Tételcímek első 13 tétel Flashcards
(65 cards)
A közigazgatás fogalma negatív fogalom és pozitív fogalom, hosszú fogalom külön lesz
negatív fogalom: minden olyan állami tevékenység, ami nem törvényhozás, igazságszolgáltatás
o pozitív fogalom:
▪ alanyi megközelítés: alapfeladatként KIG tevékenységet végző szervek összessége
▪ formális megközelítés: a kizárólag KIG szervek által végzett tevékenységek
▪ materiális megközelítés: a KIG feladatok ellátására irányuló tevékenységek
a komplex fogalom meghatározásának szempontjai közigazgatás:
o 1. a közigazgatás mint szervezetrendszer
o 2. a közigazgatás mint személyzet
o 3. a közigazgatás mint igazgatás
o 4. a közigazgatás mint állami tevékenység (→ a közigazgatás az államszervezetben)
- a közigazgatás mint szervezetrendszer
Közjogi szervezetek köre:
o közös jellemzők: állami feladat megvalósítása; állami aktus hozza létre; törvényben meghatározott
feladat; államháztartás része; közhatalommal bír / közhatalommal nem bír
o - elkülönülő hatalmi ágat képező közhatalmi, közjogi szervek → OGY, KE, AB, bíróság, ügyészség
o - közhatalommal nem bíró, de közfeladatot ellátó szervek → közszolgáltató szerv, közE., közA.
o - közigazgatási szervezetrendszer
▪ 1) államigazgatási alrendszer: hierarchia, központi és területi szervek
▪ 2) önkormányzati alrendszer: autonómia, csak területi szervek
o → közigazgatási intézményrendszer: KIG szervezetrendszer + közfeladatot ellátó szervek
- A közigazgatás mint IGAZGATÁS
o fogalom: az emberi együttműködéshez kapcsolódó tevékenység, amely biztosítja
▪ a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket
▪ a közös tevékenység összhangját
- A közigazgatás mint SZEMÉLYZET
a közigazgatási jogviszonyban álló tisztviselők (közszolgálati tisztviselők) speciális jogállása
tevékenység: igazgatási tevékenységet végeznek, fokozott felelősség
- követelmények: szakképzettség, összeférhetetlenség (politikai, gazdasági, más hatalmi ágakkal való)
- többletvédelem: fokozott munkavállalói védelem; kötött előmeneteli, minősítési és illetményi rendsze
- a közigazgatás mint az állam szakigazgatása
fogalom: igazgatási munkaszervezet-rendszer és tevékenység, amely
▪ az államszervezeten belül erre létrehozott
▪ más állami tevékenységektől elkülönült
▪ sajátos szaktudású emberekből álló
▪ monopolhelyzetű
tartalom: döntéselőkészítés, végrehajtás, ennek tárgyi és személy feltételeinek biztosítása
- A közigazgatás mint ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG
o 1) VÉGREHAJTÓ HATALOM
▪ a végrehajtó hatalom kormányzást végez, ami tágabb, mint a közigazgatás
) TÖRVÉNYHOZÁS: a végrehajtó hatalom politikai és jogi legitimációja
▪ - a közigazgatás szervezetének és működésének törvényi kereteit → törvényalkotás,
különösen: felsorolásos törvény, területszervezés, költségvetés
3) KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
▪ kinevezési hatáskörök
) A TÖRVÉNYESSÉG KÜLSŐ KONTROLLJA
i) Alkotmánybíróság: normakontroll
Bíróságok:
* közigazgatási bíráskodás: egyedi ügyekben a hatósági döntés felülvizsgálata
▪ iii) Ügyészség (közérdekvédelmi feladatain keresztül)
* jogellenes közig döntés → felhívás, fellépés, bírósághoz fordulás
v) Alapvető jogok biztosa – alapjogokat érintő visszásságok vizsgálata
A közigazgatás komplex fogalma
igazgatási tevékenységkomplexum
o (célja) közcélok, közérdek érvényesítésére
o (szabályozottsága) törvényi keretek között, jogilag részletesen szabályozottan
o (terjedelme) a társadalom egészét átfogóan
o (módja) közhatalom birtokában is
o (rendeltetése az államszervezetben) az állami döntések előkészítése, végrehajtás megszervezése
o (szervezetrendszere) elkülönült, összetett szervezetrendszer
o (személyzete) sajátos jogállású tisztviselők
A közigazgatás tevékenységfajtái: feladatok végrehajtásának módja, állandósult cselekménysorozatok csak felsorolás
1) Közhatalmi tevékenységek
▪ a) Jogalkotó tevékenység
▪ b) Hatósági tevékenység
▪ c) Törvényességi felügyeleti tevékenység
o 2) Hierarchikus igazgatási tevékenység
▪ a) Közigazgatási szervek belső irányítása
▪ b) Alárendelt közigazgatási szervek irányítása
o 3) Állami, önkormányzati közszolgáltató, gazdálkodó szervek irányítása
o 4) Nem hatalmi tevékenységek
▪ a) döntéselőkészítés
▪ b) materiális tevékenység
▪ c) közvetlen gazdálkodás
▪ d) együttműködés
▪ e) közvetlen szervezés
- A közigazgatási tevékenységfajták csoportosítása:
milyen irányba hat: külső (polgárok, szervezetek tevékenységének befolyásolása a köz érdekében,
pl. jogalkotás, hatósági jogalkalmazás) vs. belső (rendszeren belül, pl. működési feltételek bizt.)
o kiket igazgat: csak természetes személyek (pl. menekültügy), csak szervezetek (pl. törvényességi
felügyelet), mindkettő (pl. létesítmény engedélyezése)
o milyen eszközökkel: jogi eszközök (jogszabály, egyedi határozat) vs. jogon kívüli igazgatási
eszközök (pl. döntéselőkészítő tevékenység)
o milyen viszonyban: hatalmi pozícióban (közhatalom / igazgatási hatalom / tulajdonosi hatalom) vs.
nem egyoldalú hatalmi döntések (megállapodás)
I. A közhatalmi tevékenységek
- 1) Jogalkotó tevékenység: jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotása
o rendelet, általában felhatalmazás alapján (de eredeti is lehetséges)
o szervek:
▪ → Kormány (eredeti és végrehajtó hatáskör, §Alaptörvény, törvény)
▪ → MNB elnöke (csak törvényben meghatározott tárgyban, §ua.)
▪ → Kormány tagjai: ME, M, M-helyettes (csak felhatalmazás, §ua.)
▪ → Önálló szabályozó szerv vezetője (törvényben meghatározott tárgyban, §ua. +
kormányrendelet, miniszteri rendelet)
▪ → Önkormányzat képviselő testülete (eredeti is, partikuláris jog, §bármi)
2) Hatósági közhatalmi tevékenység: célja a jogszabályban foglaltak érvényre juttatása
o általános jellemzői:
▪ 1. hatóság végzi: hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerv
▪ 2. külső, a közigazgatási szervezetrendszertől független jogalanyokra hat
* → ügyfelek: a jogalanyok minden típusa
▪ 3. eszköze: egyedi jogalkalmazói aktusok, egyedi jogérvényesítési cselekmények
▪ 4. állami közhatalmat gyakorolva
▪ 5. jogilag kötött tevékenység (anyagi jogi és eljárásjogi garanciális szabályok)
o típusai:
▪ hatósági felügyeleti tevékenység: önkéntes jogkövetéssel érvényesülő jogszabálynál
▪ hatósági jogalkalmazó tevékenység: jogalkalmazással érvényesülő jogszabály
▪ kombinált, ha kombinált jogérvényesítés (pl. MEKH tevékenysége kapcsán)
- 3) Törvényességi felügyeleti tevékenység
o megosztott döntési jogkör a közigazgatás és a bíróság között
o csak törvényességi szempontok, az autonómiával rendelkező szervek felett
▪ a) KIG szervezetrendszeren kívül: köztestületek
▪ b) KIG szervezetrendszeren belül: helyi, nemzetiségi önkormányzat, fejlesztési tanács
II. Hierarchikus igazgatási tevékenység
- 1) Belső vezetés – az adott szerv vezetője látja el
Alárendelt közigazgatási szerv irányítása
II. Szolgáltató és gazdálkodó szervezetek irányítása (állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak)
1) Közintézetek → közjogi viszonyban
2) Közüzem, közvállalat → közjogi jogviszony volt, ma már nincs (gazdasági közszolgáltatások)
- 3) Gazdasági társaság állami, önkormányzati tulajdonban → magánjogi jogviszonyban
o ma így látja el a gazdasági közszolgáltatásokat
IV. Nem hatalmi viszonyon alapuló tevékenységek
- 1) Döntéselőkészítés: saját döntések, törvényelőkészítés (kormány), önkormányzati döntés előkészítése
2) Materiális tevékenység: nem cselekmény, hanem egyéb munkatevékenység
o szakmai tevékenység: elemzés, laboratóriumi vizsgálat
o szolgáltatás: pl. tűzoltóság, védőoltás (népegészségügyi hatóság)
o adatrendszerek működtetése
o belső működést kiszolgáló tevékenység: pl. karbantartás, informatikai hálózat működtetése
-
3) Közvetlen gazdálkodás
o a) költségvetési gazdálkodás (pl. támogatások nyújtása közszolgáltatásokra) → MÁK
o b) vagyonkezelés (üzleti vagyon – kizárólagos/kiemelt/korlátozottan forgalomképes)
- 4) Együttműködés
o i) egy közigazgatási szerven belül
o ii) a közigazgatási szervezetrendszeren belül: eseti vagy állandósult kapcsolat
o iii) külső jogalanyokkal
▪ érdekegyeztetés
▪ közszolgáltatás-szervezés szerződéses formái
▪ állami támogatás, finanszírozás - 5) Közvetlen szervezés
o jog által nem szabályozott tevékenységek
o információnyújtás, ajánlás, helyi lakosság meghallgatása, lobbizás
o kulturális, közösségi megmozdulások (pl. falunap)
A közigazgatási szerv fogalma
Fogalom (általános, jogtudományi): olyan közjogi szervezet, amely
o a végrehajtó hatalom részeként
o jogszabályban meghatározott közigazgatási közfeladatokat lát el
o hatásköre és illetékessége keretein belül
o általában közhatalommal felruházva
nem minősülnek közigazgatási szervnek (elhatárolás 3. tételhez, példák)
államszervezet egyéb szervei:
▪ funkcionális elkülönülés a törvényhozás, igazságszolgáltatás szerveitől
(x) végrehajtó hatalom fegyveres szervei → csak a civil közigazgatás!
o (x) Magyar Nemzeti Bank – sui generis jogállású állami szervezet
x) kvázi közigazgatási szervek:
▪ jogalkotó által KIG jogkörök gyakorlására felhatalmazott szervek
II. A közigazgatási szervezet önállósága
1) Szervezeti önállóság
o a) önálló közigazgatási szerv: a ’szervezet’
▪ elkülönült szervezet: más szervektől elhatárolt, intézményesített struktúra, állomány
b) nem önálló közigazgatási szervek:
▪ #1: szervezeti egység: nagyobb szervezet belső részegysége
▪ #2: személy, aki közigazgatási feladatot saját jogkörben lát el
) Jogi önállóság – jogáganként eltérő jogképesség
. közigazgatási jogi: jogszabályban rögzített feladat- és hatáskör (szervezeti egység is)
▪ a) általános közigazgatási jogi jogképesség: felhatalmazás KIG feladatok ellátására
(jogszerű alapítás, működés, feladatkör szabályozása)
▪ b) relatív közigazgatási jogi jogképesség: joghatóság, hatóság, illetékesség
o 2. pénzügyi jogi: költségvetési szerv (az önálló KIG szerv – ’szervezet’ – lehet csak)
o 3. polgári jogi: jogi személy (ua.)
o 4. közszolgálati munkáltatói: saját dolgozóit maga alkalmazza (ua.)
IV. A közigazgatási szervek fajtái
alrendszer alapján
államigazgatási szervek
önkormányzati igazgatási szervek
működési terület alapján:központi, területi, helyi
- feladat- és hatáskör jellege
ált/különös
vezetés felépítése alapján
o a) egyszemélyi: kormány, KT
V. A közigazgatási szervek szervezete
szabályozása: jogszabály, szervezeti és működési szabályzat, ügyrend (testület), belső szabályzatok
- szakmai és funkcionális szervezeti egységek, hierarchia, politikai változó és szakmai állandó
- államigazgatási szervek szervezete: lineáris / funkcionális (egy-egy beosztottnak szakmai és funkcionális
főnöke is lehet) / törzskari (vezető körül) / projekt / divizionális (központi és területi egységek)
- önkormányzati szervek szervezete:
o helyi önkormányzat: [PM] választott testület → bizottságok + [jegyző] hivatal
o köztestület: választott testület → felügyelő bizottság; ügyvivő testület → hivatal
- A közigazgatási szervezetrendszer felépítésének elvei csak felsorolás
- Centralizáció elve
- Dekoncentráció és hierarchia elve
- Decentralizáció és autonómia elve
- Integráció elve
- Közszolgálatiság elve
A közigazgatási szervezetrendszer fogalma
olyan összefüggő rendszer, amely
o közigazgatási szervekből áll [(x) más közjogi jogalanyok, rendvédelmi szervek]
o jogilag intézményesített kapcsolatokra épül (belső KIG jogviszonyok)
o többszörösen tagolt:
▪ jogállás a kormányhoz való viszony alapján → államigazgatási + önkormányzati alr.
- Centralizáció elve
: a közigazgatás egységének biztosítása → államigazgatási alrendszer
két ága: politikai centralizáció
adminisztratív centralizáció
biztosítéka: a kormány jogosítványai
▪ államigazgatási szervek irányítása: eredeti jogalkotás, kinevezés, költségvetés
▪ önkormányzati szervek törvényességi felügyelete
- Dekoncentráció és hierarchia elve
államigazgatási alrendszer
o államigazgatási feladatok megosztása, kormány irányítása alatt álló területi szervek között
▪ a) önálló szervként működik – környezeti igazgatás
▪ b) önállósággal nem rendelkezik – KSH területi szervei
- Decentralizáció és autonómia elve →
önkormányzati alrendszer
o önigazgatással és/vagy autonómiával rendelkező szervekre való KIG feladat-telepítés