Középkor + Egyházi középkor Flashcards
(24 cards)
Honnan ered a középkor elnevezése?
A latin ,,media aetas” szó szerint ,,közbeeső kort” jelent. Ezt az elnevezést a reneszánsz használta először, leértékelő minősítéssel - a középkort sötétnek, barbárnak tartották.
Mikortól és meddig számítjuk a középkort?
476-tól (Nyugatrómai Birodalom bukása) 1492-ig (Amerika felfedezése).
Jellemezd a középkor kettős világképét!
A középkori világkép alapja a Biblia keresztény szemlélete. A világot egy földi és egy földön túli szférára (túlvilág) osztja. Az égi világ, Isten országa tökéletes, harmonikus, örök. A föld alatti szint a sötétség, a gonosz, a Sátán birodalma. A földi világ tökéletlen, mulandó és változékony. Az ember számára a földi lét csupán átmene az öröklét világába. Az ember életének minősége: erényei és bűnei határozzák meg helyét az öröklétben.
Jellemezd a középkor kettős emberképét!
A középkor az embert Isten teremtményeként kettős lénynek látja: anyagi (test) és szellemi (lélek) lénynek. A bűnbeeséssel a test a gonosz hatalmába került, de a lélek Istené. Mivel Jézus halálával megváltotta a az emberiséget, a lélek szabad utat kapott az üdvözülés felé. Ebből fakad, hogy az ember erkölcsi kötelessége a jóra való törekvés. Az ember méltóságának alapja, hogy Isten képmása. Egyedüli gondolkodó lény, aki a teremtett világ hierarchiájanak csúcsán áll. Az ember nem egyéniségként fontos, hanem az emberi lényeg általános tartalmaként.
Mi az aszkézis?
A test megvetése, sanyargatása, az önmegtartóztató életmódra való törekvés.
Sorold fel a középkor epika műnembe tartozó egyházi irodalmi műfajait!
Legenda, vallomás, példázat, prédikáció.
Sorold fel a középkor líra műnembe tartozó egyházi irodalmi műfajait!
Himnusz, planctus, haláltánc.
Sorold fel a középkor dráma műnembe tartozó egyházi irodalmi műfajait!
Miszterium, mirákulum, moralitás.
Sorold fel a középkor epika műnembe tartozó világi irodalmi műfajait!
Lovageposz, lovagregény, geszta, intelem.
Sorold fel a középkor líra műnembe tartozó világi irodalmi műfajait!
Lovagi líra (trubadúrköltészet, minnesäng), vágánsköltészet.
Sorold fel a középkor dráma műnembe tartozó világi irodalmi műfajait!
Vásári komédia.
Szent Ágoston: Vallomások - Önelemző igény
Benne a belső beszéd jut meghatározó szerephez. Az önmagával vitázó, önelemző beszédmódokat a magáról valló személyiség középpontba állítása foglalja egységbe. A mű leghíresebb része a kerti jelenet, amely a beszélő megtérésének pillanatát idézi fel. A vallomástevő megnyeri a hit bizonyosságát, gyökeresen szakít múltjával, és az öntökéletesítés, valamint az aszkézis szellemében értelmezi újra életét.
Szent Ágoston: Vallomások - Önreflexió és útallegória
Egyes szám első számú beszélője közvetlenül Istenhez szólva tárja fel lelki fejlődésének folyamatát. Lelki fejlődése az igaz útra való rátalálásig tart. Azt az utat járja be, amíg a hánykódó lélek végül békét talál a keresztény hitben. A külső esemény kevés és érdektelen. A szöveg drámai erejét az önreflexió elbeszélése adja. A részlet meghatározó toposza az útallegória.
Szent Ágoston: Vallomások - Prózapoétikai eszközök
A belső vitát, az ellentmondásos lélekállapotot az ismétlés és ellentét változatos alakzatai fejezik ki, melyek különböző nyelvi szinteken jelennek meg. A vívódást az önfelszólító és kérdő mondattartalmak teszik drámaivá. Az érzékletességet fokozzák a gazdagon alkalmazott képek.
Szent Ágoston: Vallomások - Bibliaia útmutatás
A bizonyosság elnyerésének formája az isteni sugallat, amely a Szentíráshoz vezeti Ágostont. A találomra felütött Biblia Szent Pál rómaiakhoz írt levelének szöveghelyénél nyílik ki. Annál a résznél, amely az érzéki élvezetek elutasításához köti a hit megnyerésének lehetőségét. A Biblia közvetítette isteni üzenet elolvasása a lélek megvilágosodásának pillanata.
Mi a vallomás?
Az epika körébe tartozó, ugyanakkor rendkívül személyes, a gyónással rokonítható lelki önéletrajz. Középpontjában a vallomást tevő lelkének belső történései állnak. A beszélő szándéka a legmélyebb, legőszintébb önelemzés.
Jellemezd a középkor himnuszköltészetét!
A himnuszok a középkori irodalom egyik legjellegzetesebb szövegcsoportját alkotják. A himnuszköltészet továbbörökítette a latin kultúra hagyományait, de tematikája, jelképrendszere a Biblia és a keresztény egyház hagyományaira épült. Az énekversek a mindennapi élethez szorosan hozzátartozó vallásgyakorlat és lelkiség szolgálatában álltak. A szerzőségnek nem tulajdonítottak jelentőséget. Gyakori téma a szentek tisztelete és a bibliai témák.
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz - Megtapasztalható tökéletesség
Assisi Szent Ferenc költészetében a keresztény hit újfajta szellemisége szólal meg. A Naphimnusz a 148. zsoltár újraírásaként indul, ám új tartalmakkal telíti a himnuszköltészet biblikus és középkori hagyományait. Beszélője a világ minden teremtményének nevében szólal meg, és a mindenséget Isten dicsőítésére szólítja fel. A kor gondolkodásmódjára az anyagi világtól való elvonatkoztatás jellemő, ezzel szemben a Naphimnusz beszélője kapcsolatban marad a látható világgal és az emberrel. Felsorolja a teremtés elemeit és bennük gyönyörködve magasztalja Istent. A ferences himnuszköltészet újdonsága épp természetszemléletében ragadható meg.
Assisi Szent Ferenc: Naphimnusz - Nyelvi megalkotottság
Az Úr teremtő voltát, mindenható és gondoskodó jelenlétét érzékeltetik a himnusz fénymetaforái (világosság, sugárzás, fényesség, stb.), melyek az ember megvilágosodására is utalnak. A víz jelöli az emberi lélek szomját oltó hitet, az új életre születést. Isten és a világ, természet és ember harmóniáját jelölik a testveriesség és családiasság köréből vett metaforák. Ebben a szemléletben a halál is megszelídül, hiszen Istentől való, és az üdvözülés ígéretét rejti.
Jacopone da Todi: Stabat Mater
A szentek tiszteletére írt himnuszok jelentős csoportját alkotják a Mária-himnuszok, a ferences költő Állt az anya… kezdetű műve a legismertebb. A keresztre feszítés történetét az anya, Mária szempontjából fogalmazza újra. Az 1-4. strófa a passiótörténet mozzanatait idézi fel. A lírai elbeszélő érzelmileg azonosul a Jézust siratő Mária fájdalmával. Az 5. versszak az anya megszólításával indul, ettől kezdve a passió felidézését az ima váltja fel. A beszélő Máriához könyörög a lelki és a Megváltó testi szenvedéseiben való osztozásért. Az utolsó versszakban Krisztus a megszólított. A himnuszt kötött szótagszám, kötött hangsúlyra épülő ritmus, kiforrott rímtechnika jellemzi.
Mi a planctus?
A gyászdal középkori alműfaja. Íródhatott valamely híres és tisztelt személy halálára, de kapcsolódott a Mária-tisztelethez is. Ez utóbbi fajta kezdetben a nagypénteki szertartás részét képezte, a későbbiekben Mária fájdalmát panaszoló helyzetdallá alakult. A planctus valamely közösség sanyarú sorsát is sirathatja.
Jellemezd 4-6. század nyugati himnuszköltészetét!
Kiemelkedő területei Róma és Bizánc. Témája a Megváltó, Szentháromság, keresztény ünnepek, Harag napja (Dies irae). Versmérték és versszakora bontás nélkül, a ritmikus próza gyakorlata szerint, ritmus és rím nélkül íródott, latin nyelven. A hitgyakorlat része, a közösség hétköznapi és ünnepi alkalmain használták.
Jellemezd a 7-10. század nyugati himnuszköltészetét!
Kiemelkedő területei az ír szerzetesség körei és Nagy Károly frank udvara. Témája a Megváltó, Szentháromság, keresztény ünnepek, Dies irae. Megjelenik a hangsúly elve, elterjed a kötött ritmus, a sorvégi rím és a versszakokra bontás. Nyelvei a születő újlatin nyelvek. A hitgyakorlat része, a közösség hétköznapi és ünnepi alkalmain használták.
Jellemezd a 11-14. század nyugati himnuszköltészetét!
Kiemelkedő területei a feudális Európa egyházi szerveződései: kolostorok, rendházak. Témája a Megváltó, Szentháromság, keresztény ünnepek, Dies irae, a szentek tisztelete, Mária-himnuszok, Mária-énekek. Formája nem változott. Nyelvei élő népnyelvek. Funkciói a hit újfajta szellemisége, megvallása, gyönyörködés a teremtett természetben, testvéri közösség a teremtett világ elemeivel, a személyesség megjelenik.
