A hipotalamusz és a hipofízis

Question 1

Homeosztázis

Answer 1

A belső környezet dinamikus egyensúlyi állapota. A homeosztatikus tényezők az ezt biztosító mechanizmusok, az állandóan változó környezeti hatásokkal szemben, tehát a szervezetet életben tartó élettani (fiziológiás) folyamatok összessége.

Question 2

Neuroendokrin rendszer

Answer 2

A homeosztázist az idegrendszer és a hormonrendszer együttesen szabályozza

Question 3

Hormon

Answer 3

Belső elválasztású mirigysejtek vagy idegsejtek (neuroszekréciós sejtek) által termelt és közvetlenül a testfolyadékba jutatott anyagok.

Question 4

Hormonok szerkezeti típusai

Answer 4

aminosavszármazékok, peptidek (inzulin 51 aminosav), fehérjék, szteroidok ( nemi hormonok)

Question 5

A peptid- és fehérjehormonok és a ketakolaminok hatásmechanizmusa

Answer 5

Speciális kötőhelyeik a sejtmembrán felületén találhatók. Pl. inzulin, adrenalin

Question 6

szteroid hormonok hatásmechanizmusa

Answer 6

Zsíroldékonyak, apolárosak, ezért átjutnak a sejtmembránon és a citoszolban lévő receptorokhoz kötődnek. A hormonrecpetor-komplex bediffundál a sejtmagba, ahol a DNS-ről specifikus RNS képzést indít be, új fehérjemolekula, új enzim képződik.

Question 7

Tágabb értelemben a hormonok közé tartoznak

Answer 7

Nem endokrin szervek által termelt más sejtekre, szövetekre ható anyagok

Question 8

A hipotalamusz sajátos funkciója

Answer 8

Neuroszekréció, az egyik nagysejtes magja az antidieretikus hormont (ADH), másnéven vazopresszint termeli, a másik az oxitocint. A kissejtes magvak a hormonok felszabadulását serkentő (releasing) és azokat gátló (inhibitor) hormonszerű anyagokkal, más néven faktorokkal vezérlik a hormonális rendszert.

Question 9

Hipotalamusz elhelyezkedése

Answer 9

A köztiagy talamusz alatti területén idegsejtmagcsoportokból álló terület. A központi idegrendszernek viszonylag kis részét alkotja, közel a limbikus rendszerhez, a talamuszhoz, a felszálló és leszálló pályákhoz és az agyalapi mirigyhez. Az idegsejtek csoportokba rendeződve, nagy- és kissejtes magvakat alkotva helyezkednek el.

Question 10

a hipotalamusz szerepe

Answer 10

A szervezet minden fontos fiziológiai működését befolyásolja. Kontrolállja és integrálja az autonóm idegrendszer és az endokrin rendszer működését, alapvető szerepet játszik a homeosztázis fenttartásában. A hipotalamusz érző (szenzoros) sejtjeivel érzékeli a vér fizikai és kémiai változásait, s többek között a hipofízis hormonjai segítségével szabályozza szervezetünk belső környezetét. A hipotalamusz vegetatív központjai vegetatív idegeken kersztül, a tudat és az akarat ellenőrzése nélkül irányítják szervezetünk vegetatív működését. Közreműködik a testhőmérésklet szabályozásában, a testfolydékok viszonylagos állandó összetételének biztosításában, a táplálék- és a vízfelvétel elősegítésében, a szexuális viselkedés és a limbikus rendszer segítségével az érzelmi élet kialakításában.

Question 11

Hipofízis (agyalapi mirigy) elhelyezkedése

Answer 11

Anatómiailag és működésben is szorosan kötődik a hipotalamuszhoz, vele funkcionális egységet képez. A koponya töröknyeregnek (az ékcsontban) nevezett árkában helyezkedik el. A hipotalamuszhoz egy nyélen keresztül kapcsolódik. Két fő részből áll: elülső lebeny, hátulsó lebeny.

Question 12

elülső lebeny

Answer 12

A hipotalamusz kisméretű neuroszekréciós sejtjeivel áll kapcsolatban, amelyek serkentő vagy gátló faktoraikkal szabályozzák az elülső lebeny működését, vagyis hormonelválasztását. Peptid és fehérje típusú hormonokat termel.
Termeli az endokrin mirigyeket szabályozó hormonokat:
- hGH (STH, növekedési hormon), szomatorop hormon)
- TSH (pajzsmirigyserkentő hormon)
- ACTH (mellékveseserkentő hormon)
- FSH (tüszőserkentő hormon)
- LH (sárgatestserkentő hormon)

Question 13

a hipofízis hátulsó lebenye

Answer 13

Idegszövetekből áll, a hipotalamusz nagyméretű neuroszekréciós sejtjeivel áll kapcsolatban, annak sejtnyúlványai vezetik le belőle a hátulsó lebenybe az ott termelt peptid típusú hormonokat.
Hormonokat nem termel csak raktároz és testfolydékba ürít.

Question 14

Vazopresszin (ADH)

Answer 14

A vizelet mennyiségét és töménységét szabályozza, a vesében a gyűjtőcsatornák területén hat. A vízvisszaszívást fokozza. Hatására csökken a vizeletürítés, hiányában nincs visszaszívás és sok, híg vizelet ürül. Gátlószere az etil-alkohol.

Question 15

Oxitocin

Answer 15

Simaizom-összehúzó hatású (méh fala – szülés), emlő simaizomzata (tejürítés segítése), (ondóvezeték fala (ejakuláció)

Question 16

hGH (STH, szomatotrop hormon)

Answer 16

Növekedési hormon. Közvetlenül hat a fehérje-, a szénhidrát- és zsíranyagcserére. Gyermekkorban stimulálja a növekedést, a felnőtteknél sgeít a tets- és csonttömeg megtartásában. Izomfehérje növesztő, szerves csontállomány növesztő, zsírégető hatása van (energianyerés).

Question 17

A hGH fiatalkori alultermelődése

Answer 17

Fiatalkori alultermelődése az arányos törpeség (hipofizer törpeség). Az alacsony termet ellenére az illető szellemileg ép, ez nagy különbség a kreténizmushoz képest (tiroxin hiányos törpeség).

Question 18

A hGH fiatalkori túltermelődése

Answer 18

Az arányos óriásnövést okozza (gigantizmus). Ennek következtében a testmagasság meghaladja a 200 cm-t.

Question 19

Akromegália

Answer 19

A hGH az élet testnövekedési szakasza utáni túltermelődése. A pubertás befejeztét követően a csontok további hossznövekedése már nem lehetséges, így azok szélességükben növekednek a túltermelés miatt (deformitás). Ez, továbbá a lágyrészek növekedése elsősorban az akrális testrészeken (ujjak, fülek, orr) és a zsigerekben eredményezik az akromegáliát.

Question 20

TSH (pajzsmirigyserkentő hormon)

Answer 20

Serkenti a jód beépülését a mirigybe, és a tiroxin termelését, kikerülését (pajzsmirigy hormonja). A TSH és a pajzsmirigyhormonok szintézisét negatív feedback - visszacsatoló mechanizmus - szabályozza. Ha a pajzsmirigy-termelődés csökken a negatív feedback hatása révén a vérszérum TSH-szintje nő, ellenkező esetben csökken.

Question 21

TSH túltermelődés

Answer 21

A pajzsmirigy megnövekedését (szövetgyarapodás) eredményezi (strúma). Az ezzel járó túlműködést hipermetabolikus (megnövekedett anyagcsere) állapotot eredményez.

Question 22

TSH alulműködés

Answer 22

A TSH alulműködés csökkent pajzsmirigyműködést is előidézhet. Tünetei kezdetben alig láthatók, később egyre feltűnőbb a bőr és a szőrzet jellegzetes változásai, hidegintolerancia, az intellektuális aktivitás lassulása, letargia, valamint a hang mélyülése. Az étvágy csökken, de a beteg testúlya mégis nő.

Question 23

ACTH (mellékvesekéreg serkentő hormon)

Answer 23

Serkenti a szénhidrát-anyagcserét befolyásoló hormonok termelését. Elsősorban a glükokortikoidok és nagyrészt a szexuálszteroidok termelését.

Question 24

FSH (tüszőserkentő hormon)

Answer 24

Szabályozza a növekedést, a fejlődést, a nemi érést gyermekkorban, s a reproduktív folyamatokat felnőttkorban. A petefészekben található, már a leánygyermek születésekor ott lévő úgynevezett primordiális tüszőkre hat, a tüsző érését indítja el. Férfiakban a spermiumok érését serkenti. Az elsődleges tüsző az FSH hatására átalakul másodlagos tüszővé, majd harmadlagos tüszővé és alkalmassá válik arra, hogy a petesejt tüszőrepedéskor kilökje magából.

Question 25

LH (sárgatest serkentő hormon)

Answer 25

Az LH, azaz sárgatest serkentő hormon hatására a tüszőrepedést követően kialakuló sárgatest életképes marad addig, amíg az általa termelt progeszteronra a terhesség kialakulásához és kezdeti fenttartáséhoz szükség van. A terhesség előrehaladtával a méhlepény (placenta) veszi át a terhesség fenttartásához szükséges hormontermelés szerepét.

Question 26

Prolaktin

Answer 26

A szülést követően a terhességet fenttartó hormonok szintjének lezuhanását követően kezd el fokozott mennyiségben termelődni, elérve ezzel az emlő szoptatásra történő felkészülését. A prolaktin hatására az emlőben a mirigyképződés megindul, illetve fokozódik. A tejelválasztás megindul, az emlő külső elválasztású mirigyei működni kezdenek.