Közjog 1 - magyar jogtörténet

Question 1

1. Ki és melyik munkájában fogalmazta meg a Szent Korona-tant?

Answer 1

Werbőczy István, a Hármaskönyvben (Tripartitum).

Question 2

2. Mely két elmélet jelentette a Werbőczy által leírt Szent Korona-tan alapját?

Answer 2

Az organikus államfelfogás és a koronaeszme.

Question 3

3. A XIV-XV. századtól az organikus államfelfogás hazai értelmezésében hogyan épül fel az ország teste?

Answer 3

A fő (fej) a király, a rendek pedig a testrészek.

Question 4

4. Mit jelent a rendi hatalommegosztás a Szent Korona-tan alapján?

Answer 4

A magyar állami főhatalom megosztott a király és a rendek között, a király a törvényhozói hatalmat a nemzet megkérdezésével gyakorolja.

Question 5

5. Mit jelentett Werbőczynél az „una eademque libertas”?

Answer 5

Egy és ugyanazon szabadság”, vagyis hogy csak egyféle szabadság (nemesség) létezik a főpapok, bárók és nemesek tekintetében, tehát ezek mind egy törvényen és szokáson élnek.

Question 6

6. Melyek voltak az 1848. évi ún. áprilisi törvények leglényegesebb államszervezetet érintő változást jelentő rendelkezései?

Answer 6

Az országgyűlés alsótáblájának képviselőházzá alakítása (népképviseleti választójog bevezetése), felelős minisztérium létrejötte.

Question 7

7. Mely szerv gyakorolta az 1848. évi IV. tc. értelmében a törvényhozó hatalmat?

Answer 7

Az országgyűlés és a törvényesen megkoronázott király együttesen.

Question 8

9. Ki volt az államfő az 1848. évi áprilisi törvények értelmében?

Answer 8

a magyar király

Question 8

8. Hogyan történt a végrehajtó hatalom gyakorlása az 1848. évi III. tc. értelmében?

Answer 8

A király a végrehajtó hatalom feje, amely azt a független, felelős minisztérium útján gyakorolja.

Question 9

10. Mely államfők váltották egymást 1848–1849-ben?

Answer 9

(sorrendben) király, Országos Honvédelmi Bizottmány mint kollektív államfő, kormányzóelnök, diktátor

Question 10

11. Milyen államfői aktust hajtott végre Görgey Artúr és milyen „felhatalmazás” alapján tette ezt?

Answer 10

Feltétel nélkül letette a fegyvert, miután a kormányzóelnök (Kossuth) átadta neki a teljhatalmat.

Question 10

12. Melyek voltak a király országgyűlés működésével kapcsolatos jogkörei a XIX. század második felében?

Answer 10

Az országgyűlés összehívása, üléseinek elnapolása, berekesztése, az országgyűlés feloszlatása.

Question 11

13. Mit jelentett az országgyűlés feloszlatása?

Answer 11

Az országgyűlés működése a három éves országgyűlési ciklus letelte előtt megszűnik, új képviselőválasztást kell elrendelni.

Question 12

14. Melyek voltak a király törvényhozással kapcsolatos jogkörei 1848-tól?

Answer 12

Törvénykezdeményezés, a törvény szentesítése, a törvény kihirdetése.

Question 13

15. Mik voltak az aktív választójog feltételei az 1848. évi V. törvénycikk alapján?

Answer 13

20. életévét betöltött, magyar honos férfi, aki valamely bevett vallásfelekezet tagja, nem áll fenn kizáró ok és megfelel a vagyoni vagy műveltségi cenzusnak, vagy ún. „régi jogon”választó.

Question 14

16. Mik voltak a passzív választójog feltételei az 1848. évi V. törvénycikk alapján?

Answer 14

Az lehet országgyűlési képviselő, aki megfelel az aktív választójoghoz szükséges feltételeknek, a 24. életévét betöltötte és tud magyarul.

Question 15

21. Ki nevezte ki a miniszterelnököt, illetve a minisztereket az 1848. évi III. tc. alapján?

Answer 15

A miniszterelnököt a király nevezte ki, a minisztereket a király jóváhagyásával a miniszterelnök nevezte ki.

Question 15

17. Az 1848. évi IV. tc. alapján mennyi ideig tartott egy országgyűlési ciklus és milyen gyakran ülésezett az országgyűlés?

Answer 15

Az országgyűlési ciklus 3 éves, az országgyűlés évente ülésezik

Question 16

18. Hogyan alakult az országgyűlés szervezete az 1848. évi IV. tc. alapján?

Answer 16

Továbbra is két kamarás: főrendi táblából és képviselőtáblából áll.

Question 17

19. Mi volt a képviselőházban a bizottságok szervezésének alapja 1848-ban?

Answer 17

A képviselők osztályokba sorsolása.

Question 18

20. Mely szerveket váltotta fel az 1848-ban felállt minisztérium?

Answer 18

a dikasztériumokat

Question 19

22. Kik voltak és hogyan nyerték el pozíciójukat az 1848. évi IV. tc. szerint az országgyűlés képviselőházának tisztségviselői?

Answer 19

A képviselőtábla elnökét egész ciklusra (3 év), két alelnökét és jegyzőjét egy-egy évi időtartamra a ház választotta saját kebelből többségi, titkos szavazással.

Question 20

23. Az 1848. évi III. törvénycikk szerint mit jelentett a miniszteri felelősség?

Answer 20

Minden miniszter büntetőjogi felelősséggel tartozik hivatalos eljárásaiért, aktusaiért.

Question 21

24. Mit jelentett a magyar király felelőtlensége az áprilisi törvények értelmében?

Answer 21

Azt, hogy a királynak mint a végrehajtó hatalom fejének minden jogi aktusát egy Pest-Budán székelő miniszternek kellett ellenjegyzéssel ellátnia, ami egyet jelentett azzal, hogy azért a jogi felelősséget átvállalta.

Question 22

25. Melyek voltak a miniszteri felelősség esetkörei az 1848. évi III. törvénycikk szerint?

Answer 22

A minisztert felelősségre kellett vonni, ha tettével vagy rendeletével az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendelkezéseit, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sértette; ha a rábízott pénzt vagy értékeket elsikkasztotta, vagy törvényellenes használta fel; illetve ha mulasztása következtében a közrend és a közbiztonság sérült.

Question 23

26. Hogyan történt a miniszteri felelősség érvényesítése?

Answer 23

? Az eljárást az országgyűlés folytatta le, a vádat az alsótábla emelte, míg az ítélő bíróság a felsőtábla tagjaiból alakult.

Question 24

28. Mikor adta ki Ferenc József az Októberi Diplomát és milyen ügyekben biztosított ez autonómiát Magyarország számára?

Answer 24

1860. október 20. A részleges autonómia kiterjedt a beligazgatásra, az igazságszolgáltatásra, valamint a vallás- és közoktatásügyre

Question 24

27. Az 1848-49-es szabadságharc leverését követően hogyan szervezték át Magyarország igazgatását?

Answer 24

Az országot koronatartományokra szakítva olvasztották be az Osztrák Császárságba. Magyarország koronatartományon belül katonai, majd polgári igazgatási kerületeket alakítottak ki, ezeken belül megyékkel és járásokkal, centralizációt megvalósítva, az autonóm szervek felszámolásával, az igazgatási egységek élére kinevezett vezetőket helyezve.

Question 25

29. Mi volt az Országbírói Értekezlet?

Answer 25

Az 1861. elején (1861. január 23.– március 4.) az országbíró elnökletével ülésező, jogász szakemberekből és politikusokból álló tanácskozás, amelyen az Októberi Diplomát követően a jogrend helyreállítását vitatták meg. Itt fogadták el az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat (ITSZ).

Question 26

30. Mi volt az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (ITSZ)?

Answer 26

Az Országbírói Értekezlet által elfogadott gyűjtemény, amely a régi magyar jogszabályok és a bekövetkezett változások alapján a szükséges új kódexek megalkotásáig alkalmazandó szabályokat tartalmazta, és amelyet a képviselőház „ideiglenes kisegítő gyanánt használhatónak” nyilvánított.

Question 27

31. Mi volt az ITSZ jogforrási jellege és miért?

Answer 27

Szokásjog, mivel formálisan nem vált törvénnyé, azonban a bíróságok ítélkezésük alapjául elfogadták, zsinórmértékként alkalmazták.

Question 28

32. Melyik volt az ún. kiegyezési törvény?

Answer 28

Az 1867. évi XII. törvénycikk.

Question 29

33. A magyar közjogi felfogás szerint melyik korábbi törvény képezte a magyar-osztrák kiegyezés alapját?

Answer 29

A Pragmatica Sanctio.

Question 30

34. A magyar közjogi felfogás szerint milyen Magyarország és Ausztria viszonya a kiegyezés után?

Answer 30

Két önálló állam szerződésen nyugvó, paritásos kapcsolata.

Question 31

35. 1867-ben, a kiegyezés következtében hogyan alakult a közös ügyek rendszere Magyarország és Ausztria között?

Answer 31

Közös lett a külügy, a hadügy és az ezeket illető pénzügy, amelyekre közös szerveket is létrehoztak (közös miniszterek).

Question 32

36. Mik voltak a delegációk a kiegyezési törvény értelmében?

Answer 32

A közös ügyek intézésére létrehozott, a két ország törvényhozó testületei által kiküldött biztosságok.

Question 33

37. Mi volt a delegációk 2 fő feladatköre (jogköre)?

Answer 33

A közös költségvetés elfogadása és a közös miniszterek felelősségre vonásának kezdeményezése.

Question 34

38. Hány tagú volt (maximum) a magyar delegáció, és honnan, milyen arányban kerültek ki a tagjai?

Answer 34

60 fő: 20 fő a főrendiházból és 40 fő a képviselőházból.

Question 35

39. Mire szolgál (mit határoz meg) a kvóta?

Answer 35

A közös ügyekhez való pénzügyi hozzájárulás aránya a két állam részéről.

Question 36

40. Milyen sajátos szabályok érvényesültek a közös miniszterek felelősségre vonásában?

Answer 36

? A két állam törvényhozó testületeiből alakult delegációk kezdeményezték a felelősségre vonást. A bíróság az államok független állású törvénytudó polgáraiból alakult (kölcsönös kiejtéssel 6 magyar és 6 osztrák személy maradt a listán).