21–24. tételek Flashcards
(75 cards)
A végrehajtási eljárás hatályos jogi szabályozása
Alkalmazott jog:
- Az Ákr. eltérő rendelkezése hiányában a Vht.-t kell alkalmazni
- Ha az Ákr. XI. Fejezete másként nem rendelkezik, akkor az eljárás során, ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehajtást elrendelő hatóságot, ahol végrehajtót, azon végrehajtást foganatosító szervet, ahol végrehajtható okiratot, azon végrehajtható döntést, ahol adóst, azon kötelezettet kell érteni.
- Az Ákr. alapján a végrehajtás általános foganatosító szerve a NAV, de ljárásában nem az Ákr., hanem az adóvégrehajtást szabályozó 2017. évi LCIII. tv. alapján kell eljárni.
A végrehajtható döntések és a végrehajtás elrendelése
A döntés akkor végrehajtható, ha az ügyfél a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget.
A végrehajtást főszabályként maga a döntést hozó hatóság, másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság rendeli el. Hivatalból vagy a jogosult kérelmére 5 napon belül.
A végrehajtás foganatosítása
Főszabályként a NAV, de szerződés alapján mód van önálló bírósági végrehajtó megbízására.
Végrehajtás során csak a végrehajtást elrendelő hatóság jogosult végzést hozni.
A végrehajtást elősegítő eszköz a késedelmi pótlék intézménye, mely akkor alkalmazható,
- a a kötelezett pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, illetve
- az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára a jogosultnak a törvényes kamatnak megfelelő mértékű késedelmi pótlékot fizet.
A végrehajtás felfüggesztése
Indokolt esetben az elrendelő hatóság vagy a másodfokú hatóság.
Továbbá:
- ha a végrehajtás alá vont vagyontárggyal kapcsolatos igényper van folyamatban
- a vagyontárgyat a bírósági végrehajtó más követelés végrehajtása érdekében korábban lefoglalta
- ha a „kézbesítettnek tekintettséggel” szembeni kifogást terjesztettek elő
- ha azt az ügyész a végrehajtható döntés elleni ügyészi felhívásban indítványozza
- ha a végrehajtás folytatása életveszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna, vagy
- az közegészségügyi vagy közbiztonsági okból szükséges, vagy
- azt jogszabály elrendeli
A kötelezett kérelmére kivételesen akkor függesztheti fel a végrehajtást, ha a kötelezett a felfüggesztésre okot adó, méltányolható körülményt igazolta, s nem sújtották eljárási bírsággal.
A végrehajtás megszüntetése
a jogosult a végrehajtás megszüntetését kéri, és ez mások jogait nem sérti,
a követelés elévült, és a végrehajtás megszüntetését a kötelezett kéri, vagy
a további végrehajtási eljárási cselekményektől eredmény nem várható.
A végrehajtási jog elévülése
3 év (Törvény vagy kormányrendelet ennél rövidebb elévülési határidőt is megállapíthat)
Nyugszik az elévülés a végrehajtás felfüggesztése, a végrehajtási eljárásban engedélyezett fizetési kedvezmény, és a pénzfizetési kötelezettség folyamatos végrehajtásának időtartama alatt.
A végrehajtás elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja, a végrehajtási jog megnyílásának időpontjától számított 6 év elteltével azonban a határozat nem hajtható végre.
A végrehajtás módjai
- a pénzfizetési kötelezettség,
- ingóvégrehajtás,
- ingatlan végrehajtás,
- meghatározott cselekmény végrehajtása.
A végrehajtási kifogás
- általános jogorvoslati eszköz
- A végrehajtás foganatosítójának a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg intézkedésének elmulasztása ellen –> felügyeleti szervhez vagy közigazgatási bírósághoz
- A végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.
- a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napon belül kell benyújtani és ugyancsak 15 napon belül kell dönteni
- A végrehajtó intézkedésétől számított 3 hónap eltelte után nem lehet kifogást előterjeszteni (nincs helye igazolásnak)
- felügyeleti szerv soron kívül; bíróság tárgyaláson és soron kívül dönt
Ügyészi jogorvoslatok
Az ügyész mindazokkal a jogorvoslatokkal élhet, amelyeket e törvény szerint a fél, illetőleg más érdekelt terjeszthet elő.
Azonnali végrehajthatóság
A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha
a) életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető, illetve védelmi helyzet elrendelésének alapjául szolgáló ok következtében kialakuló helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági, honvédelmi, védelmi és biztonsági vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges,
c) a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy
d) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.
Az ideiglenes intézkedés
A hatóság hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel vagy a személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna. A hatóság haladéktalanul értesíti a megtett intézkedésről az illetékes hatóságot.
Biztosítási intézkedések
Ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított 5 napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítását rendeli el, vagy a meghatározott dolgot zár alá veszi, vagy lefoglalja. A biztosítási intézkedést a végrehajtást foganatosító szerv hajtja végre.
Zár alá vétel és lefoglalás
Ha a tényállás másként nem tisztázható vagy az jelentős késedelemmel járna, vagy a zár alá vétel mellőzése a tényállás tisztázásának sikerét veszélyeztetné, a hatóság jogosult valamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli elvonására (a továbbiakban: zár alá vétel).
Nem vehető zár alá olyan dolog, amely a birtokosának élete, egészsége fenntartásához, illetve az életfeltételei fenntartásához egyébként nélkülözhetetlen jövedelemszerzéséhez szükséges. Az ilyen dolgot a hatóság lefoglalja, és a birtokos őrizetében hagyja, aki azt rendeltetésszerűen használhatja.
Közigazgatási szankciók
A a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. tv. alapján:
* figyelmeztetés,
* közigazgatási bírság,
* tevékenység végzésétől történő eltiltás,
* elkobzás.
Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet további közigazgatási szankciókat is megállapíthat az előbbieken kívül.
A közigazgatási szankció elméleti és gyakorlati fogalma
Elméleti: valamely közigazgatási jogi norma, vagy egyedi határozatban foglalt kötelezettség megsértése esetén kilátásba helyezett joghátrány, melyet az arra feljogosított hatóságok megfelelő eljárásban legitim állami kényszerrel érvényesíthetnek.
Gyakorlati: az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárás során megállapított jogszabálysértések jogkövetkezménye.
A közigazgatási szankció funkciói
I. Prevenció:
- generális
- egyéni
- realizált
II. Represszió (megtorlás)
III. Kártérítés
A közigazgatási szankció egyes csoportjai
I. Szubjektív – Objektív:
- A szubjektív szankciók közé alapvetően a szabálysértések tartoznak, amelyek elkövetése esetén feltétel a bűnösség, tehát legalább gondatlanul (vagy szándékosan) kell azokat elkövetni.
- Az objektív szankciók esetében a jogsértés megvalósulása az egyetlen, ami megalapozza a szankció alkalmazását.
II. Anyagi – Eljárási
III. Represszív – Reparatív
A szabálysértési jog alapfogalmai
közigazgatási büntetőbíráskodás; közigazgatási büntetőjog
A szabálysértési jog, mint jogterület a közigazgatási büntetőbíráskodás kifejezéssel azonosítható, amely egy olyan műfogalom, amely egy létező joganyag leírására szolgál, és amelyet éppen azért alkottak meg, hogy az egymástól igen eltérő karakterrel bíró kihágások, illetve szabálysértések egységes megnevezéséül szolgáljon.
A közigazgatási büntetőjog ezzel szemben sem a kihágásokkal, sem a szabálysértések egészével nem azonosítható, hanem az elmélet terméke. Azoknak a szabályoknak az összessége, melyeket a közigazgatás határoz meg rendszabályként és amelyeknek a megszegése esetén a közigazgatás következményként büntetést szab ki.
A szabálysértési jog kialakulás-története
I. Kihágások:
- 1840. évi IX. tc.
- 1879. évi XL. tc Kihágási büntetőtörvénykönyv
- 1953. évi 16. tvr. létrehozták a szabálysértéseket, mint új jogintézményt, amely lényegében már ekkor a kihágások helyébe lépett
II. Szabálysértési jog
- 1968. évi I. törvény a szabálysértésekről
- 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
- 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
Visszaterelési elmélet – Elterelési elmélet
A szabálysértési jog első kodifikációja az 1968. évi I. törvény által ment végbe. E törvény előkészítése során alakult ki a „visszaterelési” illetve „elterelési” elmélet klasszikus vitája.
- A visszaterelési elmélet képviselői azt szorgalmazzák, hogy a szabálysértések közül határolják el azokat a cselekményeket, amelyek büntetőjogi jellegűek, és amelyeket vissza lehetne vezetni a büntetőjogba.
- Az elterelési elmélet hívei megtartanák a jogterület egységét, és az igazgatás-ellenes cselekményeket száműznék a szabálysértések közül.
A fair eljárás elvének érvényesülése a szabálysértési jogban
Amikor a közigazgatás jár el büntető jellegű ügyekben, akkor is biztosítani kell a bírósághoz, mint a hatáskör eredeti “gazdájához” fordulás jogát és lehetőségét.
(a büntetőjogi ügyekben és vádakat illetően független pártatlan bíróság járjon el tisztességes eljárás keretében ésszerű határidőn belül, s érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének)
Szabs. tv. 32. § (1) Senki sem tekinthető szabálysértés elkövetésében felelősnek mindaddig, amíg szabálysértési felelősségét a szabálysértési hatóság vagy a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.
A szabálysértés fogalma
1 § (1) Szabálysértés az az e törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra.
(2) E törvény alkalmazásában az a tevékenység vagy mulasztás veszélyes a társadalomra, amely a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükségesnél kisebb fokban sérti vagy veszélyezteti az Alaptörvény szerinti állami, társadalmi vagy gazdasági rendet, a természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli szervezetek személyét vagy jogait.
A szabálysértésért való felelősség
2 § (1) Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.
A szabálysértési szankciók
Büntetések:
- szabálysértési elzárás
- pénzbírság
- közérdekű munka
Intézkedések:
- járművezetéstől eltiltás
- elkobzás
- kitiltás
- figyelmeztetés