!! 11. tétel Nemzeti és etnikai csoportok, kisebbségek , Kemény féle három magyarországi cigánykutatás Flashcards
(7 cards)
Mi a kisebbség?
Általában egy társadalmi csoporton belül az a kisebb létszámú csoport, amely valamilyen ismérv révén különbözik a többségtől. Leggyakrabban etnikai, nemzetiségi, nyelvi, vallási kisebbségekről beszélünk.
Mi az etnikum?
Emberek történetileg kialakult együttese, akik tudatában vannak népekként összetartozásuknak és más, hasonló együttesektől való különbözőségüknek. Ezt népnévvel kifejezésre is juttatják.
NINCS HONORZSÁGUK
Mi a nemzetiség?
Emberek történetileg kialakult együttese, akik tudatában vannak népekként összetartozásuknak és más, hasonló együttesektől való különbözőségüknek. Ezt népnévvel kifejezésre is juttatják.
VAN HONORZSÁGUK
Mi az identitás fogalma?
Önmeghatározás, lényegében a „Ki vagyok én?” kérdésre adott válaszok összessége. Késztetéseink, képességeink, hiedelmeink és élettörténetünk.
Mi volt a Kemény István féle 1971-es kutatás főbb megállapításai?
Iskolázottság: Már ekkor riasztó előrejelzéseket tettek az alacsony iskolázottság következményeiről. Megállapították, hogy a hét osztálynál kevesebbet végzett cigány gyerekek gyakorlatilag analfabéták maradnak.
Foglalkoztatás és jövedelem: Előrevetítették, hogy a gazdasági szerkezet átalakulásával (az iparosítás ellenére) a tanulatlan munkaerő iránti kereslet csökken, ami a cigány munkaerő elhelyezhetetlenségéhez vezet majd.
Demográfia és életkörülmények: Átfogó képet adott a cigány családok méretéről, a gyermekek számáról, az anyanyelvi és etnikai megoszlásról, valamint a települési és lakásviszonyokról. Becslések szerint ekkor mintegy 320 ezer fő volt a magyarországi cigányság létszáma.
Mi volt a Kemény István féle 1993-as kutatás főbb megállapításai?
A rendszerváltás utáni első nagyszabású felmérés volt, amely a politikai és gazdasági változások cigányságra gyakorolt hatását vizsgálta.
A korábbi jóslatok igazolódása: Sajnos az 1971-es előrejelzések a tanulatlan cigány munkaerő elhelyezhetetlenségéről beigazolódtak. A rendszerváltás utáni gazdasági átalakulások, a szociális és foglalkoztatási támogatások csökkenése, valamint a szegregáció súlyosbította a cigányság helyzetét a munkaerőpiacon.
Nyelvhasználat és nemzetiségi hovatartozás: Jelentős változás volt tapasztalható a nyelvhasználatban: a magyarul beszélők aránya drámaian megnőtt. Az 1971-es 71%-ról 1993-ra 90%-ra emelkedett a magyar anyanyelvűek aránya a cigány népességen belül (bár a csak magyarul beszélők aránya 77% volt). A nemzetiségi hovatartozás is egyértelműsödött: 56% vallotta magát tisztán magyar nemzetiségűnek, 22% cigány, 18% pedig magyar cigány nemzetiségűnek.
Demográfia: A cigány népesség létszámát 468 ezer fő körülire becsülték.
Mi volt a Kemény István féle 2003-as kutatás főbb megállapításai?
Munkaerőpiaci helyzet és jövedelmek további romlása: A tendenciák tovább erősödtek, a cigányság munkaerőpiaci helyzete romlott, sokan instabil, a szociális ellátórendszerrel összefüggő foglalkoztatási formákban dolgoztak, ami újratermelte a munkanélküliséget. Nagyon keveseknek volt esélye tartós, valós perspektívát nyújtó kereseti lehetőséghez jutni.
Népesedési és nyelvhasználati adatok: 2003 elején a becslések szerint 540 800 fő volt a cigányság létszáma. A magyar nyelvhasználat továbbra is domináns volt, a népszámlálási adatok szerint 90-91% csak magyarul beszélt.
Módszertani kihívások: A 2003-as felmérés pontossága korlátozottabb volt az 1993-ashoz képest, mivel csak 1%-os reprezentatív mintát tudtak biztosítani, és a korábban használt iskolastatisztikák hiánya is növelte a bizonytalanságot.
