Közjog 2 - magyar jogtörténet Flashcards
(90 cards)
1
Q
- Melyek voltak a dualizmus idején a király ún. hadügyi felségjogai?
A
A minden haderő (közös hadsereg, a honvédség és a Landwehr, valamint a népfelkelés és a Landsturm feletti) vezérlet, vezénylet, és a belszervezetre vonatkozó intézkedések joga.
2
Q
- Mit jelentett az ún. előszentesítési jog?
A
A minisztérium által az országgyűlés elé terjesztendő tövényjavaslathoz szükség volt előzetesen a király „láttamozására”.
3
Q
- Hogyan változott meg a miniszterek kinevezése a kiegyezés után (1848-hoz képest)?
A
A miniszterelnököt és a minisztereket is a király nevezi ki (előbbit szokás szerint a választásokon győztes pártból, utóbbiakat a miniszterelnök előterjesztése alapján).
4
Q
- Mit jelent a miniszter politikai felelőssége és mi volt ennek érvényesítésének eszköze?
A
„Helyes politikát” köteles követni, amit az országgyűlés a miniszter felé intézett kérdés, interpelláció útján kérhet számon, amelyre a miniszter köteles válaszolni.
5
Q
- A dualizmus idején mikor történt meg a főrendiház reformja?
A
1885-ben
6
Q
- Az 1885: VII. tc. értelmében mi lehetett a főrendiházi tagság alapja?
A
Köztisztség (méltóság vagy hivatal tényleges betöltése), örökös jog (születés és vagyon), királyi kinevezés (max. 50 fő élethosszig) és kivételesen választás (horvát tagok, ill. maga a ház korábbi tagjai közül, akik az új törvény alapján elvesztették volna tagságukat).
7
Q
- Hogyan érintkezett egymással főszabály szerint az országgyűlés két háza a dualizmus idején?
A
Írásbeli üzenetváltással, amely mindig a képviselőházból indult.
8
Q
- Melyek voltak a dualizmus idején az országgyűlés ún. kiemelt törvényhozási tárgykörei?
A
A királyválasztás és koronázás, a költségvetés és a zárszámadás elfogadása, az újoncmegajánlás.
9
Q
- Mit jelentett az országgyűlésen a „vegyes ülés” (sessio mixta)?
A
Speciális alkalmakkor kivételesen az országgyűlés két háza együttesen ülésezett.
10
Q
- Az 1912:LXIII. tc. értelmében mikor kerülhetett sor a kivételes hatalom alkalmazására Magyarországon?
A
Háború vagy háború fenyegető veszélye esetén.
10
Q
- Mely szervet hozták létre 1870-ben a kormányzat gazdasági ellenőrzésére?
A
Az Állami Számvevőszéket.
10
Q
- Mit jelentett elsősorban a kivételes hatalom az 1912:LXIII. tc. értelmében?
A
A végrehajtó hatalom hatalmának kiterjesztését, elsősorban a kormány felhatalmazását az országgyűlési tárgykörökben rendkívüli rendeleti jogalkotásra.
11
Q
- Melyek a kivételes hatalom gyakorlásának szabályozása körében a legfőbb garanciális elemek?
A
Törvényhozási felhatalmazás alapján történjék, azaz a törvény pontosan definiálja: mikor kerülhet rá sor (mi a kezdete és vége), tartalmának, terjedelmének pontos előzetes körülírása, korlátozása (mely szerv és mire kaphat felhatalmazást, mit lehet korlátozni és milyen eljárásban), törvényhozói ellenőrzés (felelősség a kivételes hatalom körében hozott döntésekért).
12
Q
- 1920-ban milyen szerv gyűlt össze az országgyűlés helyett és milyen funkciót szántak neki?
A
Egykamarás nemzetgyűlés, amely fő feladatának tekintették a régi országgyűlés visszaállítását.
13
Q
- Az 1920:I. tc. értelmében mely szerv lett a szuverenitás megtestesítője?
A
A nemzetgyűlés
14
Q
- Mikor és mi által állították helyre a Horhty-korszakban a kétkamarás országgyűlést?
A
A főrendiház újjászervezésével 1926-ban (1926:XXII. tc.).
15
Q
- Az 1920:I. tc. szerint mely kormányzói aktusokhoz volt szükséges mindig a nemzetgyűlés (előzetes) jóváhagyására?
A
A hadsereg országon kívüli alkalmazása, hadüzenet és békekötés, törvényhozási tárgyra tartozó nemzetközi szerződés kötése.
16
Q
- Ki lett az államfő az 1920:I. tc. értelmében?
A
A kormányzó
17
Q
- Mit jelentett a kormányzói ún. „gyenge vétó” a törvényalkotásban?
A
A nemzetgyűlés által elfogadott törvényt egy ízben megfontolásra visszaküldhette, de ha a nemzetgyűlés fenntartotta az álláspontját, a kormányzó köteles volt kihirdető záradékkal ellátni.
18
Q
- 1918 novemberétől az ún. Néphatározat értelmében mely szerv gyakorolta (átmenetileg) az állami főhatalmat és a törvényhozás jogát?
A
A Népkormány, amely ún. néptörvényeket alkothatott.
19
Q
- Milyen állami tisztséget töltött be Károlyi Mihály 1918 novemberétől és mit 1919 januárjától?
A
Előbb miniszterelnök, majd (ideiglenes) köztársasági elnök.
20
Q
- Mi volt az ún. Tanácsköztársaság tényleges hatalomgyakorlást megvalósító központi szerve és elvileg mely szerv helyébe lépett?
A
A Forradalmi Kormányzótanács, amely a kormány helyébe lépett.
21
Q
- Kik voltak a Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács tagjai?
A
A népbiztosok.
22
Q
- Melyek lettek a Tanácsköztársaság alkotmánya értelmében a proletárdiktatúra fő központi szervei?
A
A Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése, illetve a Szövetséges Központi Intéző Bizottság, a Kormányzótanács és a Népgazdasági Tanács.
23
25. Melyek lettek a Tanácsköztársaság helyi szervei?
A (községi, városi, járási, megyei, kerületi, fővárosi) tanácsok, illetve ezek operatív szervei: az általuk létrehozott direktóriumok (intézőbizottságok).
24
26. Mely szervek szolgálták a központi akarat érvényesítését a helyi tanácsoknál?
A kiküldött politikai biztosok.
25
27. Milyen mintát követett a Tanácsköztársaság államszervezete?
A szovjet mintát.
26
28. Milyen elv váltotta fel a hatalommegosztás polgári elvét a szocialista-kommunista típusú államberendezkedések idején
Az államhatalom egységének elve és az ún. „demokratikus centralizmus”.
27
29. Milyen állami jogkörök egyesültek az ún. „nemzetvezető” pozíciójában (1944:X. tc.)?
Államfői és kormányfői jogkörök.
28
30. Mit jelentett az állampárti diktatúra?
Az állampárt (a hungarista diktatúra idején a nyilaskeresztes, a kommunista diktatúra esetén az MKP, MDP majd MSZMP) meghatározó szerepet tölt be az államélet minden területén és az államhatalom gyakorlásában, az alkotmányban megjelölt intézmények mellett/helyett, azokra mintegy „rátelepülve”. A párt kebelében jönnek létre az állam legfőbb koordináló, ellenőrző szervei is. A totális diktatúra kirekeszti, sőt a terror eszközével likvidálja az ellenfeleit (mindazokat, akiket ellenfeleinek tart).
29
31. Mit jelent, hogy az 1949:XX. tv. ún. „fiktív alkotmány” volt?
Az alkotmányban foglaltak inkább politikai programot jelentettek, egyfajta „jogszabályi agitációt”, ami a valóságban érdemben nem realizálódott.
30
32. Melyek voltak az 1949:XX. tc. (alkotmány) értelmében a szocialista korszak fő központi államhatalmi szervei?
Országgyűlés (formális szerepű törvényalkotó szerv), Népköztársaság Elnöki Tanácsa (kollektív államfő), Minisztertanács (kormány), Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség.
31
33. Melyek voltak a szocialista időszak jogalkotásának sajátos, a NET által megalkotott, akár törvénymódosítást is tartalmazható jogforrásai?
A törvényerejű rendeletek.
32
35. Melyek lettek a horvát autonóm ügyek a horvát-magyar megegyezés értelmében?
Beligazgatás, vallás-és közoktatásügy, igazságszolgáltatás.
32
34. Nemzetiségnek minősültek-e a dualizmus idején a horvátok, az 1868:XXX. tc. és az 1868: XLIV. tc. értelmében?
Nem, a horvát-magyar megegyezésről szóló törvény önálló (külön territóriummal bíró) politikai nemzetnek jelentette ki a horvátot (Horvát-Szlavóniát), és ezt a nemzetiségi törvény is megerősítette.
33
37. Milyen taggal bővült a magyar kormány az 1868:XXX. tc., a horvát-magyar megegyezés alapján?
A horvát tárca nélküli miniszterrel
33
36. Hogyan vettek részt a horvátok a magyarokkal közös ügyeik törvényhozásában?
A magyar (e tekintetben közös) országgyűlés mindkét házába küldött tagok által, akiket a horvát autonóm gyűlés (sabor) saját tagjai közül megválasztott.
34
42. A dualizmus-kori felfogás hogyan tekintett általában a nemzetiségi egyenjogúságra?
Egyéni állampolgári jogként és nem kollektív jogként, tehát a nemzetiségi közösségek autonómiáját nem ismerték el.
34
38. Mi volt a horvát tárca nélküli miniszter fő feladata a magyar kormányban?
A társországok érdekeinek képviselete a kormányban és kapcsolattartás a király és a horvát autonóm kormány között.
34
39. Ki állt a horvát autonóm kormány élén?
A bán.
35
40. Milyen jogállást rögzített korábban Mária Terézia 1779-ben, majd az 1868:XXX. tc. ismét Fiume tekintetében?
Fiume város és kerülete a magyar Szent Koronához csatolt különálló testet képezett.
36
41. Melyik jog biztosítása állt a nemzetiségi egyenjogúság biztosításának középpontjában a XIX. század második felében?
A nyelvhasználati jog.
37
Mi jelentett az 1868: XLIV. tc. értelmében az ún. törvényhatósági jegyzőkönyvi nyelv?
A törvényhatóságok jegyzőkönyveiket a magyar mellett hasábosan nemzetiségi nyelve(ke)n is kötelesek voltak vezetni, ha a törvényhatósági bizottság tagjainak 1/5 része ezt kérte.
38
44. Milyen körben biztosította az egyén számára az anyanyelv használatát az 1868: XLIV. tc.? (több külön kérdésként)
Bárki (aki ott szólásra volt jogosult) anyanyelvén felszólalhatott a törvényhatóság, község vagy az egyházközség gyűlésein.
A bíróságokon: anyanyelvét használhatta saját községi bírósága előtt; használandó volt a bírósági eljárásokban a felek személyes ki- vagy meghallgatásakor, a tanú kihallgatása során; az ügyvéd nélkül eljáró félnek a nem az anyanyelvén vezetett jegyzőkönyveket szükség esetén tolmács segítségével is meg kellett magyarázni; az idézést lehetőleg a megidézett anyanyelvén kellett kibocsátani.
Állami oktatásban: biztosítani kellett, hogy a nagy tömegben együtt élő nemzetiségekhez tartozók lehetőleg a lakóhelyüktől nem távol anyanyelvükön részesülhessenek alsó- és középfokú képzésben.
Beadványait bármely polgár anyanyelvén nyújhatta be saját községéhez, egyházi hatóságához, törvényhatóságához, valamint a kormányzathoz (a kormányzat erre adott végzését meg kellett kapnia anyanyelvére lefordítva is).
39
49. Mit jelent a személyes szabadság tágabb, illetve szűkebb értelemben?
Tágabb értelemben a személyiségnek, a személy akaratának szabad, bármely irányú kifejeződését, amely minden szabadságjognak a kiindulópontja. Szűkebb értelemben mint külön alapjog: senkit nem lehet megfosztani szabadságától illetékes bírójának ítélete nélkül.
39
46. Mi minden szabadságjog természetes korlátja?
Más ember hasonló jogait ne sértse.
39
45. Klasszikusan mely két nagy csoportba sorolták az állampolgárt megillető jogokat és mit jelentenek ezek?
Szabadságjogok (amelyek az egyéniség szabad kifejtésével vannak összefüggésben) és politikai jogok (amelyek az állampolgárnak az államhatalom gyakorlásában való szerepére vonatkoznak).
40
47. Melyeket tekintették a dualizmus idején a legfőbb állampolgári kötelezettségeknek?
Hűség és engedelmesség, közteherviselés, honvédelmi kötelezettség, tankötelezettség.
41
48. Mit jelentett a hűség és engedelmesség állampolgári kötelessége?
Az ország törvényeiben foglaltak betartását, a jogrend által előírt keretek közti magatartást.
42
50. Hogyan deklarálta a sajtó szabadságát az 1848: XVIII. tc.?
Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti és terjesztheti.
43
52. Mit jelentett, hogyan nyilvánult meg a fokozatos felelősség elve az első magyar sajtótörvényben?
Elsősorban a szerzőt, majd ha ezt nem lehetett megállapítani, sorrendben a (felelős) szerkesztőt, a kiadót, illetve végső soron a nyomda tulajdonosát kellett felelősségre vonni.
43
54. Hogyan határozta meg a Kúria a gyülekezés fogalmát 1907-ben?
Nagyobb számú ember összejövetele, tekintet nélkül arra, hogy mi célból jöttek össze, s az összejövetelük tervszerű volt-e vagy véletlen.
43
51. Mi a volt a cenzúra és mikor mely törvény törölte ezt el?
A sajtóban megjelentek, illetve a sajtótermékek előzetes hatósági ellenőrzése, amit az 1848: XVIII. tc. törölt el.
44
56. A polgári korszakban melyek voltak az egyesületek megalakításának az alapvető „kellékei”?
A cél meghatározása (az alapszabályban) és a nyilvánosság.
44
53. Milyen fórumok jártak el az 1848: XVIII. tc. értelmében sajtó útján elkövetett bűncselekmények esetén?
Esküdtbíróságok
45
55. A dualizmus idején mi volt az alapvető feltétele nyilvános gyűlés tartásának?
24 órával korábban be kellett jelenteni az illetékes (rendőr)hatóságnál.
46
57. Mihez kötődött az egyesület megalakulása magánjogi, illetve közjogi szempontból?
Magánjogilag az alapszabály elfogadása által, míg közjogi szempontból a felterjesztett alapszabály miniszter általi „láttamozásával” számított megalakultnak egy egyesület.
47
58. Az egyesülési jog körében mit jelentett a „láttamozás”?
Az egyesület alapszabályát fel kellett terjeszteni az illetékes miniszterhez, aki tudomásul vette; közjogi értelemben ezzel az aktussal jött létre az egyesület.
48
59. Mi váltotta fel a korábbi vagyoni cenzust a dualizmus első választójogi törvényében (1874:XXXIII. tc.)?
Az adócenzus
48
60. Melyik törvény biztosított először Magyarországon választójogot a nők számára?
Az 1918. évi I. néptörvény.
49
61. Melyek az ún. modern választójog fő elvei és lényegileg mit jelentenek ezek?
A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.
Általános: a választójogot lehetőleg minden felnőtt állampolgárra kiterjesszék.
Egyenlő: minden választásra jogosultnak ugyanannyi szavazata van és a szavazatok azonos értékűek.
Közvetlen: akire a szavazatot leadják, az lesz a tagja a megválasztott testületnek (nincs közvetettség).
Titkos: a szavazás névtelenül, szavazócédulák leadásával történik.
50
62. A közvetett választásnak milyen két fő típusa ismeretes?
Az elektori rendszer és a tanácsrendszer.
51
63. Mi volt kezdettől a főkegyúri jog lényege?
A királyt az egyházi méltóság kinevezése tekintetében megillető „beleszólási” jog, amely bizonyos feltételek támasztására ad lehetőséget a választottal szemben a javadalom (beneficium) tényleges megszerzéséhez.
52
64. Werbőczy István szerint milyen 4 érv alapozta meg a magyar királyok egyházkormányzati jogait?
A magyar király alapította a magyar egyházat, ezzel megszerezték e jogokat, és Szent István apostoli címre is érdemesítette magát, a jog gyakorlását a magyar királyok 500 év alatt elbirtokolták, a konstanzi zsinat ezt helyben hagyta.
53
65. A febronizmus szerint mi alapozza meg a királyok egyházkormányzati jogait?
Az uralkodói hatalom isteni eredete (Isten kegyelméből uralkodik, ezért egyházi ügyekben korlátlan intézkedési joga van).
54
66. Mit értünk a vallási türelem alsó foka alatt?
A világi hatalomgyakorló engedélyezi a házi istentiszteletet, nem kényszeríti a hívőt más felekezetbe, de korlátozza politikai jogait, valamint jogképességét.
55
68. Mi volt az „artikuláris helyek” jelentősége az elismert felekezetek esetében?
Csak a törvényben meghatározott helyeken lehettek templomaik, azaz tarthattak nyilvános istentiszteletet.
56
69. Mikor váltak Magyarországon bevett felekezetté az evangélikusok, a reformátusok és a görögkeletiek?
1791-ben (1791:26. tc., 1791:27. tc.)
57
67. Mi a vallási türelem felső foka?
A vallásszabadság biztosítása
58
70. Mikor vált az izraelita felekezet ténylegesen is elismert, illetve mikor bevett felekezetté Magyarországon?
1867-ben elismert, 1895-ben bevett.
59
71. Melyek voltak a bevett és elismert felekezetek közti lényeges eltérések az 1895:XLIII. tc. szerint? (több külön kérdésként)
Jogállásuk alapja: státuszát törvénnyel/miniszteri rendelet által nyeri,
főfelügyeleti jog: király/vallás- és közoktatásügyi miniszter,
lelkészeik elmozdíthatósága kormányzati szervek által: nem/igen,
vagyonszerzés: nincsen korlátozva/csak imaházra, iskolára vonatkozó szerzési képesség,
adója behajtásához állami segítséget (közigazgatási eszközöket) is igénybe vehet : igen/nem,
gyűlései nyilvános tartására: nem kötelezhető/kötelezhető,
gyűlési jegyzőkönyvek bemutatása: csak hatósági utasításra szükséges/ esetről esetre kötelező.
60
72. Az 1895:XLIII. tc. szerint általában hogyan válhatott valaki felekezeten kívülivé?
Aki 18. életévét betöltötte és kilépését bejelentette illetékes lelkészénél, fennálló egyházi tartozásait rendezte, majd a kilépési szándékot ismételt nyilatkozattal megerősítette.
61
73. Az 1895:XLIII. tc. szerint lehetett-e egy gyermek felekezeten kívüli?
Nem, a 18 éven aluliak szükségképpen valamely bevett vagy elismert vallásban voltak nevelendők, akkor is, ha a szülők felekezeten kívüliek voltak.
62
74. A dualizmus idején a kormány mely tagja volt az általános igazgatásért, általában a közigazgatásért felelős?
A belügyminiszter
63
76. Mit jelentenek a dekoncentrált szervek a közigazgatásban?
A központi állami igazgatás vidéken működő igazgatási szerveit, amelyek a központi kormányzat irányítása alá tartoznak.
63
75. A dualizmus idején alapvetően mely típusú szervek által valósult meg a vidéki igazgatás?
Az állami szakigazgatási szervek, a törvényhatóságok és a községek által.
64
77. Melyek voltak a dualizmus idején a törvényhatóságok?
A vármegye és a törvényhatósági jogú város.
65
78. Milyen 3 nagy csoportba sorolhatók a törvényhatóságok jogkörei a polgári államban (melyek a törvényhatóságok törvényben megállapított hatáskörei)?
Önkormányzás (önkormányzat), állami igazgatás közvetítése és ún. politikai hatáskör.
66
79. Ki áll a törvényhatóság élén, és hogyan nyeri el a tisztségét a dualizmus idején?
A főispán, akit a király nevez ki.
67
80. Mi a törvényhatóság legfőbb testületi szerve?
A törvényhatósági bizottság.
67
81. Hogyan jöttek létre a dualizmus idején a törvényhatósági bizottságok?
50%-ban virilis tagok alkották, 50%-ban választott tagokból állt.
68
82. Mi a virilizmus?
A tagok a legtöbb adót fizetők listájáról kerülnek be az ennek alapján létrejövő testületbe.
69
83. Mi volt a feladata a közigazgatási bizottságnak a 1876:VI. tc. szerint?
A koordináció az illető törvényhatóság és az annak területén működő állami, szakigazgatási szervek között.
70
84. Milyen jogforrást alkothattak a törvényhatóságok?
Szabályrendeletet.
71
85. Melyek voltak a dualizmus idején a községek típusai?
Rendezett tanácsú város, nagyközség, kisközség.
72
86. Mely települések minősültek kisközségnek?
Amelyek a törvényben rájuk ruházott feladatokat önállóan nem voltak képes ellátni, ezért több kisközség közösen teljesítette e feladatokat, közös egyedi szervek által (pl. körjegyző, körgyám stb.).
73
87. Melyik volt az a testületi szerv, amely minden típusú községben önállóan létrejött?
A képviselőtestület.
74
88. Mit jelent a községi illetőség?
Az egyén valamely községhez tartozásának kifejeződését (kötelék a község és az egyén között).
75
89. Melyek voltak a községi illetőség fő elvei?
Minden állampolgár szükségszerűen valamely községhez kell, hogy tartozzon, és mindenkinek csak egy községi illetősége van.
76
90. Mi volt a községi illetőség jelentősége (következménye)?
Saját községéből az állampolgár nem volt kiutasítható, a község köteles volt az illetőségébe tartozók bizonyos alapszintű szociális ellátásának biztosítására.
