Rendszerezés alapelvei Flashcards
(13 cards)
Carl Linné
-svéd természettudós
- Megalkotta a modern tudományos rendszerezés alapelveit, a rendszerezés kategóriáit és kidolgozta a modern tudományos nevezéktant, az élőlényekre alkalmazta a kettős elnevezést tudományos névként
- kialakította a ma is használt rendszertani egységeket
- hasonló tulajdonságaik alapján csoportosította az élőlényeket
- pl.: virágos növényeket a virágban található porzók száma alapján osztályozta
- tudta, h egy ún. MESTERSÉGES RENDSZERT alkotott
Természetes rendszer
- az az osztályozás, ami követi a “természeti rendet”, és az élőlényeket rokonságuk alapján csoportosítja
Mesterséges rendszerek
- ez a rendszer megfelel az egyszerű azonosíthatóságnak
- ez a csoportosítási mód semmiféle összefüggésben nincs a fajok közötti származási kapcsolatokkal, vagyis az evolúcióval
- mesterséges rendszer még pl.: a baktériumok csoportosítása sejtjeik alakja szerint (gömb, pálcika, csavart)
Fejlődéstörténeti rendszer
- a korszerű rendszerek az élővilág történeti fejlődését vagyis az evolúció folyamatát tükröző fejlődéstörténeti rendszerek
- fajokat rokonsági és származási kapcsolataik alapján csoportosítják
- a rendszer elején a legkorábban kialakult, egyszerűbb testszerveződésű csoportok
- végén a legkésőbb megjelent, többnyire fejlett testfelépítéssel, életműködéssel
- ezen rendszer szemléletes ábrázolásai a törzsfák
- tudósok támaszkodnak őslénytani kutatásokra, összehasonlító anatómiai és élettani vizsgálatokra, molekuláris szintű elemzésekre
Rendszertani kategóriák
- a rendszerezés alapegysége a FAJ
- a fajokat testfelépítésük, rokonsági és származási kapcsolataik alapján egyre nagyobb rendszertani csoportokba soroljuk
Faj
Nemzetség
Család
Rend
Osztály
Törzs - a legközelebbi rokonságban álló fajok egy nemzetségben, a rokon nemzetségek családot alkotnak stb.
- a csoportok rangjának emelkedésével egyre kevesebb a csoportba tartozó fajok közös, megegyező tulajdonsága, de azok egyre jelentősebbek
- egyéb kategóriák: altörzs, aloszt. stb
Faj
- azokat az egyedeket soroljuk egy fajba, amelyeknek külső és belső felépítésük hasonló és egymás között szaporodva termékeny utódot hoznak létre
Egyéb rendszertani kategóriák
- pl.: altörzs, alosztály, alrend, alcsalád, törszcsoportok
- fajnál kisebb az ALFAJ (az eltérő alfajokba tartozó egyedek különböző földrajzi elterjedésűek és bizonyos jellemzőikben jellegzetesen eltérnek egymástól
- fajnál kisebb csoport még a FAJTA is (ami mesterségesen létrehozott- nemesített, kitenyésztett- jellegzetes tulajdonságokkal bíró kultúrnövényeket, háziállatokat jelöl
Fajok tudományos neve
- a latin fajnév 2 részből áll
- a NEMZETSÉGNÉV (pl.: gólya - Ciconia)
- a nemzetségen belüli megkülönböztetésre szolgáló FAJI NÉV (pl.: fekete. nigra; fehér - ciconia)
- így képzett név példa: Ciconia nigra - fekete gólya; Ciconia ciconia - fehér gólya
- a fajok elnevezésének szabályait Carl Linné fogalmazta meg
Az élőlények sejtfelépítésük alapján való csoportosítása
- 2 nagy csoport: prokarióták; eukarióták
- hagyományos rendszerekben a prokarióta szervezetek egyetlen országot (Monera) alkotnak
- az eukarióták sejtfelépítésük, testszerveződésük és anyagcseréjük szerint 4 otszágba sorolhatóak: 1sejtű eukarióták (Protista); a növények (Plantea); az állatok (Animalia); és a gombák (Fungi)
–> hagyományos rendszerekben tehát összesen 5 országba sorolják - új rendszerekben 3 leszármazási vonal, ún. domén:
1.-2. domén tagjai prokarióták: valódi baktériumok (Bacteria vagy Eubacteria) és az ősbaktériumok (Archea)
3. domén tagjai az eukarióták
Életközösségek
- növények túlnyomó többsége a TERMELŐK
- az állatoké a FOGYASZTÓK
- a gombáké a LEBONTÓK
- a termelők biztosítják az élő szerves anyaggal táplálkozó fogyasztók és a szerves hulladékot hasznosító lebontók anyagcseréjéhez szükséges SZERVES TÁPANYAGOKAT és az OXIGÉNT
- míg a heterotróf szervezetek juttatják vissza a légkörbe a fotoszintézishez szükséges szén-dioxid döntő hányadát
- életközösségekben az anyagok körforgást végeznek
- a 3 élőlénycsoport együttműködésének eredményeként egyensúlyi állapot alakul ki
Heterotróf
- kész szerves anyagot vesz fel, és azt alakítja át a saját szerves anyagaivá (állatok, fogyasztók).
Autotróf
a légkör szén-dioxidját és a nap fényenergiáját használja fel szerves anyagai felépítéséhez (növények, termelők).