Záróvizsga tételek Flashcards

Question

Stimson doktrína?

Answer 1

**fegyveres erőszakkal elért területszerzés nem ismerhető el, az így létrehozott állam sem ismerhető el önálló államként** Stimson USA külügymin, Mandzsukuo kapcsán, 30as évek, japán agresszió útján létrehozott entitás, USA nem ismeri el : mára általános alapelv lett a nemzetközi jogban agresszió tilalmának megsértése

Answer 2

Boszniai Szerb Köztársaság példája-csak részben lehet Stimson doktrínával kiértékelni a helyzetet BSZK délszláv háb. közepén hozták létre, 1992, szerb agresszió jegyében jött létre, de facto államalakulat, mindent tőlük telhetőt megtesznek, hogy több Boszniai területhez jussanak hozzá (+srebrenicai vérengzésért felelősek)-emberiesség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények (hírhedt vezetők: Karadzic, Mladic) 1995 daytoni megállapodás, Boszniai területeken vérengzés véget ér, USA közvetítés boszniai terület felosztásáról tárgyalás jóváhagyó pecsét olyan entitásra amit a legsúlyosabb bűncselekmények között hoztak létre önálló államiság hivatalosan nem jött létre, nemzetközi jogi szempontból önálló államiság csak: közigazgatási és alkotmányjogi szinten (másfelől aggályos intézkedés)

Answer 3

``` két problematikus helyzet 1, **alkotmányellenesen hozták létre a kormányt** pl: puccs belügyekbe való be nem avatkozás tilalma dilemma 3 megközelítése: - 2, **konkuráló kormányok esete** ```

Answer 4

német szövetségi köztársaság 2 vht követően olyan politikát gyakorolt, hogy amennyiben vmely állam önálló államként ismeri el az NDK-t, akkor az NSZK ezzel az állammal nem kíván szerződéses kapcsolatba lépni (kivétel: SZU-velük muszáj fenntartani a kapcsolatot) =államelismerés nagyon átpolitizált =megtudja határozni a nemzetközi jog alakulását

Answer 5

pl: Oroszo vs Koszovó Oroszo van ügyvivő irodája Pristinában, de nem ismeri el önálló államnak Koszovót (Oroszo szerbekkel baráti kapcsolat, ezért nem ismeri el a függetlenséget) (DE konzuli szolgálat létrehozása nem egyenértékű az állam elismerésével) konzuli iroda sem elismerés; =állampolgárok ügyeinek intézése nem elismerés

Answer 6

nem tetsző más államoknak az illegitim módon hatalomrajutás ezzel szemben: belügyekbe való be nem avatkozás elve

Answer 7

Estrada elv, mexikói külügyminisztertől származik : alapvetően az, hogy hogyan került hatalomra egy kormány az belügy, ebben az államok nem foglalhatnak állást hivatalosan, de egyéb módon ki lehet fejezni az esetleges nemtetszésüket =nem az elismerés hivatalos megtagadásával hanem: : diplomáciai kapcsolatoktól elzárkózás az adott állammal, annak megszakítása;

Answer 8

Kína, 1949-71 kommunista Maoék elűzik Csang Kaj-sek kormányát Tajvan szigetére szorulnak: önálló államiság tajvani követelése vs Kína egy Kína elve ENSZ: 71-ig nemzeti oldal elismerve hivatalosan Kína képviseletében (fellépve ezzel a kommunista erőszakos hatalomgyakorlással szemben) pl: koreai válság idején komoly gondok; -fegyveres beavatkozásra lett volna szükség erre azonban az ENSZ alapokmány értelmében csakis BT jogosult; ha minden állandó tag támogatja ezt a döntést kínai konkuráló kormányok miatt: SZU üres szék politikája-nyomásgyakorlás, Maoék kormányát kell elismerni SZU nem volt ott a BT ülésein, Tajvan képviselője ott volt, Kínát képviselve emiatt BT nem tudott határozatot hozni megoldás: Közgyűlés plénuma előtt

Answer 9

hivatalosan Tajvan nem akar függetlenséget- Kína ezt tiltja is nekik de egyébként az összes montevideói kritérium teljesül az esetében Tajvan: 13 állam hivatalos diplomáciai kapcsolatban + szoros együttműködés másokkal (de facto kapcsolat jellemző)

Answer 10

Tajvan nem tagja az ENSZ-nek Mindössze 13 ország ismeri el hivatalosan Tajvant szuverén államként. Közülük a legnagyobb Guatemala, amely 1944 óta Tajvan egyik legszorosabb szövetségese. További közép-amerikai országok, amelyek elismerik Tajvant: Belize, Honduras és Paraguay 2023 április: mostani fejlemények- elnök talizott McCarthy szóvívővel, ezután 3 napos kínai hadgyakorlat a sziget körül (ugyanez nyáron Nancy Pelosi, aki szintén szóvivő és Tajvan szigetére utazott el)

Answer 11

1947 Dunkirki Szerződés bilaterális védelmi szerződés Franciaország és az Egyesült Királyság között 1948 **Brüsszeli Szerződés** multilaterális védelmi szerződés **Franciaország és az Egyesült Királyság, valamint a Benelux országok között** 1949 NATO transzatlanti védelmi szövetség 1951 **Európai Szén- és Acélközösség** a hadigazdaság alapjául szolgáló szén és acél közös felügyelet alá helyezése 1951 Európai Védelmi Közösség kísérlet a közös európai hadsereg és hadügyminisztérium létrehozására (1954-ben kudarccal végződik)

Answer 12

1952 Európai Politikai Közösség kísérlet a közös külpolitika, védelempolitika létrehozására (1954-ben kudarccal végződik) 1955 Nyugat-európai Unió multilaterális védelmi szerződés 1957 Euratom közös kutatás, fejlesztés, békés célú nukleárisfűtőanyag-ciklus közös felügyelete 1961-62 Fouchet-tervek kísérlet a közös külpolitika és védelempolitika kormányközi jellegű megvalósítására francia vezetéssel **1972 Európai Politikai Együttműködés tagállami külpolitikák koordinálása új intézményrendszer nélkül**

Answer 13

(többi nat kártya 430 körül)A NATO-hoz csatlakozhat „bármely más európai állam, amely képes arra, hogy elősegítse a **Szerződés** elveinek továbbvitelét, és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához.” A NATO egy úgy nevezett Tagsági cselekvési tervvel rendelkezik. Ez támogatja a csatlakozni kívánó országokat a tagságra való felkészülésben.

Answer 14

**ma: 31 tag** alapítótagok (49): 1. Belgium 2. Kanada 3. Dánia 4. Fro 5. Izland 6. Olaszo 7. Luxemburg 8. Hollandia 9. Norvégia 10. Portugália 11. Egyesült Királyság 12. USA

Answer 15

-A regionális (európai) és a transzatlanti biztonsági keretrendszer párhuzamosan formálódott az évtized végéig. -1949-ben alakult. 12 észak-amerikai, illetve nyugat-európai ország 1949. április 4-én Washingtonban írta alá az Észak-atlanti Szerződést. (Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Izland, Dánia, Norvégia, Olaszország és Portugália.) (Mao:99) USA: fel kéne fegyverezni a nyugat-németeket. Franciák ellenezték. (Dunkirk, Brüsszel) félelem: - nemcsak németek talpraállásától félünk hanem a SZU-tól is már - szovjetizálás felgyorsul vonzó: -amerikai atomvédelem 1949: NATO létrejön, 12 államra terjed ki Vandenberg határozat: békeidőben nem lehet máshol állomásoztatni hadsereget- alkotmánymód

Answer 16

Észak-Atlanti térség a Ráktérítőtől északra; Nyugat-Berlin; Földközi tengeren lévő hajók és fegyveres erői; gyarmatok nem, kivéve Algéria, mert Fro. része volt 62-ig. Mikor? Ha épségét vagy politikai függetlenségét, biztonságát veszélyeztetik

Answer 17

előszőr a németek, majd a szovjetek miatt félelem a franciáknál, ezért USA maradjon. USA: nem, NATO szerződés 20 évre, 1969-ig, aztán eldöntik hogy mi lesz. (majd USA maradna, FRO. meg nem..) ki lehet lépni, 1 évvel előtte USA kormányát értesíteni kell

Answer 18

Jean Monnet javaslata: nyugateurópai (hatok plusz NagyBr!) szén és acélkészletek felett közösen rendelkezzenek az államok kereslet kínálat egyensúlybakerülése a cél szupranacionális szervezeten gondolkodott nem egyedi tagállami érdekek mentén járnak el, csak piaci érdekeket néznek mindenki egyenrangú fél, emiatt elfogadható volt az NSZK számára Schumann és Adenauer is támogatta ezt a javaslatot, Robert Schumann 1950-ben bejelenti ennek létrejöttét Britek nagyon megsértődnek túl rövid az idő, nem tudják mit írnak alá stb mögöttes érdek is ott húzódott- britek visszavonulót fújnak megoldja a Ruhr problémát német-francia megbékélésnek komoly mérföldköve ez a fajta együttműk, kiváló kezdőlépés a föderáció felé Schumann fentiek miatt örül a Monnet javaslatnak

Answer 19

aláírás: 1951 hivatalosan megszűnt szervezet, de funkcióit az EU gyakorolja Miniszterek Tanácsa: ahol a tagállamok érdekei megjelennek: véleményezhette hogy főhatóság bizonyos döntései életbe léphetnek-e

Answer 20

- Közgyűlés: 78 tag : főhatóságot 2/3al le lehetett váltani bizalmatlansági indítvánnyal, főhatóság megválasztása, véleményző jogkör, szén és acélipar képviselői **- Tanácsadó Bizottság** - Bíróság : vitás kérdésekben dönthet Főhatóság: 9 tag (pedig 6 ország) legfőbb döntések, többségi szavazás tagállamoktól (elvileg) független döntéshozatal döntések kötelezőek államokra nézve első **elnök**: Jean Monnet nem mindenben járhat el a Miniszterek Tanácsa nélkül

Answer 21

német hadsereg kontrollálása közös európai hadsereg létrehozásával franciák rájönnek, hogy gyarmati gondjaik miatt nem akarnak lemondani hadseregük függetlenségéről maguk fogják visszamondani a saját tervüket-amerikai őrjöngés a válasz NATOszerű elképzelés, USA nem lett volna része ennek, csak nyugateurópai országok (hatok) végkimenetel: németek NATO részeként fel lesznek fegyverezve

Answer 22

Ez lett volna a terv, ha esetleg az USA meggondolja magát a NATO-val kapcsolatban. De ez nem jött létre, helyette: teljesen új rendszer. Britek: legyen egy teljesen új biztonsági regionális együttműködést. se az Európai Védelmi Közösség, se az Európai Politikai Közösség nem jött létre, hamvaikból született meg a Nyugat-európai Unió Brüsszeli Szerződésen alapuló intézménye

Answer 23

1, a **hét** alapító tagállam (Belgium, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, **NSZK**, Olaszország) között létrehozott 2, **kölcsönös védelmi paktumok rendszere**, amely nemzetek feletti intézményi és döntési struktúra kiépítését nem kívánta meg. 3, az európai gazdasági integrációtól függetlenül működött a nyolcvanas évek közepéig, majd egyre közelebb került az Európai Unióhoz. A Nyugat-európai Unió klasszikus **kormányközi együttműködés** elvén működött, és önálló jogi személyiséggel rendelkezett. 4, A katonai, védelempolitikai feladatokat a kilencvenes évek közepétől szakosított szervein keresztül látta el. 5, Válaszként a Varsói Szerződés jön létre 55-ben.

Answer 24

1961,62 kitől ered? dánia francia nagykövetétől: Christian Fouchet De Gaulle felkarolja kormányközi együttműködést vizionáltak-rendszeres találkozókkal 3om vezető állam: Fro, UK, USA arra nem tér ki mi lenne az Európai Parlamenttel miért állt ez De Gaulle érdekében? félt hogy az Európai Közösségekben nem tud megfelelően érvényesülni a francia érdek

Answer 25

Aláírva: Róma (Olaszország), 1957. március 25. Hatálybalépés: 19**58**. január 1. Európai Atomenergia-közösséget (EAEK vagy Euratom) létrehozó szerződés. Az Euratom-Szerződés legfőbb céljai többek között a következők voltak: egységes biztonsági előírások megállapítása a lakosság és az iparágban dolgozó munkavállalók védelme érdekében, közös kutatás, fejlesztés, **békés célú nukleárisfűtőanyag-ciklus közös felügyelete**

Answer 26

* 1, a teljes francia **légte**ret francia felügyelet alá vonták * 2, **megtiltották** az amerikaiaknak, hogy a Fro-ban **állomásozó amerikai csapatok nukleáris fegyvereket tároljanak**. 23, DG: „Fro. védelmének franciának kell lennie, alapja a nukleáris fegyver lesz”, ez nagy szakítás az addigi politikával * Elkezdték **kiépíteni a triádot**, repülő, rakéta, tengeralattjáró: mindhárom a rendelkezésükre állt. * DG célja, hogy a két nagyhatalom között Fro.-nak is kiterjedtebb külpolitikája legyen és legalább olyan erős biztpollal rendelkezzen.

Answer 27

Eddig: teljes megsemmisítés doktrínája (bármilyen támadás, ellen nukleáris erő), kölcsönös megsemmisítés, új: rugalmas reagálás doktrínája: hagyományos fegyveres támadás esetén hagyományos fegyverekkel reagál, nukleáris esetén nukleárissal. * 69-70-re lenyugszik a helyzet.

Answer 28

együttműködési rendszer az EU-n belül a **közös kül- és biztpoli egyeztetések** miatt. **Konzultációs mechanizmus intézményrendszer nélkül.**

Answer 29

**1, folyamatosan változó anarchikus struktúra - 2, legfőbb szereplői klasszikusan az államok, ill. az általuk alkotott szabályszerűségek** o 1648-1815 között a klasszikus hatalmi egyensúly rendszer o 1815-1914 közt a pentagonális (pentarchia) rendszer o 1918-1939 közt átmeneti időszak o 1945-1989 közt a hidegháborús rendszer o 1990-től jelenlegi, posztbipoláris, globalizációs rendszer

Answer 30

o szereplők száma szerint  unipoláris  bipoláris  multipoláris o békekötések típusa szerint  A karthágói típusú békében a vesztes ellehetetlenül a rendszerben.  A bécsi típusú békében a vesztest integrálják, kooptálják a rendszerbe. o A rendszer integrátora szerint beszélhetünk negatív, ill. pozitív integrátorról.  A negatív integrátor olyan állam, aki a rendszert expanzióval, agresszívan kívánja dominálni, a szabályokat diktálja, erőszakos hegemón. Ezek általában rövidebb életűek.  A pozitív integrátor valós szabályokat hoz, melyeket az államok önként követnek, mert érdekükben áll, a rendszer hosszabb életű. o szabályok milyensége szerint  formális szabályok  informális szabályok

Answer 31

- első olyan rendszer ami nem eurocentrikus - a rendszer pozitív integrátora az USA  a blokkjában az USA konszenzusos hegemón o kooptálja az európai rendszerbe a vesztes No-t ellenőrzött, egyenrangú partnerként o a kapitalizmus, a piacgazdaság promotálására - kulturális homogenizáció megjelenése o A rend megőrzésére létrejöttek intézményes keretek, kikényszeríthető szabályok. konferencia diplomácia helyett: elrettentés diplomáciája két egymással ellentétes ideológia versengése

Answer 32

A rendet jellemzik formális és informális szabályok o formális - ENSZ Alapokmány  kimondja a rendszer alapelveit:  területi integritás,  belügyekbe való be nem avatkozás,  erőszak alkalmazásáról való lemondás, o informális - később formalizálódhattak.  a nukleáris háború elkerülése, a „rémület egyensúlya” (=nukleáris elrettentés), mely de facto módon a fegyverzetkorlátozásban valósult meg

Answer 33

- USA és a Szovjetunió köré két külön modell alakult ki o USA - hegemonikus modell  tagjai a demokratikus, piacgazdasággal rendelkező államok.  A tagok között intenzív kapcsolatrendszer figyelhető meg o SZU - birodalmi modell  a szovjet állam dominálta az államokat, rájuk kényszerítve saját politikai berendezkedését, a szocialista-kommunista modellt.  A tagok között nincs intenzív kapcsolat, az egyes államok főként a Szovjetunióval tartanak fenn partnerséget

Answer 34

* Az olasz, román, bolgár, magyar és finn békeszerződéseket ugyanazon a napon, 1947. február 10-én kötötték meg a vesztes országokkal * Békediktátum-jelleg -szinte mindenkitől követelés: háborús bűnösök felelősségre vonása, fasiszta szervezetek betiltása, atomfegyverek tiltása

Answer 35

-olasz követelések nagy része nincs figyelembe véve -4 ország kap az olaszoktól területeket -albánia szuverenitása helyreáll -etiópia államának elismerése -Líbia, Szomália- volt gyarmatainak elvesztése -egész nagy hadseregük maradhat: 250 k fő -jóvátétel fiz: Alb, Etiópia + SZU, Jugo, Görögo-360millio usd

Answer 36

-1941 januári határok visszaállnak -elfoglalt jugoszláv és görög területek elveszítve, romániától kap területet -jóvátétel görög és jugonak -**70** millió dollár összesen a kettő (mi 300) -hadsereg max: **50k** -plusz hatidő megállapítva szovjet kivonulásra

Answer 37

-ua mint bolgároknál- 1941 jani határok érvényesek -kb 40k fő hadsereg -szovjetek ténylegesen kivonulnak, kapnak több kikötőt -sztálinék végül harmadát elengedik a jóvátételnek - eredetileg 300 millió dollár ugyanaz mint nekünk

Answer 38

-pozsonyi hídfő- 3 falu átkerül csehszlovákokhoz ezenkívül: 1938 jan-i területek -65 k fő hads - jóvátétel  nagy rész SZU-nak + Csehszlovákia, Jugoszlávia (**300** millió összesen mint finneknek kezdetben) -Kártérítést írt elő a faji és vallási diszkriminációk miatt sérelmet szenvedett egyének számára.

Answer 39

-Észak-Bukovina, Besszarábia SZU-é -Erdély övék -Dél-Dobrudzsa bolgároké -**120k** hadsereg - 300 milliós usd jóvátétel (mint nekünk és finneknek) egyedül SZU-nak (mint finneknek kezdetben)

Answer 40

-jóvátételt végül nem kell fizetnie -megfosztják valamennyi gyarmati területétől - szovjetek passzivitása miatt Kuril-szigetek kérdése nem rendeződik - néhány déli sziget amcsi közigazgatás alatt marad utána is -békekonferencia: 1951 San Francisco

Answer 41

szigorú amerikai megszállási körülmények cél---- japán militarizmus, feudalizmus és nacionalizmus elemeit kell megszüntetni MacArthur in charge of Japan új japán alkotmány: háborúzás jogáról lemondanak, később is csak védelmi erőik lesznek, hadseregük nem lehet usa vállalja védelmüket, cserébe korlátlanul állomásozhatnak a térségben

Answer 42

``` Nemzetközi Bíróság Alapszabályai (statútuma) 38. Cikk: 1.nemzetközi szerződések 2.nemzetközi szokásjog 3.civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek 4.további jogforrások -államok egyoldalú aktusai -bizonyos nemzetközi szervezetek adott szerveinek határozatai ```

Answer 43

A nemzetközi jog szerződéskötésre képes alanyai által szóban vagy írásban kötött megállapodások, melyek elnevezéstől függetlenül (lehet jegyzőkönyv is) !!!!nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket hoznak létre.

Answer 44

ha nem azzal a szándékkal hozták létre a felek, és ezt rögzítették;

Answer 45

A szokásjog általában egyetemes jellegű, ilyenkor a nemzetközi közösség tagjainak túlnyomó többségének gyakorlatában tükröződnie kell; de létezik bilaterális, ill. regionális szokásjog is **államok kialakítanak egy egybevágó tartós *gyakorlatot***, melyet ugyanúgy folytatnak, egy bizonyos időtartamig, abban a meggyőződésben, hogy ez jogi kötelezettségük (pl: 10 év elegendő lehet szokásjog kialakulásához)

Answer 46

a jóhiszeműség + a méltányosság elve

Answer 47

bírói döntések, jogtudósok tanításai

Answer 48

az államokra nézve nem kötelező vmi

Answer 49

a kógens normák: morális/természetjogi alapon fogadta el a nemzetközi közösség egésze, nem megsérthető (pl.: rabszolgaság tilalma-ma is van valamilyen formában, kínzás tilalma-állami szervek is megszegik, ) érvényteleníthető az a szerződés, ami megszeg egy ilyen normát

Answer 50

nincs parlament=egységes törvényhozó szerv nemzetközi jog esetén nincs rendőrség mely elkapná a jogsértőket , de vannak nemzetközi bíróságok- melyek betartathatják ezen normákat

Answer 51

politikai érdekek mentén nyilván lehet de a mai nemzetközi jogi álláspont ettől ellentétes: jelenlegi állás szerint belső jogi normákkal nem lehet felülírni nemzetközi jogi kötelezettségeket

Answer 52

belső jog mindenek felett

Answer 53

Nemzetközi jogot és belső jogot elkülönült jogrendszerként tartja számon.

Answer 54

Nemzetközi jog és belső jog egységet képez, amelyben a nemzetközi jognak van elsőbbsége. Ez abban nyilvánul meg hogy az állam köteles a belső jogalkotáskor a nemzetközi jogot is betartani

Answer 55

1, az Egyesült Nemzetek legfőbb bírói szerve. 2, Elődje: ÁNB, a hat főszerv egyike. 3, Székhelye Hága. 4, Tizenöt bíráját az ENSZ Közgyűlése és a Biztonsági Tanács választja kilenc évre. 5, 3 ázsiai, 3 afrikai 5 nyugat-európai, 2 kelet-európai 2 latin-amerikai bíró Bírák elnököt és alelnököt választanak maguk közül -ICJ képviselet, ülések vezetése Hivatal + jegyző 6, összeférhetetlenség szigorúan szabályozva

Answer 56

1.Az érdekelt felek közötti különmegállapodás (**kompromisszum**) alapján, mint például Magyarország és Szlovákia között a Bős–Nagymaros vitában; 2.**joghatósági klauzulá**n keresztül ( Egyes nemzetközi szerződések záró! rendelkezései szerint) 3.**alávetési nyilatkozat**: **elfogadja az automatikus joghatóságot egy állam**, de tehet kivételeket is, mint a nemzetbiztonság stb. (Magyarország a Nemzetközi Bíróság kötelező joghatóságát 1992-en ismerte el). 4.Forum prorogatum/ **ráutaló magatartás**  (Nem ismeri el, de érdemi érvelést nyújt be, amivel, ) de facto elfogadja a nemzetközi bíróság joghatóságát (pl Korfu)

Answer 57

pergátló kifogás=NB-nek nincs joghatósága, nem kezdődhet el az eljárás * **2008ban Grúzia megvádolja Oroszországot** az NB előtt * pergátló kifogás az oroszok részéről * 1965-ös egyezmény 22. cikk: → a felek nemzetközi bíróság elé utalhatják a jogvitát, ha tárgyalás útján vagy az egyezményben előírt módon nem rendezik * a **tárgyalás**os alapú vitarendezés effektív **megkísérlését megköveteli a záradék**, aminek nem tett eleget Grúzia vád: **1965-ös Nemzetközi egyezmény a faji megkülönböztetés** (valamennyi formájának )kiküszöböléséről -oroszok ezt megszegték

Answer 58

o Kezdeményezők: **KGY, BT + ENSZ szakosított szervei**  Kgy. Felhatalmozás szakosított szervek esetén o **Hatáskörhöz kötöttség**  Pl. Nukleáris fegyverek alkalmazásának jogszerűségéről 1996. – WHO csak közvetve érdekelt, nem fogadták el, a KGY-nak kellett benyújtani o **Ajánlási természet**  Mivel nem államok kérik fel

Answer 59

o (modus vivendi) o Felperes állam úgy látja, hogy ha végig várja a per lezárását, az alatt a pár év alatt, helyrehozhatatlan károk keletkeznének, emiatt kell valami haladéktalan intézkedés is

Answer 60

o 1946 máj 15-én vette kezdetét a korfui-incidens – 1946 novemberében zárult le (névnap-zoli szül) o NB első ügye volt o sziget körül rengeteg akna (stratégiailag fontos volt Korfu 2 vh alatt) o május: brit hadihajók áthaladtak a szoroson -albán parti őrség tüzet nyit o albánok: tévedés volt sorry o néhány nappal később megint albánok sajtónak: engedélyük kell az áthaladáshoz a területen o ennek ellenére britek: áthaladnak a szoroson 2 hadihajóval októberben-aknára futottak o két kérdés britek felől NB-n? o Az első, hogy felelős-e az albán kormány az aknára futás miatt? **aknára futásért albánok felelősek** o A második pedig, hogy megsértették-e Albániát azzal, hogy a hajóik a szorosban tartózkodtak? o **a kereskedelmileg fontos szorosok hajózhatóak békeidőben és ez nem sért szuverenitást** o end of story: albánok kártérítési kötelezettsége

Answer 61

alapvetően politikai természetű kérdést joginak akarnak feltűntetni így várva megoldást pl: Koszovó ügy 2010

Answer 62

**havannai egyezmény mindkét fél részes állam** érintett állam belső jogának tiszteletben tartása mellett nyújthat menedékjogot egy másik állam (ez alapján P veszélyben) =NB elutasította az érvelést: belső joggal nem lehet felülírni másik állam megítélését ebben az esetben: belső jogi kereteken túl-menedékjogra vonatkozó esetkörökön túl, nem terjeszkedhet maga Kolumbia

Answer 63

**havannai egyezmény 2. cikkje: csak sürgős szükség esetén biztosítható menedékjog** **de csak 3 hónap után bukkant fel Haya de la Torre a nagykövetségen : nem sürgős eset** K: poli okokból látszat igazságszolgáltatás zajlik : üldöztetés erre vonatkozóan: NB: kormányzat és a végrehajtó hatalom nem gyakorolt ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett =ez nem kirakatper, tiszteletben kell tartani, hgy független bírói szervek által indított eljárás K megsértette a havannai egyezményt, de K-t nem kötelezte Haya de la Torre kiadatását =Peru ezt nem követelte külön

Answer 64

A nemzetközi politikai viszonyok tudománya **a nemzetközi rendszert, az államokat vizsgálja két szélsőséges állapot, a háború és a béke között** o Vitákon keresztül vizsgálódik - nem léteznek megkérdőjelezhetetlen igazságok. o Magyarországon része a politikatudománynak

Answer 65

- kettős születés (1919; 1948) o 1919  tudományterületként 1919-ben intézményesült  intézményesülés - az első világháború után létrejöttek az első ezzel foglalkozó egyetemi tanszékek és kutatóintézetek (Harvard, Princeton, Stanford, Oxford)  alapkérdés Woorow Wilson által: hogyan lehet elkerülni a háborút?  a tudomány válasza egy új tudományterület létrehozása

Answer 66

1948-as születés  a második világháború és a nagy gazdasági világválság után (ezek nagy traumák voltak, megkérdőjeleződött a korábbi alapkérdés)  új alapkérdés: mi robbantja ki a háborút? mik a motivációk?  „mi lenne ha” helyett „mi van most” a kérdés  ekkor merült fel először egy átfogó nagy elmélet létrehozása, ami minden területen meghatározza hogy hogyan lehet vizsgálni a nemzetközi politika világát

Answer 67

- A terület fejlődése négy nagy vita határozta meg o első  lételméleti vita  realizmus (konfrontáció) és liberalizmus (kooperáció) között o második  ismeretelméleti vita  a kérdés a vizsgálat mikéntje?  behavioristák (objektívebbé tenni a tudományt) és tradicionalisták (hagyományos társadalomtudományos módszerek)

Answer 68

o harmadik  lételméleti vita  neorealizmus, neoliberalizmus és neomarxizmus között  a kérdés, hogy mit vizsgálunk?  a rendszert, vagy annak szereplőit o negyedik  ismeretelméleti vita  pozitivizmusra épülő modern irányzatok szemben a posztmodern konstruktivizmussal

Answer 69

((((- módszertan lényege: hogyan tanulmányozzuk a nemzetközi politikát? - ontológiai (lételméleti) szempont o a kérdés a vizsgálat tárgya (nemzetközi rendszer, államok, egyén) - episztemológiai (ismeretelméleti) o a kérdés a vizsgálat mikéntje (kvantitatív és kvalitatív módszerek)))) - Módszertan alapján három nagy megközelítés vált jellemzővé o pozitivizmus (tények vizsgálata empirikusan) o posztmodern (mini diskurzusok, nagy narratívák hiánya, dekonstrukció) o kritikai elméletek (modernitás kritikája). - A nemzetközi politikai viszonyok tudományának nincs elkülönült módszertana, használ természet-, ill. társadalomtudományos módszereket is - A tudományág főbb irányzatai a realizmus, a liberalizmus, a marxizmus, ill. a konstruktivizmus.

Answer 70

A biztonság megteremtése két fő pilléren nyugszik: o az ENSZ BT által, az Alapokmány VII. fejezete alapján foganatosított intézkedéseken, ---- az ENSZ tagállamai átadják szuverenitásuk egy lényegi részét a BT-nek, amikor megbízzák azzal, hogy fegyveres erő alkalmazását is magában foglaló rendszabályokat foganatosítson a nemzetközi béke és biztonság védelmében. o a békefenntartó tevékenységen.

Answer 71

hatodik fejezet nevében hozott határozatok ajánlás jellegűek o ha a viszályok békésen nem rendezhetők a VI. fejezet alapján a BT a VII. fejezetnek megfelelően jár e

Answer 72

**fokozatosság elvé**nek megfelelően (!) 1. Ideiglenes rendszabályok elrendelése. 2. ( fegyveres erő felhasználásával nem járó) kényszerítő rendszabályokat foganatosíthat (enforcement measures). Ezek már szankciós jellegű intézkedések (például a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok felfüggesztése). pl:embargó, blokád, diplomáciai kapcsolatok megszakítása 3. fegyveres erők felhasználásával járó kényszerintézkedéseket rendelhet el a 42. cikk alapján BT minden esetben kifejezett felhatalmazást ad.

Answer 73

 A hidegháborús szembenállás miatt a BT nem tudta teljes körűen betölteni a nemzetközi béke és biztonság legfőbb letéteményesének funkcióját, így létrejött a békefenntartás intézménye.  A békefenntartás fogalma nem szerepel az Alapokmányban, ezért ez a tevékenység ad hoc alapon alakult ki. o Alapokmány hat és feledik fejezetének is szokás hívni  Nincs egyértelmű, pontos definíció lehetséges mai definíció  békefenntartás a nemzetközi béke és biztonság érdekében folytatott katonai erőfelhasználásával járó, általában a konfliktusban részt vevő feleket szétválasztó megfigyelői, illetve közvetítői tevékenység.

Answer 74

-minden ENSZ állam fizet a békefenntartás miatt- nemzeti gdp függvényében 2023ban 6,45 milliárd usd aki többet fizet az nem küld élőerőt, aki élőerőt küld kevesebbet fizet (kiv: Kína)

Answer 75

o Kettős legitimitás  Érintett állam beleegyezése – consent eleve  BT vagy KGY felhatalmazása * Mandátumot a BT határozza meg o Pártatlanság és semlegesség o Erőszak önvédelemre korlátozódó alkalmazása

Answer 76

1,szűkre szabott mandátum volt a jellemző 2,feleket elválasztó hagyományos megfigyelői feladatokat jelentett, például az indiai–pakisztáni határon, elválasztó, demarkációs zónák mentén, például az egyiptomi–izraeli tűzszüneti vonalon vagy Cipruson.

Answer 77

Második generáció=többdimenziós tevékenység A hagyományos, államok közötti konfliktusok helyett e tevékenység egyre inkább a belső polgárháborús helyzetekre terjedtek ki. közre kellett működniük1, a jogrend biztosításában, 2, népszavazások megszervezésében, 3, esetleg a hatalom demokratikus úton (választások) történő átadásában. Ilyen volt a namíbiai akció, a kambodzsai akció

Answer 78

Szomália- nem tudott a fogadó állam hozzájárulni tevékenységhez (nincs központi kormány) -ezért az itt végzett tevékenység közelebb áll a "kényszerítő rendszabályokhoz" már nemcsak a béke fenntartásáról, hanem a béke megteremtéséről, kikényszerítéséről (peace enforcement) volt szó- Jugoszlávia kapcsán is állítják ezt

Answer 79

-magántulajdon felszámolása -többpártrendszer felszámolása -tanácsrendszer bevezetése (1950) -tervgazdálkodás megjelenése (1950)

Answer 80

* 1948 02. 25. Kommunista hatalomátvétel Csehszlovákiában. Ez ijesztő, mivel Csehszlovákia nyertes országa a második vh-nak, **nem volt semmilyen legális alapja a megszállásnak**, Csehszlo: győztes ország

Answer 81

1947 Bizónia (új adminisztratív egység) -megszállt amerikai és brit területek közt forgalmi korlátozások megszüntetése -gazdilag egybevonása majd Marshall-segély 1948 Trizónia-francia fél csatlakozik A márkareform bevezetése--hiperinfláció és kommunista térnyerés ellen--- Trizónia területén Adenauer az 1949ben létrejövő NSZK (Bonn mint köztpont) kancellárja lesz=szerinte: konszolidálni kell a német gazdaságot a Trizóniában; ebből adódóan lesz a márkareform Sztálin álláspont: lehet egységes Németország, de semleges Az NDK-NSZK felállásnak egyértelműen SZU a vesztese Ok: Ruhr vidék a nyugati hatalmak kezében =Trizónia sokkal erősebb Sztálin álláspontját el is tudták volna fogadni az amerikaiak, de tartottak, hogy ebben az esetben ugyanúgy szovjetizálna a SZU és hirtelen ott se lennének szabad választások.

Answer 82

1927 óta konfliktus a Kuomintang és a Kínai Kommunista Párt között Kuomintang vezetője: Csang Kaj-sek kommunisták élén: Mao Ce-tung Mao: utálja Sztálint, itt a nacionalizmus és a kommunizmus megfér egymással (az imperialista hatalmakkal szemben)=itt mindenki nacionalista 1945: **két párt nyilatkozata Kína egységéről** 1946: paradox módon egymásnak fognak esni a felek USA csendőr elv alapján próbálja a Kuomintangot támogatni DE: Maot nem támogatják a szovjetek 1946-49: polgárháború 1949 okt1: Kínai Népköztársaság kikiáltása Tibetet megszerzik maguknak a kommunisták-Dalai Láma segítséget kér de nem kap

Answer 83

**1946-49**: Indonéz függetlenségi háború kezdetben a hollandoké a terület, majd a japán gyarmatosítás áldozata lesz vh után visszavonulnak a japán csapatok : a terület 1945 évében kikiáltja függetlenségét első **elnök:** Ahmed Sukarno **1949: Hágai tárgyalások**: Indonézia függtelen, de holland csapatok állomásozhatnak a közelben (?) -el nem kötelezettek mozgalmának fontos tagja lesz Indonézia

Answer 84

francia-japán kettős megszállás =Kambodzsa, Laosz, Vietnám=Indokína 1941-45: kettős megszállás vh után: nemzeti mozgalmak, franciák visszatérése első indokína háb: 46-54 **54: népi hadsereg, Viet Minh kiszorítja franciákat a területről** 1954: genfi Indokína konferencia: ezzel lezáródott az első indokínai háború 1954. július 21-én, Genfben a franciák elismerték Laosz, Kambodzsa és Vietnám függetlenségét és a **17. szélességi fok**nál egy ideiglenes demarkációs vonalat húztak meg Vietnámban, ami gyakorlatilag Vietnámot osztotta ketté. Ezután Észak-Vietnámot Ho Si Minh, a déli területeket pedig egy antikommunista katonai junta irányította. (ezután Viet Minh és Viet Cong szembenállás)

Answer 85

britek eldöntik: India szabad (Attlee) 1947: Mountbatten gróf-terve: döntse el, hogy Indiát hogyan kormányozzák a továbbiakban felkérik, hogy készítsen elő egy tervet - két nemzet teória pártolása -veszélyesen sok nyersanyag és hatalom lenne egész India kezében =a kontinens felosztásával, 1947. augusztus 15-én megalakították India és Pakisztán dominiumot; mindkét állam tagja lett a brit Nemzetközösségnek. (megelőzte: népszavazás) (ezt követi szinte közvetlen kasmíri háború)

Answer 86

1, hagyja veszni Berlint-nem katonai, nem stratégiai, hanem PR, morális szempontból nem hagyhatta-üzenet: SZU azt csinálhat amit akar, Közép és Kelet-Európa csak az első állomás volt 2, konvojokkal úttörés- 3 vh kitörésével fenyegetett volna, és amerikai agressziónak tűnt volna, nem voltak tisztában SZU erejével-azt hitték, szárazföldön óriási szárazföldi túlerővel rendelkezik- vh alatt ez így volt, de vhk után rettenes károk az országban-nekik se jött volna jól egy harmadik konfliktus 3, légihíd visszadobták a labdát Sztálin két opció: lelövi az amerikai gépeket-az ő agressziója indította volna el a 3.vh-t (nagyon okos reakció, visszadobták a labdát)

Answer 87

hidrogénbomba (több szászszorosan olyan pusztító mint az atombomba) USA:1952 SZU:1953

Answer 88

Nyugat-Európa katonai és gazdasági integrációs folyamatai felgyorsultak attól is tartottak hogy az NDK elkezdi majd hasonlóan lerohanni az NSZK-t ---elfogadottabbá válik az amerikai álláspont: németeket fel kell fegyverezni attól is tartottak hogy amerikaiak lefoglalják magukat ázsiával, és európát magára hagyják

Answer 89

-első igazán komoly ellentét szuperhatalmak között -**potsdami konferencia**: két övezetre osztják koreát- **38**. szélességi fok mentén demokratikus választások mindkét övezeten belül: 1, Dél: Li Szin Man =Koreai Közt. 2, Északon: Koreai Népi Demokratikus Közt. Kim Ir Szen 1950-53 50: északiak kezdik a hábot Sztálin egedélye után, elfoglalják majdnem az egész félszigetet majd megérkeznek az ENSZ csapatok (Truman ENSZ elé utalja az ügyet) harcok vége: **panmindzsoni fegyverszünet**- ugyanugy 38 szélességi fok mentén kettéosztva a félsziget, demarkációs övezet szélességi fok mentén Douglas MacArthur vezette az elején a csapatokat (kieg: kínai "önkéntesek" is részt vesznek majd a harcokban)

Answer 90

o 1974. ENSZ közgyűlési határozat  Invázió, katonai megszállás, terület annektálása  Bombázás  Fegyveres blokád  Másik állam fegyveres erőinek megtámadása  Fegyveres erők másik állam területén szerződésben megjelölt időszakon túl maradnak  Terület rendelkezésre bocsátása más állam elleni agresszió elkövetésére  Fegyveres banditák, csoportok, önkéntesek vagy zsoldosok küldése más állam elleni fegyveres cselekmény végrehajtására (indirekt agresszió)

Answer 91

nem, a háborúindítás a szuverenitás immanens része volt

Answer 92

jus cogens norma

Answer 93

1, egyéni vagy kollektív önvédelem 2, BT felhatalmazás

Answer 94

feltételekhez kötötte, de teljesen nem zárta ki a háborúindítás jogát. A részes felek három módon korlátozták a háborúindítás jogát: vállalták, hogy vitáikat választottbíróság, egyéb →bíróság vagy a Nemzetek Szövetsége Tanácsa elé viszik, és annak döntéséig nem háborúznak. Az illetékes testület döntése után pedig még három hónapig nem alkalmaznak egymással szemben fegyveres erőszakot

Answer 95

63 államból 59 ratifikálta a Briand–Kellogg-paktumot -háborúról mint a nemzetközi politika eszközéről egymás közötti kapcsolatokra nézve lemondanak -tilalom megszegése esetére nem hoztak létre szankciórendszert

Answer 96

2. cikk (4) bekezdés más állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniuk kell”.

Answer 97

A 2. cikk (4) bekezdése szándékosan nem háborúról, hanem az erőszakkal való fenyegetésről és annak alkalmazásáról szól. (→erőszak és fenyegetés) Az államok ezzel akarták a teljes és átfogó államközi erőszaktilalmat elérni, vagyis elkerülni, hogy a háborúnak bármilyen okból nem minősülő fegyveres konfliktus kibújhasson az abszolút tilalom alól.

Answer 98

o Elhárító önvédelem:  küszöbön álló támadás azonnali veszélyének megelőzése példa: 1967. Hatnapos háború  Nemzetközi jogászok megosztottak, aki támogatja, az is csak küszöbön álló támadással szemben!  megelőző csapás: valamikor bekövetkező támadás, konkrét és azonnali veszély nélkül-(Bush-doktrína)

Answer 99

Truman kezdeményezte az ENSZ előtt a koreai eset tárgyalását javasolta: ÉK agresszorrá nyilvánítását, fegyveresen fel kell lépni DK miatt SZU: bojkottálta a tárgyalásokat- ok: Kínai Köztársaságot ül a BT-ben úgyhogy ő nem fog SZU nélkül a hetedik fejezetre nem lehet hivatkozni **-nem jöhet létre központi ENSZ haderő -nem jöhet létre Vezérkari Bizottság** BT mégis azt ajánlja!!! a tagállamoknak, hogy fegyveres úton segítség DK-t, avatkozzanak be (7. fejre nem hivatkozik) -nincs központi ENSZ haderő -de ENSZ lobogó alatt harcoltak a tagállamok csapatai -határozatok ajánlás jellegűek= politikai felhatalmazás -USA-t bízzák meg parancsnoki feladatok ellátásával ilyen jellegű békekikényszerítő akcióra (kvázi BT felhatalmazással) két példa volt, első ez

Answer 100

Az arab-izraeli háborúk azért lehetnek jogilag bizonytalan természetűek 1, nem feltétlenül két állam közötti agresszióról van szó (hiszen a PFSZt az ENSZ nem ismeri el szuverén államként) o nem minden esetben egyértelmű, hogy Izrael hadba lépésekor önvédelemről van-e szó.  Erre rendszeresen hivatkozik Izrael, főként az elhárító önvédelem koncepciójára  Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael a katonai összecsapások előtt meglepetésszerű támadást mért Egyiptomra.  Ezt a nemzetközi közösség hallgatólagosan tudomásul vette, mivel bizonyítottnak tűnt, hogy Egyiptom és szövetségesei támadásra készülnek.  A **BT242. sz. határozata** megállapította, hogy ez jogos önvédelemnek minősül, valamint, hogy az ellenséges területek megszállására nemzetbiztonsági okokból volt szükség.  Felszólítja a feleket a harcok beszüntetésére, valamint Izraelt, bizonyos megszállt területekről történő kivonulásra.

Answer 101

SZU és USA rivalizálásának lényegi eleme 2 vh utáni nemzetközi rendszer megkerülhetetlen tényezője, alapjaiban határozta meg a hidegháború biztonságpolitikai eseményeit

Answer 102

 1945-1949 – USA atommonopóliuma o Nagy hangsúly az atomtitok megtartásán  1949-1962 – versengés időszaka o 1949 – SZU első kísérleti atomrobbantása – USA atommonopóliuma véget ér, elindul a fegyverkezési verseny o 1952 - USA első sikeres hidrogénbomba kísérlet  1953 – SZU követi  **1957**-ben a verseny csúcspontjának számító évben a két szuperhatalom összesen 44 kísérleti robbantást hajtott végre. o Az 1960-as évekre a feszültség nem enyhül a két tömb között.  elsősorban minőségi fejlesztés (hordozóeszközök) (**nuktriád kiépítve mindkét hat részéről 60as évek elején**)  hatalmas volumenű **mennyiségi felhalmozás**

Answer 103

 A Szovjetunió által telepített rakéták elsősorban Nyugat-Európa elrettentésére szolgáltak  Csehszlovákia és Lengyelország **közepes hatótávolságú rakéták**at telepítettek  Az Egyesült Államok kifejezetten a Szovjetunió elrettentése miatt telepítette rakétáit  Egyesült Királyság  **nagy!!! hatótávolságú ballisztikus!!! rakéták** Olaszország és Törökország  **közepes hatótávolságú rakéták** o Ebből a legkényesebb Törökországban telepítettek amelyek Moszkva irányába néztek

Answer 104

azok a fegyverek, amelyek energiája atommagok hasításából, azaz maghasadásból, vagy atommagok egyesítéséből, azaz magfúzióból származik

Answer 105

nukleáris fegyverek hordozóeszközei * a szárazföldi indítású interkontinentális ballisztikus rakétákból * a nukleáris -tengeralattjárók fedélzetéről indítható ballisztikus rakétákból * stratégiai bombázók fedélzetéről indítható ballisztikus rakétákból áll.

Answer 106

utóbbi lassabb és feltűnőbb-meg lehet akadályozni rakéta: sokkal gyorsabb kevésbé észrevehető

Answer 107

1. első generáció – egyfázisú, maghasadásos bomba (uránbomba) 2. második generáció – kétfázisú, magfúziós bomba (hidrogénbomba) - 1950-es évek eleje 3. harmadik generáció – **neutronbomba** - 1950-es évek vége (1958)

Answer 108

Ez nem infrastruktúrát pusztít annyira, sokal inkább a civileket

Answer 109

* Interkontinentális ballisztikus rakéta: nagyjából 25 perc alatt megteszi a több kontinensnyi áthaladást 5500 km felett * tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta :precizitás

Answer 110

1957 október 4: Szputnyik 1: szovjetek elsőként juttatnak tárgyat az űrbe, kicsi műhold, nem nagy tárgy de viszonylag nehéz; de a rakéta az óriási USA mellett mindenképp elhaladott a légtérben: USA lakossságának számára ez egy pszichológiai sokk kiderül: van interkontinentális ballisztikus rakétája SZU-nak is (ugyannakkorra fejlesztették ki szinte) első amcsi műhold: 1 évvel később (58)

Answer 111

USA: Manhattan terv (42-45) Robert Oppenheimer vezette párhuzamos ekkor már kísérletezett Németo, és SZU is

Answer 112

szu: 58 am: 59

Answer 113

Tömeges megtorlás doktrínája: NATOn belül 54-es kihirdetése, bármilyen keletről jövő agresszió esetén alapvetően atomfegyverrel reagálhatnak Rugalmas reagálás 1962: rugalmasabb: adott szintű agresszióra ugyanolyan mértékű agresszió lesz a válasz; NATO-n belüli doktrína -mind a hagyományos, mind a tömegpusztító arzenál fejlesztése szükséges

Answer 114

ontológiai keret: **államok a főszereplők** - a szereplők magatartása alakítja ki a rendszer törvényszerűségeit !!!!!!!!!!!!! (neorealizmus-fordítva) episztemológiai keret: interpretatív, tradicionális módszerek

Answer 115

1948: újjászületése a tudománynak innentől lesznek modern realisták képviselői: Morgenthau, Carr, Geogre F. Kennan, Raymond Aron, Henry Kissinger de: klasszikus realizmus képviselői már jóval a 20. sz. előtt is jelentkeztek: Thuküdidész, Hobbes

Answer 116

1,antropológiai pesszimizmus: az embert elsődlegesen saját érdekei mozgatják, így a nemzetközi politika is egy nagy hatalmi játszma 2,ahistorikus (=történelemellenes) világnézet: a történelem során nincs fejlődés ( a közösségi érdek nem lesz sose prioritás; ) az önérdek mozgatja az államokat, a konfliktusok mindig lesznek és mindig voltak; történelem= hatalomért folytatott harc 3, anarchia: (nem jelent káoszt), csak nincs globális főhatalom mely felügyelné a nemzetközi jog betartását) mivel nincs világkormány így az államokra nem vonatkoznak egyetemes szabályok ---ez (is) vezet az állandósult erőszakhoz az államok közötti kapcsolatban anarchia legfontosabb tulajdonsága= konfrontáció 4, államközpontúság-minden más aktornak a cselekvőképessége korlátozottabb

Answer 117

Az államok racionálisan döntenek, kalkulálnak döntéseik előtt a lehetséges veszélyekkel és nyereségekkel.

Answer 118

Egy döntés akkor racionális ha az állam saját érdekét szolgálja. Legfőbb érdek: a biztonság garantálása- high politics területe.-túlélés végcél

Answer 119

-a belpol nem határozza meg a külpolitikai viselkedés

Answer 120

nem kell kerekasztalhoz ülni ahhoz hogy ez működjön, a 1, bizt dilemma és 2, az anarchia természete miatt működik és ez az ami stabilitást tud teremteni miért? van egy állam aki túlhatalomra tör, kényelmetlenül elkezdi növelni saját biztonságát, ellensúlyozás lesz, vmit teszünk az állam túlhatalmának visszaszorítása érdekében két dolgot lehet tenni: belső ellensúlyozás-amikor saját katonai kapacitásaim növelem második: külső ellensúlyozás, hasonlóan aggódó államokhoz fordulok, szövetségkötés, államok a másik állam kapacitásaira is támaszkodhatnak eredmény? realizmus logikájában ez a sok önérdekkövető lépés nemzetközi békéhez vezethet pedig csak a saját nyugalmát, biztonságát őrizte az állam

Answer 121

1. vh előtt: klasszikus realizmus: Thuküdidész, Macchiavelli, Hobbes, Rousseau 2 vhtól 1979-ig: modern realizmus: Morgenthau, Kissinger, Kennan 1979-től hidegháb vége: neorealizmus-----hidegháb után két ága: defenzív, offenzív

Answer 122

a rendszer hiányának bizonytalanságát fokozza hogy nem tudni az államok érdekeit -ez tovabbi bizalomvesztest generalhat es konfliktusokat Anarachia- önsegély világa, az államok magukra szamíthatnak elsődlegesen

Answer 123

1979-től hidegháb vége Kenneth N. Waltz

Answer 124

Hans Morgenthau

Answer 125

ha közösségben élek akkor elfogadom a közösségi játékszabályokat nem csinálhatok meg xy dolgokat, törvények vannak alapkérdés: miért tesszük ezt? (mikor nem élünk poli közösségben akkor teljes szabadságunk van szabadság korlátos fogalommá vált miért adjuk ezt fel? ) biztonság biztosítása miatt: Hobbes szerint meggyilkolhátjak egymást az állampolgárok egyébként

Answer 126

elsőként különítette el a politikát az erkölcstől és a vallástól megengedhető minden eszköz mely a ragione di stato-t szolgálja : - az emberek biztonságát, szsbadságát, vagyonát

Answer 127

1. A politikát olyan objektív törvények szabályozzák, amelyek az emberi természetben gyökereznek. (önzés, hatalomvágy----konfliktusok) 2. Az államok a hatalom tükrében meghatározott államérdek (biztonság, fennmaradás) et követik. 3. A hatalom objektíven meghatározható, univerzális fogalom. 4. A politikai lépéseknek van erkölcsi vonatkozása. (legfőbb erény: óvatosság) 5. A politikai morál univerzális- egyetlen államnak sincs erkölcsi fölénye a másik felett 6. A nemzetközi politika autonóm tudományterület.

Answer 128

a szereplőszint hat a nemzetközi rendszer törvényszerűségeire

Answer 129

nemzetközi poli szervezőelv: anarchia belpoli szervezőelv: hierarchia anarchia: a belpoli szervezőelvvel szemben a szereplők nem lépnek munkamegosztásra egymással, félnek szorosabb együttműködésre lépni, és nincs központi hatalom mely garantálná a biztonságot.

Answer 130

1956 felkelés (előttünk pár hónappal)- lengyel hadsereg az emberekkel van, szovjet tisztekkel a hadsereg élén sikerül majd csak a leverése a felkelésnek -letartóztatások, halálesetek (70 körül) nem csillapodik az elégedetlenség **Gomulka** kinevezve Lengyelo élére -béremelés -személycserék (eredeti követelés: kormány távozása, jobb munkafeltételek) -meghirdetve: "lengyel út a szocializmusba" program -lengyelek **belpolitikában viszonylagos függetlenség**et élvez + külpolitikában is engedmények- **nyugati államokkal a kapcsolatok megújítása**

Answer 131

desztalinizáció részeként Rákosi eltávolítva Forradalom során Nagy Imre kinevezve minelnöknek -kijelentette hogy a Varsói Szerződésből távozni akarunk (56) Nagy nem kap támogatást, ENSZ-hez is többször fordult magyar forradalom jóval több áldozattal járt mint a lengyel felkelés (3000 halott) 12 napon át tartott majd leveri a szovjet hadsereg nov 4-én (kezdet:október 23) több százezren elhagyják az országot Kádár János új minelnök, Nagy kivégezve 1958ban (hazaárulás)

Answer 132

1956: Nasszer államosítja a szuezi csatornát (pénzre van szüksége amit amerikaiaktól nem kap meg) maga az államosítás nem egy ördögi dolog, Nasszer kártalanította a részvényeseket de: stratégiailag fontos pontra tette a kezét Nasszer Sévresi megállapodás: brit, francia, izraeli megegyezés franciák felszerelik az izraeli hadsereget Izrael: **ha a Sínai félszigetet elfoglalják akkor övék a Tiráni szoros** (Sínai fsz ő feladatuk, csat elfoglalása- britek és franciáké) október 30: angol-francia ultimátum (fegyveresek a csatorna két oldalán, ultimátum: béküljenek meg: Izrael és Egyiptom: **16 km-re a csatornától vonuljon vissza mindenki**: tudni lehetett, hogy ebbe Egyiptom nem megy bele: Szuezt és Tiráni szorost is felkéne adniuk (nem fogadja el Egyiptom az ultimátumot) jönnek a brit és francia csapatok az ultimátum elutasítása után

Answer 133

október31: támadás ENSZ közbelépés: **nov. 7: tűzszünet** **SZU atomtámadással fenyegeti** a briteket és franciákat legtöbb ország Egyiptom pártját fogja amerikaiak: dühösek amiért senki nem konzultált velük --Eisenhower: **még egy ilyen és ki lesznek rúgva a NATO-ból, fenyegetés: elkezdi eladni a font tartlékait az országnak** Izrael kevésbé súlyosak a következmények: megmutatták, hogy harcra készek, plusz Tiráni-szoroson mostmár tudnak hajózni (szuezt nem használhatják továbbra sem) britek és franciák: nem nagyhatalmak többé, USA nélkül nem cselekedhetnek szabadon

Answer 134

XX. Pártkongresszus, **1956**, desztalanizáció bejelentése -titkos beszédje Hruscsovnak cél: sztálin előtti időszakhoz visszatérés -személyi kutlusz elvetése -emberek terrorban éltek sokáig, koncepciós perek elvetése -inkompetens volt 2 vh alatt -lenini elvekkel szembe megy a deportálása a szovjetellenes kisebbségeknek Pártkongresszus közönsége megszokta, hogy Sztálin kritizálása felér halálbüntetéssel, Gulág vár rájuk "jobb"esetben beszéde nyilvánosság elé került egy hónappal később -ez is vezetett a forradalmak kialakulásához a szovjet blokkban -reformokat vártak az emberek- de ugyanolyan sztálini elnyomás volt a válasz, brutálisan leverve a forradalmak

Answer 135

o A **Szovjetunió a szocialista *világrendszer* legerősebb bázisa**  Második bázisa a szocialista országok  Harmadik legfontosabb erejét a kapitalista világban működő kommunista pártok alkotják  Negyedik erő a harmadik világ népeinek antikolonialista, antiimperialista nemzeti felszabadító törekvései

Answer 136

1. elkerülhető a világháború, SZU-nak erre kell törekednie -kapitalista és szocialista világrendszer élhet békésen egymás mellett 2. békés versengéssel kell demonstrálni a SZ fölényét

Answer 137

1. Tito-val kibékülés- 2. Kominform felszámolása 3. Varsói szerződés létrehozása 4. **Németoval** **hadiállapot megszüntetése**

Answer 138

def: saját biztonság garantálása érdekében cselekednek az államok, megelégednek RELATÍV hatalmi helyzetükkel de azt meg is akarják őrizni off: saját biztonság+ expanzív pol, dominálni akarás, hegemóniára törekvés def: az agresszorokat bünteti a nemzetközi rendszer off: a hegemóniára törekvés kívánatos ! def: védelemre épülő katonai stratégiák off: támadásra épülő katonai stratégiák def: a bizalom az államok között egy elérhető jelenség, lehet küzdeni felé, vannak rá módszerek (pl: közös leszerelési megegyezések, egymás ellenőrzésével ) off: bizalmatlanság konstans

Answer 139

 A felek szabadon mozognak, hogy kit kérnek fel, hogy közvetítsen, milyen szakértőket válasszanak  Nyilvánosság kizárása  Perköltség alacsonyabbak  Viszony nem mérgesedik el olyan könnyen

Answer 140

-ENSZ Alapokmány -kógens norma -agresszió tilalmával kéz a kézben jár -o Nem eredmény, hanem tevési kötelezettség  Egy államra nézve nem lehet kötelezettség, hogy rendezve is legyen a vita, és pozitívan záruljon le  Mindenki a saját hatáskörében tegyen meg mindent, hogy békésen rendezzék a konfliktust

Answer 141

1. tárgyalás diplomáciai úton 2. békéltetés 3. közvetítés 4. jószolgálat 5. ténymegállapítás

Answer 142

első lépés a vitarendezés során eddig tanultak: 1. bírósági eljárás előtt--- másik fél értesítése a jogvita létezéséről, 2, jogvita tárgyának azonosítása ,3, bírósági hatáskör megállapítása 4, esély a bír eljárás előtt, alatt a peren kívüli megegyezésre * Ideiglenes megállapodás – modus vivendi: érzékeny témánál, lehet, hogy csak ideiglenes megállapodást találnak

Answer 143

2008 -grúzia ellen pergátló kifogás -- oroszok muszáj tárgyalni velük mielőtt NBnek joghatósága lenne

Answer 144

* **Egymással diplomáciai kapcsolatban nem álló felek közötti kommunikáció lehetővé tétele** * Semleges harmadik állam vagy nemzetközi szervezet tisztviselője vagy NGO * Közvetítés közötti különbség, hogy itt logisztikai segítség a tárgyalások megszervezésére * Pl. Vöröskereszt – de ő nem akarja megoldani a konfliktust, nem ad javaslatokat, hanem egyfajta postás szerepet tölt be

Answer 145

* A közvetítésnél viszont a harmadik fél aktívan részt vesz, **nem ítélet**et alkot, de ajánlást tesz a megoldásra, **érdemi ajánlás**t * Sok féle entitás lehet pl. a Pápa is lehet * **Nincs önálló tényfeltárás** * Felekre nem kötelező az állásfoglalás * Informális, bizalmas keretek * Pl. Irán – USA 1979-81 -Algéria és Svájc- közvetítő és jószolgálati tevékenység o Algériai javaslat, mint közvetítő, egyoldalú aktus, amit aláírtak végül a felek

Answer 146

``` * nem a jogvita tényleges megoldásáról van szó * Hanem az alapvető tények tisztázása a megoldás előtt, amihez kell egy szakértő és semleges harmadik fél * Hűtheti kicsit a hangulatot érzékeny viták esetén * 1977. évi genfi kiegészítő jegyzőkönyv  Nemzetközi Ténymegállapító Bizottság o Nem kell ad hoc módon alapítani egyet, hanem fel lehet kérni őket, hogy járjon el o Nem nagyon preferálják ezt a bizottságot, inkább az eseti jelleget részesítik előnyben ```

Answer 147

-eseti jelleggel választott bírák/bíróság  19. században nagyon népszerű  De már sokkal korábban is volt ilyen pl. 1493. VI. Sándor pápa - Spanyol, portugál érdekszféra - Tordesillasi szerződés  Kötelező erejű döntés, amit bárki meghozhat, akit a felek választanak, nem kell jogásznak lennie lásd a pápa

Answer 148

- A békéltetés – nem populáris eszköz, de formálisan elérhető - megelőzhető a vita és a konfliktus eszkalációja (annyiban más mint a közvetítés hogy tényfeltátárást végeznek) A békéltető bizottság ténymegállapításai is kötelezőek, de rendezési javaslatait a felek visszautasíthatják. A felek maguk állapítják meg a bizottságok összetételét, bizonyítási és eljárási szabályait.

Answer 149

**ENSZ október 28-ától tárgyalta a magyar forradalmat** **UK, Fro, USA javaslatára kezdték el tárgyalni november 4-én átkerült az ENSZ KGY-éhez a kérdés határozat: 1, elítélik a szovjet beavatkozást 2, felszólították a SZU-t csapatai kivonására 3, magyar nép jogát elismerik független kormányt illetően** **november és december során több határozat: lényeg: Kádárék fogadják az ENSZ főtitkárt és az ENSZ megfigyelőket K. nem fogadja őket- válasz: *különbizottság* létrehozása- menekültek meghallgatása a történtekről** **különbizottság munkája alapján 1958-ban a KGY külön nyilatkozatban ítéli el a forradalom leverését** **1962 után magyar ügyet levették az agendáról, 1963: általános amnesztitát hirdetnek Maon**

Answer 150

a nemzetközi rendszer legfontosabb szereplői közötti kapcsolatokat szabályozó normák és intézmények összessége -folyamatos átalakulásban van -célja: kollektív biztonság  A nemzetközi rend szervezeti intézményesülése elég kései fejlemény. o Az első ilyen szervezet az 1919-ben létrejött Népszövetség.

Answer 151

1648, vesztfáliai békéhez kötődik megszületik a **modern állam** *Itt jönnek létre a nemzetközi rend**szer** nagy alapelvei* * Az államok **elismerik egymás szuverenitását** (nem pulzáló, hanem területhez kötött egységek) * Elismerik **a be nem avatkozás elvét** Minden államnak joga van a területén belül úgy kormányozni a saját politikai közösségét, ahogy neki tetszik * Az államok **jogilag egyenlők** * A **szerződések betartásá**nak kötelezettsége

Answer 152

* **Liberális koncepciók alapja**: **hogyan lehet** az anarchikus nemzetközi rendszerben **szabályozott viszonyokat teremteni**? * a háborúról azt mondjuk, hogy az arról való gondolkodás Thuküdidésszel egyidős, de azzal a kérdéssel, hogy hogy lehet tartós békét elérni, a konfliktust kerülni, a felvilágosodástól kezdenek foglalkozni * a háború természetes állapota az emberiségnek, a békéért tenni kell * vannak bizonyos feltételek, melyek szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön a béke és együttműködés 3 definitív cikk-tartós béke zálogai lehetnek szerinte

Answer 153

államok föderációja, békeszövetség létrejötte Hogy jön létre a békeszövetség? o Hatalmas és fölvilágosult köztársaság fog megszületni o Ez vonzza majd maga köré a többi államot, mert hasznos lesz vele kapcsolatba kerülni, ill. mások biztonságát biztosítani tudja o Kant mintegy vizionálta a 2. vh. utáni állapotokat (az USA szövetsége biztosítja az európai államok biztonságát - önkéntes békeszövetség jön létre) *nem kell hogy szerződéses alapja legyen!!*

Answer 154

A polgári alkotmánynak minden államban köztársaságinak kell lennie a köztársasági államok közti kapcsolatok békésebbek, nem háborúznak egymással köztársaságokban mivel az állampolgárok viselik a háború terheit, a köztársaságok majd nem akarnak háborúzni (nagy valószínűséggel)

Answer 155

o kozmopolita jog világpolgárjognak az általános hospitalitás föltételeire kell szorítkoznia Hospitalitás: a látogatás joga, a közeledés lehetőségének megadása  nem tagadhatom meg egyetlen egyén elől sem a kapcsolatfelvételt (de nem vagyok köteles vendégül látni) Leírja, hogy a békére az egyik legjobb ösztönző a kereskedelem, a haszon, amit az egyének, államok nyernek belőle

Answer 156

3 kiindulópontja: 1. a demokráciában élő állampolgárok nem akarnak háborút 2. "pacific union" van egy morális közössége a demokráciáknak mely elősegíti a békét 3. gazdi közösség, kereskedelmi kapcsolatok és a az interdependencia a demokráciák között tovább csökkenti a háború lehetőségét

Answer 157

a 3 definitív cikknek együttesen

Answer 158

nem veti el a hadseregek létét, amelyekkel az agresszor, nem republikánus államok ellen fel lehet lépni, utalva ezzel arra, hogy a béke állapota csak a köztársasági berendezkedésű államok között áll fenn, akik háborúzhatnak nem republikánus államokkal.

Answer 159

pillanatkép arról, hogy Wilson hogyan képzeli el a háború utáni világot

Answer 160

1. **titkos diplomácia** megszüntetése 2. a tengeri hajózás szabadsága 3. a nemzetközi kereskedelem egyenlősége, a gazdi korlátozások megszüntetése (aki kereskedik nem háborúzik elve) 4. fegyverkezés csökkentése 5. A **gyarmati igények** pártatlan rendezése 6. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése 7. **Belgium** szuverenitásának helyreállítása

Answer 161

8. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása 9. Az olasz határoknak a nemzeti elv alapján való kiigazítása 10. Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek autonóm fejlődésének biztosítása 11. Románia, Szerbia és Montenegró kiürítése, Szerbiának tengeri kijárat juttatása, a balkáni államok határainak a nemzeti választóvonalak szerinti átrendezése 12. Az Oszmán Birodalom alatt élő népek autonóm fejlődésének biztosítása és a **Dardanellák** megnyitása 13. Független, tengeri kijárattal bíró lengyel állam 14. A **Népszövetség** megalakulása - a békét intézményesíteni kell

Answer 162

 A **külpolitika céljának meg kell egyeznie az állam fő feladatával o Egyén jólétének, szabadságának biztosítása**  Az egyéni boldoguláshoz szabályozott állami viszonyokon keresztül vezet az út – **önrendelkezés és érték alapú külpolitika** kell

Answer 163

 Elképzelése szerint a 1, demokratikus politizálás 2, a gazdasági interdependencia és a 3, nemzetközi intézmények **stabil politikai rendet** hoznak létre o Ez ENSZ létrehozásában nyilvánult meg o USA lerakta az új világrend alapjait  Az instabilitás forrása lehet:  Az államok belső stabilitásának felbomlása  Az új nemzetközi rendszer univerzális, de nem demokratikus --- állam- állam viszony

Answer 164

-létrejön egy nyugati identitás a nemzetközi rendben--- szekuláris, modern értékeken nyugszik ---közösségformáló hatása van (alapja: piacgazdaság és demokrácia alapértékeinek támogatása) -stabilitás forrása még: egymás biztonságának biztosítása a rendszer része

Answer 165

ún. második aranykor jön el gazdi értelemben a 2. vh után ez a második aranykor tart 1945 és 1971 között az aranykor alapját képezte: Bretton Woodsi rendszer =lényege az volt, hogy minden valuta árfolyamát a dolláréhoz kötötték, a dollár árfolyamát pedig az aranyhoz BW-i konferencián alapították meg a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankot, a Nemzetközi Valutalapot, illetve az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT). GATT feladat: vámok lebontása- legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítése, WTO elődje IBRD: tagországok fejlesztési tevékenységének hitelezése(kamatok rendszerint alacsonyabbak) Világbank intézménye IMF: valutastabilitás előmozdítása, hitelek nyújtása =stabil pénzügyi rendszer - segíteni tudta a világkereskedelem bővülését.

Answer 166

-páratlanul dinamikus növekedés -újra-liberalizálódó és bővülő kereskedelem -a nemzetközi tőkeáramlás bővülése -pénzügyi stabilitás -sokoldalú pénzügyi és gazdi együttműködés

Answer 167

1973-1990 * a Bretton Woods-i rendszer fölbomlása, * alacsonyabb és ingadozó növekedés, * állandósult pénzügyi egyensúlytalanságok, * tartós adósságválság a fejlődő országok túlnyomó többségében, * „támadás” a jóléti állam ellen, * neoliberális térnyerés * változatlanul dinamikusan bővülő világkereskedelem és működőtőke-áramlás

Answer 168

``` 1. Elősegíteni a nemzetközi szabad kereskedelmet 2. Fontos feladat a nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása is. 3. A harmadik feladat az időnként keletkező nemzetközi kereskedelmi viták rendezése. ```

Answer 169

1. Ahhoz, hogy a gazdaságot újraszervezzék, szüksége van egy stabil világrendre o Ezt intézményekkel tudja biztosítani  1944-Bretton Woods-i intézmények  arany-deviza rendszer  IMF  Világbank  GATT o Hatalmi bipolaritás (az új nemzetközi politikai és katonai rend létrejötte)  SZU továbbra is elzárkózik  USA nem támogatja a keleti blokk országainak felépítését  elismerik egymás érdekszféráját

Answer 170

2. A felhalmozott amerikai árunak hatékony keresletet kell teremteni o Elengedhetetlen a gazdaság újjáépítése Ny-Európa és Japán bevonásával (Marshall-terv) o a hatékony kereslet megteremtése (Japán és Nyugat-Európa) konjunktúrához vezetett  **termelékenységi szakadék lebomlott** (az európai és a japán áru is versenyképes volt az amerikaival)  A növekvő verseny - árubőséghez vezetett

Answer 171

A világ 1962ben állt a legközelebb egy nukleáris háború kirobbanásához. ="hidegháb legfeszültebb 13 napja" 1962 október 14-én amerikai kémrepülőgépek felvételeket készítettek Kuba szigete felett mely 150 kilométernyi távolságra fekszik légvonalban Floridától. Október 16-án már Kennedy is tud arról, hogy a szovjetek nukleáris robbanófejjel felszerelhető rakétákat telepítettek Kuba szigetére. (ma már tudjuk hogy nukleáris robbanófejek is voltak a szigeten) Gromiko szovjet külügymin 1962 októberi látogatása során tagadta. hogy a szovjetek rakétákat szándékoznának Kubába telepíteni Kennedy: Excomm tanácsadó testületet összehívja mindenki támadni akar(érv: Moszkva nem fog háborúzni Kuba miatt) , Kennedy öccse is,Kennedy válasza: blokád (cél: fegyverszállítás megakadályozása) , minden hajót átvizsgálnak mely Kubába érkezik hivatalos elnevezés: karantén alá helyezik Kubát Hruscsov erre a szállítóhajókat visszafordítja

Answer 172

október 27-én megoldódik a helyzet Hruscsov levélben megírja Kennedyéknek: hajlandó az indítóállások leszerelésére ha megígéri Kennedy, hogy Kuba ellen nem indít támadást másnak nyilvánosan rádióban közli Hruscsov: még egy kérés xd a törökországi rakétákat távolítsák el amerikai válasz: belemennek, de ha publikusan közli H. hogy ez volt a deal akkor biztos lehet abban, hogy a rakéták maradni fognak 1963 tavaszán végül a törökországi rakétákat ténylegesen eltávolítják (egyébként is elavultak voltak, ki akarták az amerikaiak vonni őket amugyis fél éven belül)

Answer 173

megszületik a forródrót egyezmény a problémamentesebb kommunikáció céljával a felek között **közvetlen távközlési kapcsolat** létrejön 63 nyarán távgépíró majd telefon Brezsnyevtől

Answer 174

 Hadviselés szabályai, harci eszközök, módok (pl fojtó és mérges gázok alkalmazásának tiltása) 1907 IV. egyezmény: átfogóan szabályozta a szárazföldi hadviselés szabályait (Lieber szabályzat mint inspiráció)-azaz a kombattánsok kapcsán is szabályok lesznek már lefektetve !!! probléma: si omnes klauzula (jelentés: ha mindenki) → csak akkor érvényesek, ha a harcokban részt vevő államok összessége ratifikálta az egyezményeket nem sokkal később kitör az I. VH nyilván nem minden állam ratifikálta közülük a hágai egyezményeket

Answer 175

o Genfi jog emberiességi, humanitárius szabályok, a háború áldozatainak védelmére (sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság)  1864. Első Genfi egyezmény (harctéri sebesültek védelme)  1949-es Genfi egyezmények (4 db: tengeri, szárazföldi sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság védelme-aki nem kombattáns) o Genfi egyezmények összessége kikre vonatkozik  Akik (már) nem tudnak harcolni, sebesült katonák, megadott hadifoglyok polgári lakosság  De komoly hiány, hogy mi vonatkozik azokra, akik harcolnak

Answer 176

o Nemzetközi Vöröskereszt - ezzel indult a humanitárius tevékenység -Henri Dunant alapító Javaslat: Pártatlan humanitárius szervezet felállítása( +nemzetközi kodifikáció) -mely a csata minden sebesültjéről gondoskodna nemzetiségtől függetlenül nem sokkal munkája után megszületik az első genfi egyezmény (1864) ami a harctéri sebesültek védelméről fog szólni

Answer 177

o 1, Ius ad bellum (a háborúindításhoz való jog) és ius in bello szétválasztása → a háború kitörésének oka nincs kihatással a harcban alkalmazható szabályokra o 2. arányosság elve: szükségtelen szenvedés okozásának tilalma háborúban nem cél a másik fél elpusztítása, csak annyira gyengítsük meg, hogy ez győzelemhez vezessen o 3. különbségtétel elve: harcos és polgári lakos között  Sem a kombattánsok nem jogosultak a civileket megtámadni, sem a civilek rátámadni a kombattánsra

Answer 178

o 4. katonai szükségesség elve -egy akciónak/támadásnak azt a célt kell segítenie, hogy az ellenséget katonailag gyengítsék -katonai célpontot szabad csak megtámadni -a civilekben, vagy a civil tulajdonban okozott kárnak arányosnak kell lennie a megszerezhető katonai előnnyel =totális háború elutasítása o 5. Humanitás -Martens-klauzula Az emberiesség elve azt jelenti, hogy egyes ártó cselekményeket nem indokolhatnak semmilyen, még a háborús helyzetben legitimnek tekinthető okok sem.  ha nincs elfogadva szabály az adott szituációra, akkor az emberiesség szabályaiból eredően kell cselekedni.  továbbra is vita, hogy csak a szokásjogot kell-e nézni vagy pedig külön szabályként a humanitás szabályát kell-e követni

Answer 179

 1864. Genfi egyezmény (harctéri sebesültek védelme)  1949-es Genfi egyezmények (4 db: tengeri, szárazföldi sebesültek, hadifoglyok, polgári lakosság védelme)  1899 (Martensz-klauzula), 1907-es hágai egyezmények  1907. évi IV. egyezmény: Szárazföldi hadviselés szabályzat  1907. Dum-dum lövedék  1977. I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyv (az 1949. évi 4 genfi egyezményhez)

Answer 180

 1980. Hagyományos Fegyver Egyezmény (felesleges szenvedés okozásának tilalma) (pl: taposóakna tiltása, lézerfegyverek nem vakíthatnak meg senkit, csatatéren nem felrobbant szerkezetek jelölése hol vannak, és eltávolításuk)  1925. Genfi jegyzőkönyv  1993. Vegyifegyver-tilalmi egyezmény  1972. Biológiai- és Toxinfegyver-tilalmi Egyezmény,  1996. ICJ Nukleáris fegyverek jogszerűségéről szóló tanácsadó vélemény

Answer 181

(1925) Cél: minden vegyi és biológiai fegyver harctéri alkalmazásának betiltása 137 részes állam, multilaterális szerződés: aki ebbe belépett, deklarálta, nem fog ilyen fegyvereket használni a harctéren. Problémák: * Nincs hozzá verifikációs rendszer * A használatot csak háborús körülmények között tiltja – Irak államon belül saját népe ellen beveti * Nem tiltja a fegyverek birtoklását, felhalmozását * Fenntartásokat fűzhetnek az államok (pl: fenntartják maguknak a jogot hogy védekezésképp használjanak ilyen fegyvereket)

Answer 182

genfi jegyzőkönyv az alapja -biológiai és toxinfegyverek 1, fejlesztése 2, felhalmozása 3, tárolása tilos (használatuk eddig is az volt-genfi jegyzőkönyv) -az egyezményben említett hatóanyagokat/eszközöket az egyezmény hatálybalépését követően **9 hónapjuk van megsemmisíteni** vagy békés célokra használhatják probléma: nem hozott létre verifikációs rendszer

Answer 183

emberi/állati szervezetet, növényeket megbetegít/elpusztít élő kórokozók, továbbá növényi, állati kártevők felhasználásán alapul.

Answer 184

1993-ban aláírásra bocsátották, 1997-től hatályos már a 25-ös genfi jegyzőkönyv is tiltotta a vegyi fegyverek használatát, de a vegyifegyver tilalmi egyezmény kiegészíti azt ezekkel: -nincs fejlesztés, felhalmozás, tárolás be kell jelenteniük vegyifegyver készleteiket, gyártó létesítményeket **10 évük van ezeket a fegyverkészleteket megsemmisíteni, és a fegyverek gyártására szolgáló üzemeket is** ma ellenőrzik ennek a szerződésnek a betartását

Answer 185

19. sz közepétől kezdenek el ilyen jellegű fegyvereket fejleszteni jellemzőik: olcsó előállítás, kis mennyiség nagy pusztítóereje vegyi és biológiai fegyverek korlátozási rezsimje 1. vh után indul el az 1925. évi genfi jegyzőkönyvvel

Answer 186

olyan vegyi anyagok melyek bevetése halálos, legjobb esetben is maradandó sérüléseket okoznak

Answer 187

tömegpusztító fegyverek elterjedését korlátozó szerződések 1. generációs non-proliferációs szerződések: deklaratív szezrődések -államok önkéntesen vállalnak valamit pl: 1963 : részleges atomcsend egyezmény 2. generációs szerződések: fegyverzetkorlátozáson van a hangsúly -72: SALT 1 3. generációs szerződések: fegyverzetcsökkentésen van a hangsúly- START 1-1991

Answer 188

Henry Cabot Lodge 1957-ben javadolta elsőként azt, hogy kezdjenek tárgyalásokat az atomfegyverkezés nemzetközi ellenőrzésével kapcsolatosan ugyanebben az évben létrejön a Nemzteközi Atomenergia Ügynökség -70es évektől tud érdemben tenni a non-proliferációért (ekkortól tud tényleges ellenőrzéseket végrehajtani- műholdfelvételeket összehasonlítja az államok által szolgáltatott információkkal, tisztázást kérhet az államoktól szükség esetén) az atomsorompó szerződést betartását ellenőrzi pl. 50-es évek végén megjelennek kezdeményezések: legyen atomfegyvermentes övezetek a Földön -ezeken a területeken ne lehessen telepíteni rakétákat, sem kísérleti robbantásokat végezni (NATO nem vevő rá) Antarktisz egyezmény 1959: első olyan egyezmény, hogy atomfegyvermentes övezet jöjjön létre bárhol, ezesetben Antarktiszon (ezt követi majd több: pl- Bangkoki szerződés)

Answer 189

Részleges atom*csend* egyezmény **feltevés**: ha a kísérleteket korlátozzák akkor hátha kevesebb atomhatalom születik Nukleáris kísérletek helyszínét korlátozza: Légköri, víz alatti, űrbeli kísérleti atomrobbantások tilalmát jelenti, **föld alatt lehet egyedül végezni**, azon kívül sehol. ma 126 részes állama van az egyezménynek aláírás: 1963 augusztus 5 **életbe lépés: 1963** október: 10 **nincs verifikációs rendszer**

Answer 190

``` Atomsorompó Egyezmény: nyílt cél az atomhatalmak számának korlátozása 1968. július 1. (1970 márciusában lépett életbe) két csoportra osztja a részes feleket: atomfegyverrel rendelkező és nem rendelkező országokra rendelkezők: kötelezettség- nem adnak át fegyvert/technológiát a nem rendelkezőeknek nem rendelkezők: kötelezettség- nem akarnak nukleáris fegyvereket beszerezni, a technológiát elsajátítani ```

Answer 191

SALT 1 tárgyalássorozat eredménye Nixon és Brezsnyev között két eleme van 1, nukleáris triád két eleme- tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták és ICBM- ezek számának korlátozása -ellenőrzés: műholdfelvételen keresztül 2, ABM szerződések- rakétavédelmi rendszerekből csak kettőt lehet kiépíteni -egy főváros körül, egy tetszőleges helyre életbe lép: 72 ideiglenes szerződés 5 évre

Answer 192

SALT II 1979-ben megállapodás, nem lesz raitifikálva, de mégis betartják a felek ICBM-ek számának korlátozása, MIRV-ek számának korlátozása, Tengerallatjárókról indítható ballisztikus rakéták számának befagyasztása + ellenőrzési mechanizmus

Answer 193

INF szerződés -hatályos: '88 kettős nulla megállapodás **rövid és közepes hatótávolságú rakéták *leszerelése*** **eurorakéták *leszerelése*** **robbanófejek maximalizálása (4900-4900 db)**

Answer 194

START I. (1991), START II. (1993), SORT (2002), START III. (2010)

Answer 195

1. ENSZ Közgyűlésének Leszerelési Bizottsága folyamatosan ülésezik, tárgyal; főként multilaterális szerződéseket és folyamatokat készít elő; 2. ENSZ (önálló) Fegyverzetkorlátozási- és Leszerelési Bizottsága 3. Genfi Leszerelési Fórum

Answer 196

állítja, hogy stabilitást hoz a nemzetközi rendszerbe a nukleáris fegyverek birtoklása több ország által a katasztrofális következményektől való félelem csökkenti az agresszió valószínűségét az egyszerűbb fegyveres konfliktusok száma is csökkenni fog

Answer 197

Ha egy állam növeli a katonai kapacitásait akkor egy másik állam is növelni fogja. Így az eredetileg védekező lépés, mely esetlegesen nélkülözött támadójelleget ahelyett hogy növelné az állam biztonságát veszélyeztetni fogja azt. (a reakciója miatt a másik államnak) fogalom jelentősége: fegyverkezési versenyeket írhatunk le az fenti jelenséggel

Answer 198

Thomas Hobbes-hoz kötjük a fogalmat;Hobbes szerint az államok formálódása előtti időszakban folyamatos "háborús állapot" állt be -- jelentése: minden ember minden ember ellen volt- az erőforrások miatti küzdelemben az emberek egymást ölték, nem volt egy intézmény mely garantálta volna egy nagyobb embercsoport biztonságát „state of war” az az állapot, mikor potenciálisan kitörhet konfliktus lehetősége mindig fennáll ennek, óvatosnak kell lenni =nem ismerem a másik állam szándékát (ezért)

Answer 199

A multipolaritás biztonságosabb -ezt a 19. századi pentarchia is bizonyítja: ha több versengő hatalom létezik, akkor a túlhatalomra vágyót a többiek „lenyomják”; léteznek pufferzónák szövetségeken és kisebb háborúkon át küzdhetnek a nagyhatalmak a több hatalomért (anélkül hogy más nagyhatalmakkal konfrontálódnának) - M szerint ez nem lehetséges bipoláris rendszerben bipoláris rendszer: instabilabb

Answer 200

(Hobbes szerint a "háborús állapot" állandó a központi hatalom nélkül erőforrásokért versengő embereket között. Mindenki mindenki ellensége. ) Ahogy az emberek állam nélkül, úgy az államok világkormány/ világállam nélkül szintén egy erőszakos állapotban találják magukat, melyet Waltz anarchiának nevez. (és szerinte ez az anarchia az ami konfliktusokat generál; az anarchia nem az emberi természet eredménye, hanem a hatalommaximalizáló szereplők összjátékának eredménye)

Answer 201

a legstabilabb hatalommegoszlás a bipoláris rendszeré. okok: 1, kevesebb nagyhatalom = kevesebb nagyhatalmi háború; több nagyhatalom= több nagyhatalmi háború mint "lehetőség '" 2, az elrettentés politikája egyszerűbb- csak egy hatalmat kell rajtunk kívül kordában tartani 3, a félreértések, és félrekalkulálások melyek az anarchia miatti félelem és bizalmatlanság velejárói kisebb számban merülhetnek fel akadályként

Answer 202

politikai hatalom nélküli állapot

Answer 203

valószínűtlen egy olyan világban feltételezni a kollektív biztonság működését, ahol eltérő hatalommal rendelkeznek az államok

Answer 204

o 1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatok jogáról (alapján...) (tisztán kodifikációs egyezmény) o Feladatai:  **Képviselet** - A küldő államot képviseli a fogadó államban  **Tárgyalás** - Szerződéskötéseknél, tárgyalási joga van, de aláírási joga nincs (megbízó levelet kapva érvényes)  **Védelem** - A küldő állam saját polgárait is védheti, akik a fogadó államban tartózkodik, de az elsődleges *a küldő ÁLLAM érdekeinek védelme*  **Információszerzés** - Minden megengedett, jogszerű eszközzel. Állami, vagy nem állami szervekkel kommunikálva.  **Nemzetközi kapcsolatok ápolása**

Answer 205

o Diplomata testület tagjai és családtagjaik – (alacsonyabb szintek is) immunitást élveznek o Célja: a diplomatát ne akadályozza meg eljárás a munkája végzésében o Teljeskörű: **nem lehet 1, büntetőeljárást indítani, 2, őrizetbe venni, 3, fogvatartani, 4, tanúvallomást sem köteles tenni** DE! a fogadóállam nem fegyvertelen o Fogadó állam jogát köteles betartani a diplomata is o Bűnelkövetés  fogadó állam kérheti küldő államot a mentességről való lemondásra/ küldő állam vonja felelősségre a személyt/hazaküldhetik, kiutasíthatják a személyt az országukból o Teheráni túszügy: o kémkedés vádja miatt - 1961. és 1963. évi bécsi egyezményeknek kifejezett rendelkezései vannak arra az esetre, amikor a követséghez tartozók visszaélnek a funkcióikkal

Answer 206

o Feladatai:  Érdekvédelem  Kapcsolatfejlesztés  Információszerzés  Útlevelek, úti okmányok kiadása  Segítségnyújtás (küldő állam honosai)  Közjegyzői, anyakönyvvezetői feladatok  Kiskorú, cselekvőképtelen állampolgárok érdekeinek védelme  Küldő állam honosainak képviselete a fogadó állam bíróságai, hatóságai előtt

Answer 207

o Konzuli védelem – pl. megfelelő jogi képviselő – alanyi jogon jár o A diplomáciai védelem :  Nem alanyi jogon jár, nem lehet lemondani róla  Az állam úgy lép fel, mintha őt érte volna jogsérelem

Answer 208

- nem kötelező, mindig kölcsönös megegyezésen alapul -A diplomáciai kapcsolatok felvétele nem jelenti automatikusan diplomáciai képviselet létesítését (bár ált. együtt jár). -diplomáciai képviselete nem állami szereplőknek is lehet pl:Máltai Lovagrend, PFSZ, Vatikánnak is van diplomáciai kapcsolatok felvétele= államelismerésnek minősül retorzióként felfüggeszthetőek vagy megszakíthatók -automatikusan megszűnnek a diplomáciai kapcsolatok ha egyik fél államisága megszűnik

Answer 209

agrément=előzetes jóváhagyás intézménye o Az agrément (nagyköveti) és exequatur (főkonzul) csak a nagykövet és a főkonzul esetében szükséges, nem kell a misszió minden egyes tagjának o A megtagadást, egyik esetben sem kell indokolni (leggyakoribb indok – persona non grata(nem elfogadható az ember ennyit jelent), vallás vagy, szexuális orientáció mint okok) agrément után megbízólevél átadása fogadó állam fejének befejeződik az akkreditáció

Answer 210

* 1 állam 1 nagykövetet küld és 1 diplomáciai képviseletet tart fenn több államban is * Többes akkreditálás esetén az agrément-t minden országnak el kell fogadni (((* Például: Kovács András Egyiptomba helyezi a központját, de akkreditálva van Csádban, Dél-Szudánban és Szudánban is  több országban is ellát diplomáciai képviseletet, de egy helyről)))

Answer 211

* **Egy állam képviselete ad hoc vagy állandó módon ellátja egy másik állam képviseletét egy fogadó államban** * Speciális, háborús, ellenséges helyzet esetén * Pl. 2011. Líbia Magyarország képviseletét átvállalta az USA

Answer 212

(1) A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától, de csak részben függetlenek az államoktól. (2) Az együttműködés az államok hosszútávú haszonmaximalizálásának kerete. (3) Az anarchia oka az információ aszimmetrikus megoszlása.

Answer 213

A rezsimek függetlenek a hatalommegoszlás változásától: nem a rezsimeket létrehozó hegemón szerepe a lényeges mivel___ a nemzetközi rezsimek működéséből minden ország hasznot húzhat (túlélheti a hegemónt a rezsim mintahogy USA hegemónia megszűnésénél láthattuk) részben függetlenek az államoktól: előfordulhat hogy érdekellentétek miatt nem következik be az együttműködés (közösségi cselekvési probléma a neve!)

Answer 214

az államok nem azért fogadnak el nemzetközi rezsimeket mert jótékonykodnak, vagy mert morális értékeket tartanak maguk előtt fontosabbaknak az érdekeiknél együttműködés a hosszútávú haszonmaximalizálás eszköze

Answer 215

ha az információáramlást elősegítjük az országok között akkor az anarchia által generált konfliktusok számát csökkenthetjük (ezen elmélet szerint)

Answer 216

rezsim = drasztikusan csökkentheti az információs és tranzakciós költségeket, egyszerűen azáltal, hogy például monitoring funkcióval rendelkezik, információt nyújtva más államok együttműködési készségéről a rezsimekben nem ad hoc megállapodásokról van szó, hanem hosszú távú együtt működési szándékról: ha egy szereplő egyszer csalt, egy következő szituációban lehetőség van „megbüntetni” másik magyarázat: !!! -interdependencia miatt tartós !együttműködés szükséges! ---ok: országoknak vissza kell szerezni a kontrollt a transznacionális események irányítása felett

Answer 217

**a hegemón hatalmak hozzák létre a rezsimeket, a saját elképzeléseik érvényesítésére;**a történelem során mindig más hegemón hatalom volt, aki a rendszert meghatározó rezsimeket létrehozta. Neorealizmussal szemben a neoliberális institucinalizmus képviselői függetlennek tekintik az intézményeket. **A neorealisták szerint az intézmények az államok nyúlványai.**

Answer 218

Robert O Keohane

Answer 219

kölcsönvett feltételek: államok racionális szereplők, az anarchia konfliktust teremt, az államok főszereplők idézőjel oka: a neoliberális institucionalizmus az összesre kvázi rácáfol államok nem racionálisak- sokszor a haszonmaximalizálásról lemondanak mert félnek együttműködni anarchia nem törvényszerű hogy konfliktust teremtsen (intézmények) államok főszereplők - nem csak

Answer 220

hidegháborús enyhülés időszaka tartott 1969-75

Answer 221

Willy Brandt-hoz baloldali politikus, 1957-66 ig Nyugat Berlin főpolgármestere, Brandt maga Kennedyvel is találkozik majd, külügyminiszter lesz 66-tól kezdve, majd kancellár 1969-től 1974-ig külügyminiszterének Wlater Scheelnek szintén fontos szerepe Ostpolitik megvalósulásában

Answer 222

egyre gyakoribb tárgyalások-szu és usa között NSZK: alapvető aggodalom: kelet-nyugati enyhülés mennyire veszi el a figyelmet a német egység felől, erről nem akarnak lemondani Willy Brandt: erre is reagálva aktív külpolt folytat, sikeresen aktivizálja a fnémet kérdésre a fókuszt, figyelmet

Answer 223

Hallstein doktrína (1955) feladása pl Romániával felveszik a kapcsolatot, sok addig gyarmat ország felszabadul, ezek közül sokan elismerik az NDK-t, nem éri meg hosszútávon ezért megszakítani mindenkivel a gazdasági és egyéb kapcsolatokat

Answer 224

1970-et követően: külpoli változás, sor bilaterális tárgyalás NSZK vezetése és keleti blokk között: 1, szuval és kelet-európai országokkal kötött szerződések 2, nszk és ndk között szerződések 3, Berlinre vonatkozó EGYEZMÉNY (nem szerződés): ezeket szövetségesek kötik nem csak az NSZK szereplő

Answer 225

-nemzetközi béke és európai béke mint cél -fennálló status quo megőrzése -erőszakról való lemondás államok között -fennálló európai határok sérthetetlensége -nincsenek területi követeléseik és a jövőben sem lesznek =ez megnyugtató mind az NSZK mind a SZU számára 1970 aláírva, 1972-ben lett ratifikálva a szerződés

Answer 226

előtte Willy Brandt a varósi háborús emlékmű előtt letérdel: fontos gesztus Odera–Neisse-határ---- határok sérthetetlensége, nincsenek egymással szemben területi követeléseik és nem is lesznek a jövőben sem **-további német jóvátételre nem tartanak igényt** vitáikat békésen fogják rendezni, egymás közötti kapcsolatokban erőszaktól tartózkodnak 72 ratifikáció felveszik újra a diplomáciai kapcsolatot a lengyelekkel

Answer 227

legnehezebben megszületett szerződés fő probléma: 38-as müncheni egyezmény kezdettől fogva semmis-csehszlovákia ezt akarta elérni NSZK ezt nem akarta elfogadni fontos következmény itt is: diplomáciai kapcsolatot felvették egymással 74-ben már hatályos

Answer 228

diplomáciai kapcsolatok itt is fel lesznek véve újra sok együttműködési lehetőség megjelenik gazdasági, tudományos, kulturális együttműködés stb 73ban írták alá

Answer 229

1972-ben születik meg és ekkor lesz aláírva: *Alapszerződés*, megerősítik **a határok sérthetetlenségét** (**73**: hatályos) két állam egymás fővárosában **állandó képviselő és állandó képviselet** = nem nagykövet, hanem képviselő; diplomáciai kapcsolatok létesítése elismerték az **NDK** önálló **államiság**át is, megszületik az egy nép két állam realitása **határátkelők újranyitás, családegyesítés** még a pontok között, 73-ban mindkét állam ENSZ tag lesz fontos következmény még *mi nincs benne a szerződésben? Állampolgárság kérdése, német egység kérdése nyitva marad*

Answer 230

négy volt szövetséges hatalom köti meg első megállapodás 71ben születik meg megerősítik Berlin különleges státuszát Nyugat-Berlin nem része az NSZKnak de külföldön az NSZK képviseli, ahogy Kelet-Berlin sem része az NDKnak **SZU garantálja hogy Nyugart-Berlin és az NSZK közötti forgalom zavartalan lesz** területek közötti utazás megkönnyítése, tranzitegyezmény ez a szerződsécsoport elvezet oda, hogy **Nyugat-Berlin a hidegháborús gócpontok közül távozik, mint probléma**

Answer 231

-európai enyhülési folyamat fontos állomása -helsinki értekezlet sikeréhez

Answer 232

1979-85 75 után szovjet terjeszkedés, amerikaiak felébrednek 79-től ez elvezet minket a kis hidegháború időszakához 1979 és 85 között fog zajlani 79: afghán beavatkozáshoz szoktuk kötni kezdetét 85: gorbacsov hatalomrajutásához kötjük ez az időszak gyakorlatilag annyira feszült, mint az 50-es évek legszebb évei két nagyhatalom vezetője végig nem találkozik egymással 83: mélypont, mindenféle fenyegetés a két nagyhatalom között nagyon fontos az, hogy a SZU térnyerése nagy geopolitikai kihívás volt

Answer 233

afganisztáni szovjet intervencióra válaszul Carter doktrína-**1980** megszületik: az USA akár katonai erővel is megakadályozza a SZU perzsa-öböli terjeszkedését. Jimmy Carter ekkor az elnök a kishidegháború kezdetén válaszai: SALT 2 -betartása, de nem ratifikálják gabona embargó SZU ellen doktrína megfogalmazása olimpiai játékok bojkottja NATO kettős határozat

Answer 234

1979 amennyiben a Szovjetunió tovább folytatja a rakéta telepítéseket, akkor a NATO is lecseréli rakétáit korszerűekre , de *ha a Szovjetunió csökkenti fegyverzetét, akkor a NATO is.* de leírva: USA célja: leszerelési tárgyalások foganatosítása =ez nem egy erős határozat, ki is les zgúnyolva Carter emiatt: Reagen nagy győzelmet arat: azzal kampányol, hogy sokkal erősebb kezű lesz, mint Carter

Answer 235

neokonzervatív fordulat megjelenése Amerikában ennek legfontosabb elemei: -amerikai kivételességtudat hirdetése -agresszív retorika SZU ellen -expanzív külpolitikai fordulat, hadiköltségvetés megugrik rengeteg antikommunista szervezet támogatása (nem kell hogy demokráciára törekedjenek R. maga mondja)

Answer 236

antikommunista erők támogatása=szovjet befolyás visszaszorítása : Reagan azt mondta, hogy nem kell demokrata erőket támogatni, elég ha kapitalisták intervencionista irányba vitte az amerikai külpolitikát példa: Nicaragua esetén szandinisták ellen a kontrák támogatása -1981-es polgárháború (előtte: szandinista katonai junta hatlmon) példa2: mudzsahedek támogatása Afganisztánban példa3: 1983 Grenada amerikai megszállása kommunista hatalomátvétel után

Answer 237

=miért nagyon fontos ez a stratégia? Ez tesz majd pontot a hidegháború végére. 85-től elkezdődnek a tárgyalások a SZU-va 2 eleme: felismerte R hogy gazdasági és katonai nyomásgyakorlásnak a SZU nem tud eleget tenni, mert az amerikai hadsereg erősebb: lehet, hogy az amerikai gazdaság hatalmas, de a SZU-t bele kell sodorni egy versenyhelyzetbe ami megmutatja, hogy az amerikai gazdaság erősebb adidig se terjeszti ki a SZU befolyását a harmadik világban, nem marad rá kapacitás vagy ha marad is az csekélyebb gazdasági és katonai versengés =nagy stratégia szempontjából legfontosabb kérdés másik elme: fő ellenségünk nem a SZU, hanem a kommunizmus majd egy adott ponton a SZ szövetségesünk lesz a kommunizmus ideológiája elleni küzdelemben; ehhez egyrészt szítani kell a SZU-n belüli feszültségeket, amik nyilvánvalóan léteznek, másrészt ha eljön az idő akkor tárgyalni kell a SZU-val 2 fázisú stratégiai először harcolunk velük, ha eljön a megfelelő időpont tárgyalunk velük

Answer 238

1980-88 Irán mint szövetséges elvesztése Irak felértékelődik USA-nak Szaddám Husszein iraki elnök megindította a háborút -határvitából hosszú elhúzódó háború -vegyi fegyvereket is bevetettek -döntetlen, súlyos veszteségek

Answer 239

első libanoni háború, Libanon területén polgárháború, déli területeiről támadnak a palesztinok 1982 PFSZ vezetők és fegyveres csoportok meghátrálnak végül

Answer 240

egy ország nem szól bele abba hogy egy nagyhatalom mit akar, nem ellenzi azt annak ellenére, hogy nem poli szövetségese a nagyhatlomnak

Answer 241

elavult rakétáit leakarja modernekre cserélni SZU Nyugat-Európa finlandizációját akarta elérni "korbács és mézeskalács" taktika alkalmazásával mézeskalács: SZU kivonja csapatait NDK-ból HA korbács: ha NATO lemond új típusú amerikai rakéták telepítéséről NATO kettős határozat: Nyugat-Európa ellenáll a finlandizációs kísérletnek Reagan végül dönt: megpróbálták előtte tárgyalásos úton rendezni a szovjetekkel ezt a kérdést de nem lehetett 83-tól amerikai is rakétákat telepítenek

Answer 242

SDI: Stratégiai Védelmi Kezdeményezés becenév: csillagháborús terv műholdak rendszere megsemmisítené lézerrel az Amerika felé érkező rakétákat

Answer 243

gerontokrácia =idősek uralma párttitkárok sorban követik egymást Brezsnyev halála után Andropov 1982-1984, Csernyenko 1984-1985 idős koruk miatt nem tudják sokáig vezetni a SZU-t követi őket: 54 éves Gorbacsov

Answer 244

Falkland-szigetek briteké argentin katonai junta biztosítani akarja népszerűségét- el akarja foglalni a szigeteket Argentína **mai napig jogot formál a szigetekre**, brit eredetű lakosság ellenére Argentína megszállja a szigeteket 82-ben -britek jönnek háborúzni, Argentína kapitulál ( 2 hónap után)

Answer 245

-amerikai kínai viszony javulóban -Reagen alatt ez kicsit változik- Tajvan mellett többször kiáll, több fegyvert szállít tajvaniaknak -USA elismerte korábban az egy Kína elvet (Tajvan elidegeníthetetlenül része Kínának, Kínát a komcsi párt vezeti) kína és japán felveszi amerikát követően a diplomáciai kapcsolatot egymással (72) Vietnám megtámadja Kambodzsát- harmadik indokínai háb, kínaiak beakarnak avatkozni de végül visszavonulnak -kína megtámadta Vietnámot, pár nap múlva visszarendelte erőit megjelenik az 1 ország 2 rendszer elv (Hongkong Kína része lehet anélkül, hogy ugyanazokat a politikai és gazdasági szabályokat alkalmazná-később más területekre is használták) britek szerződésben aláírják hogy HongKong-ot átadják Kínának 1997-ben Hongkong különleges adminiszratív régió- autonómiája biztosítva 50 évre

Answer 246

sokszor ellenséges környezettel szembesülnek- új élmény a békfenntartóknak, veszélyesebb is lett a békefenntartás szerintük- odaérkezéskor hogy kell felkészülni a helyzetre? jobb kiképzés, fegyverzet komolyabb, hidegháb alatt volt hogy nem volt fegyvere a békefenntartóknak, békefenntartóktól senki sem fél- ritka, hogy olyan tényezőként kezelik zajló konfliktusokban, hogy veszélyesek -mandátumproblémák miatt nem kell félni tőlük, úgy se tudnak csinálni semmit – rosszat tesz a békefenntartók megítélésének

Answer 247

összeurópai biztonsági értekezletet már régóta akartak 1972 -ben megkezdődnek az EBEÉ **előkészítő**tárgyalásai =Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (OSCE) **4 érdekcsoport** jelent meg: -skandináv államok -mediterrán államok -NATO tagállamok -Varsói szerződés államai

Answer 248

33 európai és **2 észak-amerikai állam**

Answer 249

1973 **nyitószakasz** -pár nap - minden állam kifejthette röviden elképzeléseit 1973-75 **záróokmány kidolgozása**, leghosszabb és legnehezebb időszak 1975 nyara: **zárószakasz**-helsinki zárookmány aláírása

Answer 250

1.kosár: Katonai bizalomerősítő lépések, 10 alapelv 2. kosár: gazdasági, technológiai és környezetvédelmi együttműködés-ajánlások 3. kosár: humanitárius és egyéb területek

Answer 251

Katonai bizalomerősítő lépések. Európai biztonság alapelvei- helsinki alapelvek: 1. szuverén egyenlőség 2. **tartózkodás** az erőszaktól vagy az azzal való fenyegetéstől 3. határok sérthetetlensége 4. az államok területi integritása 4. viták békés rendezése 5. belügyekbe való be nem avatkozás

Answer 252

7. emberi jogok és alapvető szabadságok *tiszteletben tartása*, beleértve: gondolat, lelkiismeret, vallás és meggyőződés szabadságát 8. **népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga** 9. államok közötti együttműködés 10.a nki jogi kötelezettségek *jóhiszemű teljesítése*

Answer 253

1, záróokmány írja elő 2, eredmények enyhe „ellenőrzése” érdekében: nincs szankció, de az államok beszámolnak arról mit tesznek a három kosarat illetően

Answer 254

1. Belgrád -hűvösebb légkör(afrikai szovjet intervenciók), nincs érdemi eredménye (1977) 2. Madrid-ez már a kis hidegháború időszakában zajlik, szintén nincs érdemi eredménye 3. **Bécs: döntés több speciális konferencia létrehozásáról EBEÉ alatt**

Answer 255

**1994: EBESZ néven intézményesül az EBEÉ**, nemzetközi szervezet lett (saját költségvetéssel )

Answer 256

1,CIA jelentések, Szu: a **csőd szélén áll** 2, maga a **növekedési ütem visszaesett** =újabb fegyverkezési hullám tarthatatlan lenne SZU-nak SZU térdre kényszeríthető a végkimerülés állapotáig lehet hajszolni Moszkvát SZU másodrendű hatalommá válhat

Answer 257

külpolitika - külpoli szempontból kijelentette, hogy a biztonságot poli eszközökkel akarja elérni nem katonai erődemonstrációval gazdi szempontból kijelentette, hogy a teljesítményt növelni kell

Answer 258

főtitkár 85-90 elnök 90-91 glasznoszty: (jel: ÁTláthatóság) -megjelentek a kommunista rendszert bíráló művek -nőtt a kivándorlási engedélyek száma -egyesülési szabadság kiterjedése peresztrojka: (jel: ÁTalakítás) -gazdasági szerkezetváltásra utal -ipar és mezőgazdi üzemek nagyobb önállósága -alkoholfogyasztás szigorú szabályozása- élelmiszeriparra nézve káros intézkedés

Answer 259

-sajtó 1990-ig nem élvezett teljes szabadságot -poli vezetés kétharmada leváltva

Answer 260

Eduard Sevardnadze

Answer 261

-A reformok nem hoztak teljesítményjavulást, és elbuktak, de legitimálták a KKE-i országok múltbéli függetlenedési törekvéseit. - A gorbacsovi reformok részben a tömbön belüli államok és szovjet tagköztársaságok együttműködésének hiányán buktak el. -Gorbacsov főbb eredményei: 1, a Gulágot végleg felszámolták, 2, a politikai okokból bebörtönzötteket szabadon engedték, 3, a polgári és politikai jogok gyakorlását lehetővé tették.

Answer 262

1985-től váltak rendszeressé a találkozók a két nagyhatalom között.

Answer 263

Genf, 1985 eredménye: közös nyilatkozat- **stratégiai fegyverek** számát csökkenteni akarják volt szó miről? afganisztán, stratégiai védelem kapcsán együttműködés

Answer 264

1986 Reykjavík -közepes hatótávolásgú rakéták számának csökkentése -hordozóeszközök és nukleáris robbanófejek számának maximalizálása (robbfejek:6000 db) -amcsik SDI -ról akartak tárgyalni szovjetek ellenezték a védelmi rendzsert, nem értették, hogy ez miért szükséges ha az ICBM-ek megsemmisítése napirenden van

Answer 265

1987 -Washington ismétlés: INF szerződés kettős nulla megállapodás rövid és közepes hatótávolságú rakéták leszerelése eurorakéták leszerelése robbanófejek maximalizálása (4900-4900 db) +szakértői bizottság alakul ABM szerződés értelmezésére -SZU szerint ABM szerz tiltja az űrbéli fejlesztést, telepítést -USA érdekeinek megfelelően nem így értelmezte

Answer 266

Moszkva, 1988 -nem hozott nagy eredményeket 1, ICBM-ek korlátozásának kölcsönös ellenőrzése 2, Európában állomásozó szárazföldi erők létszámának a csökkentése 3, Gorbacsov felkérte Reagant tartson egyetemen előadást a piacgazdaság érdemeiről (oroszok megkezdik kivonulást Afgból, INF hatűlyba lép ebben az évben)

Answer 267

Valletta 1989 ekkor már Bush tárgyal -megnyitották az orosz piacokat a nyugatiak számára -keleti tömb lehetőséget kap a demokrácia és a többpártrendszer bevezetésére -NATO és Varsói szerződés katonai szövetségből polivá váljon

Answer 268

Washington, 1990 -egyezmény: **fegyverek gyártásának leállítása**, SZU-nak nyújt USA **segély**eket -kereskedelmi egyezmény SZU és USA között- keri kaadályok lebontása, **legnagyobb kedvezmény elv**ének alkalmazása -SZU : nem örülne ha az újra egyesülő **Németo** NATO tag lenne

Answer 269

nem történt rajta semmi, így a hatodikat sé a nyolcadikat írtam csak le

Answer 270

START 1 -1991alá, 94: rat megkötötte: Bush és Gorbacsov nukleáris robbanófejek számát 40%-al kell csökkenteni hordozóeszközök: 1600-6000 robbanófej szerződés hatályba lépése után 7 évük van erre

Answer 271

-Mao-t nevezték a térség legvidámabb barakkjának -ennek oka: Új Gazdi Mechanizmus -68 ez mi? 1, lazítottak a tervgazdálkodáson-vállalatok nagyobb önállósága 2, árviszonyokat részben a piachoz igazították későbbi olajsokk miatt eladósodik az ország;: életszínvonal javulás biztosítása, még akkor is ha a gazdaság nem áll éppen jól: gulyáskommunizmus időszaka Magyarországon, ez lesz =nyugati életszínvonaltól így is elmarad, de egy élhető gazdi keretet biztosít nemzetközi környezet miatt megerősödik az itthoni ellenzék hangja 1987: Magyar Demokrata Fórum megalakul (első vált ők nyerik meg) 1988: szovjet kívánságra Grósz Károly váltja Kádár Jánost főtitkárként

Answer 272

1989: engedélyezik a gyülekezési jog gyakorlását lehet alapítani szabadon pártokat és mozgalmakat-egyesülési jog Grósz elképzelései: -SZU-tól gazdilag függetlenedni kell -piaci reformok és a vegyes gazdaság kialakítása ( termelésben részt vesz állam és magánszféra is) elindul spontán privatizáció, orosz nyelv kötelező tanítása megszűnik

Answer 273

-megszerveződött az Ellenzéki Kerekasztal -elkezdődnek a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások kifejtve: rendszerváltás főbb teendői -alkotmánymódosítás -politikai pártok működése -köztársasági elnök intézménye 3 Magyar közt kikiáltása- 1989 október 23 -Sarkallatos törvények megalkotása- --ALk megváltoztatása --ALkbíróság felállítása 1990: első szabad országgyűlési választás MDF győzelme, Antall József minelnök, Göncz Árpád közt elnök 1991:utolsó szovjet csapatok is elhagyták azt országot

Answer 274

= állami főhatalom gyakorlása az állam területe és népessége felett Legfontosabb aspektusa a joghatóság - az állam joga arra, hogy egyoldalúan létrehozzon, megváltoztasson, vagy megszüntessen jogokat és kötelezettségeket.

Answer 275

1, belső szuverenitás: adott területen állami főhatalom gyakorlása 2. külső szuverenitás: egy állam a más államokhoz való viszonyban mennyiben képes az önállóságot felmutatni

Answer 276

a szuverenitás és a joghatóság alapja. Államterületnek minősül a szárazföld, a szf. feletti légtér valamint a parti tenger feletti légtér. A kvázi államterület az állam területének minősül, de az állam szuverenitása nem teljes más államok jogosoultságai miatt - parti tenger, a szigetközi tenger és a nemzetközi tengerszorosok.

Answer 277

független ország, melyet teljes egészében egy másik ország vesz körül. pl San Marinoonio Olaszo enklávéja

Answer 278

olyan államterület mely földrajzilag el van választva az ország többi részétől Alaszka- Kanada elválasztja USA-tól a területet

Answer 279

1. területi sérthetetlenség elve- államnak joga van területi integritásának megőrzéséhez 2. uti possidetis elve: a függetlenné vált államok a függetlenségük elérésekor fennállt határokat tiszteletben tartják. Továbbá a belső közigazgatási határokon sem változtatnak..

Answer 280

NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ JOGI NORMA, CSAK EGY LEHETŐSÉG

Answer 281

lefelé és felfelé is képzelendő, (föld középpontja felé, plusz légtér- 80-100 kmig-Kármán vonal)

Answer 282

delimitáció- szerződő felek, térképészeti eszközökkel megjelölik a határokat demarkáció-terepen mérik fel a határvonalat abornement-láthatóvá tétel, jelezze valami a helyen pl sorompó vagy ilyen olyna feliratokkal az államhatár

Answer 283

természeti határok- érdemes figyelembe venni katonai stratégiai megfontolások etnikai közösségek figyelembevétele

Answer 284

eredeti területszerzési jogcímek: -occupatio -földrajzi egybefüggőség elve származékos területszerzési jogcímek: Ø Fegyveres erőszak: annexió/debellatio (Stimson doktrína!) Ø Nemzetközi szerződés: békeszerződés, adás-vétel, ajándékozási szerz. Ø Választott bírói döntés (1494. VI. Sándor Pápa » Tordesillasi szerződés) Ø Népszavazás Ø Elbirtoklás (Palmas szk.ügye, ÁVB, 1928.)

Answer 285

adott területen más állam fennhatósága nem létezett, államiság nem volt megalapítható; megszerzi ezt egy másik állam

Answer 286

másik államtól szereznek meg egy területet

Answer 287

nem tul lehetséges, lakosság sincs az adott területen-arról kéne hogy legyen szó NB is megerősíti: nagyon laza igazgatási szerveződés is tehet uralttá egy területet pl. Nyugat-Szahara ügy, tanácsadói vélemény, 70-es évek, NB nomád életformában területen létező törzsek helyét is uralt területté minősítette

Answer 288

állam-pusztán azért mert közel van helyileg egy terület földrajzilag, ezért joga van fennhatóságot gyakorolni egy államnak gyenge hivatkozási pont érdemben megjelent: Északi sarkvidék vonatkozásában, Kanadaiak javaslatára vált ismertté ez a hiv pont azon északi államok, melyek szárazföldi területét az Északi sarkkör metszi, oly módon hogy a szárazföldi határaikat tenger is érinti; azon végpontokat ahol az északi sarkkör metszi a szárazföldöt és találkozik a tengerrel ezt a két végpontot kell össszekötni az északi sarkponntal; ezen körcikkel kihasított terület az érintett állam szuverenitása alá tartozik

Answer 289

fegyveres erőszakkal szerzett terület : jogszerűtlen megvalósulási mód -annexió vagy debellatio annexió: másik állam területének egy részét csatolja el az állam -debellatio: egész területet megszerzi a területet szerző állam Stimson doktrínába ütközik+ agresszió tilalmának kógens normáját sértő intézkedés mindenképpen problématikus lesz pl: 90-es évek, 2 év háború, Örményo megszállás alá vette, annektált Azerbajdzsántól hegyi-karabahot de facto: örmény katonai igazgatás fennmaardt, Nemzetközi közösség nem ismerte el jogszerű állapotként, szankcionálás hiánya mutatkozott- de nem jelenti azt, hogy ezt jogszerűnek minősítette újra kezdődött a konfliktus

Answer 290

nemzetközi szerződések jogszerű területszerzés békeszerződés is lehet, lehet adásvételi szerződésre is, USA így terjeszkedett pl: Louisiana, Alaszka választott bírói döntés is lehet -vitatott terület esetén: kolonizáció kapcsán -Tordesillasi szerződés, formálisan ez döntötte el a kérdést, nem az előtte lévő tárgyalások népszavazás elbirtoklás: adott állam hosszú időn keresztül (évszázad) igazgatási jogköröket gyakorol egy területen

Answer 291

Hollandia és USA között hovatartozásáról a területnek ÁNB, 1928 ítélet, holland álláspontot erősítette meg -elbirtoklásra hivatkoztak: hosszú évtizedek óta jelen voltak a szigeten, gyakoroltak igazgatási jogkört, működtették az ottani lakosok életetét USA: Fülöp-szigetek földrajzi közelsége, és azokon akkor fennálló amerikai fennhatóság okán kellene, USA-nak ott is fennhatóságot élveznie : földrajzi egybefüggőség elve: gyenge hivatkozási alapul szolgált

Answer 292

Ø kollektív katonai igazgatás Ø kondomínium

Answer 293

ellenőrzés nélküli területigazgatás jogcímei: Egyéni Ø bérlet Ø közig. céljára történő átvétel Ø nemzetközi jogi szolgalom Ø protektorátus Ø katonai megszállás Kollektív Ø kollektív katonai igazgatás Ø kondomínium ellenőrzéses területigazgatási jogcímek: Ø mandátumrendszer Ø gyámsági rendszer

Answer 294

pénzösszegért cserébe területigazgatás pl: USA Guantanamó öböl -USA bérli Kubától

Answer 295

egy állam mindenféle ellentételezés nélküli átengedi területe egy részét egy másik államnak annak használatára 2004- ig Mao-USA taszári katonai bázis

Answer 296

adott állam, jellemzően kisebb állam érdekében és képviseletében jár el egy másik állam a nemzetközi színtéren pl: monaco jogi kötelezettségei: Fro lép fel ha erről szó esett pl: Monaco-Fro képviselte

Answer 297

egyéni és kollektív is lehet egyéni: megszálló hatalomnak vannak kötelezettségei lakosság normális életvitele fennmaradása miatt, szigorú nemzetközi jogi szabályok-minimális szolgáltatások biztosítása kollektív: 2 vht követően 45-49ig zajló időszak, Németo

Answer 298

van egy terület, ami lehet vitatott státuszú, nincs rendezett vita arról hogy hova tartozik modus vivendi: **fennhatóság gyakorlásának kollektív megvalósítása**, igazgatási jogkörök- melyik kit illett Pl:Andorrára nézve volt ilyen megállapodás

Answer 299

gyarmatok felett igazgatás mindkét esetben- megfelelő életkörülmények biztosítása a helyiek számára, érintett területek támogatása mandátumrendszer: **jogilag megbízás**, Népszöv a mandátumot gyakorló államoknak megbízást adott **gyámsági szerződés** a gyámságot gyakorló állammal, az ENSZ *jogilag különbözik a kettő : lesz jelentősége* **mely szerv az ami ellenőrzést gyakorolt ?** Népszöv: Tanács ENSZ: ***Gyámsági** Tanács*:

Answer 300

két ország megállapodik területigazgatásról

Answer 301

Tobar elv (Ecuador külügyminisztere, 1907) –megtagadás elismerést meg kell tagadni és semmilyen kapcsolatba nem lehet lépni az adott állammal ha az kormány illegitim módon került hatalomra (erőszak útján stb)

Answer 302

Wilson elv: utólag megtartott népszavazással, vagy szabad választásokkal lehet legitimálni (egy illegitim módon létrehozott kormányt is)

Answer 303

1. az államok a nemzetközi rendszer legfontosabb szereplői (a biztonság szűkös, küzdeni kell- zéró összegű játszma) 2. minden állam rendelkezik offenzív katonai kapacitásokkal (ezt egyszerű mérni) 3. az államok nem ismerhetik biztosan más államok szándékait (korlátozott kapacitása van minden államnak, hogy felmérje a másik valódi szándékát -bizalmatlanság egymás között-legrosszabb szándék feltételezése) 4. a fennmaradás az államok legfőbb célja (területi integritás, poli mozgástér megőrzése) 5. az államok racionális szereplők (túlélésük érdekében átgondolt stratégiát követnek)

Answer 304

1, államok legfőbb végső célja: a régiójukban hegemónná válni és ne legyen más regionális hegemón körülöttük 2, mindenki *befolyást* akar növelni: nincs ezenkívül eső állam 3, biztonságukat növelni csak más államok kárára tudják- zéró összegű játszma

Answer 305

a regionális hegemónoknak célja hogy más régiókban ne jöjjenek létre regionális hegemónok- biztonságuk így garantálva legyen (pl: Monroe elv) 1, feltartóztatás- gazdi versenybe sodorni a másik felet pl 2, gyengébb regionális nagyhatalmak támogatása- offshore balancing cél: legalább két nagyhatalom legyen a régióban pl: India támogatása a Kína elleni versenyben

Answer 306

kiegyensúlyozatlan multipoláris rendszer: van több nagyobb szereplő ahol vmelyik potenciális hegemón az offshore ellensúlyozás mentén a potenciális hegemón körüli nagyhatalmakat kell támogatni a földrajzi tényezők mentén betudjuk kategorizálni mely hatalmak jelentenek a hegemónra komolyabb veszélyt, azok mögé kell beállni

Answer 307

Van hogy a szembehelyezkedés költségei nagyobbak mint a nyereségek melyek fakadhatnak egy nagyobb revizionista hatalommal való összefogásból

Answer 308

Gyakorlatban: ha nincs potenciális hegemón a más kontinenseken akkor az USA-nak nem kell hadsereget állomásoztatni rengeteg helyen. Ez egy kényelmes módja biztonsága garantálásának. És mivel egy hegemón felemelkedése mindig időigényes folyamat- lenne ideje az USA-nak is válaszreakcióra. ellensúlyozás lehet bármilyen módja a potenciális regionális hegemón gyengítésének

Answer 309

amikor egy regionális hegemón és egy felemelkedőben lévő esetleges regionális hegemón a status quo-t felforgatására törekszik

Answer 310

ha egy új hatalom a felszínre törne, más hatalom vagy hatalmak kontroll alatt akarják tudni a buck passing pl az amit hitlerrel tett fro, szu és uk -mind a másikra vártak, hogy elfojtsa és kontroll alatt tartsa az adott állam hatalmi törekvéseit

Answer 311

John Mearsheimer

Answer 312

Kenneth Waltz, Robert Jervis, Stephen Van Evera, Stephen Walt;

Answer 313

def: saját biztonság garantálása érdekében cselekednek az államok, megelégednek RELATÍV hatalmi helyzetükkel de azt meg is akarják őrizni off: saját biztonság+ expanzív pol, dominálni akarás, hegemóniára törekvés def: az agresszorokat bünteti a nemzetközi rendszer off: a hegemóniára törekvés kívánatos ! def: védelemre épülő katonai stratégiák off: támadásra épülő katonai stratégiák def: a bizalom az államok között egy elérhető jelenség, lehet küzdeni felé, vannak rá módszerek (pl: közös leszerelési megegyezések, egymás ellenőrzésével ) off: bizalmatlanság konstans

Answer 314

1, nem kifizetődő agresszornak lenni -veszélyes mert **ellensúlyozás**t válthat ki 2, terjeszkedés ritkán kifizetődő: területi terjeszkedés és annak költségeit nézve **elfoglalni egy államot és megtartani egy államot** mai nemzetközi rendszerben általában **drágább mint az elnyerhető haszon** (Oroszo mit remél: Fekete-tengerhez való hozzáférés de veszteségek ennél drágábbak lesznek ezen iskolák gondolkodása szerint ) 3, **olcsóbb: poli befolyás** 4, **kapcsolatrendszerünk felborulhat** (ukrajna miatt kiközösített oroszok) 5, **államok viszonylagos biztonságban vannak**-ezért sincs szükség agresszív viselkedésre

Answer 315

1, vki növeli katonai kapacitásait azért mert védekezni akar egy másik állammal szemben 2, másik állam ezt támadó szándékúnak minősíti 3, másik állam is fegyverkezik 4, a kezdeti állam félelme látszólag beigazolódott (pedig a valós védekező szándékú állam B volt a viszontreakcióval, aki eredetileg nem is akart offenzívan fellépni) önkéntelen ellenségesség spirál jön létre !!!! ezen körülményeken javíthatnak vagy rosszabbíthatnak a strukturális módosítók de ez a defenzív neorealizmus szerint nem törvényszerű hogy rossz dolgokhoz vezessen-a spirál

Answer 316

1,földrajz 2,technológia 3, katonai doktrína 4, országos társi struktúra 5, diplomáciai egyezmények 6, az aggregált képességek eloszlása 7, TÖRTÉNELEMBŐL LEVONT TANULSÁG ezek növelhetik vagy csökkenthetik az egresszió kitörésének a valószínűségét

Answer 317

logikusan 1, ha jól védhető állam--- több buck-passing, nem érzi rögtön szükségletét a balacingnek, az ellensúlyozásnak 2, ha kevésbé jól védhető állam rögtön ellensúlyozni akar majd, katonai szövetségeket kötni stb

Answer 318

Klasszikus liberalizmus: képviselők- Immanuel Kant, John Locke, Adam Smith időszak: az 1 vh előtt főbb állítás: kormány feladata az állampolgárainak olyan jogok biztosítása mint: tulajdon, egészség, szabadság ; (katonaság szerepe korlátozott;) **Utópikus IDEALIZMUS** két vh közötti időszak Joseph **Schumpeter**, Woodrow **Wilson**, Normann **AngeLL** fő állítások: **a kereskedelem leállása miatt a háború a nyertesnek is egy vesztes ügy** (Angell); interdependencia és a demokrácia terjedése segít majd elkerülni háborút; az államok racionálisak, a közvélemény konstruktív erő !!! hidegháború alatt vagy hidegháb után létrejövő irányzatok: **NEOliberális institucionalizmus** Robert O. Keohane, Mitrany, Ernst Haas főbb állítások: léteznek **nemzetközi intézmények** melyek **korlátokat szabnak az államok önérdekkövetése és érvényesítése előtt**

Answer 319

Társadalmi liberalizmus: James N. Rosenau, John Burton, Karl W. Deutsch **nemcsak az állam-állam kapcsolatokat kell vizsgálni**, hangsúly a transznacionális kapcsolatokon-civil szervezetek, emberek kapcsolatai a határokon túl; Kereskedelmi liberalizmus: Richard Rosecrance: államok jobban függenek egymástól mint valaha, kereskedelmi befolyás növelése az új területfoglalás; **az új "háb" eszközei: képzett munkaerő, tőke**; interdependencia csökkenti a háb valószínűségét Liberális republikanizmus Michael Doyle-Kant alapján továbbvezetik a demokratikus béke koncepcióját- legtöbb republikánus liberális magabiztos abban hogy a **demokratikus poli rendszerek elfognak terjedni, és abban is hogy a háborúk száma csökkenni fog**

Answer 320

1, antropológiai optimizmus (van együttműködési hajlnadóság az emberekben) 2, racionalizmus mint külkapcsolatok szervezőelve (józan ész)-hosszútávú haszonmaxim 3, társi szerződés révén- állam képviseleti intézmény- 4, háború elkerülhető

Answer 321

John W Burton, Világtársadalom című művéhez kötjük -nem-állami szereplők elismerése mint világpolt formáló tényezők Ha az állami és nem állami szereplők (együttse) interkacioinak és üzleti tevékenységeinek a mintáját figyeljük: pontosabb képet kapunk a körülöttünk lévő világról -teljes ellentétben áll a realizmus (Wolfers) biliárd golyó modelljével ahol csak az államok világpolt formáló tényezők

Answer 322

John W Burtonhöz: -transznacionális hálózatok a kormányközi kapcsolatok mellett szintén alakítói a nemzetközi politikának -nem-állami szereplők elszaporodása -a hatalom elveszti korábbi jelentőségét és helyette **a kommunikáció válik a nemzetközi folyamatok fő szervező erejévé** -államok nem tűnnek el, de az államhatárok elmosódnak, vesztenek korábbi jelentőségükből

Answer 323

Karl Deutsch-hoz kötjük; biztonsági közösség= államok csoportja, melyek biztosítják egymást arról hogy vitáikat békés úton fogják rendezni; ( nincs háborúzás egymással) két fajta: 1, az államok lemondanak szuverenitásukról és formálisan egyesülnek 2, államok nem mondanak le szuverenitásukról **fejlett iparosodott államok, érett demokráciák- biztonsági kapcsolataik megváltoznak** **pl:NATO létrejön**

Answer 324

arra válaszul jött létre hogy túl államcentrikusak az eddig megszületett elméletek; Rosenau, Burton, Deutsch; 70-es 80as évektől teljesedik ki

Answer 325

pluralizmussal, transznacionalizmussal azonosítják. pluralizmus= különböző életsítlusú, kultúrájú, felfogású emberek egymást mellett tudnak élni békében (demokrácia alapköve)

Answer 326

James N. **Rosenau** fő képviselője legfőbb jellemzője ennek az elméletnek: **kommunikációs forradalommal** **a hatalom átalakul** A territoriális, az erőszak-monopóliumon alapuló hatalom egyre kevésbé tudja a globális problémákat megoldani, fokozatosan átalakul. A régi szereplők, az államok **egyre kevésbé tudják a transznacionális folyamatokat ellenőrzésük alatt tartani**

Answer 327

rezsim= mindig egy szakpolhoz kötődik pl: szabadkeri rezsim-soha nem belpoli kormányzati forma glob kormányzás= rezsimek összessége

Answer 328

1, állami és nem állami szereplőket 2, helyi, országos, regionális és globális szinteken valamint ezek közötti összefüggéseket 3,**elemzés tárgya**: eltérő történelmi kontextusban, célrendszerben létrejött **szabályozási rendszerek összessége** 4,**államok mellett megjelennek irányító hatóságok** - információs forr indítja ezt el;

Answer 329

bizonyos területeken állam irányítási képessége gyengébb lehet **működésük alapja nem a hatalom hanem a közösség eredményessége** **nem állami szereplők cselekvőképessége** hozza létre az irányító hatóságokat (irányítást kikényszeríteni nem lehet; más kell hogy legyen; ez általában a legitimitás-mert működik az a dolog- táncegyenletbe azért csatlakozok mert tényleg hagyományt őrzünk stb nem a klasszikus hatalom hanem a funckionalitás adja az irányítás képességét )

Answer 330

világ egyszerre integrálódik és fragmentálódik pl:EU, de nemzetállamok alatti szereplők megjelenése- multik Rosenhautól ered a fogalom

Answer 331

Michael W Doyle

Answer 332

3 kiindulópontja: 1. a demokráciában élő állampolgárok nem akarnak háborút 2. "pacific union" van egy morális közössége a demokráciáknak mely elősegíti a békét 3. gazdi közösség, kereskedelmi kapcsolatok és a az interdependencia a demokráciák között tovább csökkenti a háború lehetőségét

Answer 333

nincs egységes definíció Dahli meghatározás: (4 főbb pont) 1. politikusok joga, hogy versenghessenek támogatásért, és szavazatokért 2. az állampolgárok nem csak a kormány vagy más csoport kezében lévő információforrásból tájékozódnak 3. az állampolgárok szabadon gyakorolhatják a szólásszabot 4. joguk van társulatok, szervezetek létrehozásához és tagjai lehetnek azoknak 5. általános választójog 6. szabad és tisztességes választások 7. A közhivatalok betöltésére való jogosultság 8. Intézmények létrehozása mely által a kormány pontosan tudja állampolgárai preferenciáit 8 feltétel eredetileg-akik mind a 8on jól teljesítenek : POLIARCHIÁnak nevezhetőek krirtikák: a POLIARCHIÁban nem minden társi réteg akarata tudna érvényesülni ---társadalmi igazságosság szellemével ellentétes a poliarchia

Answer 334

ne várjuk azt hogy más civ-ek átvesznek bizonyos értékeket van egy elmélet miszerint minden civnek vannak alapértékei melyek nagyon hasonlítanak egymásra van 8 civ: ez a hat tök erős mindenhol pl: bátorság, igazság, empátia, mértéktartás, bölcsesség, transzcendencia demokráciaexportot a fentiek előre vihetik

Answer 335

univerzális értékek előrevihetik a demexportot ezenkívül: demokráciaexport soha nem jelent meg altruisztikus módon gazdi, vagy biztonságpoli érdekek mentén valósult meg mindig ! miért állítok fel egy ilyen rendszert? mert azt gondolom stabilizálhatja a kapcsolatokat-kant miatt

Answer 336

államiságban változás áll be 1, államhatárok változása;-terület máshoz kerül, elődállam szerződései területre vonatkozóan hatályukat vesztik 2, államegyesülés -több állam létrehoz egy új államot 3, beolvadás- egy állam beolvad egy másikba és csatlakozik ahhoz 4, szétválás- ha egy korábbi nagyobb állam egyes entitásai önálló államiságot vesznek fel-**utódállamok egyike sem *folytatja* az *elődállam jogalanyiságát*** 5, kiválás- **államazonos** marad egy terület, kiválás után (pl:Dél-Szudán kiválása Szudánból)

Answer 337

1. 1978. évi bécsi egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (alacsony részes állami szám) 2. 1983-as bécsi egyezmény az állami javakban, állami archívumokban, és államadósságokban való utódlásról-nincs hatályban sok szokásjogi normát tartalmaznak új államok figyelembe vesznek, hogy hogyan alakuljanak a viszonyok

Answer 338

összekapcsolódhatnak ezek a témák (pl: területátcsatolás) DE: nem erről a jogi kérdésről van szó, területszerzési jogcímeknél azzal foglalkozunk, hogy jogszerű a területszerzés módja vagy sem ha bárhogy kialakult az előbbi területi változás utána: miután kialakult ezek a különálló entitások: Bosznia-Herczegovinán keresztül stb itt lényeges kérdés: utódállamok hogyan viszonyulnak az elődállam kötelezettségeihez és jogaihoz?

Answer 339

területátcsatolás- **rugalmas határok elve** az elődállam szerződései érvényüket vesztik, ugyanakkor érvényesek az utódállam szerződései. függetlenné válás: **tiszta lap elve** *=felszabaduló államok tehettek elfogadó nyilatkozatokat, hogy korábbi nsz-ek közül mit fogadnak el, mit nem* beolvadás: **folyamatosság elve:** amely államba beolvad a kisebb entitás, az egész egyszerűen továbbra is érvényesül (nagy állam szerződései maradnak) egyesülés: **két államra vonatkozó szerződések az egyesült államra is érvényesek lesznek,** de vannak speciális tartalmú szerződések, melyeknél különleges helyzet állhat elő pl: katonai segítségnyújtási megállapodások- nem lehet folyamatosság elve alapján automatikusan alkalmazhatónak tekinteni **szétválás, kiválás: folyamatosság elve irányadó**

Answer 340

folyamatosság elve eset: Indiai terület szokásjogi ügye: kérdés volt hogy áthagyományozódnak a szokásjogok az immár független Indiára? válasz: igen egy kivétel: **egyoldalú állami aktusok: tiszta lap elve érvényesül**

Answer 341

ha konkrét területre vonatkozik egy szerződés, ha az a terület másik államhoz kerül; abban az esetben módosul az a helyzet, hogy mely államot kötelezi a szerződés

Answer 342

JUGOSZLÁV SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Answer 343

Jogilag: szétválás A JSZSZK a délszláv háborúk során szétvált. A négy utódállam, Horvátország, Szlovénia, MACEDÓNIA és Bosznia- Hercegovina nagyrészt elfogadta az nemzetközi szerződésekben való automatikus utódlás szabályát (folyamatosság elve), összhangban a 1978. évi Bécsi egyezmény 34. szakaszával. Az ötödik utódállam helyzete bonyolultabbnak bizonyult. A kérdés az volt, hogy Szerbia-Montenegró megfeleltethető-e a JSZSZK jogutódjának, a szerb kívánalmakkal ellentétben azonban újra kellett kérvényeznie felvételét az ENSZ-be.

Answer 344

Az utódállamok és Arthur Watts különmegbízott közreműködésével 2000 -ben, Bécsben megtörtént a JSZSZK utódlásáról szóló egyezmény aláírása. volt JSZSZK ingatlanjait aszerint osszák majd az utódállamok, hogy melyikük területén helyezkedik el az adott ingatlan. megegyezés: nyugdíjak zavartalan folyosítása-más utódállamban élőknek is vagyonelosztás kérdését teljesen rendezik +Állandó Vegyes Bizottság: felügyeli az egyezmény végrehajtását

Answer 345

1991: kiválás 15 tagköztársasága fokozatosan elszakadt Oroszországtól. Mivel **Oroszország jogfolytonosságot követelt a Szovjetunióval**, így a szovjet ENSZ-beli tagság automatikusan orosszá alakult át. Analóg az ENSZ- tagsággal, a többi nemzetközi szervezetben is már meglévő tagként kezelték Oroszországot. Többi utódállamnak újra jelentkeznie kell a különböző nemzetközi szervezetekbe.

Answer 346

Elsődlegesen abban állapodtak meg, hogy mindegyiküknek joga van a Szovjetunió vagyonának kölcsönös megosztására. 1993-ban Oroszország és Ukrajna megállapodtak, hogy Ukrajna ezentúl nem viseli többé az adósságokat, de nem is részesül a kinn lévő követelésekből, vagyonból

Answer 347

három pontban lehet összefoglalni: 1. Multilaterális nemzetközi szerződéseknél az utódlás kérdéseiről az idevágó nemzetközi jogi szabályok szerint kell dönteni minden egyes államnak. 2. Ha egy vagy több utódállamot érint a kétoldalú nemzetközi szerződés, akkor annak sorsáról egyeztetések során döntenek majd. a harmadik fél tiszteletben tartása mellet. 3. Más multilaterális szerződés esetén, különösen a határokról szóló szerződéseknél, azok érvényben maradnak a FÁK tagja és a harmadik állam között, ha létezik közös határuk.

Answer 348

az amerikai és orosz tulajdonban lévő hadászati támadófegyver-rendszerekkel foglalkoznak (rendszer szó kell mert: indítóbázis, robbanófej és hordozóeszköz együttesen benne van az elnevezésben) harmadikgenerációs leszerelési megállapodások közé tartoznak-fegyverzetcsökkentés a fő cél

Answer 349

Az utódállamok közül három: Fehéroroszo., Kazahsztán és Ukrajna úgynevezett "kvázi" atomhatalommá vált. Mindegyik területén számottevő mennyiségű hordozóeszköz és nukleáris robbanófej helyezkedett el. látszólagos atomhatalmak-mert a területükön voltak ugyan hadászati támadófegyver-rendszerek, de ----képtelenek lettek volna ezeket bevetni, hiszen semmilyen technika, technológia és kezelőállomány nem állt rendelkezésükre a rendszeres karbantartásukhoz, a hadihasználhatóság fenntartásához. Oroszország lett végül a nukleáris arzenál egyetlen örököse.

Answer 350

-Jelcin és Bush kötötte meg -1993ban -mindkét szerződő fél birtokában csak 3000-3500 nuklearis robbanofej -2007 végéig kellett volna teljesíteni MIRV-esített rakéták alkalmazása tilos -tengerallatjárókról indható rakéták számát is csökkenteni kell -SOHA NEM LÉPETT ÉLETBE -Bush felmondta ABM szerződést, oroszok mondták hogy START 2 nem érvényes rájuk nézve

Answer 351

Létrejön SORT **-2012-ig 1700-2200 közé szoruljon a robbanófejek száma** -megállapodás: START 1 szerzt hatályban tartják

Answer 352

-Obama és Medvegyev orosz államfő írta alá -robbanófejek száma: 1550 -hordozóeszközök száma: 800 -**10 év**re szól -**hatályba lépett: 2011**

Answer 353

Német egység sok ideig tabu- ok: németországi status quo megváltoztatásra kísérlet = Európa biztonságának veszélyeztetése. Előzményei: * páneurópai piknik: 1989 augusztus 19 Eseményt kihasználják NDK turisták. „átvágása” a kerítésnek nagyjából 700-an távoznak az NSZK felé.Később tv-n bejelentve, mi tovább engedjük őket,de a befogadasukról a többi ország dönt. * 1989: október: Honecker lemondása: puccs közeli helyzet alakult ki az NDK-ban Utód: Egon Krenz * 1989 november: új utazási feltételek ismertetése-tömegek a berlini falnál NDK szóvivő: NDK polgárainak engedély nélkül lehet külföldre távozni – pontos szabályok nincsenek ismertetve ezt követően néhány órával óriási embertömegek lesznek a berlini falnál * Krenz megnyitja a határátkelőket Berlini falat is elkezdik lebontani: kisbaltával, vésővel elkezdik lebontani-1989 nov 9 * újabb váltás: Hans Modrow kormányon

Answer 354

Helmut Kohl (nszk kanc) 10 pontos javaslat: Azonnal konkrét segítség ígérete az NDK-nak és támogatta a konföderációs intézményi struktúrák kialakítását. Cél tehát: két német állam közötti konföderáció. Kohl feltételei voltak: -legitim, demokratikus NDK-kormány megalakulása - szabad választások lebonyolítása - össznémet intézmények létrehozása: **kormánybizottság, közös műszaki bizottság, a két parlament képviselőiből álló közös testület** a keletnémet közvélemény lett a döntő, mely az egyesítés mellett tette le a voksát

Answer 355

Később Drezdában: megállapodtak a Modrow-féle „szerződésközösség” létrehozásában és a vízummentes határforgalom bevezetésében. Gorbacsovval találkozik Modrow -német egységnek fokozatosan kell megvalósulnia -1. konföderáció 2. választások 3. *ennek eredményei alapján* jöjjön létre az *egységes szövetségi köztársaság* Gorbacsov kijelenti később, hogy támogatja a német egységet, ezzel megkezdődtek a 2+4 tárgyalások. NDK első és utolsó szabad választása: nyer a CDU

Answer 356

Lothar de Maiziére kormánya május 18-án írta alá az NSZK-val az **első államszerződés**t júli 1-től: 1, életbe léptették a szociális, monetáris és gazdasági uniót. 2, A közös fizetőeszköz a nyugatnémet márka lett. 3, megszüntették a német-német határon átkelő személyek ellenőrzését 4, az alkotmánymódosítás az NDK-t szabad, demokratikus és föderatív jogállammá változtatta. Az **egyesítési szerződés**t augusztus 31-én írták alá, melynek értelmében az 5+1 keletnémet tartomány az NSZK államterületének része lett. Nemzetközi jogilag 1990. október 3-án következett be a német újraegyesítés.

Answer 357

1990 Kaukázusi megállapodás értelmében-Gorbacsov és Kohl köti meg -Németo NATO tag lehet -volt NSZK haderő számát 200 ezerrel csökkenteni kell -ABC fegyverek kifejlesztése és megszerzése tilos Németo számára -G: 1994-ig kivonulnak a szovjetek ezt követően: -britek és franciák beleegyeznek az egység létrejöttébe -2+4 tárgyalások lezáró szerződésével nemzetközi jogi értelemben lezárták a második világháborút.

Answer 358

-tagköztársaságokban megjelenik **sok: antikommunista, nacionalista mozgalom** -ahogy tagközt-ök poli és hatalami struktúrája erősödik - **SZU intézményrendszere gyengül** -G nem volt demokrata, kommunista reformer, aki felismeri, hogy a polgári és politikai szabadságjogok gyakorlásának teret kell engedni -a polgári és politikai szabadságjogok kiterjesztésével együtt teret engedett az elégedetlenség felszínre kerülésének -miközben Gorbacsov erősen ellenezte a szeparatizmust, Jelcin szerint a tagköztársaságoknak maguknak kell eldönteni, hogy a Szovjetunió részei kívánnak-e maradni.

Answer 359

1. A **Kaukázus térségében elsőként** az örmények lakta, de Azerbajdzsán területén található autonóm tartomány, **Hegyi Karabah lakossága követelt változásokat**.(1988 erőszakos összecsapások) az örmények által 1991 januárjában Bakuban kezdeményezett tüntetést Azerbajdzsán hadserege olyan brutálisan verte le, hogy a szovjet hadsereg kénytelen volt bevonulni 2. Grúzia a gorbacsovi reformokban centralizációs törekvéseket látott, amelyek a tagköztársaságok önállóságának további csökkenéséhez vezethetnek. Tüntetések. 3. Litvániában megjelenik: Sajudis mozgalom. Mozgalom követelte a balti térség demilitarizálását. 1990 elején kimondták Litvánia függetlenségét. Gorbacsov erre tankokkal válaszol, gazdasági blokád alá vonják az országot, de tárgyalások elkezdődnek mindhárom balti állammal. Később bejelentik: mási két balti állammal együtt nem fognak részt venni a FÁK szerződés! kidolgozásában.

Answer 360

4. Észtország: még a litvánoknál korábban függetlenség kijelentése-SZU kijelenti: ez alkotmányellenes (szolidabb válasz, mint litvánoknál) 5. Lettország: Csak akkor kiáltják ki függetlenségüket, amikor már nagyon valószínű, hogy SZU is elismeri, SZU el is ismerte pár héttel rá. 1991 szept körül mindhárom állam függetlenségét elismeri SZ

Answer 361

-Bár az 1991. márciusi népszavazáson 76,4% a Szovjetunió egyben tartása mellett szavazott, a felbomlás visszafordíthatatlanná vált, ugyanis kibontakozott az **államszocializmus politikai válsága, a gazdasági válság és az ország irányításának szervezeti válsága.** 1991 augusztusa- sikertelen puccskísérlet G ellen- 5 nappal később G lemond főtitkári posztjáról December: Jelcin, az ukrán elnök és a belorusz elnök felszámoltnak tekintették a Szovjetuniót és létrehozták a FÁK-at. December 12-én Oroszország is kilépett a Szovjetunióból. Az alapító szerződést december 21-én Almatiban írták alá, ezen a három balti állam és Grúzia kivételével az összes volt tagköztársaság részt vett. Később G lemond az elnöki posztról is.

Answer 362

(dec: 21 Almati, megalakulása= SZU felbomlása) szovjet utódállamok közötti konföderáció Gr, Uk kilépése, 3 balti nem is csatlakozott sosem gazdi, külpoli és biztonsági egym a tagok között

Answer 363

**90-es évek**hez kötődik, Alexander **Wendt**et szokták az alapítóatyjának hívni, másik képviselője az elejétől fogva: Nicholas **Onuf**

Answer 364

1. **új diskurzus** **jelent meg** a tudományfilozófiában és a **társadalomtudományokban** -minidiskurzusok nagy narratívák helyett -pozitivista gondolkodás vége= felvilágosodás gondolkodásmódjának vége 2. komplexebbé válik a világ- **hidegháb utáni változások** -vállalati szereplők szinte ugyanúgy tudják formálni a külpolt: **szükség alternatív magyarázó keretre** nemzetközi rend változóban van- egyik eddig elmélet sem jelezte ezt mitől lesz tudományos egy elmélet? előrejelez- látni kellett volna előre hogy ilyen baromi nagy változás fog bekövetkezni **3. fiatal kutatók új generációja** **4. a mainstream kutatók lelkes támogatása**

Answer 365

1. **szereplő-struktúra párbeszéd helyett: új fókusz -normák** és identitásoknak nincs akkora súlya mint kéne legyen az értelmezésekben 2. **társadalmi világ tényei konstruált tények** "natural world is made by God, but the historical world is made by Man" -Giambattista Vico

Answer 366

társadalomtudományokban **nincsenek objektív tények** **közmegegyezéssel alakulnak** a tények a nemzetközi rendszer emberek által faragott, létrehozott valami, így ennek megfelelően kell értékelni -nem olyan mint a naprendszer amit feltérképezhetünk és objektíven létezik

Answer 367

: nem kell állást foglalni- szereplő vagy rendszerszintű az elemzés- az érdekel hogy a kettő közötti dinamika hogyan alakul

Answer 368

elég olvasni: (nincs ilyen hogy egy szereplő maga tudja mi az érdeke mielőtt belépne valahova; ugy lépek be az eu energiapolitika vitába -hogy mi a végső érdekem- csak azután tudom kiválasztani, eldönteni hogy látom mik az opciók-más államok xy-t akarnak akkor én rájövök hogy nekem z kell- érdek realizálása a folyamat során történik) **az érdek és a normák össze is függenek sokszor a konstruktivitsák szerint, olyan döntéseket hoz xy politikus amtől civilizált államnak tűnhet országa a nemzetközi társ előtt pl** **a politika és identitás összefügg pl abban az értelemben, hogy a történelmi események két ország között ellenségesebb hangulatot** (viszonyt, gazdi együttműködések kis számát )**indokolttá tudják tenni akkor is hamár eltelt jópár évtized** identitás meghatározza a politikánkat

Answer 369

a racionalista irányzatok nem tulajdonítanak a normáknak politikaformáló, magyarázó szerepet a konstruktivisták szerint a normák az államérdeken át minden aspektusát átszövik a poli döntéshozatalnak

Answer 370

nemzetközi társadalom központú konstruktivizmus -a normák keletkezésének helye a nemzetközi társadalom radikális konstruktivizmus: -ellentétpárokból táplálkozó normák: „mi” és „ők” megkülönböztetése állam-központú konstruktivizmus -a normák keletkezése a társadalomban történik

Answer 371

Martha Finnemore globalizáció hogyan hat a normák elterjedésére -állítja: ma az egész globális világ egy nagy társadalmat alkot- international society-hordoz magában egy normatív struktúrát

Answer 372

1. **szocializációs alapelvek:** a helyes / civilizált viselkedést előíró **társadalmi normák** - **bürokratikus normák:** a jó kormányzásról-szerinte ez kiemelten fontos : mit várunk el az államtól, hogyan viselkedjen - **piaci normák:** az elosztásról és a termelésről-mit várunk el a vállalatoktól (nem várjuk el hogy a jótékonykodás mintaképei legyenek, de pl Meki nem maradhatott Oroszoban) - társadalmi egyenlőség: **társadalomszervező alapelvek** 2. **nemzetközi szervezetek** és/vagy **nem állami szereplők**: **proaktív normahordozók** -szocializációs alapelvek közvetítése, tanítják az államokat hogyan határozzák meg érdekeiket

Answer 373

az államok cselekvőképessége: az államok saját érdekeiket a nemzetközi környezet függvényében határozzák meg - e révén: együttműködő nemzetközi REND-et hoznak létre az államok igazodnak a nemzetközi normákhoz ezzel újrateremtik a nemzetközi REND-et

Answer 374

-a nemzetközi társadalom szereplői közvetítik a szocializációs alapelveket nemzetközi normák formájában -tanítják az államokat, hogy hogyan határozzák meg saját érdekeiket

Answer 375

szuverenitás közvetlen korlátozása: hadijog háborúban hogy lehet és nem lehet viselkedni genfi egyezmények belső jogba való beillesztése- Finnemore azt mondja hogy az hogy van ilyen hogy nincs konkrét ok amit megtudunk nevezni ami matt az államok elfogadják saját maguk korlátozását ezen területen azt mutatja,hogy …. van egy szocializációs környezet- mely természetessé teszi hogy az államok korlátozzák saját magukat (civilizált államnak akarunk tűnni a nemzetközi porondon)

Answer 376

két irányt többnyire egyenlővé teszi a nemzetközi politikai elméletben

Answer 377

IR-nál: 1. állam és szuverenitás 2. erőszak és háború 3. érték és fejlődés 4. új tudományos nyelv

Answer 378

**a posztpozitivista ismeretelméleti forradalom járult hozzá a posztmodern megszületéséhez** hogyan? -nincsenek értékmentes tények -nincs tisztán empirikus észlelés -a tudomány nem teljesen racionális

Answer 379

az **állam** hatalom **egységes és harmonikus** belpolitikai közösség **(nemzet) narratíváját teremti meg** = ELKÉPZELT KÖZÖSSÉG melyet mi köt össze ? (nem a tapasztalat) hanem: mi-ők meghatározás törésvonalak keltése-társon belül és kívül ez az amit leegyszerűsítve ellenségkép kreálásnak nevezünk mi= béke és rend birodalma ők= fenyegetés, erőszak birodalma állam normatív politikája: **Az állam a saját társadalma irányába közvetít normákat annak érdekében, hogy a saját *külpolitikai mozgásterét* növelje.**

Answer 380

biztonság: **fenyegetettség nélküli állapot** -biztonság tárgya o **elsősorban az állam**, másodsorban: állampolgárok - biztonság tartalma o **de facto**: objektív biztonságfogalom, pl- nem érnek biztonságpoli kihívások o **biztonságérzet**: szubjektív kategória, lehet befolyásolni szándékosan és nem szándékosan, lehet pozitív és negatív irányba befolyásolni o **jogi, politikai megközelítés**: biztpol intézmények, együttműködések

Answer 381

Az ENSZ maga foglalkozott ezzel a kérdéssel a 90es években. 1994 UNDP konferencia: megszületett a humán biztonság koncepciója.  egyetemes biztonságfogalom, mindenhol értelmezhető  humánb-be foglalt kategóriák interdependensek, nem lehet csak egy pontra koncentrálni, együttesen kell vizsgálni  koncepció kp-jában az egyén áll és nem az állam, egyén biztonságát kell maximalizálni  a biztonság megteremtésének a legfontosabb módja a prevenció, megelőzés

Answer 382

hagyományos fenyegetések mellett fontosak a humánb kapcsolatos tényezők 1, **Lokális** szintű veszélyforrások 7 kategóriába tehetőek: - Gazdasági biztonságot - Élelmiszerellátás, -Egészséget - Környezetet -Személyes biztonságot -Politikai biztonságot -Közösségi biztonságot veszélyeztető tényezők 2,**Globális** szintű veszélyek 6 csoportja: : Népességnövekedés, Globális szintű jövedelemkül.-ek, Nemzetközi migráció Környezetpusztulása, kábítószer-kereskedelem, Nk- i terrorizmus

Answer 383

Emma Rotschild Szerinte a biztonság fogalmát 3 irányba kell tágítani: - Lefele történő: az állam szintjétől lefelé, az egyén, a személyek és csoportok biztonsági szintjéig. Ezekért az állam alatti szinten a különböző biztonságpolitikai szervezetek, erőszakszervezetek vagy közösségi rendszerek felelősek, pl. **rendőrség, regionális önkormányzat stb.** - Felfele ható biztonságfogalom-értelmezés: az állami szinttől felfelé, a globális szintig. Az államnak az állami szint feletti érdekeit a **nemzetközi szervezetek**en keresztül kell érvényesítenie. - Horizontális kitágítás: politikai, gazdasági, környezetvédelmi érdekek érvényesítése- **NGO-k szerepe**

Answer 384

A Koppenhágai (konstruktivista) iskola azt mondja, hogy 4 szinten kell vizsgálni a **biztonság tárgyát**: 1. individuális 2. állami 3. regionális 4. globális szinten A biztonság megteremtésének feltételeire az ún. szektor-elmélettel válaszolnak; azt mondják, hogy **ahhoz, hogy megnézzük mik a biztonság megteremtésének feltételei 5 szektort kell vizsgálni**: katonai politikai gazdasági társadalmi ökológiai másik elmélet amely megjelenik: a regionális biztonsági rendszerek elmélete

Answer 385

Buzan: meg kell határoznunk azokat a rendszereket és alrendszereket, amelyeken belül a vizsgálatokat el tudjuk végezni. Rendszer jellemzoi: hol van a rendszer határa, milyen anarchikus szerkezet jellemzi, milyen polaritása van (erősebbek, meghatározzák a többiek cselekedeteit), és milyen intézményes kapcsolatok vannak a szereplők között? Barry Buzanhoz kötjük

Answer 386

1, nyugat-afrikai még kialakulóban 2, Közel-keleti (pólus Egyiptom, Szaud-Arábia, Irán esetleg Töröko.) 3, európai (Franciao, NB, Németo.) 4, poszt-szovjet (Oroszo) 5, ázsiai szuperkomplexum (Kína, India)

Answer 387

*Nemzetközi béke és biztonság legfőbb letéteményese.* **Hatáskörét elsősorban az AO VI., VII., VIII. fejezetei határozzák meg.** *Határozatai ajánlásjellegűek v. kötelezőek.* Ha úgy tűnik, hogy nemzetközi bűncselekményeket (népirtás, emberiség elleni bűncselekmények, háborús bűncselekmények, agresszió bűntette) követtek el a BT bizonyos helyzeteket a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze elé utalhat.

Answer 388

ENSZ BT egyéb feladatai: -a Közgyűléssel együtt a Nemzetközi Bíróság bíráinak megválasztása - KGY rendkívüli ülésszakának összehívása -ajánlattétel új tagok felvételére és a főtitkár személyére a KGY számára -vitarendező szerepe is van – mediálhat különböző országok között, kivizsgálhatja a viszályt ajánlásokat fogalmazhat meg a felek számára a VI. cikk alapján 5 állandó, 10 nem állandó tag 5: UK, Fro, Kína, Oroszo, USA Hogyan döntenek BT-ben belül? -eljárási kérdések-9 szavazat -érdemi kérdések- 5 állandó tag és legalább 4 másik szavazat

Answer 389

o viszály esetén elsődleges feladat a helyzet meghatározása – melyik fejezet alapján járjanak el? 6. fejezet: **A viszály elhúzódása a béke veszélyeztetéséhez vezethet** 7. fejezet: béke 1, veszélyeztetése 2, megszegése vagy agresszió

Answer 390

1, béke veszélyeztetése  39. cikk alapján állapítják meg  tág fogalom  hh végével még szélesebb értelmet nyert  BT szerint következő helyzetek veszélyeztetik a békét: o humanitárius válság o emberi jogok súlyos megsértése o népirtás o nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése o polgárháborúk o menekültválság o nemzetközi terrorizmus

Answer 391

 39. cikk alapján állapítják meg  4 alkalommal állapították meg eddig o 1950 – É-Korea támadása o 1982 – Falkland-szigetek o 1980-88 – irak-iráni háború o 1990 – Öböl-háború

Answer 392

 agresszió  3 alkalommal állapították meg eddig o Dél-Afrika megtámadta – Angolát konfliktus

Answer 393

Kényszerintézkedést CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a BT rendelhet el, nincs ENSZ haderő- tagállamok önként jelentkeznek

Answer 394

okai: -Irak nagyon eladósodott Szaud-Arábiának és Kuvaitnak -Irak Kuvaitot megvádolta, hogy túllépi az OPEC által szabott olajtermelési kvótákat és megcsapolt egy iraki olajmezőt. -Irak ráadásul eleve saját területének tekintette Kuvaitot az olajmező megcsapolásáért Kuvait kevesebb fizetett volna mint Irak akarta- ezt követően: Invázió Irak lerohanja Kuvaitot 1990. aug. 2 o Irak 12 óra alatt átvette a hatalmat Kuvaitban o Szaddám Husszein bábkormányt hozott létre

Answer 395

1.660-as határozat: BT követeli az iraki hadsereg visszavonulását 2. hat: szankciók- kereskedelmi embargók, fegyverembargó, tiltott minden segítséget (kivéve humanitárius és orvosi) 3. hat: további szankciók-tengeri és légi blokád 4. hat: - 678 számú----- a BT felhívta Irakot Kuvait területének elhagyására, 1991 január 15- ig. Ellenkező esetben a VII. fejezet alapján a tagállamok “minden lehetséges eszközt” felhasználhatnak a nemzetközi béke és biztonság biztosításának érdekében. Irak nem tesz eleget megérkeznek a nemzetközi csapatok és vereséget mérnek Irakra.

Answer 396

5. hat: -687 számú------tűzszünetről rendelkezik 1, Irak-Kuvait **határ** tiszteletben tartása 2, ENSZ Irak-Kuvait **megfigyelő misszió** elindítása  demilitarizált zóna megfigyelése 3, Iraknak meg kell semmisíteni az összes biológiai, vegyi **fegyver**ét és ballisztikus rakétái ( hatótávolsága nagyobb mint 150 km) 4, Atomsorompó egyezmény alapján Irak nem fejleszthet **nukleáris fegyver**t 5, **adósságait köteles rendezni**- semmis minden ellenkezőjét állító nyilatkozat (fegyverembargó megszüntetéséről nem rendelkeztek)

Answer 397

állandó nemzetközi büntetőbíróság felállításának gondolata már az I. VH után felmerült két ad hoc törvényszék létrejötte megerősítette azt a vélekedést, hogy szükséges a felállítása (1993. ICTY,1994. ICTR)  2002-ben lépett hatályba 123 részes állammal (**Római Statutúm az alapító okirat**)  60 állam ratifikációjához kötötték (mert pl.: 10 tagállammal nem lehetett volna elindítani, nem lett volna értelme)  csak olyan bűncselekményekre terjed ki a joghatósága, ami 2002. júl. 1. után történt o tehát ami korábban történt azzal nem foglalkozhat  a tagoknak **összhangba kell hozni a hazai büntetőjogot a római statútummal**

Answer 398

o népirtás, o háborús bűntettek o emberiség elleni bűntettek, o agresszió

Answer 399

* ha az ügyet valamely részes állam az Ügyész elé utalja; * ha a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos helyzetet a BT az ENSZ Ao. VII. fejezetével összhangban az Ügyész elé utalja; * ha az ügyben az Ügyész büntetőeljárás indítását kezdeményezi, amennyiben ez a kezdeményezés megfelel bizonyos feltételeknek; * ha a bűncselekményt egy részes állam területén követték el, illetve, ha a bűncselekménnyel vádolt személy egy részes állam állampolgára A fellépés korlátja a *komplementaritás elve*, mely szerint az ICC csak akkor léhet fel, **ha** **az erre jogosult állam nem kívánja vagy nem képes gyakorolni büntető joghatóságát.**

Answer 400

Izrael USA Ukrajna

Answer 401

o Az ukrán alkotmánybíróság 2001-es határozata szerint a Római Statútum összeegyeztethetetlen Ukrajna alkotmányával

Answer 402

1, Ügyész túl nagy hatáskörrel bír 2, sérelmezi a bírák földrajzi eloszlásnak megfelelő kiválasztását is, mivel így Izrael egyik regionális csoportba sem sorolható. 3, aggódik, hogy a bíróságra nehezedő politikai nyomás miatt újraértelmezi a nemzetközi jogot 4, bíróság nem vette fel a háborús bűncselekmények közé a terrorizmust és a drog kereskedelmet

Answer 403

o Az amerikai alkotmány jelenlegi formájában kizárja, hogy a Legfelsőbb Bíróságon kívül bármilyen más testület bírói hatáskört gyakoroljon az ország területén o az USA az ENSZ-hez akarta volna kötni az ICC-t, de független intézményként jött létre o kifogásolták, hogy: az agresszióra kiterjed joghatósága, de az nincs meghatározva o BT szerepét elbitorolja o Akadályozza a szuverén államokat, hogy önvédelemből vagy humanitárius okból erőszakot alkalmazzanak o USA előnyben részesíti a nemzeti, vagy az ad hoc bűntető törvényszékeket az ICC-vel szemben

Answer 404

(COMPREHENSIVE TEST BAN TREATY, ÁTFOGÓ ATOMCSEND EGYEZMÉNY 1997) o nukleáris tesztrobbantások/ kísérleti robbantások tiltása o nem hatályos, akkor lép hatályba, ha az atomenergiát felhasználó országok aláírják. o Jelenleg hiányzik még az USA, Kína, Izrael, Egyiptom és Irán ratifikációja, valamint, India, Észak-Korea és Pakisztán aláírása. - Az egyezmény fő részei: o 1.eleme: **Nemzetközi megfigyelő rendszer**: 337 megfigyelőállomás rendszere., o 2.eleme: **Nemzetközi adatközpont** o 3. eleme: **Helyszíni ellenőrzési rendszer**

Answer 405

1. USA: szenátus elutasította, USA nem veszíthet elrettentő erejéből 2. Kína- nem tudni, de lehet USA-tól teszi függővé a ratifikációt 3. Egyiptom, Izrael és Irán: közel-keleti béke elérése a feltétele a ratifikációnak 4. India és Pakisztán alá sem írt: indiai elnök kijelentette, hogy sikeres amerikai ratifikáció esetén valószínűleg India is csatlakozna, India az ENSZ-ben korábban kijelentette, hogy nem kíván egyedüli akadálya lenni a Szerződés életbe lépésének. Pakisztán India csatlakozásához kötötte az aláírást. Észak-Korea pedig nem írt alá mert ÉK

Answer 406

BIOLÓGIAI- ÉS TOXINFEGYVER-TILALMI EGYEZMÉNY 1972 ekkor nyitották meg aláírásra (ezt az évszámot jegyeztem meg először) 1975-től hatályos - legnagyobb hibája, hogy nincsen egyértelmű, (és éppen ezért) jól működő verifikációs rendszere - A szerződésben vállaltakat az államok deklarációkon keresztül kommunikálják egymásnak. - A szerződésben foglalt szabályok még ma sem részei egyes tagállamok belső jogi szabályozásának. - ötévente felülvizsgálati konferenciák de megfelelő ellenőrzési rendszerben sose tudnak megegyezni

Answer 407

USA: az egyezmény nem segített volna a szabályok betartatásában, csak egy téves biztonságérzetet teremtett volna, ugyanakkor egy megerősített export kontroll rendszer nagyban rontaná az amerikai vállalatok versenyképességét, míg a veszélyes létesítmények ellenőrzése lehetőséget teremtene az ipari kémkedésre.

Answer 408

1952: Görögo és Töröko 1955: Németo 1982: Spo 1999: Mao, Cseho, Lengyelo,

Answer 409

2004: Észto, Letto, Litvánia, Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia (7) **2009: Albánia, Horváto 2017: Montenegró 2020: Észak-Macedónia 2023: Finno.**

Answer 410

Ez a kollektív védelmi cikk különbözik a brüsszelitől, a brüsszeli az erőteljesebb: ha valakit támadás ér, a többi négynek katonai eszközökkel a segítségére kell sietnie. ha bármely tagot támadás éri akkor az összes többi tag as it deems necessary cselekszik- nem automatikus segítségnyújtás nem következik a szövegből- ez egy ki nem mondott kötelezettség- de nem szerződéses kötelezettség ezért is fontos milyen a poli berendezkedés egy országban-xy rendszerek hajlnadóak legyenek segíteni, ne álljon fel az a helyzet hogy mégsem segít vki 5 cikk miért fontos- nem automatikus segítség, segítséget kell kérnie a megtámadott országnak, kérni kell az ötödik cikk aktiválását, lengyel rakéta – 2 munkás meghalt --- onnan lehetett tudni hogy nincs baj hogy nem kérték az ötödik cikk aktiválását;

Answer 411

**Észak-Atlanti Tanács (NAC):** * elsődleges politikai döntéshozó szerv, * tagállamok külpolitikáját irányítja a biztonságpolitika terén * a főtitkár elnököl * heti 1 szer (min) nagyköveti szinten ülés * védelmi miniszterek, külügyminek, állam és kormányfők is rendszeresen itt **Nukleáris Tervezési Csoport** a nukleáris politikai kérdésekben ugyanolyan hatáskörrel rendelkezik, mint az ÉAT. **Számos albizottság** Ééés..... **Nemzetközi Titkárság:** adminisztratív jogkörei vannak, viszi az ügyeket, előkészíti a döntéseket, **Főtitkár** 4 évre megvál, Európa! vezető politikusai közül | kieg később azt is tudni

Answer 412

minden fegyveres támadásról informálni kell a BT-t

Answer 413

* 01/szept 11-USA kérte * október- Földközi-tenger keleti része- terrorista cselekményekkel összefüggésbe hozható hajókat átkutatnak * mai napig működik, mint **Active Endeavour** művelet és mára lefedi a teljes Földközi-tengert. *  2003: A NATO csatlakozik az afganisztáni háborúhoz. Kezdetben csak nem harci küldetések; 2007-től harci hadműveletek is. * o 2008: A NATO megkezdi a nemzetközi kalózkodás elleni műveletek támogatását az Ádeni-öbölben * 2009: a NATO Ocean Shield művelet elindítása

Answer 414

* Katonai szervek: o **Védelmi Tervező Bizottság** : megszüntették ÉAT vette át feladatait (2010 körül) o **Katonai Bizottság** : legfontosabb katonai szerv , tagok: tagállamok vezérkari főnökei -katonai kérdésekben javaslatok kidolgozása a Tanács számára (ezen belül Nemzetközi Katonai Törzs) o egy **földrajzi** (európai) és egy **funkcionális** (transzformációs) **parancsnokság** A NATO-nak nincs önálló hadserege.

Záróvizsga tételek Flashcards

(441 cards)