A populációk kölcsönhatásai

Question 1

A populációk

Answer 1

A populációk azonos fajba tartozó élőlények természetes szaporodási közösségei, eszerint
egy időben, azonos elterjedési területen élő, egymással potenciálisan szaporodni képes, egy fajhoz tartozó egyedek csoportjai.
A populációkra ható környezeti tényezők lehetnek abiotikusak (élettelenek, pl.: víz átlagoshőmérséklete) és biotikusak (élők). Biotikus környezeti tényezőknek az adott populációval azonos területen élő, rá valamilyen módon ható, egyéb fajokhoz tartozó populációkat
tekintjük.

Question 2

a résztvevő populációkra gyakorolot hatásuk szerint a kapcsolat

Answer 2

+;+ - mutualista kapcsolatok
+;- - predáció, parazitizmus („ragadozás”, élősködés)
-;- - kompetíció (versengés)
+;0 - kommenzalizmus (asztalközösség)
-;0 - amenzalizmus
0;0 - neutralizmus

Question 3

mutualizmus

Answer 3

Ebbe a kapcsolati típusba azok a populációk közötti kölcsönhatások tartoznak, amelyek
mindkét résztvevő populációra előnyösen hatnak. Szükségszerűsége alapján a mutualizmus lehet obligát, ilyen esetekben a részt vevő populációk a kapcsolat fenntartása nélkül nem lennének képesek sikeresen szaporodni, esetleg már az élet fenntartásához is szükségük van rá
az egyedeknek. Fakultatív a mutualista kapcsolat, ha a részt vevő populációk enélkül is képesek a lét-, illetve fajfenntartásra, de általa sikeresebbek. A hétköznapi szóhasználatban, és sokszor a tankönyvekben is ezt a formát szimbiózisnak nevezik, de valójában a szimbiózis az együttélés szorossága/tartóssága alapján a mutualista kapcsolatok egy formája.

Question 4

Mutualizmus (szimbiózis)

Answer 4

A SZIMBIÓZIS mindig obligát, és tartós fizikai
kapcsolat van a résztvevők között. A fizikai
kapcsolat szorossága alapján lehet ekto- (testenkívüli) vagy endoszimbiózis (testen belüli). Ezek alapján mindig szoros szimmetrikus koevolúció** eredménye (együttes evolúció), melynek során a részt vevő populációk evolúciósan követik egymás minden apró változását, hiszen ha nem tennék, a kapcsolat megszűnhetne, ami nagyon komoly szelekciós hátrányt eredményezhetne mindkét populáció számára .pl.: zuzmó (alga/cianobakt. + tömlősgomba [ált.]); mikorrhiza (hajtásos növény +
gomba)

Question 5

Lazább mutualisztikus kapcsolatok

Answer 5

A mutualizmus egyébként nem feltételez obligát fizikai kapcsolatot. Lazább mutualisztikus kapcsolatok pl.: tisztogató halak, madarak + egyéb fajok (cápa, krokodil); megporzási kapcsolatok; allianciák – pl. együtt legelő populációk. Általánosságban elmondható, hogy többnyire legalább az egyik fél számára elengedhetetlen
kapcsolatok.

Question 6

Parazitizmus

Answer 6

ÉLŐSKÖDÉS = az élősködő populáció a gazda-populáció biomasszájából* táplálkozik,
és/vagy azt szaporodási célra használja. Az élősködő populáció számára hasznos, és az ő
szempontjából általában obligát, míg a gazda populáció számára természetesen káros
kapcsolati forma. Kivételes esetekben fakultatívan is megjelenik. Utóbbi átlagos szaporodási rátája csökken.

Question 7

Parazita

Answer 7

olyan élőlény, mely tápanyagait a gazdaszervezettől nyeri, annak károkat okoz,
de azonnali pusztulását nem okozza, nem is az a célja, mert akkor elvesztené a
táplálékforrását. Felépítése aszimmetrikus koevolúció** révén a tartós együttéléshez
alkalmazkodik. A patogén olyan parazita, amely betegséget okoz.

Question 8

biomassza

Answer 8

biológiai úton létrejövő (élőlények által termelt) szerves anyag tömeg, egy társulásban
(biocönózisban) vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek
(növények, állatok, mikroorganizmusok) összes testtömege. Az egyes egyed feletti szerveződési
szinteken külön-külön is értelmezhető.

Question 9

Koevolúció

Answer 9

Az egy területen élő populációk egymáshoz való evolúciós alkalmazkodása.
Aszimmetrikus, ha csak az egyik populáció követi a másik változásait, jellemzően ilyenek a parazita– gazda kapcsolatok. Pl.: európai kakukkrasszok kialakulása – billegető, szürkebegy, pityer és nádirigó
kakukkok – különböző színezetű (a preferált gazdának megfelelő) tojásokat tojnak.
Szimmetrikus koevolúcióban mindkét populáció igazodik a másik vátozásaihoz, mert kölcsönösen
függnek egymástól.

Question 10

A parazitizmus típusai

Answer 10

• endoparazitizmus (belső, testen belüli), pl.: galandférgek (borsóka, fertőzött hússal
  ember is megfertőződhet).
• ekto‐ (külső, testen kívüli), pl.: kullancsok, tetvek.
  + félparazitizmus: az élősködő növény a vizet és szervetlen anyagokat szívja el, maga
  fotoszintetizál. pl.: fagyöngyök (a növény szállítónyalábjainak a farészéből)
  + teljes parazitizmus: a parazita növény a
  kész tápoldatot szívja el a gazdától pl.:
  arankák (a növény szállítónyalábjának a
  háncsrészéből)

Question 11

hiperparazitizmus

Answer 11

parazitán(/-ban) másik parazita élősködik, pl.:egyes fürkészdarazsak

Question 12

Parazitoidizmus:

Answer 12

a kapcsolat mindenképpen a gazda pusztulásával jár pl.: fürkészdarazsak.

Question 13

Predáció

Answer 13

Egyik populáció egyedei (predátor) tápláléknak tekintik a
másik populáció egyedeit (préda). A predátor számára hasznos, a préda számára káros kapcsolati típus. Az esetek
nagy részében a predátor nem egy fajjal táplálkozik, de néha ez is előfordul.

Question 14

Predátorok típusai

Answer 14

• ragadozó - carnivor (kannibalizmus!)
• növényevő - herbivor
• mindenevő - omnivor –

Question 15

Növényi carnivoria

Answer 15

okai lehetnek: a N-éhség, vizes talaj, alacsony pH, oxigénhiány.

Question 16

KOMMENZALIZMUS (0;+) = asztalközösség

Answer 16

Az egyik populáció egyedei előnyhöz jutnak a kapcsolat révén, de a másik egyedeire ez nincs
fontos hatással.
Pl.: gólyafészek – veréb; ragadozók – dögevők; lebontó szervezetek általában.

Question 17

amenzalizmus

Answer 17

Egy populáció egyedei károsan hatnak egy másik populáció egyedeire anélkül, hogy ebből előnyük származna. Pl.: legelő állatok tapossák a gyep azon fajait is, amelyeket nem esznek meg.

Question 18

Allelopátia

Answer 18

A populáció egyedei szerves vegyületek kibocsátásával szomszédjaik folyamatait
befolyásolják. Lehet (0;-) vagy (0;+)! Sőt egyesek szerint negatív formája egyenesen a
kompetíció speciális típusának tekintendő (agresszív).

Question 19

Antibiózis

Answer 19

mikroorganizmusok olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják más mikroorg.
fajok életfolyamatait (negatív allelopátia). Ezeket az anyagokat használja fel a gyógyszeripar, mint antibiotikumokat.

Question 20

KOMPETÍCIÓ (-;-)

Answer 20

Több egyed ugyanazokat a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat hasznosítja.
Típusai: – fajon belüli
− fajok közötti
* közvetlen - agresszió
* közvetett - a források kihasználása a kompetítor előtt

Question 21

kompetíció erőssége

Answer 21

függ a felek niche-átfedése mértékétől és a populációk denzitásától (egyedsűrűség),
tehát attól, hogy mekkora a forrással (táplálék, napfény, víz, fészkelőhely stb.) szembeni abszolút igény nagysága.

Question 22

Niche

Answer 22

Az a sokdimenziós absztrakt tér, amelyet egy populáció a társulásban
(élőhelyen) betölt a rá ható élő és élettelen környezeti tényezőknek megfelelően egy adott térben és időben. Nem valódi térrészletként értelmezendő, hanem a környezeti tényezők által meghatározott
elméleti hely, szerep.

Question 23

denzitás

Answer 23

a populáció egyedsűrűsége; terület-, vagy térfogategységre vetített egyedszáma.

Question 24

A kompetíció következményei

Answer 24

mindkét populációra nézve hátrányosak. A csökkent források miatt lassúbb az egyedfejlődés, csökken az utódszám (fekunditás) egyedenként és a populációk egészére nézve is. Rosszabbak a túlélési esélyek (nagyobb mortalitás) →
természetes szelekció (az evolúció mozgatórúgója).

Question 25

GAUSE-ELV (kompetitív kizárás elve)

Answer 25

Tartós kompetíció a populációk közötti tökéletes niche-átfedés esetén nem
maradhat fenn, az egyik vagy másik populáció kihal, vagy niche szegregáció (forrásfelosztás)
következik be.