Perjog - magyar jogtörténet Flashcards
(100 cards)
1
Q
- Mit jelent a törvénykezés
A
Bíráskodást, igazságszolgáltatást.
2
Q
- Mi a Directio Methodica?
A
Kitonich Jánosnak a magyarországi eljárási jogot magyarázó tankönyve, amit 1619-ben adtak ki, és aminek meghatározó szerepe lett a gyakorlatban (szokásjogként hivatkoztak rá).
2
Q
- Melyik bíró ítélhetett az Aranybulla értelmében a kúriában mindenki perében?
A
Az országbíró.
3
Q
- Mikor és miért jelent meg a királyi különös jelenlét bírósága?
A
A 13. század végén, az (al)országbíró ítélkezésétől megkülönböztették ama fórumot, ahol valóban maga a király ítélkezett.
4
Q
- Mi lett a király személyes jelenléti bírói fórumán ítélkező személy megnevezése a 15. század végén?
A
Személynök (personalis).
5
Q
- Mikorra alakult ki a királyi tábla mint állandó ítélkezést mutató fórum?
A
A 15. század végére–16. század elejére.
6
Q
- Mik voltak az ún. oktávák?
A
Törvénykezési időszakok, amelyek valamely jeles ünnep 8. napján kezdődtek.
7
Q
- Hány napig tartottak az ún. nagy és az ún. kis oktávák?
A
A nagy oktávák 40, a kis oktávák 20 napig.
8
Q
- 1723 után melyek lettek a kúriai bíróságok?
A
A királyi tábla és a hétszemélyes tábla
9
Q
- 1723 után mely ügyekben járt el elsőfokon a királyi tábla?
A
Felségsértési, hűtlenségi és ún. juris perekben.
10
Q
- Kiknek milyen ügyeiben bírtak hatáskörrel a kerületi táblák?
A
Nemesek elsőfolyamodású polgári ügyeiben.
11
Q
- Melyek voltak a nemesi bíróságok a rendi korszakban?
A
Vármegyei törvényszék (sedria), alispáni szék, szolgabírói szék.
12
Q
- Melyek voltak a városok felsőbíróságai?
A
A tárnoki szék és a személynöki szék.
13
Q
- Mi volt az úriszék kialakulásának jogi alapja?
A
A joghatóság király által elismerése, immunitas által (mentesség a királyi bírók joghatósága alól).
14
Q
- Mit jelent a „szabad ispánság”?
A
Pallosjogot, teljes immunitást, amely területi alapú büntető joghatóságot is jelentett.
15
Q
- Melyik volt a szentszékek körében a rendes elsőfokú bíróság?
A
A püspöki szék.
16
Q
- Szentszéki ügyekben melyik volt a végső fórum?
A
A pápa, a római apostoli szék. (A bíróság majd a Sacra Rota Romana illetve később a tridentizsinat-magyarázó kongregáció lesz).
17
Q
- Erdély magyar vármegyéiben a 13. századtól ki gyakorolta a legfőbb bírói hatalmat és hol volt a törvényszéke?
A
A vajda, Marosszentimrén
18
Q
- Mik voltak a székelyek bírósági szerveinek „egységei”?
A
A székek.
19
Q
- Melyik törvény alapozta meg a modern magyar igazságszolgáltatási rendszert?
A
Az 1869. évi IV. törvénycikk.
20
Q
- Melyek voltak az 1869:IV. tc. fő igazságszolgáltatásra vonatkozó elvei?
A
Az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása és a bírói függetlenség.
21
Q
- Melyek voltak a kiegyezést követő rendes bírósági szervezet fórumai (szintjei)?
A
Királyi Kúria, királyi ítélőtáblák, királyi törvényszékek, királyi járásbíróságok.
22
Q
- Hogyan épültek fel az esküdtbíróságok?
A
Három hivatásos bíróból álló bírói tanácsból és a 12 laikusból álló esküdtekből (esküdtszék).
23
Q
- Miről ítéltek az esküdtek?
A
A bíró által feltett kérdéseket megválaszolva a tények megállapítása, a bűnösség és a minősítés kérdésében.
24
25. Ki(k)hez tartozott a büntetés kiszabása esküdtbíráskodás esetén?
Mindig a hivatásos bírói tanácshoz.
25
26. Mikor szervezték meg a királyi ügyészséget, és mi lett a fő hatásköre az ügyészségnek?
Az 1871:XXXXIII. törvénycikkel, és fő hatásköre a közvád képviselete volt.
26
27. Kinek a felügyelete alá rendelték az ügyészségeket?
Az igazságügyi miniszter.
26
Ki a bíró?
Aki joghatósággal (jurisdictio) rendelkezik, vagyis akinek hatalma van arra, hogy igazságot szolgáltasson.
27
29. Joghatóságuk alapján milyen bírókat lehet megkülönböztetni?
Rendes bíró, kiküldött (delegált) bíró, választott bírák.
28
30. Werbőczy szerint melyek voltak a bíró kellékei?
Illetékesség, meghiteltetettség (felesketett legyen), elfogulatlanság (ne legyen „gyanús”).
29
31. Kik voltak a bírótársak?
Azok, akik a bíróval a bírói széket, a bíróságot alkották.
30
32. Kik voltak a bírósegédek?
Ama személyek, szervek, testületek, akik a bíró mellett vagy parancsából a per előkészítésében vagy lefolytatásában segédkeztek, eljárási cselekményeket végeztek, illetve azok bizonyságául szolgáltak.
30
33. Kik voltak a poroszlók és meddig működtek ilyenek?
Olyan előkelő szolgálattevők, akik bírósegédi teendőket végeztek, működésük 1231 után szűnt meg.
31
34. Mik voltak a hitele helyek?
Egyházi testületek (káptalanok és konventek), amelyek hiteles pecséttel, így közhitelű oklevél kiállításának jogával rendelkeztek.
32
35. Kik a perbeli felek?
A felperes, aki a pert megindítja és az alperes, akit megpereltek (a perbe hívott).
33
36. Ki az avatkozó?
Aki a felperes oldalán, valamely közös jogra hivatkozva lép be a perbe (a felperes pertársa lesz).
34
37. Ki a szavatos?
Akinek az alperes felszólítására kötelessége a perbe lépni (az alperes társa lesz, vagy fel is váltja őt a perben).
35
38. Milyen perbeli képviselők léphettek fel megbízólevéllel a perben?
Ügyvéd (prókátor) vagy teljhatalmú megbízott.
36
39. Az ügyvédkedést mikortól kötötték ügyvédi vizsgához?
Mária Terézia 1769-ben kibocsátott rendeletét követően.
37
40. Melyek voltak az idézés legkorábbi módja?
A pecsétküldés, majd a perbehívó parancs, a kúriában az ún. „szemtől szembe” való perbehívás.
38
Mit jelentetta az értesítés?
Azt, hogy az ilyen értesítő záradékkal ellátott idézés után az idézés ismétlésének már nincs helye, a bíróság a fél távolmaradása esetén is érdemi határozatot fog hozni.
39
42. Mit jelentett a makacssági ítélet „elmakacsolás”?
Azt, hogy a végleges perbehívással szemben engedetlen, távolmaradó alperest a bíróság ennek okán pervesztesnek nyilvánította.
40
43. Mit jelent az „örök hallgatásra” ítélés?
A távolmaradó felperes a bíróság ítéletének következtében eme igényét többé nem érvényesítheti perben az alperessel szemben.
41
44. Mit jelentettek az ún. alaki kifogások?
Az alperesnek az ügy érdemét nem érintő ellenvetései, amelyek következtében azonban a per végleg nem szállt le, azok orvosolhatóak voltak, a felperes a pert elölről kezdhette
42
45. Melyek voltak a perben az érdemi kifogások?
Az elévülés és a patvar.
43
46. Mi lett az érdemi kifogások perjogi következménye (ha azokra alperes sikerrel hivatkozott)?
A per végleg leszállt, elenyészett (a felperes nem tudta újra megindítani).
44
47. Melyek voltak a patvar esetei?
Két úton vagy két címen való perlés, elengedett kötelezettség iránti perlés, ítélt dolog iránti perlés.
45
48. Mivel állt be a perfüggés?
Az alperesnek a felperes keresetére adott érdemi válaszával, azaz perbe bocsátkozásával.
46
49. Melyek voltak a litis contestatio következményei?
Ezzel beállt a perfüggés, azaz a pertárgyon nem lehetett változtatni, a kifogásokra nem lehetett visszatérni, hatalmaskodást kivéve nem indulhatott másik per a felek között, illetve a 18. századtól a felperes már nem tehette le a pert.
47
50. Mi a bizonyítás?
Az a lélektani-logikai művelet, amellyel a bíró a múltban lejátszódott esemény(ek)re, az ügy eldöntése szempontjából releváns tény(ek)re jelen tények észlelése alapján következtet.
48
51. Mit jelent az, hogy alaki volt a korai perjogban a bizonyítás?
Azt, hogy nem egyes releváns tények megállapítására, hanem a fél személyének, becsületének tisztázására irányult.
49
52. Melyek voltak a magyar jogban alkalmazott istenítéletek?
Próbák (forró- és hidegvíz-próba, tüzesvas-próba), bajvívás, illetve eredendően az eskü is.
50
53. Hogyan, mi alapján történt az eskü odaítélése?
Megelőző tanúbizonyítás alapján.
51
54. Mi volt az ún. tudományvétel?
Az eskü alapjául szolgáló anyagi tanúbizonyítás.
52
55. Melyek voltak a tudományvétel típusai?
Egyszerű tudományvétel, köztudományvétel, közgyűlés módjára végrehajtott tudományvétel.
53
56. Mit jelent a szó szoros értelmében vett tanúbizonyítás?
Amikor a felek maguk állíthatnak tanúkat az általuk állított tények igazolására.
54
57. Mely perekben volt kötelező oklevéllel bizonyítani?
Az ún. juris perekben, amelyekben a vita valamely jog (rendszerint tulajdonjog) körül forgott.
55
58. Mikor volt érvénytelen az oklevél?
Ha hibásan állították ki, más jogainak sérelmével állították ki, a benne foglalt jog elenyészett, vagy ha utólag érvénytelenítették.
56
59. Mikor volt az oklevél hamis (nem valódi)?
Ha a benne foglal tények nem feleltek meg a valóságnak, ha nem attól származott, akit kiállítóként feltüntettek, ha szövegét, pecsétjét utóbb megmásították.
57
60. A perben mit jelent az ún. bizonyítási ítélet?
Az az ítélet, amely nem zárja le a pert, hanem a bizonyítást ítéli oda valamely félnek, meghatározva annak körülményeit.
58
61. Hogyan történhetett meg a per befejezése?
Végítélettel vagy egyezséggel.
59
62. Mit jelentett az ún. végítélet?
Az ilyen ítélet a per egészét lezárta, a kereset minden érdemi kérdésében döntést hozott.
60
63. Melyek voltak a perorvoslatok?
Perletétel, ügyvédszó visszavonása, tiltakozások, fellebbezés, perújítás, visszaűzés (később ellenállás).
61
65. A 16. századot követően milyen szakaszokra osztható a rendes írásbeli magánjogi per?
Előkészületi perszak, exceptios szak (kifogások szakasza), allegatios szak (a per dereka, érdeme), befejezési perszak, végrehajtási perszak, perorvoslatok.
62
64. A régi szokás szerint mennyi időn belül kellett végrehajtani az ítéletet?
1 éven belül.
63
66. Mi volt a megintés?
A leendő felperes ezzel szólította fel a leendő alperest kötelezettsége teljesítésére, a sérelmezett magatartás abbahagyására stb., amely bizonyos perek megindításának előfeltétele is volt.
64
68. A későrendi korszak rendes magánjogi perében hogyan történt rendszerint az idézés?
Idézőlevéllel, amelyet bírósági személyek kézbesítettek az alperesnek.
65
67. Mit kellett tartalmaznia a keresetlevélnek?
A felek, a bíróság, a követelés és a jogalap megjelölését.
66
69. Mi volt a levata?
A per felvétele, ami az előkészületi perszakhoz tartozott, és amelyet a felperes képviselője kért a bíróság erre szolgáló helyiségében megjelenve.
67
70. Milyen érdemi feleletet adhatott az alperes a 17. századtól felperes keresetére?
Teljesen tagadta vagy teljesen elfogadta a felperes keresetét, illetve már ún. módosított feleletet is adhatott (részben elismerte, részben tagadta a keresetben foglaltakat).
68
69
72. Milyen típusai voltak a tanúvallatásnak a későrendi korszakban?
Megelőző tanúvallatás és bíróság előtti (hiteles, meghitelesített) tanúvallatás.
70
73. Mit jelentettek a „deutrumok”?
Kérdőpontokat, a tanúknak feltett kérdések sorát.
71
74. Mi volt a „halál által meghiteltetett” tanúvallomás?
Ha az előleges tanúvallatás során kihallgatott tanú időközben meghalt, vallomását a bíróság előtti szakaszban nem kellett megismételni, hanem halálára tekintettel bizonyítékként felhasználható volt.
72
75. Mi volt az ún. pótló eskü?
Az eskü másodlagos bizonyítássá válásával már csak a tanúbizonyítás kiegészítésére szolgát, ún. félbizonyíték mellett rendelték el.
73
76. Mi a szemle?
A tárgyi bizonyítékoknak a bíró vagy a bíróság kiküldöttje általi (általában bíróságon kívüli) közvetlen észlelése, amely a 17. századra vált önálló bizonyítási eszközzé.
74
77. Hogyan indult meg a 16. századtól a büntetőeljárás?
Valamely bűncselekménynek a hatóság tudomásra jutásával.
75
79. Mi volt az investigatio?
A büntetőeljárásban a nyomozás és vizsgálat, minden olyan eljárási cselekmény összessége, amely a terhelt felkutatására, a bűncselekménnyel kapcsolatos bizonyítékok összegyűjtésére irányult.
75
78. Mi volt az általános nyomozás?
A megyében vagy egy-egy járásban általában az alispán vezetésével kiszálló bizottmány által végzett, latrok és közbűncselekmények felderítésére szolgáló általános tudakozódás.
76
80. Ki a terhelt?
Az, aki ellen a büntetőeljárás folyik.
77
81. Milyen fő előnyei voltak a nemes terheltnek a büntetőperben?
Nem lehetett letartóztatni, vizsgálat alá vetését megtagadhatta, nem volt vallomástételre kényszeríthető, ehelyett védekezését is tartalmazó írásbeli „önkéntes nyilatkozatot” adhatott, csak közgyűlési határozattal lehetett vádat emelni ellene, ha volt védője, a 18. századtól csak a bíróság székhelyén kellett megjelennie.
77
82. Ki volt a vádló-felperes?
Az a hivatalból eljáró személy (magistratus), aki a 16–17. századtól a büntetőperben a vádat képviselte, azaz átvette a felperes-magánvádló szerepét
78
83. Milyen módon lehetett általában a terheltet kihallgatni?
Ún. jóindulatú, azaz kényszer nélküli vallatással, illetve bizonyos esetekben kínvallatással.
79
84. Mit jelentett a befogás a későrendi kor büntetőeljárásban?
A gyanúsított elfogását, letartóztatását, vagy a szökött fogoly elfogását.
80
85. Mit jelentett a levelesítés a későrendi korszakban?
A szökött fogoly vagy elítélt körözésének elrendelését.
81
86. Nemes esetében milyen szakasz iktatódott be a 16. századtól a büntetőeljárás bírósági szakasz elé és miért?
? Az ún. közbülső, vád alá helyezési szak, mivel nemest csak közgyűlési határozattal lehetett vád alá helyezni.
82
87. Melyik volt a későrendi büntetőeljárásban a legfontosabb bizonyíték?
A terhelt beismerése, beismerő vallomása.
83
88. Mi a tortúra?
A gyanúsított/terhelt beismerő vallomásának kicsikarására alkalmazott kínvallatás.
84
89. Mikor lehetett helye tortúrának szabály szerint?
Ha kétségtelen gyanúokok utaltak rá, hogy a terhelt halálbüntetéssel sújtandó bűncselekményt követett el, tagadásban volt és nem volt más bizonyíték.
85
90. Ki rendelhette el a tortúrát?
A bíró.
86
92. Ki és mikor törölte el először Magyarországon a tortúra alkalmazását?
Mária Terézia 1776-ban.
86
91. Mikor szolgálhatott a terhelt beismerő vallomása ítélet alapjául?
Ha az kényszertől mentes, önkéntes volt, azaz a vizsgálat során tett beismerést meg kellett ismételnie a bíróság előtt.
87
93. Melyik norma alapján vált lehetővé, hogy a jobbágyok is fellebbezzenek büntető ügyekben?
II. József új igazságszolgáltatási rendje, az ún. Novus Ordo Judiciarius által. (Majd 1790-ben törvény is született erről.)
88
94. A 18. századtól kizárólag kit illetett a kegyelmezés joga és mely szerven keresztül kellett felterjeszteni a kegyelmi kérvényeket?
A királyt illette, és a magyar királyi udvari kancellárián keresztül kellett benyújtani a kegyelmi kérvényt.
89
95. Mely törvényt tekintjük a magyar polgári eljárást szabályozó első modern reformtörvénynek?
A sommás eljárást szabályozó 1893. évi XVIII. törvénycikket.
90
96. Mikor, mi által történt meg a magyar polgári eljárás teljes kodifikációja, és kinek a nevéhez fűződik a kódex?
Az 1911. évi I. tc, a Polgári perrendtartás által, amely 1915-ben lépett hatályba; Plósz Sándor tervezetéből készült.
91
97. Mi jellemezte a felek és a bíróság viszonyát az 1911. évi Pp.-ben?
együttműködésének elvét írta elő, rendelkezési jogukat korlátozta, és a pervezetést a per aktív résztvevőjévé tett bíró kezébe adta.
92
98. Mi volt az ún. „sárgakönyv”?
Csemegi Károly által 1872-re elkészített büntetőeljárásjogi tervezeten alapuló Ideiglenes eljárási szabályzat, amelyet miniszteri rendelet és ügyészségi szabályzat is alkalmazandónak mondott ki, így szokásjogként alkalmazták.
93
99. Mikor, mi által történt meg a magyar büntetőeljárás kodifikációja?
Az 1896. évi XXXIII. törvénycikkel, a Bűnvádi perrendtartással, amely 1900-ban lépett hatályba.
94
100. Kinyilatkoztatta-e az 1896. évi Bp. az ártatlanság vélelmének elvét és hogyan történt ez meg?
Nem, annak kinyilvánítása, hogy a terhelt mindaddig, amíg jogerősen el nem ítélték, más ügyfelekkel egyenlő bánásmódra tarthat igényt (kivéve szabadságának szükségszerű korlátozása), csak egy 1899-es IM-rendeletben történt meg.
