Esztergálás Flashcards
(21 cards)
Soroljon fel négy esztergálási változatot!
oldalazás, szúrás, kontúresztergálás (kúp, gömb, tórusz),
menetesztergálás
Mi végzi a főmozgást esztergálás esetén?
A munkadarab végzi.
Mik a forgácsoló szerszám megfelelőségi
kritériumai?
Geometriailag alkalmas a felületképzésre, megfelelő él
geometriával rendelkezik, anyaga forgácsolásra
alkalmas, a forgácsolás a szerszámmal gazdaságosan
végezhető.
Milyen építőelemeik vannak a szerelt
esztergakéseknek?
Dolgozó rész és a szerszámszár.
Milyen lapkarögzítési módokat ismer?
Lapka lehet forrasztott vagy csavarral rögzített.
Mi befolyásolja elsődlegesen a szerszám él
geometriáját?
Az él geometriát elsődlegesen az befolyásolja, hogy
milyen anyagot forgácsolunk, milyen célra kell használni,
és milyen felületet szeretnénk kialakítani.
Írja fel a hátszög hozzávetőleges értékét
keményfém (HM) esztergakéseknél!
alfa=6-8 hatszog, gamma=10-12 homlokszog
Mit befolyásol és mekkora a javasolt csúcssugár értéke?
A nagyobb csúcssugár csökkenti a megmunkált felület érdességét, de egyidejűleg nő a forgácsoló erő és a rezgésveszély. Nagyoláskor: 0,4…0,8mmSimításkor: 0,8..2 mm
Alakjuk alapján hogyan csoportosítjuk az esztergálandó munkadarabokat?
Lehetnek forgás testszerű munkadarabok (hengeres dolgok),és lehetnek nem szimmetrikus,munkadarabok (ezeket fogjuk be síktárcsán).Lehet hossz átmérő alapján is csoportosítani: -tengelyszerű munkadarabok l/d>3…4-tárcsaszerűmunkadarabok l/d<3…4
Soroljon fel négy befogási módot esztergálás esetére!
Önközpontosító tokmány, síktárcsa, esztergacsúcsok, felfogó tüske, támasztó báb vagy menesztő segítségével történhet a befogás.
Melyek a befogókészülékek feladatai esztergálásnál?
A befogás feladata a munkadarabok helyzet meghatározása és menesztése. A munkadarabok alakjától, az esztergálási változattól és pontossági fokozattól függően a munkadarab befogása más és más módszerrel történik.
Miként befolyásolja a főél elhelyezési szög a passzív erő értékét?
A főélelhelyezési szög növelésével az arányossági tényező értéke csökken.
Mi határozza meg a fogásmélység legnagyobb értékét?
A fogásmélység elsősorban a technológiai ráhagyás nagyságától függ, azaz a kiinduló és a megmunkált átmérőtől.
Mekkora az előtolás értékének szokásos tartománya simító és nagyoló esztergálás esetén!
Simító: 0,1…0,3 mm/fordKönnyű nagyolás: 0,2…0,5 mm/fordGoromba nagyolás: 0,5…1,5 mm/ford
Milyen szempontok szerint kell az előtolás értékét ellenőrizni?
A késszár –keresztmetszet, a megmunkálási pontosság, a készszár szilárdsága, a késszár lehajlása és a felületi érdesség alapján történik.
Mekkora a forgácsoló-sebesség értékének szokásos tartományagyorsacél, illetve keményfém szerszámok esetén!
gyorsacél esetén: T=60min élettartamhoz, ap=2..5 mm fogásmélység mellett 8-82 (sárgaréz md esetén 35-185) mm/ford, keményfém szerszámhoz: T=15 min, ap=4mm 55-410 mm/ford
Mit értünk gyalulás (vésés) alatt?
A gyalulás olyan forgácsolási mód, amelynél a forgácsoló főmozgás és a mellékmozgások is legtöbbször egyenes vonalúak. A folyamat során állandó keresztmetszetű szakaszos leválasztása valósul meg egyélű szerszámmal.
Milyen változatai vannak a gyalulásnak, részletezze!
Két alapváltozata van: harántgyalulás és hosszgyalulásHarántgyalulás: Az alternáló egyenes vonalú főmozgásta szerszám végzi, a szakaszos mellékmozgásokat, pedig a munkadarab.Hosszgyalulás: A főmozgást a munkadarab végzi, a szakaszos mellékmozgást pedig a szerszám.
Mik a gyalukés-kialakítás szempontjai?
A gyalu kés kialakítása hasonló az esztergálás kialakításához, azzal a különbséggel, hogy a nagyobb kinyúlás és a terhelés miatt célszerű nagyobb szárkeresztmetszetet választani.
Különböző hajtásoknál hogyan alakulnak a sebességviszonyok?
Gyalulásnál sem a forgácsoló sebesség, sem az üresjárat sebessége nem állandó. Irányváltáskor lassuló, majd gyorsuló mozgás jelentkezik. Az átlagos forgácsoló sebesség (közepes) az alábbiak szerint számítható:
Mi az üregelés, milyen változatai vannak?
Olyan forgácsoló eljárás, amely során az anyagleválasztás olyan több élű szerszámmal történik, melynek élei egymás mögött helyezkednek el oly módon, hogy az egymást követő élek egy forgácsvastagságnyira vannak kitolva. A megmunkálandó felület alakja szerint lehet: sík-, hengerfelület-, csavarfelület-, profilozó-, és alaküregelés.
