8–10. tételek Flashcards
(32 cards)
A helyi önkormányzatok alkotmányjogi helyzete
A helyi önkormányzatok közigazgatási feladatok ellátására jönnek létre és a helyi választópolgárok közösségét megillető helyi önkormányzáshoz való jogot valósítják meg.
A helyi önkormányzáshoz való jog
A helyi önkormányzás joga a települések (azaz a települési önkormányzatok) és a megyék (azaz a területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.
Ezt a jogot az Alaptörvény 31. cikke alapján a választópolgárok továbbra is két módon gyakorolják: az általuk választott képviselő-testület útján, illetve helyi népszavazással.
- közvetett (képviseleti) és a közvetlen demokrácia
A helyi önkormányzatok fogalma
Helyi Önkormányzatok Európai Chartája: a helyi önkormányzás a helyi önkormányzatok joga és kötelessége arra, hogy jogszabályi keretek között, a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében.
A helyi önkormányzásnak három meghatározó elemét különböztethetjük meg, amelyek együttesen egyben fogalmi elemeknek is tekinthetők:
- helyi demokrácia
- átfogó felelősség
- helyi önállóság,
A helyi önkormányzatok típusai
- területi
- települési
- fővárosi
Az Alaptörvényben foglalt önkormányzati jogok
A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között:
a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol
A helyi közügyek fogalma
A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak.
A helyi önkormányzatok feladat-és hatásköri rendszere
I. Saját önkormányzati feladatok:
- Ezeket vagy törvény kötelezően állapítja meg, vagy a helyi önkormányzatok maguk, önként vállalják fel
- Mindkét csoportnak a helyi közügyek körébe tartozónak kell lennie, de az önként vállalható feladat- és hatáskörök nem vonhatók el más szerv hatásköréből és nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását
- A saját helyi önkormányzati feladat- és hatáskörökhöz jár az önkormányzati autonómia, a szabad és önálló szabályozási és igazgatási jog
- a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokhoz biztosítja az állam a szükséges költségvetési hozzájárulást
II. Törvénnyel vagy az alapján kormányrendelettel átruházott államigazgatási feladat- és hatáskörök és a megállapodással átvett állami feladatok
- ellátásukhoz nem járul önkormányzati autonómia
A képviselő-testület
Tagjai a képviselők, akik megbízatásukat választással nyerik öt évre
A helyi önkormányzat, mint jogi személy feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
- testületi szervként, a tagok egyenlő szavazattal, demokratikusan hozzák meg döntésüket, így képviselve a választópolgárok akaratát (közvetett demokrácia).
A képviselő-testület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
Az önkormányzati képviselők jogai
A kollektív jogok az önkormányzati képviselők egy csoportját együttesen illetik meg
- Kollektív jog a képviselő-testület ülése összehívásának kezdeményezése (képviselők egynegyedének kérésére a polgármester köteles)
- a képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit
Az egyéni jogok a képviselői tisztség betöltésének következményei, amellyel a képviselő önállóan élhet
- Egyéni jog a felvilágosítás kérésének joga: konkrétan meghatározott címzettekhez intézhet (a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben)
- A képviselő felvilágosítás iránti kérése a másik személyre nézve kötelező, azzal érdemben foglalkoznia kell és az ülésen vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adnia
- tájékoztatáshoz való jog a polgármesteri hivatallal szemben is megilleti
- a képviselő igényelheti a hivataltól a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést
- Közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a hivatal intézkedését (15 napon belül válasz)
- egyéni joga a képviselő-testületi üléseken való részvétel és döntéshozatalban való részvétel (rendeletalkotást, határozathozatalt kezdeményezhet)
- az ülésekről nem utasítható, nem vezettethető ki
- véleménynyilvánítás szabadsága: kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben
- képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja (valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja)
- Részvételi jog nemcsak a képviselő-testület ülésein, hanem bármely bizottság ülésén is megilleti, ahol tanácskozási joggal részt vehet, akár a zárt üléseken is, javaslattételi joggal is rendelkezik
- részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében (gyakorolható kollektíven is)
- társadalmi megbízatásban végzi tevékenységét, a testületi munkához szükséges időtartamra fel kell menteni a munkavégzés alól
- jogosultak képzéseken, továbbképzéseken részt venni (egyben kötelezettség is, mivel a kormányhivatal által szervezett képzéseken az eskütételt követő három hónapon belül köteles részt venni)
- az önkormányzat munkájában jelentősebb szerepet vállaljon, egyes szerveknél tisztséget töltsön be
Az önkormányzati képviselő kötelezettségei
Az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
- az Alaptörvény és a jogszabályok rendelkezéseinek megtartása, a tudomására jutott titkok megőrzése, feladatai lelkiismeretes teljesítése
- választópolgárok érdekeinek képviselete: a képviselő kötelezettsége az üléseken megjelenni és a döntéshozatalban részt venni (egy éven keresztül fennáll, megszüntetési ok)
- a kapcsolattartás, a fórumokon való részvétel, a lakosság tájékoztatása
- Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
A képviselő-testület alakuló ülése
Az alakuló ülést (a választást követő első ülést) a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül meg kell tartani.
- polgármester hívja össze, de a korelnök, azaz a legidősebb önkormányzati képviselő vezeti az eskütételig
- Megyei közgyűlésnél az alakuló ülést a korelnök hívja össze és vezeti az elnök megválasztásának időpontjáig
A képviselő-testület ülése
A működéssel, az ülés előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos részletszabályokat az önkormányzat maga határozza meg (SZMSZ).
Meghívás:
- meghívóval + ellenőrzött, jóváhagyott előterjesztések
- Állandó meghívottak: képviselők + akinek meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet (SZMSZ) kötelezővé teszi
Ülések:
- évente legalább hatot kell tartani
- rendes és rendkívüli ülések
A képviselő-testület ülésének összehívása kötelező, ha
- a képviselők egynegyede kéri
- valamelyik bizottság vagy
- a kormányhivatal vezetője indítványozza indok megjelölésével (A kormányhivatal akkor kezdeményezi az ülés összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt)
- A polgármester tizenöt napon belül köteles eleget tenni ülés-összehívási kötelezettségének (ha nem hívja, kormányhivatal)
A polgármester testületi üléssel kapcsolatos feladatai
Határozatképesség megállapítása, ülés megnyitása (az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van) A határozatképességet nem csak az ülés megnyitásánál, hanem folyamatosan figyelni kell
A napirendi pontokra tett javaslattétel
Zárt ülés bejelentése (kivételes esetekben lehet)
- Kötelező: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása vagy visszavonása, fegyelmi eljárás indítása, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor akkor van szükség zárt ülés tartására, ha az érintett azt kéri, vagy önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, kitüntetési és képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyekben zárt ülés tartása kötelező
- Lehetséges: vagyonáról rendelkezés, általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározása, pályázat tárgyalása. Zárt ülésről a képviselő-testület minősített többséggel határoz, rendeletalkotásra nincs lehetőség
A vita lebonyolítása (előterjesztő, kérdések, hozzászólások, szavazás)
Döntéshozatal: a képviselő-testület egyszerű vagy minősített többséggel
Szavazás: általában nyílt, kivételesen titkos (pl. alpolgármester megválasztása)
Ügyrendi kérdések, lejárt határozatok előterjesztése
Az ülés bezárása
Minősített többséget igényel
A képviselő-testület több mint fele
- rendeletalkotás
- szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás
- a felmentés, megbízás visszavonása, fegyelmi eljárás indítása és fegyelmi büntetés kiszabása
- önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból való kiválás, társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozás, abból való kiválás
- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból való kiválás
- intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
- a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
- képviselő kizárása;
- zárt ülés elrendelése az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározása, tárgyalása esetén, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;
- összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítása, a képviselői megbízás megszűnéséről való döntés;
- az önkormányzat feloszlása
- a polgármester elleni kereset benyújtása
- másik megyéhez csatolás kezdeményezése
- alpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés alelnökének választása és megbízásának visszavonása
- SZMSZ-ben meghatározott ügytípusok
A polgármester
Önkormányzati hatósági döntést önálló hatáskörben (törvény felhatalmazása alapján) és a képviselő-testület által átruházott hatáskörben is hozhat. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet államigazgatási hatósági hatáskört telepíthet rá.
Jogviszonya közvetlen választással jön létre 5 éves mandátummal
- Képviseli az önkormányzatot mint jogi személyt
- a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a hivatalt
- munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében; a jegyző tekintetében az összes munkáltatói jogot a polgármester gyakorolja
- megválasztását követően esküt tesz
- A főállású polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. A jogviszonyt nem a képviselő-testület, hanem a választópolgárok a polgármester megválasztásával keletkeztetik
- vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van
- A polgármesternél kell kezdeményezni a helyi népszavazást, amelyet ő terjeszt a képviselő-testület elé.
- felelős a helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért
A polgármester feladatai
- döntés-előkészítés
- testületi üléssel kapcsolatos feladatok
- két ülés közötti időszakban, a halaszthatatlan, testületi hatáskörbe tartozó önkormányzati ügyekben is dönthet a testület utólagos tájékoztatása mellett
- ha a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben, az ülést követő három napon belül, egyszer kezdeményezheti az ismételt tárgyalást
- ha a testület két egymást követő alkalommal nem hoz döntést egy ügyben, a polgármester – kivéve a testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket – az SZMSZ-ben meghatározott ügyekben döntést hozhat
- döntés-végrehajtással kapcsolatos feladatok
- tájékoztatási kötelezettség
- a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlása
- saját hatáskörök gyakorlása
- államigazgatási feladatok ellátása
- a bizottsággal kapcsolatos feladatok
- a képviselő-testület hivatalával kapcsolatos feladatok
- munkáltatói jogok gyakorlása
Alpolgármester
- polgármester helyettesítője
- lehet nem képviselő-testületi tag is (ebben az esetben ez a személy nem jogosult a polgármester helyettesítésére a képviselő-testület elnökeként)
- polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel választja meg
- főállásban is betölthető, több is választható, de legalább egyet a képviselő-testület tagjai közül kell választani
A bizottság
- a helyi önkormányzat egyik szerve
- szerepe van a döntés-előkészítésben
- gyakran előfordul, hogy a képviselő-testület a törvény adta kereteken belül bizonyos hatásköreit a bizottságokra ruházza
- a végrehajtás szervezése, ellenőrzése
- A bizottságok választással jönnek létre, a bizottságokat a képviselő-testület választja megbízásának idejére
- A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét (az elnökkel együtt) a települési képviselők közül kell választani
- A polgármester nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja
- A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze, igazodva a képviselő-testület munkatervéhez. A polgármester indítványára az ülést nyolc napon belül össze kell hívni
- A bizottság döntéseit nyílt ülésen, legtöbbször egyszerű többséggel hozza
- A bizottságoknak két nagy csoportját különíthetjük el: a kötelezően létrehozandó és a fakultatív, szabadon megalakítható bizottságokat.
- Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti (vizsgáló bizottság, egyeztető bizottság)
- ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal (vagy közös önkormányzati hivatal) látja el
- A képviselő-testület a bizottság döntését felülvizsgálhatja
- A polgármestert is megilleti a bizottság munkájának, döntései végrehajtásának felfüggesztése, ha ellentétesnek véli a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit
- A kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében a bizottság által hozott önkormányzati határozat jogszerűségét is vizsgálja
- az Mötv. lehetőséget biztosít arra, hogy a bizottság önálló döntési jogot kapjon
- Önkormányzati döntést a bizottság a képviselő-testület felhatalmazása alapján hozhat. A bizottság önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani
A jegyző
- A jegyző köztisztviselő és az önkormányzat szerve egyszerre; jogviszonyára a Kttv. rendelkezéseit kell alkalmazni, feladatait, kötelezettségeit az Mötv. határozza meg
- A jogviszony pályázat útján, kinevezéssel, határozatlan időre jön létre
- A jegyzői közszolgálati jogviszony a polgármester általi kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre
- részt vehet a képviselő-testület és a bizottságok ülésein, a zárt üléseken is állandó meghívott. Az üléseken tanácskozási jog illeti meg
- Vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt
- A jegyző felel a jogszerűségért, köteles jelezni a képviselő-testületnek, a szervének és a polgármesternek, ha a döntésüknél, működésükben jogszabálysértést észlel.
- A polgármesteri hivatal közreműködésével segíti a polgármestert a döntéshozatal előkészítésében, a megfelelő tájékoztatásban és a döntések végrehajtásában
- A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a jegyző átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyben hozott döntését
- A polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben a döntés-előkészítés feladatát látja el, illetve önállóan is eljár azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át. Törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján államigazgatási ügyekben önálló döntési joggal bír
- A jegyző készíti el a helyi önkormányzat gazdasági programtervezeteit, a költségvetéséről szóló koncepciót, majd a költségvetési törvény elfogadása után a költségvetési rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó, azt megalapozó rendeletek tervezetét; elkészíti az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót
A polgármesteri hivatal
A polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat szerveként az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokkal foglalkozik. A fővárosban főpolgármesteri hivatal, a fővárosi kerületben polgármesteri hivatal működik.
A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt, gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében.
Közös önkormányzati hivatal
Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt.
A helyi önkormányzatok társulásai
A társulások létrehozásának közös elemei:
- a társuláshoz való jogot (létrehozás, módosítás, megszüntetés) kizárólag a helyi önkormányzat képviselő-testülete gyakorolhatja, azt másik szervre nem ruházhatja át,
- a társulás önkéntes és szabad elhatározásból történik, a kényszertársulás kivételes megoldás közjogi szabályozásunkban
- célja a feladatok és hatáskörök hatékonyabb és célszerűbb megvalósítása
- a társulást mindig írásbeli megállapodással (közigazgatási szerződéssel) kell létrehozni, azaz nem elegendő a szóbeli megállapodás
- a megállapodás szólhat határozott és határozatlan időre, továbbá irányulhat (kötelező, avagy fakultatív) önkormányzati és államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására egyaránt
- a társulásban az önkormányzatok egyenjogúak
- a társulásnak a kölcsönös előnyök, és az arányos teherviselés alapján kell működnie
- a társulás jogi személyiséggel rendelkezik, tehát vagyona lehet, szerződéseket köthet
A társult képviselő-testület
Kialakítása esetén az önkormányzatok részben vagy egészben egyesítik költségvetésüket, közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn, valamint intézményeiket közösen működtetik. Ezeken felül a tagok a társulási szabadságának elvéből kifolyólag másban is megállapodhatnak. Célszerű a közös döntést igénylő ügyek körébe vonni:
- az SZMSZ megalkotását,
- a rendeletalkotást,
- a jegyző kinevezését,
- a közös hivatal, valamint a közös intézmények fenntartásával kapcsolatos kérdéseket,
- továbbá a közös költségvetés megvitatását,
- és a zárszámadás elfogadását.
A helyi önkormányzatok vagyona
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása.
Az Mötv. szerint a helyi önkormányzat vagyona: az önkormányzat tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati feladatok és célok megvalósítását szolgálják.
