14. Modernizáció, informális társadalom Flashcards
(11 cards)
Mi a modernizáció?
Giddens modernizációs elmélete elsősorban a társadalmi változások és fejlődések megértésére koncentrál. Szoros kapcsolatban áll a globalizációval, és a modern társadalmak átalakulásával. A modern társadalom jellemzője a folyamatos változás és az egyre komplexebbé váló társadalmi kapcsolatok.
Mik a modernizáció demmenziói?
Jelenti az iparosodást, a globalizációt, a szolgáltatások növekedését, a városiasodást, az iskolai végzettségek emelkedését, a demográfiai viselkedések megváltozását- gyerek számok tervezését, az emberi viselkedés motívumainak, és normáinak a változását.
Modernizáció első hulláma?
elsősorban vallási jellegű, a tradíciók elleni támadás formáját öltötte fel. A felvilágosodás és a modern nemzetállamok létrehozták a saját tradícióikat, mely ugyan a tartalmilag eltértek vallásiaktól, funkcionálisan nem.
Modernizáció második hulláma?
reflexív modernizáció, ami azt jelenti, hogy az emberek és a társadalom képesek a saját társadalmi és gazdasági rendszereiket folyamatosan újragondolni és alakítani.
A legfontosabb alaptapasztalata a bizalom, a reflexivitás és a kockázatok mérlegeléshez kötött bizalom.
Mi az új klasszikus modernizációs elmélet?
- század közepén alakult ki. Ez az elmélet az iparosodás, a technológiai fejlődés és a társadalmi struktúrák átalakulásának folyamatát tekinti alapvetőnek a modern társadalmak kialakulásában. A modernizáció egy lineáris folyamat, amely az elmaradott, tradicionális társadalmakat iparosodott, demokratikus és gazdaságilag fejlett társadalommá alakítja.
Mi a dependencia-elmélet?
A modernizációs elméletek kritikája. 1960-as évek végén alakult ki Latin-Amerikában. A dependencia-elmélet szerint a modernizáció nem egy lineáris fejlődési folyamat, hanem sokszor a gazdag országok érdekeinek előmozdítására irányuló eszközként működik. A fejlett országok kizsákmányolják a fejlődő világot, így azok nem képesek saját autentikus fejlődésükre, mivel a gazdag országok befolyása folyamatosan aláássa az önálló fejlődést.
Mi az információs társadalom?
A kifejezés az információ és a tudás kulcsszerepére helyezi a hangsúlyt, mint olyan tényezőkre, amelyek meghatározzák a gazdasági és társadalmi fejlődést
A modernizáció ezen szakasza eltér az ipari társadalom előtti fejlesztési modellektől, hiszen itt a termelés nem csupán fizikai termékek előállítására összpontosít, hanem az információ és a tudás rendszerezésére, kezelésére és terjesztésére.
Mi a hálózati társadalom elmélete?
Castells szerint az információs társadalom lényege, hogy a társadalmi szerveződés hálózatokba ágyazott. A gazdasági, politikai és kulturális folyamatok egyre inkább globális, decentralizált rendszerekben zajlanak, ahol az információ áramlása a fő mozgatórugó.
A hálózatok lehetővé teszik a “tér áramlását” és az “időtlen idő” élményét, ahol a fizikai távolságok és az időbeli korlátok kevésbé relevánsak.
A globális hálózatokhoz való kapcsolódás új identitásokat és közösségeket hozhat létre, de a lokális identitások is megerősödhetnek a globalizációra adott válaszként. Castells rávilágít, hogy az információs társadalom kettős természettel bír: óriási lehetőségeket teremt a fejlődésre és az innovációra, de egyben fokozhatja a társadalmi egyenlőtlenségeket és a digitális szakadékot.
Mi a Kockázattársadalom elmélete?
Ulrich Beck a kockázat-társadalom elméletével a modernitás egy másik, önreflexív szakaszát ragadja meg. Beck szerint a fejlett ipari társadalmakban a termelés és a javak elosztása mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a kockázatok és veszélyek (pl. környezetszennyezés, nukleáris fenyegetés, gazdasági válságok) termelése és elosztása. Ezek a kockázatok gyakran globálisak, láthatatlanok és demokratikusan nem kontrollálhatók.
A modernitás által létrehozott javak és technológiák önmagukban is új, nem szándékolt kockázatokat generálnak.
A veszélyek nem ismernek határokat (pl. klímaváltozás, terrorizmus).
Az egyének egyre inkább magukra maradnak a kockázatok kezelésében és az “életpálya-tervezésben”, miközben a hagyományos intézmények (család, állam) szerepe meggyengül.
Beck szerint a kockázatokkal való szembenézés egy “második modernitás” szükségességét veti fel, amely kritikusabban viszonyul a saját fejlődéséhez és fenntarthatóbb utakat keres.
Mi a Posztindusztriális társadalom?
Daniel Bell nevéhez fűződik leginkább. Bell szerint az ipari társadalom utáni korszakban a gazdaság súlypontja áthelyeződik az anyagi javak termeléséből a szolgáltatásokra és az információra. A mezőgazdasági és ipari szektor hanyatlásával párhuzamosan a tudás, az oktatás és a kutatás válnak a gazdasági növekedés kulcstényezőivé.
Mi a Posztmodern korszak?
A posztmodern gondolkodásmód nem csupán egy társadalmi korszakot jelöl, hanem egyfajta kulturális, filozófiai és művészeti paradigmaváltást is.
Főbb jellemzők:
A “nagy narratívák” dekonstrukciója: Kétségbe vonja az egyetemes érvényű igazságok és a racionális haladás eszméjét.
Sokféleség és pluralizmus: Elfogadja a különböző nézőpontok, értékek és életmódok létjogosultságát.
Kulturális relativizmus: Nincsenek abszolút mércék, minden értékrend és kultúra egyenrangú.
Szimuláció és hiperrealitás: Baudrillard szerint a valóságot egyre inkább felváltják a jelek és szimulációk, amelyek önálló életre kelnek, és valóságosabbnak tűnnek a valóságnál (pl. a média, reklámok világa).
A “folyékony modernitás” (Bauman): A modernitás állandóan változó, bizonytalan és efemer jellege, ahol a hagyományos kötelékek feloldódnak, és az egyén folyamatosan új identitásokat épít. A posztmodern korszakban a fogyasztás, az esztétika és a média kiemelkedő szerepet kap, miközben a stabil identitások és a kollektív cselekvés nehezebbé válik.
