Utolsó tételek Flashcards

(61 cards)

1
Q

zv tétel: kínai gazdi reformok előtti Kína ?-4 infó

A

szovjet típusú gazdi berendezkedés
komparatív előnynek a semmibe vétele
tőkeintenzív fejlesztések erőltetése
mindeközben Kína: tőkeszegény agrárország

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

kínai gazdi reformok első szakasz?

A

1978: reform és nyitás politikájának meghirdetése- Deng Xiaoping

visszaesett a komcsi párt népszerűsége-> lehet ezért is vezettek be reformokat

négy modernizáció (agrárium, ipar, védelem, tudomány és technológia)

agrárium: létrejött a háztartás-felelősségi rendszer – kommunák megszüntetése, érdekeltté tudták tenni a parasztokat a nagyobb hozamok elérésében(a háztartások parcellákat kaptak bérbe, ezeken kellett a kvótát megtermelni)=> profitorientáltság a mezőgazdaságban(nagy viták övezték, DE: jelentős mértékben nőtt a termelés)

ipar: a megtermeltek felét beadták, felét eladhatták itt is, mint az élelmiszernél

külgazdasági reform: gazdasági nyitás külföldre-> 1, olcsó kínai munkaerővel exportra termeltek
2, megjelennek a magánvállalatok
3,a gazdaság kinövi a tervet

különleges gazdasági övezetek a tengerpart mentén—-jogi kereteket teremtettek ezeken a területeken a magántulajdon védelmére, ezért jöttek ide a külföldi vállalatok, először könnyűiparban

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

kínai gazdi reformok 78 után-második szakasz

A

Második szakasz (1993-tól): „szocialista piacgazdaság”

1,Deng déli körútja után: még több reform
2,tömeges privatizáció (50%)
3,WTO csatlakozás, lökést ad a növekedésnek
4, 2005re a magánszektor aránya elérte a GDP 50%át
5, vámok lebontása megjelenik bizonyos esetekben

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

kínai reform és nyitás politikájának eredménye?

A

kína keri nagyhatalommá vált
óriási mennyiségű FDI-t vonzott országába
1978 óta a kínai gazdaság évente átlagosan 10 százalékkal bővült egészen 2014-ig,

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

kínai külpol szakaszai?

A

A kínai külpolitika szakaszai:
* 1949-1970: szovjet orientáció és elszigetelődés
* 1970-1989: a külpolitika reformja
* 1989 alkalmazkodás az új világrendhez- 2001-től: globális hatalmi politika

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

kínai külpol első szakasza 4 pont + ideje

A

1949-70

-50 es évek elején látható: SZU-hoz közeledés- USA Tajvant ismerte el Kína jogutódjának
(nyugati országokkal való viszonyt megpecsételte a koreai háborúbn a részvételével)

-de: szovjetekkel viszony megromlik az 50es évek végefele
1960: a Kínában dolgozó szovjet szakértőket hazarendelték és a kereskedelem is visszaszorult.

-harmadik világ vezető hatalmává akart válni -de kapcsolatai a fejldődő országokkal kezdetlegesek

-60as évek: Kína elszigetelődik
1968-69: szovjet-kínai határviták, a szovjetek atomcsapással fenyegettek
ebből az elszigeteltségből a kiutat az USA-val való kapcsolatok normalizálásában látják

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

kínai külpl második szakasza? ideje-

A

1970-89

pingpong-világbajnokság után kapcsolatfelvétel USA és Kína között
-Maot meggyőzik az USA-val való kapcsolatok normalizálásáról
-Kissingernek pedig sikerült meggyőznie Nixont, hogy a kínai-
szovjet szakítást stratégiai lehetőségként ki kell használni.

-1971: Kínai Népköztársaság az ENSZ tagja és a BT állandó tagja lett, Tajvant pedig megfosztották tagságától és eltávolították minden ENSZ szervből
-1972: kínaiak és amerikaiak kiadták a sanghaji kommünikét—ezzel lényegében elfogadták az egy-Kína elvet:
egy Kína létezik, amely a Kínai Népköztársaság, és Tajvan ennek integráns része.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

kínai külpol még mindig második szakasza- Mao halála után ?

A

1976: Mao halála
utána Deng Xiaoping kerül hatalomra
az
együttműködés alapja: ideológia helyett inkább a gazdasági érdekek.

  • 1980-ban csatlakozott az IMF-hez és a Világbankhoz
  • a 1980-as években határrendezési tárgyalások a SZU-val, Mongóliával és Észak-Koreával
  • 1984-ben megállapodás Nagy-Britanniával Hongkong kérdésében – 1997-ben visszacsatolták

Az 1980-as évek végére: liberális politikai követelések és demokráciapárti
tüntetések
-a kormány válasza: tömeges letartóztatások

1989-ben a Tienanmen-téren
brutálisan levert demonstráció több mint 10 ezer ember életébe került.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

kínai külpol harmadik szakasza?

A

A nyugati országok szankciókkal éltek, gazdasági és
fegyverembargót vezettek be, ami az EU részéről máig fennáll.

A kínaiak kitartottak eredeti álláspontjuk mellett,a szankciók nagy részét a 90-es évek elején feloldották.

90es évek vége:
kínai-orosz stratégiai együttműködést,
együttműködési partnerség Franciaországgal
+és az USA-val is normalizálták viszonyukat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

alapvető vita Tajvan és Kína között?főbb pontok

A

előzmény -1972: kínaiak és amerikaiak kiadták a sanghaji kommünikét—ezzel lényegében elfogadták az egy-Kína elvet:
egy Kína létezik, amely a Kínai Népköztársaság, és Tajvan ennek integráns része.

 Tajvan = Kínai Köztársaság – keleti blokk kivételével 1949 után is Tajvant ismerték el globálisan
 Peking szerint Tajvan egy renegát tartomány, aminek vissza kell térnie az anyaországhoz – Tajvan
szerint a népi Kína a kommunisták által megszállt terület
 1971: Kissinger, majd Nixon látogatása – ENSZ…
 egy Kína elv: kontinentális Kína kimondta, hogy csakis 1 Kína létezik a világon (Tajvan egyetért, de melyik
az?) – ezen alapul az 1 Kína politika: minden ország a világon el kell, hogy döntse, hogy vagy
Pekinggel, vagy Tajpejjel tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

vita Tajvan és Kína között?történeti háttér- egy kína elv részletesebben

A

Kína: az „egy ország, két rendszer” megoldás kiterjesztése
Hongkong esetében már sikerrel alkalmazta Deng Xiaoping.
-Hongkong, Makaó és Tajvan egyfajta autonómiát kapnának Kínán belül: saját kapitalista gazdasági és politikai rendszerüket így megtarthatnák, valamint önálló katonai erővel is rendelkezhetnének.
Lee, tajvan elnöke- javasolta helyette (99ben) a „két Kína” elvet, azaz Tajvan függetlenedését.

Tajvan feladta azon elhatározását, hogy Kína egyedüli legitim képviselője legyen, és már két Kína kialakítását tűzte ki célul. Kína a próbálkozást szeparatizmusnak nevezte.

Clinton nem akarta magára haragítani kontinenális Kínát, mellette foglalt állást.
* elvetette Tajvan függetlenségét
* elvetette a „két Kína” elvet
* elutasítja Tajvan olyan nemzetközi szervezetekbe való felvételét, amelyek a tagság feltételeként az
államiságot szabják.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

mit szeretne alapvetően tajvan?

A

2008-ban Tajvan függetlenségének kikiáltásával fenyegetőzött a vezetése. De mélyülnek: a Kínával való turisztikai és gazdasági kapcsolatok.
Lakosság túlnyomó többségének megfelel a status quo.

 Tajvan: a status quo fenntartásában érdekelt, Tajvan: 13 állam hivatalos diplomáciai kapcsolatban + szoros együttműködés másokkal (de facto kapcsolat jellemző)
 1 ország két rendszer Tajpej látta, hogy ez milyen és nem akarta
 Tajvani identitás idővel egyre erősödik

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Dél-kínai tenger bemutatása?

A

A Dél-kínai-tenger a Föld egyik legnagyobb tengereként Szingapúr és a Tajvani-szoros között terül el. Területének nagy részén lakatlan szigetek találhatóak, a felettük való ellenőrzéssel kapcsolatban több állam áll egymással vitában.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Dél-kínai tenger jelentősége?

A
  • kőolaj és földgáz lelőhelyek a területen
  • geopolitikai, stratégiai jelentősége abban áll, hogy a hajózási, kereskedelmi útvonalak kontrollja komoly előnyökhöz juttatja az ellenőrzést ellátó államot
  • Kína leginkább történelmi alapokra helyezi felmerülő igényeit, és az utóbbi időben több mesterséges sziget építése elindult Kína részéről.
  • A dél-ázsiai térség legveszélyesebb konfliktusforrása a Spratly-szigetek környéke, amelynek egyes részeire Kína, Tajvan, Malajzia, Vietnam, a Fülöp-szigetek és Brunei is igényt tart
  • ásványokban gazdag
    terület halászati jelentősége is befolyásolja az országokat.

a konfliktusban részes felek elsősorban rendfenntartó erőket állomásoztatnak a térségben, sugallva, hogy nem kívánnak katonai megoldást.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?

A

India fenyegetve érezte magát:
-Kína 1964-től atomhatalom -rossz viszony
-Pakisztán mögött USA mint atomhatalom
-A szovjetekkel ugyan jók a kapcsolatok, de nem kívánják feladni az el nem kötelezettséget.

70es években már hozzálátnak az atombomba kifejlesztéséhez-ahogy a pakisztániak is (valószínű ok: Bangladesh)
1974-ben a Mosolygó Buddha néven elhíresült első kísérleti atomrobbantás

ezután relatíve nyugodtabb időszak következik, háború nem robban ki, csak kisebb fegyveres összeütközések zajlanak

változás: 1998- India- 5 földalatti nukleáris kísérleti robbantás pár nap alatt
India deklarálja a “no first use” elvet -hirdetik, hogy a program defenzív jellegű

17 nappal rá: Pakisztán 6 kísérleti robbantás

Pakisztán Kína segítette elvilekben a nukleáris programjában
Pakisztán is atomhatalommá vált 1998-ban

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?
- kísérletek következményei? (1)

A

gazdasági szankciókat vetnek ki mindkét államra
India és Pakisztán nem írja alá az NPT és a CTBT-t.

USA fegyverembargót vezet be velük szemben. Ez Pakisztánnak nagyobb baj—-még inkább Kína karjaiba kergetik Pakisztánt.

India: Az USA- val javulnak kapcsolatai politikai és gazdasági téren egyaránt (Washington elfordul Pakisztántól), de tényleges közeledésüket akadályozza a nukprogram.

a szankciók visszavonásának ideje: 9/11 -szükség volt a dél-ázsiai államok segítségre

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

posztbipoláris világban India legfőbb célja?

A

nagyhatalmiságának elismertetése

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

INDIA ÉS
PAKISZTÁN FEGYVERKEZÉSI VERSENYÉNEK BEMUTATÁSA?
- kísérletek következményei? (2) -9 pont

mi történik 98 után?

A
  • 1998: Pak is atomhatalom
  • 1999-Pakisztán megtámadta Kargilt-NEGYEDIK INDO-PAK HÁB- -line of control indiai oldalán fekszik
  • A pakisztáni vezető, Musarraf úgy vélte, hogy a két állam között fennálló nukleáris paritás miatt India az atomtámadástól félve nem támadna vissza.
  • DE: India élesen reagált, bombázásokba kezdett a pakisztáni oldalon, így Pakisztán kénytelen volt regulárisan is fellépni
  • a nemzetközi közösség Pakisztánt ítéli el agresszorként
  • nincs határváltozás
  • az USA közbelép
  • Pakisztán miniszterelnöke nem is tudott a kargili háborúról, a fegyveres erők a háttérben döntöttek erről.
  • fordulat a pakisztáni belpolitikában: 1999 októberében katonai puccsal Musharraf került hatalomra.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

pakisztáni oldalon ki volt az atombomba atyja és mit tudunk róla?

A

Abdul Qadeer Khan

beismerte hogy Iránnal, Líbiával és Észak-Koreával nukleáris titkokat osztott meg
pakisztániak 5 éve háziőrizet után szabadon engedték

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

pakisztán nukleáris programjával kapcsolatos kieg infók? 4

A

mai napig tartózkodott továbbá a „no-first use” nyilatkozat megtételétől

Pakisztánban nem biztosított a
politikai elit teljes ellenőrzése a nukleáris fegyverzet felett, de facto a hadsereg hatáskörébe tartozik. Az
ország katonai és titkosszolgálati elitjei pedig hagyományosan az India-ellenes politika legmarkánsabb képviselői,

már rendelkeznek nukleáris triáddal 2017 óta
egy évvel később indiaik is

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

kasmír kérdés történelmi háttere?

A

lakosság 80%-a muszlim, de poli vezetőség hindu

-fejedelemségek maharadzsái egyesével döntenek, hogy melyik országhoz szeretnének csatlakozni -P vagy I
-K maharadzsája nem döntött, függetlenséget akart

Pakisztánban a K Kasmírt jelenti, ha lemondanak róla, lemondanak az identitásukról és arról a célról, ami az állam lényege, hogy a muszlim többségű területek ott legyenek

-1947-ben (első indo-pakisztáni háború kezdete) pakisztáni törzsi csapatok megtámadják Kasmírt, kasmíri maharadzsa elmenekül és segítséget kér Nehru-tól
Nehru megmondja csak akkor segít ha Kasmír kinyilvánítja, hogy Indiához szeretne tartozni

-ez ki lesz nyilvánítva
Innentől kezdve India is mutogathat a területre, hogy maga a maharadzsa nyilvánította ki, hogy megkaphatják.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

indok-pakisztáni háborúk-összes és idő

A
  1. 1947-49
  2. 1965
  3. 1971
  4. Kargil 1999
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

első indo-pakisztáni háború?

A

(47-49
pakisztáni törzsi csapatok…Nehru…segítségkérés stb. )

A bevonuló indiai csapatok Kasmír nagy részéről visszaverték a pakisztáni csapatokat, még 1947-ben a BT elé került az ügy.

UNCIP bizottság-közvetítsen a harcoló felek között, oldja meg a konfliktust.

  1. sz.BT- hat: vizsgálja, mire vezethető vissza a konfliktus, és mindkét oldal felelősségét pedzegeti.
    A 47. sz. BT hat:az AO VII. fejezetére hivatkozva előírta, hogy a fegyveres harcok lezárása után népszavazással erősítsék meg Kasmír hovatartozását, ill. azonnali hatályú tűzszünet is lépjen életbe.

– 1949. –január 1-től tűzszünet
kialakult egy tűzszüneti vonal (line of control), mely de facto tartós határ lett (mai napig) India és Pakisztán között.

A területet a katonai erőviszonyok alapján kettéosztották a két ország között: 2/3 része Indiához került, 1/3 pedig Pakisztánhoz.

UNMOGIP bizottság- felügyeli a tűzszünetet 50es évek elején létrejött

előírt népszavazást sosem tartották meg, kasmír indiához csatolt területe sem örvend autonómiának ma

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

milyen esemény történt az első két indo-pakisztáni háború között?

A

indiai-kínai háború:

kezdetben jó viszony kommunista Kínával majd:
50es lévek vége: a tibeti felkelés után, India befogadta a menekülthullámmal elinduló embereket, a dalai láma Kasmírban emigráns kormányt hozott létre.
Kína ezt a lépést a belügyeibe való beavatkozásnak értelmezte.

1959: határincidens, indiai vereséggel

1962 őszén Kína megtámadta Indiát. A hadművelet Indiát mind politikailag, mind katonailag
felkészületlenül érte. India vereséget szenvedett, a nagyhatalmak sem involválódtak.
Kína is részesült Kasmírból.

Aksai Chin területe kínai megszállás alá került. 1962-89 között fennállt a feszült indiai-kínai viszony
további probléma: ’60-as évek elején Pakisztán pozitív kapcsolatokat kezdett kialakítani Kínával

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
második indo-pakisztáni háború?
évszám:1965 1963-tól a különböző zavargások az indiai Kasmírban, az autonómia hiánya, és a gazdasági nehézségek miatt. gibraltári haművelet-P polgári ruhába bújtatott katonákat átküld a Line of Controlon -lázadást akarják szítani és az elégedetlenséget a kasmíriak körében indiai fegyveres erők lezárják a határt 1965 Pakisztán csapatai áttörnek a határon- háború kezdetét veszi **harcok véget érnek még 65ben nagyhatalmak nyomásgyakorlása miatt** 1966 (csak több hónappal harcok lezárulta után) január: **Taskent konferencia** -A taskenti nyilatkozat egy időre helyreállította a békét.
26
A HARMADIK INDO-PAKISZTÁNI HÁBORÚ ?
1971 előzmények: Pak- választásokat rendeznek Kelet-Pakisztán új pártja nagyobb autonómiát követel pakisztáni katonai vezetés: nem ismeri el a választások eredményét, hadsereget vezényelnek K-Pba polgárháború elsőként-majd indiaiak beavatkoznak (Pak-Kína és USA támogatta, India- SZU) **háb következményei:** **1. Megszületik Banglades** **2. India közeledik SZU-hoz**
27
miért jelentős az a terület amin India és Kína rivalizálása figyelhető meg?
Himalája gleccsereinek birtoklása= óriási vízkészlet
28
kína-india viszony ma?4 infó
Kína nem nézi jó szemmel, hogy 1, Japán India felé közeledik 2, India partner a Quadban **ugyanonnan importálnak energiahordozókat- ez feszültség közöttük** szoros gazdi és kulturális kapcsolatok kasmíri határincidensek- 40- éven át nem fordult elő hasonló kb de 2020 tól több kisebb határincidens
29
india külpol facts? ENSZ és Oroszo
**kapcsolat az ENSZ-szel:** * 1,G4 tag, állandó tagságért lobbizik * 2,a harmadik legnagyobb hozzájáruló a békefenntartáshoz (emberek küldése) **kapcsolat Oroszországgal:** * nagyon jó, nem ítélte el Oroszországot a háború kitörésekor * a SZU felbomlása után szoros gazdi és kulturális kapcsolatok * közös érdekek Közép-Ázsiában (pl. Afganisztán), radikális iszlám visszaszorítása, az afganisztáni tálibellenes ernyőszervezetet támogatja
30
kasmíri helyzet megoldási lehetőségei?
* több mint 50 javaslat -egyik sem lett mai napig elfogadva * egyik lehetőség: maradjon a Line of Control ott ahol van: India ok, Pak: no * másik lehetőség: módosítsanak a LOC-on: India-lehet de csak mérsékelten * az hogy Kasmír részben vagy teljesen függetlenedjen: I-no, Pak-no de ha még benne is lennének a felek abban hogy részben vagy teljesen függetlenedjen Kasmír ---maguk a kasmíriak sincsenek egységes véleményen
31
neogramscianizmus?
Antonio Gramscihoz kötődik társadalom szerkezetét jobban meghatározza a "felépítmény" mint a "gazdasági alap" proletár osztálnyak intellektuális hatalmat is meg kell szereznie nemcsak a gazdi, polit =forradalmak a szellemben kezdődnek emberi viselkedés minden aspektusát meghatározzák a: szokások, előítéletek, hagyományok, vélemények állam= poli társ és polgári társ konszenzus nélküli uralom= diktatúra konszenzusos hatgyakorlás = hegemónia ha polgári társ konszenzusa erős = állóháború ha gyenge, sem hatékony államszervezet = bolsevik hatalomátvéel= mozgóháború
32
mi a hegemónia Gramsci?
heg= ideológia segítségével társadalmi blokk összetartása politikai uralom alapja: konszenzus - ez túlnyomórészt kulturális elemkből áll
33
világrendszer elmélet?
3 részre osztja a világot 1. centrumországok: leggazdagabbak, magas életszínvonal, tőkében gazdag országok, tőkeintenzív termelést folytatnak 2. félperiféria országok: centrum kihasználja már őket is nemcsak a perifériát, oktatás fejletlenebb, alacsonyabb hozzáadott értékű termékek előállítása 3. periféria országok: legkihasználtabb réteg, nagyon nehéz felzárkózásuk periféria országokat nem speicifkus országok zsákmányolják ki, hanem az egész kapitalista rendszer melynek részei egyik kategóriából a másikba kerülni lehetséges, csak igen nehéz szegény országok azáltal maradnak szegények ahogy a világrendszerbe részei váltak, integrálva letttek világrendszer európai imperializmus és kolonizáció terméke
34
Közel-kelet fogalma?-hogyan használtuk mi?
angolszász megközelítés-**tágabb**an értelmezzük = Marokkótól Iránig terjedő térség **szűkebb**: Egyiptom-Irán **tágabb:** Arab Államok Ligájának 22 állama és három nem arab államot: Irán, Izrael és Törökország nem tekinthető államnak: Palesztína, Nyugat-Szahara . Middle East kifejezés- 19. században 1850es években a brit diplomácia alkotta meg ezeket a kifejezéseket o USA szemléletében: magába foglalja Afganisztánt és Pakisztánt is o vannak, akik Törökországot nem sorolják a Közel-Kelethez – sokféle statisztika van
35
hogyan kell csoportosítani a közel-kelet lakosságát?
önmagában nem jó ha etnikailag vagy vallásilag csoportosítjuk a lakosdágot- valamilyen szempontból helyénvaló- de iszlám sokszínű-etnikai hovatartozás és vallási hovatartozás összemosódik-etnoreligious groups
36
földrajzilag hogyan osztják ketté az **arab világot**?
Az arab világ földrajzi értelemben két részre osztható: a Maghreb-re (Arab-Nyugat) és a Masrek-re (Arab-Kelet)
37
közel-keleti államok közös jellemzői? (kiv: Izrael) 8 db
1. rengeteg mesterséges határ 2. térségben nincsenek demokráciák – Izrael az egyetlen (lehet nem sokáig) ha nem autokrácia akkor monarchia a térségben 3.széles bürokrácia- állam irányít és ellenőriz mindent 4.**fegyveres erők szerepe kiemelten fontos- világ egyik legmilitarizáltabb helysége- sok pénz megy a fegyveres erőkre** 5. nincs regional order -USA kivonult a térségből, de még mindig ő a main security provider 6. állam nagy szerepe gazdaságban- legfőbb foglalkoztató, maga az arab tavaszig bezáróan arra épült a stabilitás hogy az állam tudta finanszírozni szubvenciókkal az élelmiszerek és üzemanyag árait- kenyér vagy liszt ára mesterségesen alacsonyan lehetett tartani- globális infláció kivédése- növekvő eladósodottság és korszerűtlen gazdi szerkezethez vezetett; 7. iszlám meghatározó szerepe az állam felépítésében -Töröo egyik végpont- egyetlen világi állam, másik végpont: Szaud Arábia Irán-hibrid rendszer (szau arábia nincs önálló alkotmány sem,minden szempontblól vallásos poli vezetés) 8. erős vezetőbe vetett hit nagyon fontos
38
mai KK-i államhatárok kialakulása? -bevezető
mai államrendszet kb 100 éves, kicsivel több- meglehetősen új; valakik szerint borítékolható államrendszer felbomlása- mesterségesen jött létre ez az államrendszer mesterséges államok- de eltelt több mint 100 év kialakított egyfajta nemzeti identitást Csicsmann szerint erre az arab tavasz is példa; államhatárok kialakulása többnyire az Oszmán Birodalom felbomlásához kötődik.
39
három fontos dokumentum melyet tanultunk a közel keleti határok kialakulásával kapcsolatosan?
Huszein–McMahon levélváltás Skypes–Picot egyezmény. Balfour-nyilatkozat
40
Huszein–McMahon levélváltás? mi képez kivételt???
McMahon 1915: Huszeint a mekkai saríf- arab felkelés az OBvel szemben, cserébe UK támogatná a törekvéseket egy egységes arab **kalifátus** létrehozása végett. kivétel (franciák miatt) Libanon Az arab történeti narratívák szerint Nagy-Britannia ezzel odaígérte Palesztína területét az egységes arab állam számára.
41
Sykes-Picot egyezmény?
1916. brit–francia titkos megállapodás---orosz támogatással befolyási övezetekre osztotta az Oszmán Birodalom **ázsiai** területeit. 1917:kiderül *A Sykes–Picot egyezmény megszegi a Huszein–McMahon levélváltásban szereplő ígéretet, az egységes arab kalifátus gondolatát.* **A zóna** francia befolyás-nagyrészt a mai Szíria **B zóna** brit befolyás-Irak és Jordánia **vörös zóna** közvetlen brit irányítás: Kuvait, mai Szaúd-Arábia bizonyos területei *Palesztína, --- Jeruzsálem és a szent helyek* **---nemzetközi igazgatás** **Oroszország ---a tengerszorosok feletti ellenőrzés jogát.** az egyezmény vált az alapjává a közel-keleti államhatárok első világháborút követő kialakításában.
42
Balfour-nyilatkozat?
1917: Balfour:angol külügymin -Anglia támogatni fogja Palesztinában egy zsidó nemzeti otthon létrejöttét -Palesztina ezzel ún kétszer odaígért területté vált
43
Közel-keleti államhatárok végső rendezése? (1)-NEM EGY ESEMÉNY HANEM TÖBB
1923-as San Remo-i Konferencia mandátumrendszer létrehozatala mesterséges határok-azóta se változtak jelentősen 1,Irak az OB 3 tartományából jött létre. 2, Szíria, ami kisebb, mint az OB idején 3, brit mandátum alatt létrejön a történelmi Palesztina (Jordánia, Izrael és Palesztina). 4,Libanon francia fennhatóság alatt. 5, Ciszjordánia külön igazgatás alá kerül. A brit és francia igazgatás eltérő, mivel a franciák a köztársaságot támogatják, és elfojtják a helyi nacionalizmust, míg a britek a monarchikus berendezkedést és kis mértékben a nacionalizmust támogatják.
44
Közel-keleti államhatárok végső rendezése? (2)-1933tól
1932-ben IbnSzaúd létrehozta a Szaúdi Királyságot, egyesíti a területeket. A Perzsa-öböl további területei brit fennhatóság alatt állnak Szerződéses Államok (Omán, mai Egyesült Arab Emírségek területe , Katar, Bahrein), amelyek viszonylag későn vállnak függetlenné. 1970es évek eleje: 7 emírségből egy állam jött létre, EAE 1947: 181. sz. ENSZ KGY Határozat Izrael állam létrehozásáról, amit az arabok nem ismernek el. 1948-tól nem brit mandátumterület, kivonulnak, majd kezdetét veszi az I. arab-izraeli háború, melyet több területi változással járt.
45
Miért fontos a KK nyugati szemmel?
1. energia -kiemelten EU, EU nem tud hátatfrdítani a közelkeletnek, szemben usa-val 2, menekültkérdés- 2015 – 1,5 millió menekült éri el Európa területét, több mint 50%-kuk közel keleti származású, de mindenki a közelkeleten megy keresztül, mai napig hullámzóan van egy migrációs nyomás 3, radikális iszlám térnyerése- iszlám állam jelenléte EU kihvíásként tekint a térségre nem lehteőségként 4, poli instabilitás begyűrűzése 5, EU finanszírozta az oszlói békefolyamatot- rengeteg dolgot tett az EU
46
A palesztin kérdés- békefolyamat 1990es évek?
Izraeli ígéret:5 éven belül palesztin önkormányzat-Gáza , Ciszjordánia nem teljesül,erre válasz: 1987: első intifáda -izraeli áruk bojkottj, munka és adófizetés megtagadása tüntetések és fegyveres akcióik -1988: Palesztin**ai** Felszabadítási Szervezet : Palesztin állam kikiáltása 1993: Osloi béketárgyalások -PFSZ elnöke és az izraeli elnök aláírja az oslói szerződést---palesztinek kormányozhatják Gáza és Ciszjordánia **egyes részeit** megindul: izraeli csapatkivonás-Gáza, palesztin önkormányzat alkulhatott Ciszjordánia több településén, de zsidó telepek fennmaradtak (zsidó katonák védelmezik ezeket) -az izraeli miniszterelnököt megöli egy szélsőséges **zsidó** merénylő megakadt a békefolyamat 2000: második intifáda- terrorcselekmények-palesztin öngyilkos merénylők, Izrael kerítés, fal építése Ciszjordánia határain-rakétatámadás a válasz rá majd palesztin polgárháború
47
arab tavasz fogalma?
Arab tavasz-2011 kormányellenes tüntetéssorozatok- az arab államokban Az elnevezés a „népek tavasza” kifejezéshez visszanyúlva terjedt el, amely az 1848-as európai forradalmi hullámra utal.
48
arab tavasz okai? -egyéb okai-gazdi
-munkanélküliség -élelmiszerárak drasztikus emelkedése -nagy jövedelemkülönbségek -nők társi helyzete -oktatás színvonala
49
arab tavasz okai- poli?
Freedom House 2010 jelentés: 2010-ben mindössze egy közel-keleti ország tartozott a szabad kategóriába (Izrael), három a félig szabad, míg az összes többi (14 állam) a nem szabad csoportba sorolódott. de szakértők szerint aza arab tavasz okait inkább helyi szinten kell keresni
50
arab tavasz kezdeményezői?
*Az arab tavasz kezdeményezője a diplomás fiatal réteg, főleg, akik munkanélküliek, nincs jövőképük. Az internet és egyéb eszközök segítségével szervezik a tüntetéseket.*
51
arab tavasz következményei? (1)-nem erőszakos átmenet
„Nem erőszakos” átmenet: Egyiptom, Tunézia. Nem rezsimváltás, csak átmenet! Tömegtüntetések + halálos áldozatok nem vezetnek polgárháborús helyzethez, viszonylag békés átmenet lesz. Egyiptomban a muszlim testvériség választási győzelmét hozza. Visszarendeződés ezután. -a part nem hisz a demokratikus intezmenyekben egyaltalan Tunézia egy sikeres demokratizációs folyamaton haladt keresztül, politikai értelemben nem tekinthető konszolidált demokráciának. Tunéziával ellentétben az arab köztársaságok döntő többségében – az előzetes nyugati várakozásokkal szemben – nem teljesedett ki a demokratikus átmenet folyamata, hanem új tekintelyuralmi rendszer alakult ki a régi oltárán.
52
arab tavasz következményei (2)- erőszakos rezsimváltás?
Külön csoport: köztársaságok-poli rezsim összeomlott Szíria, Irak, Jemen és Líbia a bukott államok tipikus közel-keleti példái. Az említett négy állam bukása egy súlyos menekültválságot is eredményezett
53
arab tavasz következményei (3)-monarchiák?
monarchiák külön kategóriát alkotnak Kiigazítási reformok: Jordánia, Marokkó. Érezteti hatásait az arab tavasz. Az uralkodók alkotmánymódosításokkal és politikai reformokkal akarják elhallgattatni a tüntetőket.
54
arab tavasz következményei (3)-monarchiák?
monarchiák külön kategóriát alkotnak Kiigazítási reformok: Jordánia, Marokkó. Érezteti hatásait az arab tavasz. Az uralkodók alkotmánymódosításokkal és politikai reformokkal akarják elhallgattatni a tüntetőket.
55
iráni-szaudi új hidegháború alapdilemma?
-egymással szemben nincs fegyveres konfliktus -közelkeleti konfliktusok ellenkező oldalait támogatták -proxihadviselésük bizonytalanságban tartotta a térséget -Ir: segíteni akartak más síítáknak hogy hatalomra kerüljenek a környező országokban -Szaud-Arábiai monarchia félt attól, hogy Irán hatására megkérdőjeleződik szerepük **szaud-arábia olajlelőhelyei ott vannak ahol a sííta kisebbség is**
56
irán-szaud arábia konkrét helyzet?
ellentétek valahol ott kezdődhettek -a szaudiak Irakot segítették a nyolcvanas években is Irak: pufferzóna - ezt megzavarja az amerikai megszállás 2003ban ​ irak: USA beavatkozás után polgárháború- szaudiak támogatjék szunnitékat irakiak a síítákat ​ arab tavasz: Tunézia- szaud: diktátor irán: tüntetők mögé áll be ​ Jemen: szaud- kormány támogatása fegyveres erőket küldenek irán: hutik támogatása ​ Szíria: fordítva- irán- Al-Assad támogatása fegyveres erőkkel, szaudiak: szunnita egységek
57
irán-szaud fejlemények most?
diplomáciai kapcsolatot újra felvették egymással márciusban, újra nyitják a nagykövetséget
58
az USA utáni Közel-Kelet ?
regionális bizonytalaság a térségben-jelen pillanatban nincs regional order -abból adódik hogy USA kivonult a térségből -USA már nem függ a közelkeleti olajtól -de továbbra is USA a main security provider USA legfőbb szövetségesei a térségben: Iz, és Szaud
59
Öböl háború előzmények kezdetek?
okai: -Irak nagyon eladósodott Szaud-Arábiának és Kuvaitnak -Irak Kuvaitot megvádolta, hogy túllépi az OPEC által szabott olajtermelési kvótákat és megcsapolt egy iraki olajmezőt. -Irak ráadásul eleve saját területének tekintette Kuvaitot az olajmező megcsapolásáért Kuvait kevesebb fizetett volna mint Irak akarta- ezt követően: Invázió Irak lerohanja Kuvaitot 1990. aug. 2 o Irak 12 óra alatt átvette a hatalmat Kuvaitban o Szaddám Husszein bábkormányt hozott létre
60
Öböl háb BT határozatok -elsőt és utolsót tudni szám szerint!
1.660-as határozat: BT követeli az iraki hadsereg visszavonulását 2. hat: szankciók- kereskedelmi embargók, fegyverembargó, tiltott minden segítséget (kivéve humanitárius és orvosi) 3. hat: további szankciók-tengeri és légi blokád 4. hat: - 678 számú----- a BT felhívta Irakot Kuvait területének elhagyására, 1991 január 15- ig. Ellenkező esetben a VII. fejezet alapján a tagállamok “minden lehetséges eszközt” felhasználhatnak a nemzetközi béke és biztonság biztosításának érdekében. Irak nem tesz eleget megérkeznek a nemzetközi csapatok és vereséget mérnek Irakra.
61
öböl háború utolsó határozat tudni a számát!
5. hat: -687 számú------tűzszünetről rendelkezik 1, Irak-Kuvait **határ** tiszteletben tartása 2, ENSZ Irak-Kuvait **megfigyelő misszió** elindítása  demilitarizált zóna megfigyelése 3, Iraknak meg kell semmisíteni az összes biológiai, vegyi **fegyver**ét és ballisztikus rakétái ( hatótávolsága nagyobb mint 150 km) 4, Atomsorompó egyezmény alapján Irak nem fejleszthet **nukleáris fegyver**t 5, **adósságait köteles rendezni**- semmis minden ellenkezőjét állító nyilatkozat (fegyverembargó megszüntetéséről nem rendelkeztek)