Tételcímek 14.től 26.ig Flashcards

(39 cards)

1
Q

I.1.A közszolgáltatás fogalma

A

Új érték teremtésével járó olyan tevékenységek, amelyek
- tiszta vagy vegyes közjavak előállításához, és az azokkal összefüggő
szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, és
- nem foglalják magukban az állam közhatalmi tevékenységét.

A szolgáltatást a (tág értelemben vett) állam
* jogi úton, meghatározott eljárás keretében minősíti közszolgáltatásnak, és
* maga nyújtja, vagy
* finanszírozza, vagy
* speciálisan (is) szabályozza.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

A közszolgáltatások körének meghatározása

A

az adott társadalom tagjai és közösségei szükségleteinek, valamint
- a gazdaság teherbíró képességének figyelembevételével történik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

I.2. Közszolgáltatások osztályozása táblázat

A
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

közszolgáltatások megszervezése táblázat

A
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Köz jelentése

A

amelyben az állam bármely entitása közvetlenül vagy
közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhat
tulajdonjogánál, pénzügyi részesedésénél, vagy a vállalkozásra
irányadó szabályozásnál fogva

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

III.1. Humán-(köz)szolgáltatások jellemzői+ területei

A
  • Szellemi javak, ill. személyes szolgáltatások;
  • A szolgáltatás nyújtásában a humán erőforrásnak
    meghatározó szerepe van;
  • Többségében alkotmányos alapjog érvényesülését
    biztosítják;
  • Az állami újraelosztás (redisztribúció) révén nyújtott
    közszolgáltatások:
    o fedezetüket (részben vagy egészben) költségvetési
    bevételek (adók, járulékok, illetékek, díjak) biztosítják;
    o ált. non-profit elvű szolgáltatások (nem piaci
    díjak/térítések; szolgáltató non-profit működése)
  1. Közoktatás /felsőoktatás
  2. Egészségügyi szolgáltatások
  3. Szociális szolgáltatások
  4. Közművelődési szolgáltatások
    (közgyűjtemények; közösségi művelődés; művészi
    tevékenység támogatása)
  5. Tudományos kutatás (elsősorban: alapkutatás)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

A (köz)intézet

A

Dologi és személyi eszközöknek
meghatározott tartós közcél szolgálatára
rendelt összessége a közigazgatáshoz tartozó
fenntartó kezében. A közintézetek feladata
általános értelemben a szolgáltató
közigazgatás elősegítése, vagyis az emberek
anyagi és szellemi jólétéről való
gondoskodás.”

„költségvetési szerv”: az
államháztartásról szóló
törvény (Áht.)
* nem állami fenntartó által
irányított, de humánközszolgáltatást nyújtó
intézet (pl. magánrendelő,
egyházi egyetem stb.)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Közalapítvány

A

az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi
önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat
képviselő-testülete,
* közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából
hozott létre.
Nincs tagsági viszony: kedvezményezettjei vannak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

közszolgáltatás-szervezés speciális
jogintézményei: a tervezés + tartalma

A

Célrendszer
– Átfogó
– Horizontális célok
– Specifikus
* Időtávlatai:
– Nagytáv: 15-25 év
– Hosszútáv: 10-14 év
– Középtáv: 4-10 év
– Rövidtáv: 1-4 év

A tervezés tartalmi elemeit a jogszabályok határozzák meg
* Általában közös elemek:
– Jövőkép
– Helyzetelemzés
* Tipikus forma: SWOT-analízis
– Célrendszer: horizontális, általános, specifikus célok
– Megvalósításhoz:
* anyagi, szellemi, egyéb erőforrások
* indikátorok
– Utánkövetés (monitoring)
– Terv módosítása és annak eljárása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Tervezés folyamata

A

Tervek kidolgozása és egyeztetése
Tervek elfogadása, közzététele
Végrehajtás és utánkövetés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Köz(igazgatási) szerződések
fogalma a magyar jogban dogmatikai

A
  1. Alany: Az egyik vagy mindegyik
    szerződő fél közigazgatási feladatot
    ellátó szerv.
  2. Tárgy: a szerződő
    közigazgatási szerv feladatkörébe
    tartozó KÖZFELADAT.
  3. Tartalom1: A szerződés
    jogszabályban meghatározott
    tartalommal köthető meg.
  4. Tartalom2: A közigazgatási szervet
    többletjogosítványok illetik meg.
    (Másik oldalon: többletgaranciák)
  5. Közpénz felhasználására kerül sor.
    Transzparencia:
    - Kötelező (nyilvános) pályázati eljárás.
    - Az üzleti és egyéb gazdasági titkok
    szűkebb érvényesülése.
    - Közérdekű adatokhoz való
    hozzáférés biztosítása.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Állami vagyon kezelésére, terhére kötött szerződések

A

polgári jogi szerződések
Vagyonkezelői szerződés
2007. évi CVI. törvény az állami
vagyonról; Mötv
Közbeszerzési
szerződés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Állami támogatások jogi formái

A

jogszabály vagy
egyedi döntés (a
továbbiakban:
támogatási
döntés) alapján,
pályázati úton
vagy pályázati
rendszeren
kívül nyújtható

+közigazgatási
hatósági határozattal
vagy hatósági
szerződéssel, és ebből lesz a közigazgatási jogviszony

vagy

támogatói okirattal
vagy támogatási
szerződéssel
ebből pedig a polgári jogi

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Közszolgálati rendszerek

A

nyílt ás zárt

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Nyílt közszolgálati
rendszerek

A

minta: USA
alapelv: demokratikus
legitimáció, politikai lojalitás
zsákmányrendszer
köztisztviselő ~ munkavállaló
munkaszerződés
közeledés a zárt rendszer felé

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Zárt közszolgálati
rendszerek

A

minta: abszolút monarchiák
hadserege
alapelv: szakértelem,
alkalmasság → szigorú szűrő
stabil, kiszámítható életpálya
→ nehéz kihullani
közszolgálat: elkülönült
szabályozási rezsim
kinevezés + eskü
közeledés a nyílt rendszer felé

17
Q

A közszolgálati jogviszonyok szabályozása tvk?

A

Ksztv.: 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről,
valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
Kttv.: 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
Kit.: 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról
Küt.: 2019. évi CVII. törvény a különleges jogállású szervekről és az
általuk foglalkoztatottak jogállásáról

18
Q

A köztisztviselői jogviszony keletkezése
(Kttv.)

A

érdemrendszer
 jogegyenlőség elve (közhivatal viseléséhez való jog,
diszkrimináció tilalma)
 keletkezés módja
 kinevezés + elfogadása + eskü
 általános feltételek: magyar állampolgárság, büntetlen
előélet, cselekvőképesség, érettségi
 különös feltételek: egyéb jsz.
 kiválasztás történhet meghívásos vagy pályázati úton
 toborzási adatbázis

Eltérések a kormánytisztviselőknél (Kit.)
általános feltételek: min. érettségi vagy középszintű
szakképesítés
 munkáltató további szakmai követelményeket
állapíthat meg
 kormányhivataloknál munkáltató plusz
államtudományi/közigazgatási végzettséget írhat elő
 munkáltató: széles egyoldalú kinevezés-módosítási jog

19
Q

A felmentés sajátosságai
köztisztviselőknél (Kttv.)

A

csak a törvényben meghatározott esetekben
 kötelező az indokolás
 fakultatív esetek pl.
 létszámcsökkentés
 tevékenység megszűnése
 átszervezés
 kötelező esetek pl.
 hivatalára méltatlan
 munkavégzése nem megfelelő
 egészségügyi okból alkalmatlan
 foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására
 vezetője bizalmát elveszíti

20
Q

A jogviszony tartalma: jogok és
kötelezettségek Kttv. + Kit.

A

A köztisztviselő jogai (Kttv.) 1.
törvényben garantált előmenetelhez és illetményhez
való jog (karrierrendszer)

A köztisztviselő jogai (Kttv.) 2.
 ellátáshoz való jog
 álláshoz való jog
 munkakörhöz való jog
 fokozott büntetőjogi védelem

21
Q

I. A közigazgatási jog fogalma(i)

A

A közigazgatási jog
= a jogrendszer egyik ága, normatív aktusok
összessége, melyek különböző jogforrásokban
jelennek meg, szabályozási tárgyuk és módszerük
alapján különülnek el más normatív
aktuscsoportoktól
= jogtudományi ág, mely a közigazgatás jogi
megközelítésével és a közigazgatási jogi
szabályozás sajátosságaival foglalkozik
= tantárgy

22
Q

II. A közigazgatási jogág általános jellemzői

A
  1. 200-250 éves múltú jogág
  2. Rendeltetése: a közigazgatási cselekvések
    céljának és korlátainak szabályozása
  3. Szabályozási tárgyköreit tekintve nagyon
    heterogén
  4. A jogrendszer mennyiségileg legnagyobb ága
  5. Erőteljes a politikai befolyás a szabályozásra
  6. 1-5. következménye: kevésbé rögzült, ingatag
    dogmatika
23
Q

II.1. Szabályozási tárgykörök

A
  1. A közigazgatás szervezete → szervezeti jog
  2. A közigazgatás személyzete → közszolgálati jog

Közigazgatási anyagi jog: a közigazgatás által
befolyásolt társadalmi viszonyokban a
jogalanyok magatartása, a közigazgatási
beavatkozás feltételei és eszközei
(cselekményei); közigazgatási ágazatonként
tagolt
4. Közigazgatási eljárásjog
4.1. Közigazgatási rendszeren belüli eljárások (pl.
jogszabály-előkészítés)
4.2. Közigazgatási hatósági eljárásjog: 1 általános
törvény + különös eljárási szabályok

24
Q

A közigazgatási jogi normák

A

I. Alapfogalmak
II. Közigazgatási normaszerkezet
III. A közigazgatási jogi norma fajtái
IV. A normaszerkezeti elemek jellemzői
V. A normatív aktusok érvényessége
VI. A normatív aktusok hatálya

25
Normatív aktus
a normaalkotó általános magatartási szabályt tartalmazó, jogi hatású cselekménye Fajtái: A/ Címzettek szerint - jogszabályok - közjogi szervezetszabályozó eszközök - közigazgatási jogalanyok belső normái B/ A szabályozás jogági jellege szerint - közigazgatási jogi - más jogágban tartozó
26
II. A közigazgatási jogi norma szerkezete
1. Hipotetikus és kategorikus jogi norma megkülönböztetése a) hipotetikus norma szerkezete: hipotézis + diszpozíció b) kategorikus norma szerkezete: csak diszpozíció – az ebben előírt magatartást minden feltétel bekövetkezése nélkül, állandóan, folyamatosan tanúsítani kell
27
I. A közigazgatási jogviszonyokról általában fogalma alanyai tárgya tartalma keletkezése
Fogalma: a közigazgatási jog által szabályozott társadalmi viszony Alanyai: közigazgatási szerv magánszemély, (+közfeladatot ellátó szervek) szervezet Tárgya: a jogalanyok magatartása/működése Tartalma: jogok, kötelezettségek összessége Keletkezése, módosulása, megszűnése = jogi tények hatására: * a közigazgatási szervek aktusai, * a jogviszony másik alanyának akaratlagos cselekményei, * események
28
Belső igazgatási jogviszonyok ált.jellemzői
szervezeti hatalmon/kapcsolaton alapulnak; ▪ alapvetően szuprematív jellegűek; ▪ folyamatos, tartós jogviszonyok; ▪ keletkezés/megszűnés: általában ex lege; ▪ a jogok és kötelezettségek sommás szabályozása; ▪ a belső jogviszonyok alanyainak (ált.) nincsenek „alanyi” (bíróság előtt is érvényesíthető) jogai (kiv.: közszolgálat; törvényességi felügyelet)
29
Külső igazgatási jogviszonyok ált. jellemzői
Közös jellemzők (hatósági mellérendeltségi) Alanyok: közig. szerv KIG-től független jogalany Keletkezés/megszűnés: konkrét aktusok Bírósági jogérvényesítés (is) – közig. per Különbségek szuprematív mellérendelt eseti tartós részletes anyagi és eljárásjogi szabályozás a megállapodás tárgyköreinek jogi szabályozása+ felek
30
II. A közigazgatási jogviszonyok tipizálása
1. A közigazgatás tevékenységfajtái alapján: közigazgatási jogi (hierarchikus irányítási/tv.felügyeleti hatósági mellérendeltségi) nem közigazgatási jogi 2. A jogviszony alanyai szerint: a közigazgatás intézményrendszerén belüli („belső igazgatási”) kívüli jogviszonyok („külső igazgatási”) 3. A közigazgatási szerv hatalmi helyzete alapján: szuprematív ~ mellérendeltségi ~ 4. Milyen normák realizálódnak a jogviszonyban? anyagi jogi ~ eljárásjogi ~ 5. Időtartam szerint: egyszeri, időleges ~ tartós, állandó, folyamatos ~
31
Jogi tények
Általános fogalom: a jogviszonyok keletkezését, módosulását, megszűnését előidéző, jogi hatású cselekmények (történések) Jogi tények a közigazgatási jogviszonyokban 1. Belső igazgatás jogviszonyai – általában jogszabály hozza létre, szünteti meg ezeket; jogi tények= tartalom alakítása 2. Külső igazgatás jogviszonyai: → kétféle nézet: ➢ Elsődleges jogi tények az egyedi aktusok, de szerepük lehet nem akaratlagos történéseknek is (pl. időmúlás) ➢ A közigazgatási jogban csak az aktusok a jogi tények. Az egyéb körülmények is csak a közig. szervek aktusai révén befolyásolják a jogviszonyokat.
32
I.2. Közigazgatási cselekmények jogviszonyok
A közigazgatás joghoz kötöttségének elve 1. A közigazgatási cselekmények jogilag szabályozott módon, jogviszonyokban keletkező/végbemenő cselekmények 2. A közigazgatási cselekmények – általában, de nem mindig – jogi hatás kiváltását célozzák, azaz jogviszonyokat alakítanak: létrehoznak / megszüntetnek / módosítják a tartalmát 3. A közig. aktusok egyúttal a jogi tények egyik csoportját képezik (egyéb jogi tény: pl. ügyfél cselekménye)
33
II.2. A közigazgatás cselekményei jogi hatásuk léte/nem léte szerint
Aktusok ez van külön Tényleges cselekmények reálcselekmények döntéselőkészítés („igazgatási cselekmények”) nyilvántartási cselekmények materiális cselekmények ellenőrzés Minden közigazgatási jogviszonytípusban megjelenhetnek. 452o megnézni
34
aktustan átfutás 460
35
20. tétel átfutás
36
37
37
37