Nempol 7. Flashcards
(9 cards)
Mi jellemzi a stratégiai realizmust Schelling(Játék elmélet) szerint?
A stratégiai realizmus központi kérdése a hatalom intelligens alkalmazása.
Kulcsfogalmak: fenyegetettség, kényszerítés, elrettentés.
Célja az érdekek érvényesítése, a másik megsemmisítése nélkül.
A cél exogén, a stratégia célorientált és értéksemleges.
Mi a legnagyobb eltérés Schelling és Machiavelli megközelítése között?
Schelling a nyers erő helyett a kényszerítést és kommunikációt hangsúlyozza.
Machiavelli az erő és hatalom egyértelmű alkalmazására épít.
Mit jelent a strukturális realizmus Kenneth Waltz (Man, the State, and War: A Theoretical Analysis) szerint?
nemzetközi rendszer szerkezeti korlátaira épít.
Fontos elemek:
Nincs felettes tekintély (anarchia).
Az államok között a képességek egyenlőtlenül oszlanak el.
Defenzív realizmus: Biztonság és túlélés csak a szükséges erővel.
Hogyan különbözik a defenzív és offenzív realizmus?
Defenzív realizmus (Waltz):
Az államoknak önmérsékletet kell tanúsítaniuk.
A túlzott hatalmi törekvések kontraproduktívak lehetnek.
Offenzív realizmus (Mearsheimer):
Az államoknak mindig törekedniük kell hatalmuk növelésére.
A hegemónia elérése racionális cél.
Mearsheimer(The Tragedy of Great Power Politics) szerint miért stabilabb a bipoláris rendszer?
Hatékonyabb az elrettentés.
Kevesebb a nagyhatalmi konfliktus.
Kisebb a téves kalkuláció esélye.(kevesebb ujj a ravaszon)
Nincs olyan állapot, amikor a nagyhatalmak önmérsékletet tanúsítanak, ez a „nagyhatalmi politika tragédiája”
Mit vizsgál a nemzetközi politikai gazdaságtan (IPE)?
interdiszciplináris ága, amely az államok, piacok és a globális gazdaság kölcsönhatásait vizsgálja. Az IPE központi kérdése, hogy a politikai döntéshozatal és az államhatalom hogyan befolyásolja a gazdasági folyamatokat, és fordítva: hogyan formálják a gazdasági erők a politikát.
Hegemonic Stability Theory: a domináns hatalmak ciklikus emelkedése és hanyatlása.(dinamizmus)
Milyen kritikát fogalmaz meg Judith Tickner a klasszikus realizmussal szemben?
A realizmus az emberi természet és hatalom szűk fogalmán alapul.
A hatalom többdimenziós és kontextusfüggő.
A nőket láthatóvá kell tenni a nemzetközi kapcsolatokban, bottom-up megközelítéssel.
Tradicionalisták álláspontja:
Képviselők: E. H. Carr, Hans Morgenthau.
Megközelítésük:
A nemzetközi kapcsolatok megértése csak a történelmi tapasztalatok, filozófiai reflexiók és normatív elemzések révén lehetséges.
Az emberi természet, hatalom, etika és politika közötti összefüggésekre koncentrálnak.
A nemzetközi politikát komplex, kiszámíthatatlan és normatív kérdések határozzák meg, amelyek nem redukálhatók egyszerű modellekre vagy számokra.
Kritikájuk a behavioristákkal szemben:
Az emberi viselkedés és a politikai döntéshozatal túl bonyolult ahhoz, hogy pusztán empirikus módszerekkel elemezzék.
Az emberi szándékok és értékek figyelmen kívül hagyása torz képet ad.
Behavioristák álláspontja:
Képviselők: Morton Kaplan, David Easton.
Megközelítésük:
A nemzetközi kapcsolatok tudományos alapokon vizsgálhatók, mint más társadalomtudományok.
Kvantitatív módszereket, statisztikát, modelleket és elméleteket alkalmaznak a nemzetközi rendszer szabályszerűségeinek feltárására.
A cél az objektivitás, előrejelezhetőség és a tudományos alaposság.
Kritikájuk a tradicionalistákkal szemben:
A történelmi és filozófiai megközelítések szubjektívek és nem alkalmasak a szabályszerűségek azonosítására.
Az elméleti előrejelzésekhez szükség van empirikus bizonyítékokra.
