II/14. A valódi gombák általános jellemzése, elkülönítésük más élőlényektől

Question 1

A gombák általános tulajdonságai főbb pontjai

Answer 1

1. Sejtfelépítés
2. Biokémia, táplálkozás
3. Ökológia
4. Szerveződés
5. Ivartalan és ivaros szaporodás

Question 2

Sejtfelépítés

Answer 2

1. Sejtfal kitinből áll
2. Membránban szteránvázas ergoszterin van
3. A mitokondrium krisztái lemezesek
4. A mitózis zárt formában játszódik le: sejtmag megnyúlik (anafázis), kettéosztódik (telofázis), de a maghártya ezen folyamatok alatt nem bomlik le

Question 3

Biokémia, táplálkozás

Answer 3

1. Kemoorganotrófok, aerobok, de kis O2 jelenlét mellett már jól szaporodnak (az élesztők obligát aerobok –> ergoszterin szintéziséhez kell oxigén)
2. Kilotróf táplálkozás
3. Ha fermentatív az anyagcsere, akkor az alkoholos erjesztés jellemző
4. Lys-t szintetizálnak AAA-ból (= α-amino-adipinsav) ↔ a növény és az állat DAP-ból (= diaminopimelinsav) készít Lys-t (vagy sehogy!)

Question 4

Ökológia (az élőlények és környezetük kapcsolata)

Answer 4

1. Többségük szaprobionta (elhalt növényi és állati szerves anyagokat bont le) –> Sok szerves makromolekula van, amit szinte v. kizárólag csak gombák hasznosítanak: cellulóz, hemicellulóz, lignin, keratin
2. Paraziták is –> mikózis: gombák által okozott (invazív!) megbetegedés, pl. dermatomikózis = bőrgombásodás
3. Szimbionta kapcsolatok –> zuzmó = gomba + zöldalga (vagy cianobaktérium), mikorrhiza = gomba + növényi gyökér

Question 5

Szerveződés

Answer 5

1. Egysejtű (élesztő) vagy fonalas lehet (fonal neve: hifa, hifaköteg: micélium). Lehet lég- vagy szubsztrátmicélium –> a kettő együtt: Thallus = telep
2. Pórusos szeptum a hifa sejtjei között –> anyagáram
3. A penészgombák telepei szabad szemmel látható légmicéliumszövedéket alkotnak, a legfejlettebb „nagygombák” pedig termőtestet (álszövetes képződmény) is képeznek
4. Jellemzők még:
   - dikarion sejtek: kétmagvúak
   - pszeudohifa
   - dimorfizmus

Question 6

Pszeudohifa

Answer 6

Osztódásuk után láncszerűen együtt maradnak a sejtek, de teljesen különállóak (élesztőgombáknál ismeretes forma)

Question 7

Dimorfizmus (kétalakúság)

Answer 7

A külső körülményektől függően ugyanaz a faj megjelenhet egysejtű v. fonalas formában is

–> Ökológiai relációjuk is változhat ilyenkor: pl. amikor egy szaprobionta, élesztőszerű talajlakó gomba invazív hifát képezve növényparazitává válik

Question 8

Ivartalan szaporodás

Answer 8

1. Élesztőgombák esetén a mitózisos ciklus főleg sarjadzást (esetleg hasadást) eredményez
2. Fonalasok esetén a sejtek osztódási ciklusai révén a hifa hosszabbodik ill. elágazik

–> Konídium: a fonal végén képződő szaporító képlet (morfológia, szín, képződési mód változatos)

–> Csak ivartalanul szaporodó gombák: imperfektek

Question 9

Ivaros szaporodás 3 fő lépése

Answer 9

A perfekt (ivarosan szaporodó) gombák szaporodási lépései:

1. plazmogámia
2. kariogámia
3. meiózis

Question 10

Plazmogámia

Answer 10

Két haploid sejt (gaméta) összeolvad, amelynek eredménye 1 sejtben két haploid sejtmag (dikarion, áldiploid állapot). Ivartalanul szaporodva a dikarion állapot rögzülhet.

Question 11

Kariogámia

Answer 11

Bekövetkezik a dikarion sejtben a haploid sejtmagok fúziója, és ezáltal valódi diploid sejt keletkezik, ez az állapot is rögzülhet ivartalan szaporodással

Question 12

Meiózis

Answer 12

A diploid zigótából „ivaros” haploid spórák keletkeznek így, amelyek kitartó képletként funkcionálnak. Kicsírázás után vagy rögzül a haploid állapot, vagy pedig plazmogámia következik be.

Question 13

Életciklus alapján törzsek

Answer 13

A gombafajok (vagy -törzsek) lehetnek ún. homo- vagy
heterothalliások. 

1. Homothalliás törzsek: Az ivaros folyamatok egy telepen belül lejátszódnak
2. Heterothalliás törzsek: Külön telepeket alkotnak a hím- és a női ivarú fonalak, és ivaros szaporodás csak találkozásukkor lehetséges.