Állati szövetek

Question 1

Hámszövet

Answer 1

• test külső és belső felszíneit borítják
• sejtjeik szorosan illeszkednek, köztük sejtközötti állomány (fénymikroszkóppal) nem azonosítható
• alattuk mindig kötőszövet húzódik, innen történik a hámsejtek táplálása
• 2 szempont alapján csoportosít:
  felépítés, szerkezet: 1 és több rétegű (1rétegű: pl. laphám,
  köbhám, hengerhám, csillós
  hengerhám; Többrétegű: pl.
  elszarusodó többrétegű laphám)
  működés szerint: fedőhámok, felszívóhámok, mirigyhám,
  érzékhám
• A hámszövetek feladatai:  mechanikai, kémiai védelem,  párolgás, kiszáradás elleni védelem,  különböző anyagokat vesznek fel, adnak le, szintetizálnak,  felveszik a külvilág ingereit.

Question 2

1rétegű hámok

Answer 2

• felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik
• sejtjei 1 sorban helyezkednek el az alaphártyán
• alak szerint több fajta
• laphám, köbhám, hengerhám, csillós hengerhám

Question 3

Laphám

Answer 3

• 1rétegű hám
• sejtjei vékonyak
• egyes anyagok számára könnyen átjárhatóak (víz, légzési gázok: O1, CO2)
• laphámon keresztül könnyen történhet anyagleadás vagy -felvétel.
• pl.: tüdő légzőfelületét és hajszálerek falát alkotják
• felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik

Question 4

Köbhám

Answer 4

• 1rétegű hám
• sejtek szélessége és magassága nagyjából megegyezik
• egyes gerinctelenek bőrében és a gerincesek vesecsator­nácskáiban fordul elő
• felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik

Question 5

Hengerhám

Answer 5

• 1rétegű hám
• sejtjei magasak keskenyek
• legtöbb gerinctelen állat kültakarójának hámrétege, ez béleli a gerincesek bélcsatornáját
• felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik

Question 6

Csillós hengerhám

Answer 6

• 1rétegű hám
• bizonyos szervekben az 1rétegű hám - többször hengerhám- felszínét csillók borítják
• gerinctelenek között a laposférgek kültakaróját borító csillós hám működése az állat helyváltoztatását biztosíthatja.
• Más esetekben a csillózat a hám felületére került sejteket vagy szemcséket sodorja tovább.
• A szárazföldi gerinces állatokban például a légutakat bélelő hámszövet csillóinak csapkodása távolítja el a légutakba került porszemcséket.
• ilyen hám béleli a légcsövet és a ilyen hám továbbítja a petét a petevezetékben, orrüregben
• felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik

Question 7

Többrétegű hámszövet

Answer 7

• a hámsejtek több sejtsorba rendeződnek az alaphártya fölött
• csak a gerincesekben fordul elő ilyen fajta hám
• sérüléseknek kitett felületeket borítják pl.: test külső felszíne
• olyan felületeken fordulnak elő, amelyek fokozott mértékben vannak kitéve mechanikai, ill. kémiai behatásoknak
• az alsó rétegben található sejtek folyamatosan osztódnak, pótolják a pusztuló, leváló felszíni sejteket.
• felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik

Question 8

Elszarusodó többrétegű laphám

Answer 8

• Többrétegű hámszövete
• a felszín felé tolódó sejtekben fokozatosan szaruanyag halmozódik fel
• hámfelülethez közeledve a sejtek elpusztulnak, szarupikkelyekké alakulnak, amelyek végül lekopnak
• véd a kiszáradástól és a mechanikai hatásoktól
• E hám legfelső sejtsorai elhalnak, elszarusodnak, aminek következtében egy szaruréteg alakul ki a felszínen
• szárazföldi gerincesek – hüllők, madarak, emlősök - bőrének felszínén fordul elő.
• felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik

Question 9

El nem szarusodó többrétegű laphám

Answer 9

• többrétegű hámszövet
• nem képződnek szaruszemcsék
• E hámféleség mechanikai igénybevételeknek kitett, de kiszáradástól nem veszélyeztetett felületeken fordul elő,
• halak kültakarójában, gerincesek szájüregét bélelő nyálkahártya, (gyengén elszarusodott forma ismert a:) a szájüreg, nyelőcső, hüvely, végbél, a szem szaruhártyája, kétéltűek bőre.
  -felépítés, szerkezet szerinti megkülönböztetéshez tartozik

Question 10

Fedőhám

Answer 10

• működés szerinti megkülönböztetésbe tartozik
• borított felület védelmét szolgálják
• pl.: bőr vagy nyelőcső hámrétege

Question 11

Felszívóhám

Answer 11

• működés szerinti megkülönböztetésbe tartozik
• felületét kicsiny sejtnyúlványok, mikrobolyhok növelik
• sejtjein keresztül történik a megemésztett tápanyagok felszívása
• mikrobolyhok: felszívófelületet többszörösére növelik
• pl.: gerincesek középbelét bélelik

Question 12

Mirigyhám

Answer 12

• működés szerinti megkülönböztetésbe tartozik
• sejtjei v.milyen váladékot termelnek
• általában exocitózissal adják le
• a sejtekben fejlett a durva felszínű endoplazmatikus hálózat és a golgi-készülék
• Az elválasztás lehet:  belső, ha a mirigyhámsejtek a termelt váladékot közvetlenül a vérbe ürítik. Ezeket a kivezetőcső nélküli mirigyeket belső elválasztású mirigyeknek - endokrin mirigyeknek -, hatóanyagaikat hormonoknak nevezzük.  külső, ha a mirigyhámsejtek a váladékot a szervezet külső vagy belső felszíneire ürítik, pl. bőr felszínére, ill. a bélcső üregébe.
• Külső elválasztású mirigy: a mirigyhámból álló végkamra sejtjei termelik a váladékot, amely aztán fedőhámmal bélelt kivezetőcsövön jut a test külső vagy belső felszínére
• Belső elválasztású mirigy: nincs kivezetőcsövük, váladékuk a mirigyen átáramló testnedvbe (vér, vérnyirok) kerül; váladékaik a hormonok, amelyek más sejtek, szervek működését szabályozzák

Question 13

Külső elválasztású mirigy

Answer 13

• a mirigyhámból álló végkamra sejtjei termelik a váladékot,
• amely aztán fedőhámmal bélelt kivezetőcsövön jut a test külső vagy belső felszínére

Question 14

Belső elválasztású mirigy

Answer 14

• nincs kivezetőcsövük,
• váladékuk a mirigyen átáramló testnedvbe (vér, vérnyirok) kerül;
• váladékaik a hormonok, amelyek más sejtek, szervek működését szabályozzák

Question 15

Érzékhám

Answer 15

• működés szerinti megkülönböztetésbe tartozik
• külső vagy belső környezetből származó hatások, ingerek felfogására specializálódott szövetek
• orröregben: szaglóhám; szem fényérzékeny rétege, az ideghártya
• a külvilág ingereinek felfogására szolgál,
• ennek megfelelően a különféle érzékszervekben található meg, mint pl. a szaglószervben, az egyensúlyi és hallószervben, és az ízlelő érzékszervben.
• Az érzékhámsejtek- receptorok - felszínén sajátos képződmények, speciális nyúlványok - mikrobolyhok, ill. nem mozgékony csillók - vannak.

Question 16

Kötő- és támasztószövet

Answer 16

• közös sajátosságuk, hogy sok sejt közötti állományt tartalmaznak, amelynek anyagait jórészt a szövet sejtjei termelik
• sejt közötti állományban hosszú fehérjefonadékok, KÖTŐSZÖVETI ROSTOK találhatók
• Fizikai és kémiai sajátságaik és szerkezetük alapján kettő kötőszöveti rostféleséget különböztetünk meg:  kollagénrost,  rugalmas rost.
• kollagénrost: A legelterjedtebb rostféleség, a kollagén vázfehérje a test fehérjeállományának 20-30%-át adja. Szakítószilárdsága nagy, csak kismértékben nyújtható
• rugalmas rost: húzóerő hatására megnyúlnak, majd a hatás megszűntekor visszanyerik eredeti hosszúságukat. Rendkívül rugalmasak, eredeti hosszuk 150%-ára nyújthatók, szakítási szilárdságuk ugyanakkor igen csekély. Előfordulnak pl.:  a tüdő falában,  vérerek falában
• kötőszövetek sejt közötti állománya folyékony vagy kocsonyásállagú
• támasztószövetek sejt közötti állománya szilárd
• kötőszövet lazarostos
• fajtái: Kötő: lazarostos kötőszövet, tömöttrostos kötőszövet, zsírszövet, vér; Támasztó: porcszövet, csontszövet (mind2 támasztó a gerincesekre jellemző és a belső vár felépítésében vesz részt

Question 17

Lazarostos kötőszövet

Answer 17

• KÖTŐ- és támasztószövet fajtája
• a sejt közötti állomány rostjai szabálytalan, laza hálózatot alkotnak
• valamennyi szervünkben megtalálható, más szöveteket rögzít és hézagokat tölt ki
• fontos szerep a hámszöveti sejtek táplálásában is
• Számos szerv kötőszöveti vázát képezi, kitölti a szervek közötti tereket.
• Sejtközötti állománya jelentős, mindkét kötőszöveti rostot tartalmazza.
• A szövet gazdagon átszőtt erekkel és idegekkel. Igen sokféle sejtet tartalmaz, melyek között helyváltoztatásra képes immunsejtek is vannak.

Question 18

Tömöttrostos kötőszövet

Answer 18

• KÖTŐ- és támasztószövet fajtája
• kötőszöveti rostok sűrűn, párhuzamosan rendeződnek
• meghatározott irányú húzóerőknek jól ellenállnak
• nagy a szakítószilárdsága
  -Legfontosabb típusa az ínszövet, amelyben a csillag alakú ínsejteket kollagénrostokból álló kábelek veszik körül.
• Az ínszövet építi fel az inakat, amelyek az izmokat kapcsolják a csontokhoz.
• Az ínszövet vérellátása rossz, anyagcseréje lassú, ezért nehezen, ill. nem regenerálódik

Question 19

Zsírszövet

Answer 19

• KÖTŐ- és támasztószövet fajtája
• sejtjei főleg neutrális zsírokat raktároznak
• szerepe: energiatárolás, hőszigetelés, mechanikai védelem (“párnázás”)
• rendszerint nagyobb mennyiségű zsírszövet található a bőr alsó rétegében, a bőraljában
• Az állati szervezetekben a feleslegben felvett táplálék zsírrá alakul és a zsírszövetben halmozódik fel.
  -A sejtek legömbölyödnek, a zsír szinte az egész sejtet kitölti, a citoplazma és a sejtmag a sejt szélére szorul.
• A zsírszövet feladata többrétű:  tápanyag- és energiaraktár,  hőszigetelő a bőr alsó rétegében,  mechanikai szerepű, szervek helyét rögzíti, a legtöbb szerv körül megtalálható, pl. szem, vese, máj, bélcső.

Question 20

Vér

Answer 20

• KÖTŐ- és támasztószövet fajtája
• sejt közötti állománya, a VÉRPLAZMA, folyékony
• gerincesek vérében vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék találhatók

Question 21

Porcszövet

Answer 21

• kötő- és TÁMASZTÓszövet fajtája
• ebben a porcsejtek kisebb csoportokban állnak
• a sejt közötti állományban a kötőszöveti rostok sűrű hálózatot alkotnak
• a porcszövet rugalmas és szilárd
• erek a porcban nincsenek, táplálása a porcot borító porchártya ereiből történik
• megsérült porcszövet nehezen regenerálódik
  porszövet borítja a csontok ízületi felszínét; részt vesz a fülkagyló, az orr és a csigolyák közötti porckorongok felépítésében

Question 22

Csontszövet

Answer 22

• kötő- es TÁMASZTÓszövet fajtája
• kevéssé rugalmas, de szilárdásga rendkívül nagy
• sejt közötti állományát nagyrészben vízben NEM oldódó szervetlen sók teszik ki (kálcium-foszfát, - karbonát és -fluorid –> ezek biztosítják a csontszövet keménységét)
• a sejt közötti állomány kötőszöveti rostjainak (nagyrészt kollagénrost) tulajdonítható a csontok rugalmassága
• érellátása igen jó
• erek ált. egymással párhuzamosan futnak, körülöttük koncentrikusan helyezkednek el a nyúlványos csontsejtek
  –> nyúlványokon keresztül zajlik az értől távol eső sejtek anyagforgalma
• csontsejtek hozzák létre a sejt közötti állományt, szükség esetén átépítik a csontot
• gyorsan regenerálódik
• feladat: elhalt részek eltávolítása, csont újraképzése
• minden gerinces belső vázának felépítésében részt vesz (kivéve porcos halak)

Question 23

Izomszövet

Answer 23

• sejtjei összehúzódásra képesek
• hely-, a helyváltoztató, valamint a belső mozgásokban van szerepük
• közös jellemző: sejtjeik megnyúltak, hosszúkásak, közöttük kevés sejt közötti állomány van
• citoplazmájában a sejt hossztengeléyvel párhuzamosan rendeződő, szabályos lefutású fehérjefonalak, vékonyabb aktin- és vastagabb miozinszálak találhatók
  –> ezek egymáson való elcsúszása eredményezi a sejt megrövidülését, összehúzódását, majd elernyedését
• az összehúzódás, elernyedés egyszerre több sejtben játszódik le –> izom teljes tömegére vagy annak nagy részére kiterjed
• izom-összehúzódás energiaigényes folyamat –> ezért az izomsejtek sok mitokondriumot tartalmaznak
• 3 fő típus: vázizomszövet- harántcsíkolt; szívizomszövet; simaizomszövet

Question 24

Vázizomszövet- harántcsíkolt izomszövet

Answer 24

• izomszövet fajtája
• izomrostokból épül fel
• sokmagvú, hosszú vékony sejtek
• sejtmagjaik a sejthártya alatt helyezkednek el
• citoplazmájukban az izom-összehúzódásért felelős fehérjefonalak feltűnően szabályosan rendeződnek –> emiatt az izomrostok harántirányban csíkozottnak tűnnek
• gyors összehúzódásra képes, de viszonylag fáradékony
• általában akaratunktól függően működik
• ez a szövet alkotja a gerincesek és ízeltlábúak vázizmait; a nyelvben, garatban, nyelőcső felső szakaszában, végbélnyílásban
• Az izom-összehúzódás Egy elernyedt, nyugalomban lévő izomban a vékony fonalak csak kis mértékben nyúlnak be a vastag fonalak közé, a vékony és a vastag fonalak közötti kapcsolódások száma csekély (izomtónus). Az izom-összehúzódás során, a vékony fonalak becsúsznak a vastag fonalak közé, aminek köszönhetően az izomrostok megrövidülnek. Az izom-összehúzódás mindig az izom hossztengelyével párhuzamosan zajlik.

Question 25

Szívizomszövet

Answer 25

- izomszövet fajtája - harántcsíkolatot mutat, de izomrostjai hálózatos lefutásúak - egymagvú sejtekre tagolódnak - gyorsan és kitartóan működik, de NEM fáradékony - akaratunktól függetlenül működik - nagy erőkifejtésre képes - gerincesek szívének fő tömegét ez a szövet adja

Question 26

Simaizomszövet

Answer 26

- izomszövet fajtája - megnyúlt, két végükön kihegyesedő sejtekből áll - lassú de hosszan tartó összehúzódásra képes - gerinctelenekben a bőrizomtömlőt , a gerincesekben a belső szervek izomzatát alkotják - nagyfokú rendezettség nem jellemző. - akaratunktól függetlenül működik - kis erőkifejtésre képes - nem fáradékony.

Question 27

Idegszövet

Answer 27

- ingerlékenység az élő rendszerek sajátossága, ez azt jelnti, hogy bizonyos külső vagy belső hatásokra úgynevezett ingerekre meghatározott módon válaszolnak - ha a sejteket inger éri. ingerületi állapotba kerülnek (megváltozik az anyagcseréjük) - az ingerület továbbítására és feldolgozására specializálódott az idegsejtekből, más néven neuronokból és gliasejtekből all - inegrületvezetésen azt értjük, hogy a sejthártyájuk ionáteresztő képessége inger hatására megváltozik, emiatt a membránon elektromos feszültségváltozás, ún. akciós potenciahullám fut tova - az ingerület sejtről sejtre továbbterjedhet

Question 28

Idegsejt

Answer 28

- ingerület továbbítására specializálódott nyúlványos sejtek - központi, sejtmagot tartalmazó részük a SEJTTEST - rövid gazdagon elágazó nyúlványai a DENDRITEK - dendritek veszik föl az ingert és továbbítják az inegrületet a sejttest felé, Rendkívül elágazók - nyúlványok másik típusa a hosszú, kevéssé elágazó AXON -axonból sejtenként 1 van - az axon a sejttest felől az axonvégződés irányába vezeti az ingerületet - az axonok körül a GLIASEJTEK nyúlványai többszörösen feltekeredve szigetelő réteget hozhatbak létre, ez a VELŐSHÜVELY - a velőshüvely, aminek köszönhetően az ingerületvezetés sebessége többszörösére növekedik. - a velőshüvelyes axon neve IDEGROST