Definiciók Flashcards
(183 cards)
„A munkaerő nem árú”:
az alapelvet 1944-ben fogadták el a Philadelphiai nyilatkozattal, amely a nemzetközi munkaügyi szervezet (ILO) alapokmánya.
15 napot meghaladó külföldi munkavégzés esetén lévő tájékoztatási kötelezettség
“A munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal írásban tájékoztatni kell:
- a külföldi munkavégzés helyéről, tartalmáról,
- a pénzbeli és természetbeni juttatásokról,
- a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
- a hazatérésre irányadó szabályokról.
“
A felelősség kérdése a munkáltató személyében bekövetkezett változás esetén:
Az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált munkavállalói követelésért, ha a munkavállaló az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti.
A határidő elmulasztása kimenthető:
ha azt a törvény kifejezetten megengedi
a munkabér fizetés határideje
a tárgyhót követő hónap 10. (a munkavállaló javára el lehet térni)
A munkakezdés megkezdésének feltétele
"a felek írásban megállapodjanak: - a szolgáltatás fogadójának személyében, - az ellátandó munkakörben, - az alapbérben, - a munkavégzés helyében, - a munkába lépés napjában, - a munkavégzés tartamában "
A munkáltató személyében bekövetkezett változás:
“A gazdasági egység jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelmezettségek az átadóról az átvevő munkavállalóra szállnak át. Az átadó munkáltató az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevőt az átszállással érintett munkaviszonyokból, versenytilalmi megállapodásokból és tanulmányi szerződésekből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti.
Az átvevő munkáltató az átszállást követően 15 napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkáltató személyben bekövetkezett változásról valamint a munkafeltételek változásáról.
“
A munkáltató tevékenysége
” - megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és
* társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (pl. kórház), vagy
* a termelés technológiájából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (pl. erőművek),
- több műszakos, ha tartama hetente eléri a 85 órát,
- idényjellegű, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik
“
A munkaszerződésben meg kell határozni
” - a munkavállaló által vállalt feladatok körét,
- a munkavállalónak járó alapbér legkisebb összegét,
- a felek kapcsolattartásának módját
“
A távolléti díj számítása
a távolléti díjat az esedékesség időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó ha naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
actio popularis:
a közérdekű igényérvényesítés lehetősége. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a diszkriminációs eljárásokban a sértett nevében jogvédő szerv is eljárhat. Ilyenkor megfordul a bizonyítási teher, és a kimentési bizonyítás lép életbe.
Állásidő díjazása
ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső ok kivételével – a munkavállalót alapbér illeti meg. A munkavállalót az alapdíjon felül bérpótlék is megilleti, ha a munkavégzés alóli mentesülés tartamára irányadó munkaidő beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.
Általános munkarend
hétfőtől – péntekig tartó munkarend
bérpótlék
az átlagostól eltérő feltételek között végzett munkáért járó ellenszolgáltatás, amennyiben ezt a személy alapbér megállapításánál nem vették figyelembe
Cselekvőképtelen munkavállaló
csak olyan munkakörben létesíthet munkaviszonyt, amelyet egészségi állapotánál fogva tartósan és folyamatosan képes ellátni.
Diszpozitív rendelkezés
A megállapodásnak szabad teret nyújt, mindkét fél, mindkét irányba eltérhet (pl. bérpótlék számítási alapja eltérő megállapodás hiányában a dolgozó alapbére)
Egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége
ebben az eseten a jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak
egyoldalú kötelezettségvállalás:
Ennek alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. (16.§. (1))
Éjszakai munka
az este 22 és reggel 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés
Elháríthatatlanság:
olyan behatás, amelyet a technikai, műszaki lehetőségek adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni.
Előnyben részesítés
“Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, feltéve ha az:
- törvényen, vagy törvény felhatalmazása lapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre, vagy határozott feltétel bekövetkezéséig szól, vagy
- a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásáról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül.
Az előnyben részesítés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéb szempontok mérlegelését.
“
Első magyar jogszabály, ami a munkára vonatkozik:
- évi Miksa féle bányarendtartás, amely a bányamunkások munkavégzését szabályozta.
Feltétel
A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását, vagy megszűnését jövőbeli (bizonytalan) eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné.
ha a határidő napban van meghatározva:
naptári napot kell érteni,
-akkor az első nem számít bele, ha hónapokban vagy években, akkor viszont igen.