HARMADIK FŐRÉSZ: A SEGÉLYEZÉSI, AZ UNIVERZÁLIS ÉS A MAGÁNBIZTOSÍTÁSI RENDSZER FŐBB VONÁSAI Flashcards
(2 cards)
I. A segélyezés, FOGALMA, ALANYI, TÁRGYI OLD., FININASZIROZÁSA
Fogalma: a szociális segélyezés feladata olyan pénzbeli és/vagy természetbeni – rendszerint a megélhetéshez minimálisan elegendő – szociális ellátás biztosítása minden olyan személy részére, aki sem saját jövedelemforrásaiból – általában keresetből származó jövedelem – sem más forrásokból – rendszerint a hozzátartozók általi támogatás – nem képes a megélhetéséhez szükséges javakat előteremteni, valamint a társadalombiztosítási ellátásokból is kimarad.
A kötelező állami társadalombiztosítás mellett a második állami ellátó rendszer a segélyezés, amelyet szociális védőhálónak is hívnak.
A segélyezés szubszidiárius rendszer két vonatkozásban is.
- A segélyezésre csak akkor kerülhet sor, ha az arra rászoruló személy sem saját jövedelméből, sem más forrásból nem tudja biztosítani a megélhetését.
- Elsődlegesen társadalombiztosítási ellátásból kell gondoskodni a rászoruló megélhetéséről, s csak akkor kerülhet sor a segélyezésre, ha az érintett személy társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult, ill. azt már kimerítette.
Magyarországon az 1993. évi III. törvény szabályozza.
A segélyezés alanyi hatálya
A segélyezési rendszerek egyik véglete, hogy az senki részére nem nyújt segélyt (ilyen rendszer sehol nincs), a másik véglet viszont, hogy 100%-os a lefedettség, azaz minden rászoruló részesül segélyben (ilyen rendszer sem létezik). A tényleges helyzet a két szélső megoldás között található.
A segélyezési rendszerek három fő eleme:
- a rászorultsági (szegénységi) szint meghatározása: erre az egyes országokban különböző minimumok léteznek:
létminimum,
társadalmi minimum,
szociális küszöb - Magyarország ezt a modellt követi. Nálunk a küszöb, a limit, a mindenkori öregségi nyugdíjminimum
- a rászorultság vizsgálata: erre kétfajta módszer van:
• MEANS teszt: ez teljes körű vagyonvizsgálatot jelent, azzal, hogy a rászorultság megállapítása szempontjából a mindennapi megélhetéshez szükséges alapvető javakat nem kell figyelembe venni a rászorultság vizsgálatánál, csak az e vagyontárgyak körét meghaladó javakat. (Magyarországon ez a módszer érvényesül.)
• NEEDS teszt: ez a mobilizálható készpénzvagyont vizsgálja (gyakorlatilag azt, hogy az igénylőnek mennyi pénz van a bankszámláján) és figyelmen kívül hagyja az egyéb vagyontárgyakat. (Ez a módszer nem jellemző.)
- diszkrecionalitás: általában több a segélyezés iránti igény, mint amennyi pénzösszeg rendelkezésre áll segélyek kifizetésére, ezért a döntésre jogosultnak mérlegelnie kell, hogy mely igényeket elégíti ki és melyeket nem. A mérlegelés szempontjait többnyire jogszabályban rögzítik.
A segélyezés tárgyi hatálya
Míg a biztosítási rendszernél jogszabály pontosan meghatározza azt a kockázati kört, amelyen belül a kockázati esemény bekövetkezése megteremti a társadalombiztosításra való jogosultságot, addig a segélyezés esetén ilyen zárt kockázati kör nincs, elvileg bármilyen kockázati tényező bekövetkezése megalapozhatja a segélyre való jogosultságot. Lényeges ugyanakkor, hogy ebből a szempontból a segélyek lehetnek:
- célzott segélyek: ebben az esetben a segélyre való jogosultság konkrétan meghatározott kockázat bekövetkezése esetén keletkezik.
- kockázati tényezőhöz nem kötött segély: ebben az esetben a segélyre való jogosultságot nem egy meghatározott kockázati tényező bekövetkezése alapozza meg, hanem alapvetően a jogosult rászorultsága.
Lényeges a különbség a biztosítási rendszer és a segélyezés jogi szabályozásában is.
- A biztosítás szabályozása központi állami jogszabályokkal történhet és ily módon az egész állam területén egységes szabályozás érvényesül.
- A segélyezés szabályozása differenciált: egyrészt központi, országos szintű jogszabályok vonatkoznak a segélyezésre, másrészt viszont önkormányzati rendeletek is szabályozhatják a segélyezés feltételeit, ebből adódóan ezek a feltételek az adott országon belül eltérőek lehetnek településenként, ill. önkormányzatonként.
A segélyezés finanszírozása
A segélyezés finanszírozási rendszere négy pólusú.
- államháztartás (a segélyezés szempontjából a központi költségvetésnek van szerepe),
- foglalkoztatók,
- állampolgárok,
- helyi (önkormányzati költségvetés)
A finanszírozás bemeneteli oldala: a segélyezés kötelező elvonáson alapszik, forrása az adó, ill. az adó jellegű (pl. vámok) befizetések, amely részben a foglalkoztatóktól, részben az állampolgároktól történő elvonásokból adódik. Az adó, ill. az adó jellegű befizetések lehetnek:
A finanszírozás kimeneteli oldala: a visszaáramlás kétirányú,
- a központi költségvetésből az állampolgár számára, ez lehet
• közvetlen (direkt) visszaáramlás (pl. munkanélküli járadék),
• közvetett visszaáramlás, amelynek lényege, hogy az állam a központi költségvetésből egy bizonyos részt az önkormányzatoknak juttat szociális célokra.
Az önkormányzat hatáskörébe tartozik ennek a keretnek a rászorultak közötti elosztása, ill. az ebből való segélyezés.
- helyi önkormányzattól az állampolgárok részére: a helyi önkormányzatoknak általában van saját szociális segélyezési keretük, amelyikből az adott önkormányzat területén élők részére juttatnak segélyeket. Ennek feltételeit adott esetben önkormányzati rendelet határozhatja meg.
II. Az univerzális rendszer
SZEMÉLYI HATÁLY, FINISZIROZÁSA, POZITIV ÉS NEGTV OLDALA
Fogalma: állami bevételeken alapuló és az állami központi költségvetésből finanszírozott direkt szociális ellátás, egy adott ország minden állampolgárának, ill. rezidensének (akik jogszerűen tartózkodnak az adott államban) – a vonatkozó jogszabályok szerint ilyen típusú ellátásokra jogosult – alanyi jogon (automatikusan) jár, függetlenül a rászorultságától, ill. társadalombiztosítási jogviszonyától, és amelynek mértéke – általában – minden jogosult részére azonos.
Magyarországon az univerzális rendszer elvén működő ellátásokat a családtámogatási törvény, az 1998. évi LXXXIV. tv. szabályozza.
Személyi hatálya
Kiterjed minden magyar állampolgárra, ill. rezidensre, aki bizonyítja, hogy a saját háztartásában gyermeket nevel. E tény önmagáéban automatikusan megteremti az alanyi jogosultságát a családtámogatási ellátásokra. Ezek:
- családi pótlék: ez a gyermek születésétől általában a középiskolai tanulmányok befejezéséig havonta folyósított ellátás.
- gyermekgondozási támogatás: ennek két formája van:
• gyermekgondozási segély: ez főszabály szerint a gyermeket gondozó szülőt gyermeke 3. életévének betöltéséig illeti meg
• gyermeknevelési támogatás: az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. életévének betöltéséig jár.
- anyasági támogatás: ez a szüléshez kapcsolódó egyszeri kifizetés,
Az univerzális rendszer finanszírozása
Három pólusú:
- központi költségvetés,
- foglalkoztató,
- állampolgár
Bemeneti oldal: forrásai az adók és az adó jellegű befizetések, amelyek a foglalkoztatók, ill. állampolgárok befizetései.
Kimeneti oldal: a központi költségvetésből történik fizetés az állampolgárok részére.
Az univerzális rendszer előnye: ha a kockázati tényező bekövetkezik (pl. megszületik a gyermek) az ellátás automatikusan, azaz alanyi jogon jár.
Hátrányai:
- nagyon drága a rendszer működtetése,
- a rendszer nagyon kiszolgáltatott a politikai döntéseknek, pillanatok alatt meg lehet változtatni az egyes ellátásokra vonatkozó szabályokat.
