
A „hikikomori” fogalom Japánból ered, és társadalmi visszahúzódást ír le.
igaz
126
A „Witiko pszichózis” a gyors kultúraváltás egyik lehetséges következménye.
igaz
127
A társas identitás elmélete szerint az emberek motiváltak arra, hogy saját csoportjukat pozitív fényben lássák.
igaz
128
A minimális csoportparadigma szerint nem szükséges valós különbség ahhoz, hogy csoportközi megkülönböztetés kialakuljon.
igaz
129
A szelf-kategorizációs elmélet szerint az emberek sosem tekintenek magukra csoporttagként.
hamis
130
A deperszonalizáció azt jelenti, hogy az egyén saját magát a csoport prototipikus tagjaként
igaz
131
A nemzeti mítoszok gyakran tartalmaznak morális üzenetet és torzítást.
igaz
132
A nemzeti identitás kizárólag biológiai és nyelvi alapokon nyugszik.
hamis
133
A kollektív énkép részben a nemzeti csoporthoz való tartozáson keresztül formálódik.
igaz
134
A „győztes igazsága” azt jelenti, hogy a történelmi narratívát a vesztesek írják.
hamis
135
A kompetitív áldozattudat akadályozhatja a megbékélést.
igaz
136
A kollektív bűntudat kizárólag akkor jön létre, ha az egyén közvetlenül felelős az eseményért.
hamis
137
A megbékélést segíti a felelősségvállalás és az áldozatok elismerése.
igaz
138
A glorifikációs nemzeti elköteleződés elősegíti az empatikus attitűdök kialakulását.
hamis
139
A kollektív nárcizmusban a saját csoport pozitív énképe függ a külső elismeréstől.
igaz
140
A kötődő nemzeti elköteleződés nyitott a nemzeti múlt kritikájára.
igaz
141
A glorifikációs identitásformák csökkentik az előítéletet más csoportokkal szemben.
hamis
142
Az összeesküvés-elméletek gyakran mintázatokat keresnek ott is, ahol nincsenek.
igaz
143
Az összeesküvés-hiedelmek csak az iskolázatlan társadalmi rétegekben jelennek meg.
hamis
144
A rendszerellenes összeesküvés-hiedelmek bizalmatlanságot tükröznek az intézmények iránt.
igaz
145
Az összeesküvéses gondolkodás mögött gyakran érzelmi motivációk állnak.
igaz
146
Az empátia elősegítheti a történelmi megbocsátást.
igaz
147
Az altruizmus célja mindig a viszonzás elnyerése.
hamis
148
A proszociális viselkedés csökkenti a csoportközi feszültségeket.
igaz
149
A bocsánatkérés hatékonysága nem függ a jóvátétel szándékától.
hamis
150
A reaktív agresszió gyakran impulzív, külső ingerre adott válasz.
igaz
151
A proaktív agresszió célja általában a másik személy érzelmi támogatása.
hamis
152
A segítségnyújtás normája társadalmilag tanult viselkedésmintázat.
igaz
153
Az altruista viselkedés mindig tudatos és kiszámított.
hamis
154
A közös csoporttagság érzése növelheti a proszociális viselkedés valószínűségét.
igaz
155
A megbocsátás folyamata nem igényli az áldozat szempontjainak figyelembevételét.
hamis
156
A bocsánatkérés része lehet a felelősség áthárítása is.
igaz
157
A morális elköteleződés egyik jele a történelmi igazságtétel iránti igény.
igaz
158
A kollektív bocsánatkérés nem befolyásolja a társadalmi emlékezetet.
hamis
159
Az érzelmi kultúra meghatározza, milyen érzelmek kifejezése elfogadott egy társadalomban.
igaz
160
Az érzelmi kultúrák azonosak a különböző társadalmakban.
hamis
161
Az érzelmi közösségek megosztott érzések és értelmezések köré szerveződnek.
igaz
162
A sérelemtudatos történelmi narratívák segítik a megbékélést.
hamis
163
A történelmi emlékezet mindig politikailag semleges.
hamis
164
A kollektív düh előmozdíthatja a csoportközi konfliktusok eszkalációját.
igaz
165
A kollektív trauma hatása csak az első generációra korlátozódik.
hamis
166
A történelmi megbékélés előfeltétele az érzelmek nyílt kifejezése.
igaz
167
A nemzeti narratívák kialakulása teljes mértékben független a politikai hatásoktól.
hamis
168
A glorifikáció gyakran együtt jár a történelmi sérelmek tagadásával.
igaz
169
A kompetitív áldozati narratíva csökkentheti az empátiát más csoportok felé.
igaz
170
A kollektív érzelmek nem játszanak szerepet a társadalmi identitás formálásában.
hamis
171
Az összeesküvés-hiedelmek előfordulása független a társadalmi kontextustól.
hamis
172
A történelmi megbékélés érdekében fontos a többnézőpontú narratívák elfogadása.
igaz
173
A proszociális viselkedés nem befolyásolható társas normák által.
hamis
174
A szervezet olyan társas rendszer, amely célok elérésére jön létre.
igaz
175
A formális szervezetek nem rendelkeznek meghatározott célokkal és szabályokkal.
hamis
176
A szervezetek strukturáltsága nem befolyásolja a működésüket.
hamis
177
A hatékony szervezet célstruktúrája világos és egyértelmű.
igaz
178
A bürokratikus szervezetet elsősorban személyes kapcsolatok jellemzik.
hamis
179
A Hawthorne-kísérletek rávilágítottak a társas tényezők fontosságára a
munkateljesítményben.
igaz
180
A Taylor-féle munkaszervezés az intuícióra és rugalmasságra épít.
hamis
181
A Hawthorne-hatás lényege, hogy a figyelem önmagában befolyásolhatja a viselkedést.
igaz
182
A tudományos munkaszervezés elutasítja a méréseken alapuló folyamatoptimalizálást.
hamis
183
A vezetés egyik fő funkciója a szervezés és az összehangolás.
igaz
184
A vezető csak adminisztratív feladatokat lát el, és nem befolyásolja a csoportdinamikát.
hamis
185
A koordináció célja a feladatok és erőforrások összehangolása.
igaz
186
A vezetés kizárólag formális pozícióból gyakorolható.
hamis
187
A laissez-faire vezető kevéssé gyakorol kontrollt a csoport felett.
igaz
188
Az autoriter vezető döntéseit a csoport visszajelzéseire alapozza.
hamis
189
A demokratikus vezetési stílus elősegíti a részvételt és a visszacsatolást.
igaz
190
A vezető szimbolikus szerepe túlmutat a konkrét döntéshozatalon.
igaz
191
A vezető öltözködése és viselkedése nem befolyásolja a szervezeti kultúrát.
hamis
192
A vezetői szerep nemcsak formális, hanem szimbolikus jelentéssel is bírhat.
igaz
193
A vezető mindig tisztában van azzal, milyen jelentést hordoz a viselkedése.
hamis
194
A machiavellista vezető embereket eszközként használ céljai eléréséhez.
igaz
195
A machiavellizmus jellemzője az empátia és az együttműködés előtérbe helyezése.
hamis
196
A nárcizmus vezetői kontextusban gyakran együtt jár a kritikára való túlérzékenységgel.
igaz
197
A „kártékony inkompetens” vezető képes hatékonyan és etikusan irányítani.
hamis
198
A „cinikus” vezető eljátssza a szerepét, miközben nem hisz benne.
igaz
199
Fiedler szerint a vezetői hatékonyság a személyiség és a helyzet illeszkedésén múlik.
igaz
200
A Hersey–Blanchard-féle modell nem veszi figyelembe a beosztottak érettségi szintjét.
hamis
201
A Tannenbaum–Schmidt-modell a vezetői szabadságfok és a beosztotti részvétel kapcsolatát vizsgálja.
igaz
202
A kontingenciamodellek figyelmen kívül hagyják a szituációs tényezőket.
hamis
203
A Hawthorne-kísérletek eredményei hozzájárultak a humanisztikus menedzsment szemlélet kialakulásához.
igaz
204
A vezetői szerep mindig együtt jár formális hatalommal.
hamis
205
A laissez-faire vezetői stílus hosszú távon alacsony hatékonyságot mutatott a Lewin-féle vizsgálatokban.
igaz
206
A szimbolikus vezetői jelenlét fontosabb lehet a szervezeti kultúrában, mint a konkrét döntések.
igaz
207
A vezetés szociálpszichológiai megközelítése kizárólag a személyiségjegyeket vizsgálja.
hamis
208
A „karizmatikus torzult vezető” túldimenzionálja saját jelentőségét és hatását.
igaz
209
A Csepeli-féle „cinikus vezető” azonosul a vezetői szereppel, de nem érzi át annak felelősségét.
hamis
210
A Hersey–Blanchard-modell szerint nem minden beosztotti helyzethez illik ugyanaz a vezetési stílus.
igaz
211
A döntéshozó vezetési stílus teljes mértékben kizárja a munkatársakat a folyamatból.
igaz
212
A szociálpszichológiai vezetéskutatások figyelembe veszik a csoportfolyamatokat is, nemcsak az egyéni jellemzőket.
igaz
213
A társas hálózat olyan kapcsolati rendszer, amely emberek közötti relációkból áll.
igaz
214
Egy tűzoltólánc példája nem tekinthető hálózatnak, mert hiányzik belőle a strukturáltság.
hamis
215
A reláció a hálózatelméletben a csomópontokat összekötő kapcsolatot jelenti.
igaz
216
A hálózatkutatás csak formális szervezetek esetében alkalmazható.
hamis
217
A kisvilág-jelenség lényege, hogy bármely két személy között néhány kapcsolati lépés elegendő.
igaz
218
A skálafüggetlen hálózatokban a kapcsolatok egyenletesen oszlanak el a csomópontok között.
hamis
219
A „hub” olyan csomópont, amely jelentős kapcsolati forgalmat bonyolít.
igaz
220
Az influencerek „hub”-ok a hálózatelmélet szerint.
igaz
221
A politikusok „hub”-ok a hálózatelmélet szerint.
igaz
222
A segítő szakemberek NEM „hub”-ok a hálózatelmélet szerint.
hamis
223
A teljes hálózat egy olyan rendszer, ahol minden csomópont minden másikkal kapcsolatban áll.
igaz
224
A csúcs a gráfelméletben a hálózat alapegységét, például egy személyt jelöl.
igaz
225
Az él olyan kapcsolat, amely csak irányított hálózatban létezik.
hamis
226
A fokszám azt mutatja meg, hogy egy csomópont hány másikhoz kapcsolódik.
igaz
227
Egy hálózat sűrűsége akkor nagyobb, ha ugyanannyi csomópont mellett több kapcsolat van köztük.
igaz
228
A hálózatelemzés strukturális mintázatokat tár fel a kapcsolatok rendszere mögött.
igaz
229
A kapcsolati mátrix egy olyan adatstruktúra, amelyben a sorok és oszlopok a hálózat csomópontjai.
igaz
230
A hálózatelemzés kizárólag kvalitatív kutatási módszer.
hamis
231
A teljes hálózati adatfelvétel célja, hogy a hálózat minden tagját és kapcsolatát rögzítse.
igaz
232
Az egységes kapcsolati intenzitás feltétele a hálózatelemzés elvégzésének.
hamis
233
A hálózatelemzés segíthet feltárni, hogyan terjed egy fertőzés egy közösségben.
igaz
234
A nagy fokszámú csomópontok jelentős szerepet játszhatnak járványok gyors terjedésében.
igaz
235
A hálózatok szervezeti kontextusban történő elemzése nem hozhat új információt a hatalmi struktúrákról.
hamis
236
A technológiai hálózatok működése érzékeny lehet néhány központi csomópont kiesésére.
igaz
237
A „big data” eszközök lehetővé teszik nagy, bonyolult hálózatok automatikus elemzését is.
igaz
238
A hálózatelemzés során nincs szükség a vizsgálati személyek hozzájárulására, ha a kapcsolati adatok nyilvánosak.
igaz
239
A hálózati gondolkodás a társadalomtudományban azért jelent áttörést, mert a kapcsolatokra, nem csak az egyénekre koncentrál.
igaz
240
A jövő hálózataiban az adatvédelmi szempontok elveszítik a jelentőségüket.
hamis
241
A hálózatelemzés során a vizsgált kapcsolatok lehetnek irányítottak vagy irányítatlanok.
igaz
242
Az egyéni beágyazottság nem befolyásolja, hogyan terjed rajta keresztül egy információ.
hamis
243
A gráf fogalma egy matematikai modell, amely a csúcsok és kapcsolatok absztrakt rendszerét írja le.
igaz
244
A relációk csak akkor értelmezhetők, ha azonos típusú entitások között jönnek létre.
hamis
245
A hálózati vizualizáció célja a kapcsolatok és struktúrák átlátható megjelenítése.
igaz
