10. tétel A szocializáció és az oktatási rendszer egyenlőtlenséggeneráló ereje Flashcards
(16 cards)
Mi a kollektív mobilitás?
A struktúra fokozatos, folyamatos átalakulását eredményező folyamat,
társadalmi fejlődésünk közvetlen célja, kísérőjelensége, és egyben a teljesebb tartalmú társadalmi egyenlőség felé való közelítés eszköze.
Mi az egyéni mobilitás?
Nem feltételenül cél ösztönözni, mert bizonyos esetekben a
csoportmobilitástól független (eredetét és eredményét tekintve), és ezáltal a konzerválás eszköze. Marx: “az uralkodó osztály uralma annál szilárdabb és veszélyesebb, mennél inkább ért ahhoz, hogy az elnyomott osztályok legjelentékenyebb embereit soraiba fogadja”
Ezáltal feltölti sorait és pont azoktól fosztja meg a az elnyomot osztályokat, akik
rátermettek és rá nézve akár veszélyesek is lehetnek. Emellet segít fenntartani a
meritokrácia illúzióját.
Mi történik ha csoportos egyéni mobilitás van?
Csoportos egyéni mobilitás esetén nem teljes az asszimilálódás, tehát a csoportok
közeledése lesz az eredménye. Ha közeledik egymáshoz két csoport, akkor könnyebb lesz a mobilitás. Ez a folyamat akkor kívánatos, ha a csoportok közeledése az alapja és nem az egyéni mobilitások csoportátalakító hatása.
Mi az oktatás válasza arra, hogy az egyenlőséget elérje a társadalom?
Az egyenlőség eléréséhez szükséges a gazdasági fejlődés is, melyhez humán tőkére van szükség, ám nincs abban a gazdasági helyzetben az ország, hogy mindenki kibontakoztathassa adottságait ezért az oktatási rendszer erőforrás hiánya miatt azokra fókuszál, akinek adottságai legkisebb ráfordítással fejleszthetől: akik támogató és kulturálisan fejlett családi háttérrel rendelkeznek és akik e nélkül is kemelkednek tehát tehetségesek. Tehát az egyéni mobilitást segíti elő, mely ellentétes a csoportmobilitással.
Mi az iskola feladata?
Demokratizálás: Kulturális monopóliumok felszámolása, a kultúra eljusson minednkihez (kulturális csoportmobilitás). Korábban elnyomott osztályok gyermekei
is eljussanak a legmagasabb végzettséget igénylő posztokba – struktúra-átalakító
csoportmozgás, iskolán keresztüli tömeges egyéni mobilizáció.
Miért mások a továbbtanulási esélyei az egyes társadalmi rétegeknek?
Kulturáltabb iskolázottabb környezetből jövő gyermekek könnyebben tudják
teljesíteni az iskolai követelményeket + gyengébb teljesítmény mellett is ösztönzik a
szülők a továbbtanulást, hogy csökkentsék a lecsúszás esélyét
Bizonyos mértékig területi, anyagi, lakással összefüggő tényezők is
közrejátszanak
Mi az integráció lényege?
Alacsonyabb státuszú tanulónak annál jobbak iskolai eredményei minél több magasabb státuszú gyermekkel érintkezik.
Hogyan alakulnak a társadalmi rétegek az iskolában?
Fix rangsor alakul ki vidéken és városban egyaránt, a városban kisebbek a társadalmi távolságok.
A gimnáziumban a különbségek csökkennek, szakközépiskolában az arányok meg is fordulhatnak, mert ide a magas státuszból a kevésbe tehetségesek az alacsonyabb státuszból a tehetségesebbek kerülnek.
Mi a homogenizáció két fajtája?
a. Tisztán tanulmányi eredmények szerinti: két osztály tanulmányi átlaga különbözik,
de a társadalmi származás szerinti összetétele nem
b. társadalmi származás szerinti homogenizálás: két osztály átlaga közel van
egymáshoz, de a származási összetétel eltérést mutat
Az osztályzatok szerinti homogenizálás együtt jár a társadalmi homogenizálással.
Mi a szülők szerepe az iskolai homogenizációban?
Minél több magasabb státuszú gyermek van az iskolában annál erőteljesebb a szülők homogenizációs igénye - biztosítani szeretnék a továbbtanulást.
Emellett a gimnáziumokban a vezető állású és értelmiségi szülők a tagozatos osztályok felé orientálják gyerekeiket. A gimnáziumok többnyire nem képességvizsgálat, hanem a gyerek, illetve a szülő óhaja szerint osztják szét a gyerekeket. A maradék megy az általános tantervűbe.
Mi Bourdieu oktatási rendszerkritikájának alapja?
Bourdieu szerint a versenyvizsgák az oktatási rendszer önmagát tükrözik vissza, és azokat a diákokat választják ki, akik a legjobban megfelelnek az egyetemi kiválóság eszményének és az egyetemi értékeknek.
Az iskolarendszer bár objektívnek tűnik, azáltal, hogy rendkívüli értéket tulajdonít a
koraérettségnek mégis szelektál.
Az oktatási rendszer nem születési, hanem természettől kapott kiváltságokká alakítja át a társadalmi kiváltságokat
Az „intelligencia”, a „tehetség”, az „adottság” fogalmai mögött az iskolarendszer
újrateremti a hierarchiát.
Kik a magolók?
A nyelvet, földrajzot biológiát csak meg kell tanulni és biztonságban kifizetődik a belefektetett energia. Azok a munkásosztálybeli gyermekek, akik ezekben a tantárgyakban jeleskednek a magolók. mivel csak kulturális befektetésüknek az Iskola révén való azonnali megtérülése érdekli őket.
Mi Bourdieu szerint az iskolai elvárások ellentmondása?
Az iskolarendszer azt az elsajátítási módot magasztalja, mely az iskolarendszeren kívüli és lealacsonyítja az iskolán belülit ezzel saját maga legitimációját veszélyezteti.
Mi a rejtett tanterv?
Ivan Illich elmélete, mely szerint az iskolában sok mindent tanulnak a gyermekek, melyek nem köthetők a tananyaghoz. Nem szűnteti meg az egyenlőtlenségeket, nem fejleszti a kreatív képességeket.
Passzív fogyasztásra tanít, a fennálló társadalmi rend kritikátlan elfogadásához.
Szerinte a gazdasági fejlődés megfosztja az embereket alapvető képességeiktől.
Mik a nyelvi kódok?
Basil Bernstein a nyelvi készségek elemzésén keresztül vizsgálta az egyenlőtlenségeket az oktatásban.
Munkásosztály
Korlátozott kódot használ – sok kimondatlan feltevés melyet a hallgató szerintük ismer. Kontextusfüggő. Közvetlen kulturális környezethez kötődik.
Középosztály
Könnyebb általánosítás, elvont gondolatok. Többet magyaráz a szülő, kifinomultabb nyelvi kódok. Könnyebben megfelelnek az iskola igényeinek.
Mi volt Paul Willis elemzése a kulturális újratermelésről?
Paul Willis szerint nem igaz hogy azért választanak egyszerűbb munkát az alacsony státuszúak mert az oktatásban nincs sikerük.
Bunringhami diákok között végezett megfigyelést főképp egy csoportot vizsgálta akik magukat vagányoknak hívták. Céljuk hogy szembeszálljanak a rendszerrel, csínytevéseken keresztül de mindig a határokon belül maradva.
Willis szerint ezek a diákok alig válrták, hogy dolgozhassanak. A kékgalléros munkákban ugyanezen készségek jelen vannak: ugratás, visszaszólás, frappáns megjegyzések.
Később rájöttek, hogy nem kielégítő számukra ez az élet, és gyermekeiket tanulásra ösztönözték, ugyanolyan kevés sikerrel mint saját szüleik tették ezt anno.
