Tételcímek első 13 tétel Flashcards

(65 cards)

1
Q

A közigazgatás fogalma negatív fogalom és pozitív fogalom, hosszú fogalom külön lesz

A

negatív fogalom: minden olyan állami tevékenység, ami nem törvényhozás, igazságszolgáltatás
o pozitív fogalom:
▪ alanyi megközelítés: alapfeladatként KIG tevékenységet végző szervek összessége
▪ formális megközelítés: a kizárólag KIG szervek által végzett tevékenységek
▪ materiális megközelítés: a KIG feladatok ellátására irányuló tevékenységek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

a komplex fogalom meghatározásának szempontjai közigazgatás:

A

o 1. a közigazgatás mint szervezetrendszer
o 2. a közigazgatás mint személyzet
o 3. a közigazgatás mint igazgatás
o 4. a közigazgatás mint állami tevékenység (→ a közigazgatás az államszervezetben)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q
  1. a közigazgatás mint szervezetrendszer
A

Közjogi szervezetek köre:
o közös jellemzők: állami feladat megvalósítása; állami aktus hozza létre; törvényben meghatározott
feladat; államháztartás része; közhatalommal bír / közhatalommal nem bír
o - elkülönülő hatalmi ágat képező közhatalmi, közjogi szervek → OGY, KE, AB, bíróság, ügyészség
o - közhatalommal nem bíró, de közfeladatot ellátó szervek → közszolgáltató szerv, közE., közA.
o - közigazgatási szervezetrendszer
▪ 1) államigazgatási alrendszer: hierarchia, központi és területi szervek
▪ 2) önkormányzati alrendszer: autonómia, csak területi szervek
o → közigazgatási intézményrendszer: KIG szervezetrendszer + közfeladatot ellátó szervek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q
  1. A közigazgatás mint IGAZGATÁS
A

o fogalom: az emberi együttműködéshez kapcsolódó tevékenység, amely biztosítja
▪ a közös cél eléréséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket
▪ a közös tevékenység összhangját

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q
  1. A közigazgatás mint SZEMÉLYZET
A

a közigazgatási jogviszonyban álló tisztviselők (közszolgálati tisztviselők) speciális jogállása
tevékenység: igazgatási tevékenységet végeznek, fokozott felelősség
- követelmények: szakképzettség, összeférhetetlenség (politikai, gazdasági, más hatalmi ágakkal való)
- többletvédelem: fokozott munkavállalói védelem; kötött előmeneteli, minősítési és illetményi rendsze

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q
  • a közigazgatás mint az állam szakigazgatása
A

fogalom: igazgatási munkaszervezet-rendszer és tevékenység, amely
▪ az államszervezeten belül erre létrehozott
▪ más állami tevékenységektől elkülönült
▪ sajátos szaktudású emberekből álló
▪ monopolhelyzetű

tartalom: döntéselőkészítés, végrehajtás, ennek tárgyi és személy feltételeinek biztosítása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q
  1. A közigazgatás mint ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG
A

o 1) VÉGREHAJTÓ HATALOM
▪ a végrehajtó hatalom kormányzást végez, ami tágabb, mint a közigazgatás

) TÖRVÉNYHOZÁS: a végrehajtó hatalom politikai és jogi legitimációja
▪ - a közigazgatás szervezetének és működésének törvényi kereteit → törvényalkotás,
különösen: felsorolásos törvény, területszervezés, költségvetés

3) KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
▪ kinevezési hatáskörök

) A TÖRVÉNYESSÉG KÜLSŐ KONTROLLJA
i) Alkotmánybíróság: normakontroll

Bíróságok:
* közigazgatási bíráskodás: egyedi ügyekben a hatósági döntés felülvizsgálata

▪ iii) Ügyészség (közérdekvédelmi feladatain keresztül)
* jogellenes közig döntés → felhívás, fellépés, bírósághoz fordulás

v) Alapvető jogok biztosa – alapjogokat érintő visszásságok vizsgálata

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

A közigazgatás komplex fogalma

A

igazgatási tevékenységkomplexum
o (célja) közcélok, közérdek érvényesítésére
o (szabályozottsága) törvényi keretek között, jogilag részletesen szabályozottan
o (terjedelme) a társadalom egészét átfogóan
o (módja) közhatalom birtokában is
o (rendeltetése az államszervezetben) az állami döntések előkészítése, végrehajtás megszervezése
o (szervezetrendszere) elkülönült, összetett szervezetrendszer
o (személyzete) sajátos jogállású tisztviselők

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

A közigazgatás tevékenységfajtái: feladatok végrehajtásának módja, állandósult cselekménysorozatok csak felsorolás

A

1) Közhatalmi tevékenységek
▪ a) Jogalkotó tevékenység
▪ b) Hatósági tevékenység
▪ c) Törvényességi felügyeleti tevékenység
o 2) Hierarchikus igazgatási tevékenység
▪ a) Közigazgatási szervek belső irányítása
▪ b) Alárendelt közigazgatási szervek irányítása
o 3) Állami, önkormányzati közszolgáltató, gazdálkodó szervek irányítása
o 4) Nem hatalmi tevékenységek
▪ a) döntéselőkészítés
▪ b) materiális tevékenység
▪ c) közvetlen gazdálkodás
▪ d) együttműködés
▪ e) közvetlen szervezés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q
  • A közigazgatási tevékenységfajták csoportosítása:
A

milyen irányba hat: külső (polgárok, szervezetek tevékenységének befolyásolása a köz érdekében,
pl. jogalkotás, hatósági jogalkalmazás) vs. belső (rendszeren belül, pl. működési feltételek bizt.)
o kiket igazgat: csak természetes személyek (pl. menekültügy), csak szervezetek (pl. törvényességi
felügyelet), mindkettő (pl. létesítmény engedélyezése)
o milyen eszközökkel: jogi eszközök (jogszabály, egyedi határozat) vs. jogon kívüli igazgatási
eszközök (pl. döntéselőkészítő tevékenység)
o milyen viszonyban: hatalmi pozícióban (közhatalom / igazgatási hatalom / tulajdonosi hatalom) vs.
nem egyoldalú hatalmi döntések (megállapodás)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

I. A közhatalmi tevékenységek

A
  • 1) Jogalkotó tevékenység: jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök megalkotása
    o rendelet, általában felhatalmazás alapján (de eredeti is lehetséges)
    o szervek:
    ▪ → Kormány (eredeti és végrehajtó hatáskör, §Alaptörvény, törvény)
    ▪ → MNB elnöke (csak törvényben meghatározott tárgyban, §ua.)
    ▪ → Kormány tagjai: ME, M, M-helyettes (csak felhatalmazás, §ua.)
    ▪ → Önálló szabályozó szerv vezetője (törvényben meghatározott tárgyban, §ua. +
    kormányrendelet, miniszteri rendelet)
    ▪ → Önkormányzat képviselő testülete (eredeti is, partikuláris jog, §bármi)

2) Hatósági közhatalmi tevékenység: célja a jogszabályban foglaltak érvényre juttatása
o általános jellemzői:
▪ 1. hatóság végzi: hatósági jogkörrel felruházott közigazgatási szerv
▪ 2. külső, a közigazgatási szervezetrendszertől független jogalanyokra hat
* → ügyfelek: a jogalanyok minden típusa
▪ 3. eszköze: egyedi jogalkalmazói aktusok, egyedi jogérvényesítési cselekmények
▪ 4. állami közhatalmat gyakorolva
▪ 5. jogilag kötött tevékenység (anyagi jogi és eljárásjogi garanciális szabályok)
o típusai:
▪ hatósági felügyeleti tevékenység: önkéntes jogkövetéssel érvényesülő jogszabálynál
▪ hatósági jogalkalmazó tevékenység: jogalkalmazással érvényesülő jogszabály
▪ kombinált, ha kombinált jogérvényesítés (pl. MEKH tevékenysége kapcsán)

  • 3) Törvényességi felügyeleti tevékenység
    o megosztott döntési jogkör a közigazgatás és a bíróság között
    o csak törvényességi szempontok, az autonómiával rendelkező szervek felett
    ▪ a) KIG szervezetrendszeren kívül: köztestületek
    ▪ b) KIG szervezetrendszeren belül: helyi, nemzetiségi önkormányzat, fejlesztési tanács
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

II. Hierarchikus igazgatási tevékenység

A
  • 1) Belső vezetés – az adott szerv vezetője látja el

Alárendelt közigazgatási szerv irányítása

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

II. Szolgáltató és gazdálkodó szervezetek irányítása (állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak)

A

1) Közintézetek → közjogi viszonyban
2) Közüzem, közvállalat → közjogi jogviszony volt, ma már nincs (gazdasági közszolgáltatások)
- 3) Gazdasági társaság állami, önkormányzati tulajdonban → magánjogi jogviszonyban
o ma így látja el a gazdasági közszolgáltatásokat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

IV. Nem hatalmi viszonyon alapuló tevékenységek

A
  • 1) Döntéselőkészítés: saját döntések, törvényelőkészítés (kormány), önkormányzati döntés előkészítése

2) Materiális tevékenység: nem cselekmény, hanem egyéb munkatevékenység
o szakmai tevékenység: elemzés, laboratóriumi vizsgálat
o szolgáltatás: pl. tűzoltóság, védőoltás (népegészségügyi hatóság)
o adatrendszerek működtetése
o belső működést kiszolgáló tevékenység: pl. karbantartás, informatikai hálózat működtetése
-

3) Közvetlen gazdálkodás
o a) költségvetési gazdálkodás (pl. támogatások nyújtása közszolgáltatásokra) → MÁK
o b) vagyonkezelés (üzleti vagyon – kizárólagos/kiemelt/korlátozottan forgalomképes)

  • 4) Együttműködés
    o i) egy közigazgatási szerven belül
    o ii) a közigazgatási szervezetrendszeren belül: eseti vagy állandósult kapcsolat
    o iii) külső jogalanyokkal
    ▪ érdekegyeztetés
    ▪ közszolgáltatás-szervezés szerződéses formái
    ▪ állami támogatás, finanszírozás
  • 5) Közvetlen szervezés
    o jog által nem szabályozott tevékenységek
    o információnyújtás, ajánlás, helyi lakosság meghallgatása, lobbizás
    o kulturális, közösségi megmozdulások (pl. falunap)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

A közigazgatási szerv fogalma

A

Fogalom (általános, jogtudományi): olyan közjogi szervezet, amely
o a végrehajtó hatalom részeként
o jogszabályban meghatározott közigazgatási közfeladatokat lát el
o hatásköre és illetékessége keretein belül
o általában közhatalommal felruházva

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

nem minősülnek közigazgatási szervnek (elhatárolás 3. tételhez, példák)

A

államszervezet egyéb szervei:
▪ funkcionális elkülönülés a törvényhozás, igazságszolgáltatás szerveitől

(x) végrehajtó hatalom fegyveres szervei → csak a civil közigazgatás!

o (x) Magyar Nemzeti Bank – sui generis jogállású állami szervezet

x) kvázi közigazgatási szervek:
▪ jogalkotó által KIG jogkörök gyakorlására felhatalmazott szervek

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

II. A közigazgatási szervezet önállósága

A

1) Szervezeti önállóság
o a) önálló közigazgatási szerv: a ’szervezet’
▪ elkülönült szervezet: más szervektől elhatárolt, intézményesített struktúra, állomány
b) nem önálló közigazgatási szervek:
▪ #1: szervezeti egység: nagyobb szervezet belső részegysége
▪ #2: személy, aki közigazgatási feladatot saját jogkörben lát el

) Jogi önállóság – jogáganként eltérő jogképesség

. közigazgatási jogi: jogszabályban rögzített feladat- és hatáskör (szervezeti egység is)
▪ a) általános közigazgatási jogi jogképesség: felhatalmazás KIG feladatok ellátására
(jogszerű alapítás, működés, feladatkör szabályozása)
▪ b) relatív közigazgatási jogi jogképesség: joghatóság, hatóság, illetékesség
o 2. pénzügyi jogi: költségvetési szerv (az önálló KIG szerv – ’szervezet’ – lehet csak)
o 3. polgári jogi: jogi személy (ua.)
o 4. közszolgálati munkáltatói: saját dolgozóit maga alkalmazza (ua.)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

IV. A közigazgatási szervek fajtái

A

alrendszer alapján
államigazgatási szervek
önkormányzati igazgatási szervek

működési terület alapján:központi, területi, helyi

  • feladat- és hatáskör jellege
    ált/különös

vezetés felépítése alapján
o a) egyszemélyi: kormány, KT

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

V. A közigazgatási szervek szervezete

A

szabályozása: jogszabály, szervezeti és működési szabályzat, ügyrend (testület), belső szabályzatok
- szakmai és funkcionális szervezeti egységek, hierarchia, politikai változó és szakmai állandó
- államigazgatási szervek szervezete: lineáris / funkcionális (egy-egy beosztottnak szakmai és funkcionális
főnöke is lehet) / törzskari (vezető körül) / projekt / divizionális (központi és területi egységek)
- önkormányzati szervek szervezete:
o helyi önkormányzat: [PM] választott testület → bizottságok + [jegyző] hivatal
o köztestület: választott testület → felügyelő bizottság; ügyvivő testület → hivatal

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q
  1. A közigazgatási szervezetrendszer felépítésének elvei csak felsorolás
A
  1. Centralizáció elve
  2. Dekoncentráció és hierarchia elve
  3. Decentralizáció és autonómia elve
  4. Integráció elve
  5. Közszolgálatiság elve
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

A közigazgatási szervezetrendszer fogalma

A

olyan összefüggő rendszer, amely
o közigazgatási szervekből áll [(x) más közjogi jogalanyok, rendvédelmi szervek]
o jogilag intézményesített kapcsolatokra épül (belső KIG jogviszonyok)
o többszörösen tagolt:
▪ jogállás a kormányhoz való viszony alapján → államigazgatási + önkormányzati alr.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q
  1. Centralizáció elve
A

: a közigazgatás egységének biztosítása → államigazgatási alrendszer

két ága: politikai centralizáció
adminisztratív centralizáció

biztosítéka: a kormány jogosítványai
▪ államigazgatási szervek irányítása: eredeti jogalkotás, kinevezés, költségvetés
▪ önkormányzati szervek törvényességi felügyelete

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q
  1. Dekoncentráció és hierarchia elve
A

államigazgatási alrendszer
o államigazgatási feladatok megosztása, kormány irányítása alatt álló területi szervek között
▪ a) önálló szervként működik – környezeti igazgatás
▪ b) önállósággal nem rendelkezik – KSH területi szervei

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q
  1. Decentralizáció és autonómia elve →
A

önkormányzati alrendszer
o önigazgatással és/vagy autonómiával rendelkező szervekre való KIG feladat-telepítés

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
5. Integráció elve
mindkét alrendszerben o szervezeti függőségben nem álló szervek közötti kapcsolat a KIG szervezetrendszeren belül o formái: ▪ koordináló testületek – kormánybizottság ▪ koordinációs jogok – megyei kormányhivatalok ▪ döntéshozatal megosztása (véleményezés, egyetértés, együttdöntés) ▪ intézményesített információs kapcsolatok ▪ megállapodás – helyi önkormányzatok közötti társulás
25
6. Közszolgálatiság elve → minkét alrendszerben
hivatásos szakapparátus jár el o erre kiképzett tisztviselők (NKE, jogász pálya, továbbképzések)
26
II. A közigazgatás alrendszerei - 1. Államigazgatási alrendszer
i.) Központi szint * központi kormányzati igazgatási szervek → kormány, Miniszterelnöki Kormányiroda, minisztérium, kormányzati főhivatal, központi hivatal ▪ ii.) Területi szint * területi államigazgatási szervek: kormányzati főhivatal területi egysége,
27
- 2. Önkormányzati igazgatás
▪ i.) Területi szint * megyei és települési önkormányzat * nemzetiségi önkormányzat (van országos is)
28
1) A kormány az államigazgatási szervezetrendszerben
az államigazgatási szervezetrendszer, azon belül a kormányzati igazgatás része - a kormányzat igazgatás szervei: o központi: kormány + minisztérium + kormányzati főhivatal + központi hivatal o területi: megyei, fővárosi kormányhivatal + kormányzati főhivatal területi szerve + központi hivatal területi szerve
29
2) A kormány fogalma és feladatköre
- „a végrehajtó hatalom általános szerve” o → kormányzati döntések meghozatala: fő célok, eszközök meghatározása o → előkészítése és végrehajtása - „a közigazgatás legfőbb szerve” o → szakmai háttér, apparátus irányítása (államigazgatás) - „az Országgyűlésnek felelős” – nép által átruházott hatalmat kap tőle, elszámolási kötelezettség o → kormány megalakulásával kapcsolatos jogosítványok → mindennapi működés: ▪ kérdés, interpelláció, bizottsági beszámoltatás
30
a kormány hatáskörei
1) jogalkotás hatáskör ▪ jogszabály: eredeti vagy származékos jogkörben kiadott kormányrendelet ▪ közjogi szervezetszabályozó eszköz: normatív kormányhatározat (maga, alárendelt szerv) 2) szervezetalakítási jogkör ▪ szervtípus intézményesítése; szerv létrehozása, átszervezése, megszüntetése 3) (egyéb, pl.) helyi önkormányzatokkal kapcsolatos hatáskörök ▪ törvényességi felügyelet
31
4) A kormány szervei
1) A kormány mint testület: tagja a miniszterelnök és a miniszterek 2) Kormányzati központ (gyűjtőfogalom) o i.) Miniszterelnökség ii.) Miniszterelnöki Kabinetiroda iii.) Miniszterelnöki Kormányiroda - 3) Konzultatív testületek a kormány mellett o kormányhatározattal jönnek létre i.) kormánybizottság kabinet o iii.) kormánybiztoso iv.) miniszterelnöki biztos
32
4) A kormány döntéshozatala lépések
0. előzetes egyeztetés: minisztérium a kormányirodával, egységben van-e a kormányprogrammal o 1. minisztérium → tervezet előkészítése o 2. közigazgatási egyeztetés: az előterjesztő miniszter intézkedik róla ▪ minden érintett miniszternek való megküldés (mindenképpen: pénzügyminiszter, igazságügy-miniszter, kormányzati központ) ▪ más, érintett szereplőknek való megküldés (pl. ügyész, civil szervezetek) ▪ nyilvánosságra hozatal (honlapon) o 3. közigazgatási államtitkári értekezlet: ▪ résztvevők: minden minisztérium közigazgatási államtitkára ▪ visszaadhatja további egyeztetésre, átdolgozásra / javasolja a napirendről levételt o 4. kabinet állásfoglalása o 5. kormányülésen döntéshozás
33
I. Az autonóm államigazgatási szervek jellemzői autonóm államigazgatási szervek általános jellemzői
függetlenség az államigazgatástól + a piaci szektorhoz képest (autonómia két dimenziója) o az autonómia szükségessége: jellemzően valamilyen politikai szempontból érintett vagy gazdaságilag egyébként kiemelkedően jelentős ügy (befolyásolás veszélye, kockázatai) o az autonómia garanciái intézményi garanciák * létrehozása: általában törvényben * költségvetése: külön törvény / külön fejezet / OGY fejezetén belül személyi garanciák * keletkezés, megszűnés: általában KE nevez ki vagy OGY választ meg szakmai garanciák * nincs utasítás, közigazgatáson belüli jogorvoslat (csak bírósági)
34
- az autonóm államigazgatási szervek a magyar államigazgatásban: csak felsorolás + feladata
1) Közbeszerzési Hatóság ▪ feladata: jogszerű közbeszerzési magatartások, közbeszerzési politika alakítása o 2) Gazdasági Versenyhivatal ▪ feladata: versenyszabályok alkalmazása, versenyfelügyelet 3) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ▪ feladata: személyes adatok védelme, közérdekű adatok megismeréséhez való jog 4) Nemzeti Választási Iroda ▪ feladata: országgyűlési választás, országos népszavazás lebonyolítása
34
II. Az önálló szabályozó szervek felsorolás is az önálló szabályozó szervek általános szabályai
o jogállására vonatkozó szabályok ▪ önálló közigazgatási szervtípus ▪ az Alaptörvény intézményesíti és alapvető jogállási szabályok rendeletet adhat ki a vezetője törvény felhatalmazása alapján EU meghatározottság: bizonyos területeken elvárja a független szabályozó hatóság létét → média, hírközlés, energia [+ piaci szereplőktől függetlenség, állami tulajdonosi és közhatalmi szerepkörének elválasztása] o 1) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság o 2) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal o 3) Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága o 4) Országos Atomenergia Hivatal
35
a minisztérium o felépítése:
▪ 1) miniszter: ME javaslatlára a KE nevezi ki, a kormány megbízatásának idejére, feltétele csak a választójogosultság és a büntetlen előélet, OGY képviselő is lehet ▪ 2) miniszteri kabinet: miniszter, kabinetfőnök, tanácsadók ▪ 3) miniszteri biztos: miniszter nevezi ki valamilyen meghatározott feladat ellátárása ▪ 4) államtitkár(ok): ~ miniszter, a miniszter helyettese [kivéve: (x) KE döntésének kezdeményezése vagy ellenjegyzése, rendeletalkotás] ▪ 5) közigazgatási államtitkár: egy fő, a hivatali apparátus szakmai vezetője * közvetítés a szakmai állandó és a politikai változó között * szakmai felsővezető * kinevezése: KE, feltétele a szakmai / jogi / közigazgatás végzettség, határozatlan * összeférhetetlenségi szabályok: nem lehet OGY képviselő ▪ 6) helyettes államtitkárok: miniszter nevezi ki, alájuk tartoznak a főosztályok, osztályok
36
II. A nem minisztériumi jogállású központi szervek
o a minisztérium alatti szinten működnek 1. Központi hivatal o létrehozása: törvényben vagy kormányrendeletben o irányítása: ágazati miniszter (pl. egyedi utasítás, normatív szabályozás, személyzeti döntések) o feladat- és hatáskör: ▪ a statuáló jogszabály és egyéb jogszabályok határozzák meg . Kormányzati főhivatal o általános szabályok ▪ létrehozás: külön törvényben, ebben meghatározott feladatkörében nem utasítható ▪ irányítás: kormány irányítása, miniszter felügyelete alatt áll * vezető kinevezés és felmentése: ME * feladat- és hatáskört mindketten szabályozhatják * beszámol a kormánynak, az OGY-t tájékoztatja ▪ feladat- és hatáskör: * hatósági tevékenység * kormányzati háttértevékenység – pl. statisztikai adatgyűjtő tevékenység * egyéb, pl. szabályozó hatsóági tevékenység ▪ szervezet: egyszemélyi vezető, hivatali szervezet + ▪ 1) Központi Statisztikai Hivatal ▪ 2) Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
37
- a közigazgatási térszervezés lehetséges szintjei:
o legalább kettő kell: területi és központi (ahol egybeesik → városállamok) o a központi szint alatt lévő szintek száma alapján mondjuk, hogy „hány szintű” a közigazgatás → Magyarországon „kétszintű közigazgatás” van: központi – megyei – települési szint o közvetítőszintek rendszere: (1) központi szint, (2) regionális szint, (3) megyei szint [19db], (4) járási, városkörnyéki, kistérségi szint, (5) települési szint [3155db]
38
o területszervezési hatáskörök megosztása
1) Országgyűlés: * állam területi tagozódása * megyék: összevonás, szétválasztás, elnevezés, székhely * település: másik megyéhez csatolása * főváros: közigazgatási határa, tagozódása ▪ 2) Köztársasági elnök * új község alapítása, településegyesítés, településegyesítés megszüntetése * várossá nyilvánítás, város és község elnevezése ▪ 3) Képviselőtestület (lakosság döntése) * településrész átadása, átvétele, cseréje
39
2) A község fogalma
- fogalom: a tételes jogban nincs önálló fogalom o a legkisebb településrész, aminek joga van önkormányzásra
40
község eljárási szabályok (tartalmi + eljárási feltételek 2-2)
tartalmi feltételek: ▪ földrajzilag és építészetileg elkülönülő + lakott településrész ▪ a lakosságszám folyamatosan növekedik az elmúlt 10 évben eljárási feltételek: ▪ a kezdeményezők a helyben lakó választópolgárok ▪ előkészítő bizottság a településen lakó helyi képviselőkből vagy a helyi lakosokból
41
- a községalakítást előkészítő eljárás menete
o 1. választópolgárok kezdeményezik az önálló községgé alakulást o 2. falugyűlés, lakossági fórum összehívása o 3. előkészítő bizottság választása → javaslat, a névről szakértői vélemény o 4. javaslat ismertetése a lakossággal, képviselő-testület véleményének kikérése o 5. a polgármester a falugyűlésen ismerteti a KT véleményét o 6. helyi népszavazás a település egész területén → KT határozatba foglalja az eredményt o 7. a polgármester felterjeszti a javaslatot a miniszternek (MvM) o 8. MvM megvizsgálja ▪ a) nem terjeszti fel → közigazgatási per, amiben új határozat hozatalára kötelezhető ▪ b) felterjeszti → KE dönt vagy visszautasítja a döntés meghozatalát
42
A város fogalma
fogalom: nincs önálló jogi fogalma o jogi szabály: környező településekre nézve centrumfunkciót lát el
42
- várossá nyilvánítás szabályai
▪ 1. előkészítő bizottság: városi cím iránti kérelem elkészítése, ebben a fejlettség bemutatása ▪ 2. kormányhivatal kiegészítheti, miniszterhez eljuttatni ▪ 3. szakértőkből álló bizottság véleményezi ▪ 4. miniszter dönt a kérelem felterjeszthetőségéről vagy elutasításáról (június 30-ig) * ha elutasítja, a hiányosságok pótlása után újból benyújtható ▪ 5. KE dönt (július 31-ig), erről a miniszter értesíti a képviselő-testületet o városi cím visszavonásának lehetősége a magyar jogban nem szabályozott
42
I. A területi államigazgatási szervek általános jellemzői - a kormány közvetett irányítása alatt működő szervek, dekoncentráció elvének megjelenítése - a területi államigazgatási szervek típusai
1) önálló, különös hatáskörű területi államigazgatási szervek ▪ e szerveknek teljes a jogalanyiságuk: közigazgatási, pénzügyi, polgári, munkajogi ▪ egységes irányítási rendszer: szervi és szakmai irányítás is ▪ jellemzően: minisztérium → központi hivatal → önálló szerv ▪ visszaszorult, de pl. tankerületi központok, büntetés-végrehajtási intézetek o 2) egységes központi állig szerv belső területi szervezeti egysége ▪ a szervezeti egységnek nincs önálló jogalanyisága, vezetési viszony áll fenn ▪ elkülönült feladat- és hatáskörrel rendelkezik viszont ▪ pl. Magyar Államkincstár, adó- és vámigazgatás szervei o 3) fővárosi és megyei kormányhivatalok ▪ első szervezeti szint: megyei, fővárosi szint – főispán egyszemélyi vezetése ▪ második szervezeti szint: járási, kerületi szint – járási hivatalvezető egyszemélyi vezetése
43
területi államigazgatási szervek illetékessége +létrehozása és megszüntetése
o a) megyei államigazgatási szervek ▪ a területi államigazgatási szervek általános illetékességi területe a megye b) területközi államigazgatási szervek: megyéken túlnyúló, a feladatkör alapján országos illetékességgel eljáró területi államigazgatási szervek ▪ bizonyos ügyekben kizárólagos országos illetékesség a kijelölt szervnek ▪ i) járási hivatal: pl. megváltozott munkaképességűek ellátásai, külföldi kérelmező ▪ ii) megyei kormányhivatal: a fellebbezési kérdésekben, ha elsőfokon a járás az egész megyére, vagy több megyére kiterjedő illetékességgel járt el – pl. nyugdíjbiztosítási ügyek ) járási illetékességű szervek ▪ minden járásban van járási hivatal létrehozás és megszüntetés o főszabály: kormányrendelettel
43
feladatok és tevékenységfajták területi államigazgatási szervek
ak államigazgatási feladatok: általános közérdek, területi vonatkozásoktól való függetlenség o → hatósági tevékenység: alapvetően ez, pl. engedélyezés, kötelezés, ellenőrzés, szolgáltatás o → törvényességi felügyelet o → közszolgáltatás-szervezés: helyi önkormányzatoktól átvett közszolgáltatások, területi intézményfenntartó szervek végzik o → állami vagyon kezelése: feladatukhoz kapcsolódóan, vagy kifejezetten ez a szakmai feladatuk (pl. nemzeti parkok igazgatóságai) o → döntés-előkészítés, információgyűjtés, feldolgozás a kormányzat számára
44
II. A megyei és fővárosi kormányhivatal jogállása szervezete feladat és hatásköre
jogállás: a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve o osztott irányítás alatt:Közigazgatásért + területfejlesztésért felelős miniszter (Navracsics Tibor) - szervezet: o háromszintű vezetés ▪ 1.főispán: politikai vezető egyszemélyes felelős vezető 2. főigazgató: szakmai vezető, hivatali szervezet vezetője 3. Igazgató (ált helyettese a főigazgatónak) járási kerületi hivatal is része feladat- és hatáskör 1) autonóm szervek törvényességi felügyelete ▪ § települési és megyei önkormányzat 2) közreműködés a területi államigazgatási szervek kormányzat irányításában ▪ kizárólag a területi államigazgatási szerveknél (kivéve rendvédelem, NAV) véleményezési jog → vezető kinevezése, szervek létesítése, létszám és költségvetés 3) koordináció: összehangolja és elősegíti a területi államigazgatási feladatok végrehajtását 4) Hatósági jogkör és ügyfélszolgálat ▪ i) elsőfokú hatósági jogkör: járási hivatal, vagy más esetekben a megyei hivatal
45
III. Egyéb területi államigazgatási szervek
1) a megyei, fővárosi kormányhivatalba nem integrált területi államigazgatási szervek o 1. Hatóságok (pénzügyi igazgatás)+ Egyéb szervek (vízügyi igazgatóság) atipikus területi államigazgatási szervek o érintettek bevonása, különleges szakértelmet igénylő feladat vagy a tárgy szenzitivitása indokolja
46
vezetés fogalma
egy szerven belüli, a vezető és a beosztottak közötti jogviszony - jogosítványok: belső szabályozás, utasítás, egyedi döntés, belső ellenőrzés, jutalmazás és szankcionálás
47
II. Az irányítás jogtudományi fogalom + alanyai
▪ két közigazgatási feladatot ellátó ÖNÁLLÓ szervezet közötti viszony ▪ jogilag intézményesített ▪ jogszabályban meghatározott jogok az irányított meghatározott befolyásolására irányítás alanyai: az irányító és az irányított (területileg is elkülönül)
48
irányítás tárgya
az irányított működésének befolyásolása o a) szervi tevékenység: létrehozás, megszűnés, személyi és dologi feltételek, belső szervezet, vezetés és működési rend, fejlesztés, informatika o b) szakmai tevékenység: amire létrehozták, pl. iskolánál az oktatás
49
- irányítás tartalma
z irányított jogai és kötelezettségei: ▪ utasításoknak való engedelmesség ▪ felszólalási és szignalizációs jog (jogellenes irányítási cselekményt jelezheti) ▪ megosztott döntési jogkörben véleményezés, egyetértés joga o → az irányító jogai ▪ korlátai: alkotmányos és törvényi korlátok, irányított jogai) ▪ csoportosítás joghatás szerint:
50
a felügyelet fajtái:
a) hierarchikus felügyelet: a hierarchikus irányítás részeként ▪ államigazgatási szervek között (Ksztv.): * kinevezés és munkáltatói jogok gyakorlása * ellenőrzés * szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása * jelentéstételre, beszámolóra kötelezés szervezetalakítással és a kinevezési, munkáltatói jogokkal összefüggésben, adatkezelés b) törvényességi felügyelet: a KIG intézményrendszer autonómiával rendelkező szerve felett o c) hatósági felügyelet
50
III. A felügyelet - fogalom:
a felügyeletet gyakorló a felügyelt jogszerű működését vizsgálja és jogsértés esetén intézkedik a megsértett rend helyreállításáról és a jogsértő szankcionálásáról jogosítványok: o 1. ellenőrzés o 2. jogi aktusok → normasértés kiküszöbölése vagy szankcionálás
51
IV. Az ellenőrzés fogalma
fogalom: o a közigazgatás tényleges cselekményeinek egyike (nem aktus) o vizsgálódás, informálódás az ellenőrzött jogalany működéséről - jogosítványok pl.: információkérés, helyszíni szemle, mintavétel
52
III. A helyi-területi önkormányzatok fajtái
- 1. Települési önkormányzatok o i) Községi szint: alapfokú közszolgáltatás, saját lakossága részére o ii) Városi szint: vonzáskörzet számára is biztosít közszolgáltatást o iii) Járásszékhelyi városi szint: bizonyos gyermekjóléti szolgáltatások az egész járásnak o iv) Megyei jogú város: bizonyos közszolgáltatások itt, pl. közművelődés ▪ nem része a megyei önkormányzatnak! → a megyei önkormányzat nem önkormányozza a megyei jogú várost, a város lakója nem választ megyei önkormányzati képviselőt 2. Fővárosi önkormányzat (egyszerre területi és települési) o a) Főváros: ▪ területi önkormányzati feladatok ellátása ▪ főváros egészét (BKV) vagy fővárosi jellegét érintő feladatok (Városliget) + amit tv. ide o Kerület: fővároshoz nem tartozó / átvállalt települési önkormányzati hatáskörök - 3. Területi önkormányzat: megyei önkormányzat o területrendezés, területfejlesztés, vidékfejlesztés, koordinációs feladatok o különleges gazdasági övezetnek minősített terület esetén ▪ a megyét illeti az iparűzési adó ▪ a területen lévő települési önkormányzati tulajdonú ingatlan átszáll a megyére
52
I. A helyi-területi önkormányzati igazgatás szervei felsorolás
az egyes önkormányzatok szervezete, elnevezések o települési önkormányzat (község, város) ▪ képviselő testület (megyei jogú városnál: közgyűlés) ▪ bizottság, tanácsok, részönkormányzat ▪ polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző ▪ polgármesteri hivatal, közös hivatal o megyei önkormányzat ▪ közgyűlés ▪ bizottság, tanácsok ▪ elnök, alelnök, jegyző, aljegyző ▪ megyei önkormányzati hivatal o fővárosi önkormányzat ▪ közgyűlés ▪ bizottság, tanácsok ▪ főpolgármester, főpolgármester-helyettes, főjegyző, aljegyző ▪ főpolgármesteri hivatal
52
Az önkormányzati feladatok az Mötv. szerint
o 1. Önkormányzati feladatok ▪ 1) Kötelező feladatok: törvény előírja az ellátását és finanszírozza – pl. óvoda ▪ 2) Önként átvállalt feladatok: törvény valaki más számára írja elő az ellátását * a) nagyobb települési önkormányzattól szigorú feltételek szerint – pl. bölcsőde * b) államigazgatástól csak az államigazgatási szerv döntése alapján ▪ 3) Önként elvállalt feladatok: nem írja elő törvény az ellátást * helyi közügy körébe tartozik – pl. színház * saját bevételből vagy erre biztosított külön forrásból * a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti * ha helyi közbiztonsági feladat (tip. közterület-felügyelet): rendőrség szakmai F. o 2. Átruházott államigazgatási feladatok ▪ országos közügy, végrehajtási egységesség, de az állampolgárokhoz közelebb indokolt ▪ törvény, törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet határozhatja meg
53
II. Az önkormányzati társulás
a társulás általános jellemzői: o önkormányzati vagy államigazgatási feladatok társult elvégzése o a társulási jog önkormányzati jogosultság (Alaptörvény, Helyi Önkormányzatok Európai Chartája) o törvény előírhat kötelező társulást kötelező önkormányzati feladat ellátására o alapelvei: egyenjogúság, kölcsönös előnyök, arányos teherviselés, kötelező írásbeliség
54
III. Az önkormányzatok vagyona
o 1) üzleti vagyon: minden, ami nem tartozik a törzsvagyonba o 2) törzsvagyon: ▪ a) forgalomképtelen * kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon – pl. helyi parkok, műtárgyak * nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon ▪ b) korlátozottan forgalomképes – pl. az óvoda épülete, amíg óvoda bevételek rendszere o 1) saját bevételek: ▪ helyi adó, külön törvény alapján őt megillető illeték, bírság, díj ▪ bevétel, nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj, átvett pénzeszközök o 2) más gazdálkodó szervektől átvett bevételek o 3) állami támogatások
55
13. A helyi-területi önkormányzatok feletti állami felügyelet
Az önkormányzatok feletti állami felügyelet általános szabályai - Helyi Önkormányzatok Európai Kartája: o alkotmányban vagy törvényben meghatározott esetekben és eljárás szerint gyakorolható az állami felügyelet fajtái: o törvényességi v. célszerűségi a magyar szabályozás: Alaptörvény, Mötv. o törvényességi felügyelet helyi közügyekben
56
o a felügyeleti eljárással érintett ügyek (13. A helyi-területi önkormányzatok feletti állami felügyelet)
amire kiterjed: * szervezet, működés, döntéshozatali eljárás, döntések jogszerűsége * jogszabályon alapuló jogalkotási, döntési, feladatellátási kötelezettség teljesítése ▪ amire korlátozottan terjed ki: * a mérlegelési jogkörben hozott döntést csak az eljárás jogszerűsége szempontjából * kivéve: ha az önkormányzat szervezetével, működésével, döntéshozatalával kapcs. ▪ amire nem terjed ki: * (x) amellyel szemben munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának van helye → kivétel a polgármester fizetése, ott nincs érdemi * (x) amellyel szemben bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye
57
a felügyeleti eljárás jogosítványok
▪ 1. képviselőtestület összehívása, ha nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek ▪ 2. önkormányzati rendelet felülvizsgálata 3. helyi önkormányzati jogalkotási kötelezettség elmulasztása esetén KÖZIGAZGATÁSI PER, TÖRVÉNYSZÉKET ÉRINTŐ JOGOSÍTVÁNYOK 4. egyedi határozat elleni bírósági eljárás kezdeményezése ▪ 5. elmulasztott határozathozatal, feladatellátási kötelezettség pótlása ▪ 6. törvényességi felügyeleti bírság