JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS AZ EU-BAN Flashcards
MILYEN JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOKAT ISMER AZ EURÓPAI UNIÓBAN?
- RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS
- KÜLÖNLEGES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS
SOROLJA FEL A KÜLÖNLEGES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOKAT, KATEGÓRIZÁLVA:
- ELJÁRÁS KONZULTÁCIÓVAL (Tanács meghatározó szerepe a jogalkban, a Parlament konzultatív szereppel)
- EJÁRÁS HOZZÁJÁRULÁSSAL (döntéshozó a Tanács és a Parlament adja a hozzájárulást, vagy a Parlament a szabályalkotó és a döntéshez szükség van a Tanács jóváhagyására)
- KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS
HÁNY OLVASATBÓL ÁLL A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS
ELSŐ OLVASAT
MÁSODIK OLVASAT
EGYEZTETÉS (Egyeztetőbizottság útján, amelyben a Tanács tagjai és azonos számú Parlamenti képviselők munkálkodnak egy közös szövegtervezet elkészítése érdekében - Bizottság is részt vesz)
HARMADIK OLVASAT
MIBŐL ÁLL A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS
Lisszaboni szerződés óta ismert, korábbi neve az EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VOLT.
Rendeleteknek, irányelveknek vagy határozatoknak a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlament és Tanács által történő közös elfogadásából áll.
AZ UNIÓS HATÁSKÖRÖK GYAKORLÁSÁRA MELY ELVEK AZ IRÁNYADÓAK?
HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS
SZUBSZIDIARITÁS
ARÁNYOSSÁG ELVE
mIT JELENT A SZUBSZIDIARITÁS
Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak a kizárólagos hatáskörökbe
az Unió csak AKKOR ÉS ANNYIBAN jár el
amikor és amennyiben a tervezett intézkedés CÉLJAIT a tagállamok SEM KÖZPONTI, SEM REGIONÁLIS, SEM PEDIG HELYI SZINTEN nem tudják KIELÉGÍTŐEN megvalósítani,
így azok a tervezett intézkedés TERJEDELME VAGY HATÁSA miatt az unió szintjén jobban megvalósíthatóak.
Mi az ARÁNYOSSÁG ELVE?
Az UNIÓ intézkedése sem TARTALMILAG, sem pedig FORMAILAG nem terjedhet túl azon ami a SZERZŐDÉSEK CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉHEZ szükséges.
MI SZERINT ALKALMAZZÁK AZ UNIÓ INTÉZMÉNYEI A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT?
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ JK-BEN MEGHATÁROZOTTAK SZERINT.
MIT JELENT A SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG ELVE A HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS ELVÉVEL EGYÜTT?
aZ EU csak akkor léphet fel adott szakpolitikai területen, ha:
- ez a fellépés a Szerződések által az EU-ra ruházott hatáskörök közé tartozik (hatáskör átruházás elve)
- az uniós országokkal megosztott hatkörök keretében az uniós szint a LEGMEGFELELŐBBB a szerződések célkitűzéseinek elérésére (szubszidiaritás elve)
- a fellépés sem TARTALMILAG, sem FORMAILAG nem terjedhet túl a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges szinten (arányosság elve).
RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS RÖVIDEN
Jogalkotási kezdeményezési jog: Európai Bizottság
Az eljárás főbb szakaszai:
Az Európai Bizottság javaslatot nyújt be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek.
A Tanács és a Parlament vagy első, vagy második olvasatban fogadja el a jogalkotási javaslatot.
Ha a két intézmény második olvasatban sem jut megállapodásra, akkor összehívják az egyeztetőbizottságot.
Amennyiben az egyeztetőbizottságban kialakított szöveg mindkét intézmény számára elfogadható a harmadik olvasatban, akkor a jogalkotási aktust elfogadják.
Amennyiben egy adott jogalkotási javaslatot az eljárás bármelyik szakaszában elutasítanak, vagy a Parlament és a Tanács nem tud kompromisszumra jutni, akkor a javaslatot nem fogadják el, és az eljárás véget ér.
RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS ELSŐ OLVASATA
Első olvasat
(3) Az Európai Parlament első olvasatban elfogadja álláspontját és azt továbbítja a Tanácsnak.
(4) Ha a Tanács az Európai Parlament álláspontjával egyetért, a javasolt aktust az Európai Parlament álláspontjának megfelelő szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni.
(5) Ha a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament álláspontjával, a Tanács első olvasatban
elfogadja saját álláspontját, és azt közli az Európai Parlamenttel.
(6) A Tanács teljeskörűen tájékoztatja az Európai Parlamentet az első olvasatban elfogadott álláspont elfogadásához vezető okokról. A Bizottság teljeskörűen tájékoztatja az Európai Parlamentet a
saját álláspontjáról.
RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS MÁSODIK OLVASAT
Második olvasat
(7) Ha az e közléstől számított három hónapon belül az Európai Parlament:
a) egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával vagy nem foglal állást, a szóban forgó
jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelő szövegezéssel elfogadottnak kell tekinteni;
b) tagjainak többségével elutasítja a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontját, a javasolt jogi
aktust el nem fogadottnak kell tekinteni;
c) tagjainak többségével módosításokat javasol a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjához, az
így módosított szöveget továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak; a Bizottság véleményt nyilvánít
ezekről a módosításokról.
(8) Ha az Európai Parlament módosításainak kézhezvételétől számított három hónapon belül a
Tanács minősített többséggel:
a) valamennyi módosítással egyetért, a javasolt jogi aktust elfogadottnak kell tekinteni;
b) nem fogadja el valamennyi módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben hat héten belül összehívja az egyeztetőbizottságot.
(9) A Tanács egyhangúlag dönt azokról a módosításokról, amelyekről a Bizottság elutasító véleményt adott.
RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSBAN TÖRTÉNŐ EGYEZTETÉS
Egyeztetés
(10) A Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak vagy azok képviselőinek minősített
többségével és az Európai Parlament képviselőinek többségével az Európai Parlament és a Tanács
második olvasatban elfogadott álláspontjai alapján az összehívásától számított hat héten belül
megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről.
(11) A Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság munkájában, és megtesz minden szükséges
kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében.
(12) Ha az egyeztetőbizottság az összehívásától számított hat héten belül nem hagy jóvá közös
szövegtervezetet, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.
RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSBAN A HARMADIK OLVASAT
Harmadik olvasat
(13) Ha e határidőn belül az egyeztetőbizottság jóváhagy egy közös szövegtervezetet, e jóváhagyástól számítva hat hét áll rendelkezésre, hogy az Európai Parlament a leadott szavazatok többségével, a Tanács pedig minősített többséggel e tervezetnek megfelelően elfogadja a szóban forgó jogi
aktust. Ha ez nem teljesül, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.
(14) Az e cikkben említett három hónapos, illetve hathetes határidő az Európai Parlament vagy a
Tanács kezdeményezésére legfeljebb egy hónappal, illetve két héttel meghosszabbodik.
MIKOR HÍVNAK ÖSSZE EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGOT? MI A FELADATA ÉS MILYEN HATÁRIDŐVEL?
Ha az Európai Parlament módosításainak kézhezvételétől számított három hónapon belül a
Tanács minősített többséggel A MÁSODIK OLVASATBAN nem fogadja el valamennyi módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben 6 HÉTEN BELÜL összehívja az egyeztetőbizottságot.
A rendes jogalk eljárás során a Tanács tagjaiból, vagy azok képviselőiből, illetve az Európai Parlament azonos képviselőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy előbbek minősített többségével és utóbbiak többségével a két intézmény második olvasatban elfogadott álláspontja alapján az összehívástól számított 6HÉTEN belül megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről. A Bizottság is részt vesz a munkában a két álláspont közelítése érdekében. Ha nem jön össze, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.
