Növényi szövetek Flashcards
(17 cards)
szövetes növény
- A növények országában valódi szövetek és azokból álló szövetrendszerek csak a HARASZTOK, a NYITVATERMŐK és a ZÁRVATERMŐK szervezetében van –> ezeket szövetes növényeknek is nevezzük
- Növényi szövetek csoportjai: I. osztódószövetek; II. bőrszövetek; III. szállítószövetek; IV. alapszövetek
állandósult szövetek
- a bőrszövetek, a szállítószövetek és az alapszövetek sejtjei nem osztódnak ezért ezeket állandósult szöveteknek nevezik.
-az osztódószövet sejtjeiből jönnek létre differenciálódással. - bőrszövetek –> kívülről borítják a növény testét;
- szállítószövetek –> minden szervben kötegekbe, nyalábokba rendeződnek;
- alapszövetek –> kitöltik a bőrszövet és a szállítószövet közti tereket
- Egyes áll.szöveti sejtek pl.: bőrszövet sejtjei, szövetkárosodással járó sérülés hatására visszanyerhetik osztódóképességüket –> lehetővé teszi a sérült szövet regenerációját
Osztódószövetek
- magasabb rendű növényekben csak az osztódószövet sejtjei képesek mitózissal osztódni –> az így képződő sejtek alakulnak állandósult szöveti sejtekké (differenciálódás során).
- sejtjei kicsik, nem tartalmaznak sejtnedvvel telt sejtüreget és zöld színtesteket,
- a sejtek vékony sejtfalúak, szorosan illeszkednek egymáshoz.
- hajtások és a gyökerek csúcsában: lévő oszt.szöv.ek működési eredménye –> az adott szerv hosszanti növekedése,
- szár és a gyökér belsejében: a hossztengellyel párhuzamosan rendeződő osztódószövetek –> a sejt vastagodását, átmérőjének növekedését okozzák.
Bőrszövetek
- sejtjei nem osztódnak –> állandósult szövetnek is nevezik
- kívülről borítják a növény testét/testfelületét
-elhatárolják és összekötik a növényt a környezetével - a levelek, a fiatal szár, és a gyökér bőrszövete jellemzően egyetlen sejtrétegből áll, a sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz
-sejtek sejtplazmájában rendszerint nagyméretű, sejtnedvvel telt sejtüreg van - bőrszöveti sejtek áttetszők, zöld színtesteket nem tartalmaznak (KIVÉVE: a gázcserenyílások zárósejtjei
- hajtás és a gyökér bőrszövetén az eltérő működésnek megfelelően jellegzetes különbségek figyelhetőek meg
-HAJTÁS BŐRSZÖVETE: leveles szár külső felszínét borítja; sejtjeit legtöbbször ellenálló, vízhatlan réteg, kutikula fedi. Ez gátolja a párologtatást, védi a növényt a vízvesztésből adódó kiszáradástól. Párologtatás a gázcserenyílásokon történik (szabályozott módon). A gázcserenyílásokon át zajlik a légzésben és a fotoszintézisben szereplő gázok (O2, CO2) cseréje is.
-GYÖKÉR BŐRSZÖVETE: gázcserenyílásokat nem tartalmaz; gyökércsúcsok közelében sejtjei vékony sajtfalúak, nagyszámú gyökérszőrt bocsátanak ki; gyökérszőrök: a bőrszöveti sejtek nyúlványai, amelyek sokszorosára növelik a gyökér felszívófelületét, közreműködésükkel történik a talajból a víz és az ásványi sók (ionok) felszívása; gyökérszőrök nem jellemzőek minden hajtásos növényre, pl.: fenyőkből hiányoznak
Hajtás bőrszövete
-leveles szár külső felszínét borítja;
- sejtjeit legtöbbször ellenálló, vízhatlan réteg, KUTIKULA fedi.
-Ez gátolja a párologtatást, védi a növényt a vízvesztésből adódó kiszáradástól.
- Párologtatás a gázcserenyílásokon történik (szabályozott módon).
- A gázcserenyílásokon át zajlik a légzésben és a fotoszintézisben szereplő gázok (O2, CO2) cseréje is.
Gyökér bőrszövete
-gázcserenyílásokat nem tartalmaz;
- gyökércsúcsok közelében sejtjei vékony sajtfalúak, nagyszámú gyökérszőrt bocsátanak ki;
- GYÖKÉRSZŐRÖK: a bőrszöveti sejtek nyúlványai, amelyek sokszorosára növelik a gyökér felszívófelületét, közreműködésükkel történik a talajból a víz és az ásványi sók (ionok) felszívása;
- gyökérszőrök nem jellemzőek minden hajtásos növényre, pl.: fenyőkből hiányoznak
Szállítószövetek
- sejtjei nem osztódnak –> állandósult szövetnek is nevezik
- minden szervben kötegekbe, nyalábokba rendeződnek
- a szállítószövetek hosszú megnyúlt sejtjei a különböző anyagok oldatait továbbítják a növények szervezetén belül,
- összeköttetést teremtenek a szervek, szövetek között
- 2 főalkotórész: FARÉSZ, HÁNCSRÉSZ
- FARÉSZ: a gyökér felől szállítja a szervetlen anyagok, ionok oldatát a hajtás felé; szállítóelemeik a hosszanti irányba megnyúlt VÍZSZÁLLÍTÓ SEJTEK ( fasejtek és a VÍZSZÁLLÍTÓ CSÖVEK. Csövek úgy jönnek létre, h az egymásra épülő vízszállító sejteket elválasztó haránt sejtfalak felszívódnak, a differenciálódás során a sejtek elhalnak, plazmájuk felszívódik, csak a sejtfaluk marad meg. Sejtfalat különböző vastagodások erősíthetik, ezért a farész szállítóelemei a növényi test tartásában is fontosak
- HÁNCSRÉSZ: itt a szerves anyagok oldata áramlik. Szállítóelemei hosszanti irányban megnyúlt, élő sejtek a ROSTASEJTEK és a ROSTACSÖVEK. A rostacsövekben az egymás fölött elhelyezkedő sejtek, az ún. rostacsőtagok haránt sejtfalát apró nyílások törik át (rostalemez), amelyek gyorsabb anyagszállítást tesznek lehetővé.
- vízszállító csövek és rostacsövek csak a zárvatermőkben és néhány nyitvatermőben alakulnak ki
- a zárvatermők rostacsöveihez élő alapszöveti sejtek, ún. kísérősejtek csatlakoznak (valszeg az oldatok áramlását szabályozzák a háncsrészben)
- a szállítószövetek elemei kötegekbe, ún. SZÁLLÍTÓNYALÁBOKba rendeződnek
Farész
- szállítószövet egyik főalkotórésze
- a gyökér felől szállítja a szervetlen anyagok, ionok oldatát a hajtás felé;
-szállítóelemeik a hosszanti irányba megnyúlt VÍZSZÁLLÍTÓ SEJTEK (fasejtek) és a VÍZSZÁLLÍTÓ CSÖVEK. - Csövek úgy jönnek létre, h az egymásra épülő vízszállító sejteket elválasztó haránt sejtfalak felszívódnak, a differenciálódás során a sejtek elhalnak, plazmájuk felszívódik, csak a sejtfaluk marad meg.
- Sejtfalat különböző vastagodások erősíthetik, ezért a farész szállítóelemei a növényi test tartásában is fontosak
- vízszállító csövek és rostacsövek csak a zárvatermőkben és néhány nyitvatermőben alakulnak ki
Háncsrész
- szállítószövet egyik főalkotórésze
- itt a szerves anyagok oldata áramlik.
- Szállítóelemei hosszanti irányban megnyúlt, élő sejtek a ROSTASEJTEK és a ROSTACSÖVEK.
- A rostacsövekben az egymás fölött elhelyezkedő sejtek, az ún. rostacsőtagok haránt sejtfalát apró nyílások törik át (rostalemez), amelyek gyorsabb anyagszállítást tesznek lehetővé.
- vízszállító csövek és rostacsövek csak a zárvatermőkben és néhány nyitvatermőben alakulnak ki
- a zárvatermők rostacsöveihez élő alapszöveti sejtek, ún. kísérősejtek csatlakoznak (valszeg az oldatok áramlását szabályozzák a háncsrészben)
Alapszövetek
- sejtjei nem osztódnak –> állandósult szövetnek is nevezik
- a szállítószövetek és a bőrszövet között helyezkednek el a növény testében/ kitöltik a teret köztük
- több fajtását különböztetünk meg:
Bélalapszövet;
Táplálékkészítő alapszövet;
Raktározó alapszövetek;
Kiválasztó alapszövet;
Szilárdító alapszövet;
Víztartó alapszövet
Átszellőztető alapszövet
Bélalapszövet
- alapszövetek egyik fajtája
- kevésbé differenciálódott
- vékony sejtfalú sejtek
- ez a szövet tölti ki a szervek belsejét (pl.: gyökér, szár belsejét)
- sejtjei könnyen átalakulhatnak más alapszöveti sejtekké (pl.: raktározó és szilárdító alapszövetté)
Táplálékkészítő (fotoszintetizáló, asszimiláló) alapszövet
- alapszövetek egyik fajtája
- sejtjei nagyszámú zöld színtestet tartalmaznak és közöttük gazdag sejt közötti járatrendszer található
- sejtjei vékony falúak, könnyen átjárhatóak az oldatok és a gázok számára
- a sejt közötti járatok a gázcserenyílások légréseivel állnak kapcsolatban, üregeiket páradús levegő tölti ki
- innen veszik fel a sejtek az anyagcseréjükhöz szükséges anyagokat
- ide adják le az anyagcseréjük termékeit
- főként a levelekben található, de előfordul minden zöld növényi részben (pl a zöld színű lágy szárban is)
Raktározó alapszövet
- alapszövetek egyik fajtája
sejtjei vízben oldhatatlan zárványok formájában tápanyagokat (keményítőt, olajat) tárolnak - nagy mennyiségben találhatóak egyes fénytől elzárt növényi részekben (pl.: gumókban, gyökerekben, gyöktörzsekben, magvakban)
- az évelő növények tavasszal a kihajtáskor a raktározó szervek zárványaiban felhalmozott tápanyagokat használják fel
- magvakban tárolt tápanyagok a csíranövény fejlődéséhez szükségesek
Kiválasztó alapszövet
- alapszövetek egyik fajtája
- sejtjei anyagcseréjük során olyan termékeket hoznak létre, amelyek eltávolításra kerülnek
- a növényeknek nincs elkülönült kiválasztó szerve (az anyagcseretermékek anyagcseréből való kivonása sejten belülre vagy sejten kívülre történik)
- kiválasztó működés eredményeként gyakoriak a vízben oldhatatlan KRISTÁLYZÁRVÁNYok a sejtekben
- a sejten belüli kiválasztás a növényi anyagcsere jellegzetessége
-a kiv.tó műk. során képződhetnek: illóolajok, balzsamok, gyanta, tejnedv –> nektár is ennek az eredménye
Szilárdító alapszövet
- alapszövetek egyik fajtája
- feladata a növényi test tartása, szilárdítása
- sejtjei fala erősen megvastagodott
- a háncsrostok és a farostok a megfelelő szállítóelemek közé ékelődő, elhalt, megnyúlt sejtek.
- az ún. rostnövényekben (len, kender) különösen fejlettek
Víztartó alapszövet
- alapszövetek egyik fajtája
- sejtjei vékony falúak,
- bennük nagy méretű sejtüreg található –> amely a vizet erősen kötő nyálkaanyagot tartalmaz
- szárazságtűrő, pozsgás növényekben, pl.: kaktuszokban, kövirózsákban jelentős mennyiségben fordul elő
Átszellőztető alapszövet
- alapszövetek egyik fajtája
- vízi növények levelében, szárában, gyökerében fordul elő
- sejtjei között nagyméretű, levegővel telt járatok találhatóak,
–> amelyek csökkentik a szerv átlagos sűrűségét
–> segítik a növényi rész felszínen tartását, szellőzését