fa Flashcards
1
Q
kitermelt fafajták magyarországon
A
91% lombos fafajták
9% fenyő
import kell
2
Q
fafajták osztályozása (3pl)
A
- hazai – import;
- Tűlevelű – lombos;
Lombhullató – örökzöld; - Puha – kemény; stb.
3
Q
mi alapján puha vagy kemény egy fa?
A
sűrűség és keménység/szilárdság alapján
4
Q
fák csoportosítása keménység szerint (5)
A
- igen puha: hárs, fűz, egyes nyarak,
35 N/mm2 - puhafák: luc-, jegenye-, erdei-, vörösfenyők,
35-40 N/mm2 - középkemény: szelídgesztenye, tölgy, bükk, kőris, platán, szil, feketefenyő.
40-55 N/mm2 - kemény: akác, gyertyán, tiszafa,
55-70 N/mm2 - csontkemény: ébenfa, pockfa, gyertyán.
70 N/mm2 felett
5
Q
fa metszési fajtái (3)
A
- keresztmetszet vagy bütümetszet: rostirányra merőleges
- sugármetszet: fa belén áthaladó és rosttal párhuzamos
- húrmetszet: rostokkal párhuzamos de nem megy át a fa belén és bélsugárra merőleges
6
Q
különböző irányú tulajdonságok jelölése (3)
A
1, rostirányú - 1
2, sugárirányú - r
3, húrirányú - t
7
Q
fa részei kívülről befelé
A
kéreg - háncs - kambium - szíjács - geszt - bél
8
Q
kéreg és háncs feladata
A
Kéreg: védi a fát.
Háncs: másodlagos kéreg. Lefelé szállítja a tápanyagot
9
Q
kambium és szíjács feladata
A
- Kambium: osztódó szövet. Befelé a szíjácsot kifelé a háncsot, kérget hozza létre.
- Szíjács: Élő fatest. Tápanyaggal, vízzel teli. Puhább, kórokozók gyakrabban megtámadják.
10
Q
geszt és bél feladata
A
Geszt: Az élettevékenység teljesen leáll. A
sejtek eltömődnek, ligninnel telítődnek.
Kemény, tartós, a legértékesebb farész.
Sok fánál elszíneződik, sötétebb.
Bél: A fatest közepén elhelyezkedő rész.
Sok fánál felszívódik, eltűnik. Más
fajoknál határozott, ált. puha, sérülékeny.
Sokszor támadják meg kórokozók.
11
Q
fa sűrűsége
A
1540 kg/m3
12
Q
fa testsűrűsége
A
könnyű= általában fenyőfélék
nehéz= ált lombosfák
13
Q
hővezetési tényező
A
- légszáraz fánál hosszirányban: 0,23-0,41 W/(m*K)
- légsz. keresztirány: harmada
( minél kisebb a testsűrűség annál kisebb a hővezetési tényező)
14
Q
mi csökkenti a fa hővezetési tényezőjét?
A
repedések és átnedvesedés
15
Q
fa fajlagos hőtárolása
A
téglával gyakorlatilag megegyezik
16
Q
fa hőelnyelő képessége
A
kis testsűrűség és rossz hővezetés miatt kicsi
17
Q
hőtágulás
A
rostiránynál a kereszt 7-8 szor nagyobb
18
Q
fa nedvességtartalma kapcsolata a levegővel
A
- egyensúlyt tart levegőével (hol vízleadás, hol felvétel)
felvétel gyors és leadás lassú
19
Q
milyen módokon helyezkedhet el a víz a fában?
A
-Szabad víz: A sejtek közötti, és a
sejtüregekben. Könnyen eltávozik,
viszonylag kis alakváltozást okoz.
-Kötött víz: A sejtfalakban
található (kb 30%). Lassan csökken a
mértéke. Távozása jelentős
zsugorodást okoz.
20
Q
Rosttelítettség állapota
A
A szabad víz eltávozása után, amikor a
sejtfalak még telítettek.
21
Q
Egyensúlyi nedvességtartalom
A
-az az állapot, amikor a fa nedvességtartalma
alkalmazkodott a környezete nedvességtartalmához, azzal egyensúlyban van.
-levegő nedvességtartalmának és hőmérsékletének függvényében
22
Q
frissen vágott fa nedvességtartalma
A
frissen döntött fa tömegének 45-55% a víz: törzsben és szijácsban nagyobb és csúcsnál és gesztben kicsi
télen mind ez kevesebb és tavasztól őszig nagyobb
23
Q
kidöntött fa nevességtartalmának csökkenése és ennek akadályozása
A
gyorsan csökken - sejtüreg szabad vize gyorsan elveszik
6-8 hét alatt csökken rosttelítettség
bütüfelületen párolog a leggyorsabban ezért erre agyaghabarcsot kenek ó, bemázolják stb
24
Q
mit tekintünk légszáraz fának?
A
nedvességtartalom 15% alatt
25
legnagyobb nedvességtartalom
minél nagyobb a faanyag abszolút légszáraz testsűrűsége annál kisebb a lehetséges legnagyobb nedvességtartalom
26
fa lineáris zsugorodásának vagy dagadásának értékei egyes irányokban
- rostirány: 0,1-1,0 %
- sugárirány: 3-7 %
- húrirány: 6-12%
- térfogat zsugorodása: 10-20%
27
milyen fametszet nem vetemedik száradás után?
sugármetszetű
28
fa elektromos vezetőképessége
- nedvességtartalom növekedésével fokozódik
- teljesen kiszárított fa elektromos szigetelő
(testsűrűséggel nő és rostirányba nagyobb)
29
fa akusztikai jellemzői
kiváló
terjedési sebesség rosttal párhuzamosan gyorsabb mint merőlegesen
30
fa kopásállósága
- bütü síkjában a legnagyobb
- nedvességtartalom csökkenti
- testsűrűség nagyobb akkor kopásállóság is
31
hogy a legnagyobb a fa keménysége?
rostirányban (bütü)
32
fa égésé befolyásoló tényezők
1, Hőmérséklet
2, Fafaj
3, Testsűrűség
4, Nedvességtartalom
5, Gyantatartalom
6, Méret
7, Levegőmozgás sebessége
33
fa szilárdsági tulajdonságait befolyásoló tényezők
1, erő irányának a rostok irányával bezárt szöge
2, nedvességtartalom rosttelítettségig csökkenti utána már nem (vizsgált eredmény átszámítása 12%-os nedvességtartalomra)
3, testsűrűség növekedésével szilárdsági és rugalmassági modulus nő
34
hazai fafajok nyomószilárdsága
- rostiránnyal párhuzamosan 30-60 N/mm2
- merőlegesen: 5-15 N/mm2
35
fa természetes szárításának módszere
máglyázás - kemény lombos fánál lassab (6-12 hónap) mint tűlevelű faanyag vagy lágy lombos faanyagnál (3-6 hónap)
max 15%-ig lehetséges a szárítás
36
mesterséges szárítás módszere
kamrában
Szárítási idő 1 nap-3 hónap,
a fa méretei, faja, nedvességtartalma, szárító berendezés jellemzőitől függően.
37
mi a fűrészáru?
hosszában fűrészelt faanyag, amelynek legalább két lapja párhuzamos
lehet szélezett és szélezettlen
38
furnér (hogy, fajtái)
előállítás: hámozással, késeléssel és fűrészeléssel
kétféle: szín és vakfurnér
vastagság: 0,5-4 mm
39
rétegezett falemez
páratlan számú fúrnér lemezekből műgyanta ragasztóval ragasztott elemek
egyes rétegek rostiránya merőleges
Kívül szín, belül vak furnért használva.
40
farostlemez
faanyag rostosítása után kötőanyaggal vagy anélkül hőpréseléssel készül
vastagság: 3-8 mm
41
faforgács lapok
bútor és belső építészeti lapoknál kötőanyaga műgyanta, építőiparban cement
méretei
-vastagság 3-36 mm
-hosszúság 860-5500 mm
-szélesség 1000-1860
42
OSB lap
Nagy gyaluforgács méretű, alakú faanyagot műgyanta
ragasztóval 6-16 mm vastag lapokká préselik.
A ragasztó miatt kicsi a vízfelvétele.
43
ragasztott tartók
rétegelt lemezekhez hasonló, de vastagabb deszka méretű elemekből
hossz: akár 20-30 m
használat: teherhordó faként
44
építőiparba leggyakrabban használt faanyagok
-Fenyők (tűlevelű fák)
Vörösfenyő, erdei fenyő, fekete fenyő, lucfenyő, jegenye fenyő
-lombos fák
tölgy, akác, bükk, nyár, éger, gesztenye, dió, meggy
45
fűrészáru méret szerinti sorrendben
lemez - deszka - palló - zárléc - gerenda
46
deszka
szélességi méret meghaladja vastagságit
min vastagság 12 mm max. 40mm
47
palló
szélesség mérete meghaladja a vastagság kétszeresét
vastagság: 41-80 mm
48
zárléc
szélesség nem haladja meg vastagságot
vastagság max 100mm
49
gerenda
100mm és ennél nagyobb vastagság és szélesség
50
lemez
12mm-nél vékonyabb deszka
51
pozdorjalapok
kender és lenkóró feldolgozásánál keletkező tisztított szárhulladékból és hőre keményedő műgyanta ragasztóból
hőkezeléses préseléssel
52
hajópadló
-puha és keményfából
puha: luc, jegenye, erdei és feketefenyő
kemény: tölgy vagy gőzölt bükk
-egyik lap simára gyalult (színlap) másik (hátlap) fűrészelt
-hosszoldalon csap és horony
53
csaphornyos parketta
leggyakrabban használt fa: tölgy, bükk, akác
egyik hosszabb és rövidebb oldalán csap vele szemköztin horony
54
mozaikparketta
- leggyakrabban tölgy, bükk, juhar, kőris, akác
- léc két oldalán gyalult
- 5-7 db léc összerakva = 1 elem
- 4 vagy 9 elem merőlegesen elhelyezve egymáshoz képest = tábla
55
szalagparketta
- három rétegből áll
felső: 4mm-es járóréteg, lehet: tölgy, bükk, kőris, akác, cserfa
középső és alsó: fenyő fűrészáru
- alsó és felső réteg hosszirány, középső pedig keresztirányú
- egyik rövid és egyik hosszú oldalán csap a többin horony
- vastagság: 15mm
- szélesség: 129 vagy 137 mm
- max hossz 3 m
56
táblás parketta
- aljzata vésett fenyőfakeret
- felső réteg: 5-8 mm nemes faanyagok lemezeiből
- táblák: négyszög (esetleg 6)
- oldalméret: 30-50 cm
57
falléc
parketta szegélyezésére
58
szegélyléc
padlóburkolat és fal csatlakozási hézagtakarója
59
milyen nedvességtartalommal kell fát beépíteni?
amely a felhasználás helyén hosszabb távon kialakuló egyensúlyi nedvességtartalommal megmeggyezik.
60
fa repedésének okai (2)
1, szijácsnak és gesztnek eltérnek a zsugorodási értékei
2, kívülről szárad -> összehúzódik és ez feszültséget kelt
61
mik károsíthatják a beépített faanyagot?
gombák
rovarok
tűz
nedvesség
62
farontó gombák optimális letelepedésének tényezői
1, fa nedvességtartalma 30-60% között (könnyező házigomba elég a 20%)
2, hőmérséklet 22-26 Cfok között
De 3-38 között képes élettevékenységre: alatta növekedést szüneteltet, fölötte elpusztul
63
gombák károsításának típusai
1, Barna vagy reves korhadás (cellulózt károsítja)
2, Fehér korhadás (a lignint károsítja)
3, Lágykorhadás (cellulózt károsítja vizes környezetben)
64
bazidíumos gombák (5)
1, pincegomba
2, házi kéreggomba
3, lemezes fenyőgomba
4, könnyező házigomba
5, labirintustapló
65
mi okoz elszíneződést és teszi savassá a környezetet
baktérium
kékülés
penész
66
farontó gombák típusai
barnakorhadás
lágykorhadás
fehérkorhadás
67
legfontosabb farontó rovarok
➢ Szúk (csak élő vagy frissen döntött fában élnek meg)
➢ Cincérek
➢ Kopogóbogarak (álszúk)
➢ Szíjács, fafúró és csuklyás bogarak
➢ Ormányos bogarak (bányafabogár)
➢ Farontó lepkék
➢ Fadarazsak
➢ Farontó hangyák
➢ Termeszek (hozzánk még nem hurcolták be)
➢ Fafúró csigák (vizes élőhelyeken)
68
faanyag tartósság szerint lehet...
nem tartós
mérsékelten tartós
tartós
igen tartós
69
faanyag tartósságát befolyásoló tényezők
1, természetes tartósság
2, klimatikus viszonyok
3, kémiai/fizikai faanyag védelem
70
faanyag-védőszerek csoportosítása
védelem jellege szerint
megelőző védőszerek
megszüntető védőszerek
71
faanyag-védőszerek csoportosítása
védelmi technológia szerint
felületi védelem
mélyvédelem
72
faanyag-védőszerek csoportosítása
időtartama szerint
átmeneti
tartós
73
faanyag-védőszerek csoportosítása
felszanálási terület szerint
beltéri - nem fixálódó
kültéri - fixálódó
74
faanyagvédőszerek típusai (csak olvasni...)
➢ Vízoldható, szervetlen sók
(+esetleg szerves hatóanyagok)
➢ Szerves oldószerben oldott szerves
vegyületek
➢ Szerves vegyületek vizes emulziója,
oldata
➢ Bitumenek, olajok és olajban
oldható szerves vegyületek
➢ Vizes lazúr, lakkok
➢ Festékek
➢ Gázok
➢ Fanemesítő anyagok
75
faanyagvédelmi technológiák
1, fizikai hatáson alapuló
2, diffúzión, kapilláris erőhatáson alapuló
76
fizikai hatáson alapuló faanyagvédelem fajtái
1, hőkezelés
2, gázosítás
77
diffúzión, kapilláris erőhatáson alapuló faanyagvédelem fajtái
1, mázolás
2, szórás, permetezés
3, mártás, merítés
4, lyukon át
5, füresztés, áztatás, telítés
78
falazatok gombamentesítésének lépései
1, környezet igazolása
2, környezet megtisztítása, fertőtlenítése, a kibontott anyag megsemmisítése
3, gomba óvatos kibontása, fertőzés behatárolása
4, felület előkészítése, fugázás
5, mélyvédelmi lyukak készítése
6, hőkezelés, tisztítás (5-15 perc/ m2)
7, falak védőszerrel való feltöltése (25-75 liter védőszer oldat/m3 fal)
8, felületvédelem (0,5 liter védőszer oldat/m2)
9, Furat lyukak lezárása, alapfröcskölés (gúzolás)
79
tűzvédelem 2 módszere
1, vízoldható sókeverékek: enyhébb védelem, mérgező anyag, fa tulajdonságainak romlása
2, hőre habosodó tűzvédő: tartósabb
80
beépített faszerkezetek szilárdsági vizsgálat módszerek
1, roncsolásos
2, kisméretű roncsolásos
3, roncsolásmentes
4, ezek kombinációja
81
fa szilárdsági vizsgálat eszközök és technikák (4)
1, FAKOPP (roncsolásmentes)
2, szegbeütéses
3, akusztikus és tomográfos vizsgálat
4, elektromos impedancia (elektromos ellenállás)
82
fa húzószilárdsága
-rostokkal párhuzamosan: fa legnagyobb szilárdsági értéke: 50-150 N/mm2
- merőleges: sokszor párh. tizede sem
83
fa nyírószilárdsága
- rostokra merőleges nagyobb: 20-35 N/mm2
- rostok síkja: 4-10 N/mm2
84
fa ütő-hajlító szilárdsága
szívósságát adja meg (törés előtti alakváltozás mértéke)
-szívós: faanyag törése hosszú szálkás
-közepesen szívós: rövid, szálkás
-gyenge: sima, hullámos vagy lépcsős
85
tartós szilárdság és statikus szilárdság
-tartós kb 60-67%-a a statikusnak
-minél nagyobb a nedvességtartalom annál maradandóbb az alakváltozás és kisebb a tartós szilárdság
86
fa osztályozása és e szerinti jelölése
hajlítószilárdság alapján
- fenyő és nyárfajoknál: C14-C40
- lombos fajoknál: D30-D70
87
hazai fafajok
- tűlevelű és lombos: vörösfenyő
- tűlevelű és örökzöld: luc-, jegenye-, fekete-, duglasfenyő, tiszafa
- lombos és lombhullató: tölgy, bükk, akác, gyertyán, nyár, nyír...
