az oxigén körforgása Flashcards
az anyagok körforgása a földi rendszerben
Az anyagok a földi rendszerben körforgásban vesznek részt, melynek
szabályozásában biológiai és geokémiai folyamatok játszanak közre (biogeokémiai ciklusok).
A körforgásban való részvétel minden elemre jellemző, ami az élőlények testének alkotásában
részt vesz, de közülük csak néhány, kivételesen fontos elem ciklusát szoktuk részletesen
elemezni.
üledékes és gázciklus
A ciklusok között megkülönböztetünk gáz- és üledékes ciklusokat. A gázciklusok esetében a
körforgást végző elem a légkörbe jutva és ott tárolódva hosszabb időre kikerül a körforgásból,
míg az üledékes ciklusoknál a fő tárolók a földkéreg kőzetei. Az egyes elemek körforgása
természetesen egymással is összefügg, és a ciklusokat újabban az ember is nagymértékben
befolyásolja.
üledékes és gázciklus
A ciklusok között megkülönböztetünk gáz- és üledékes ciklusokat. A gázciklusok esetében a
körforgást végző elem a légkörbe jutva és ott tárolódva hosszabb időre kikerül a körforgásból,
míg az üledékes ciklusoknál a fő tárolók a földkéreg kőzetei. Az egyes elemek körforgása
természetesen egymással is összefügg, és a ciklusokat újabban az ember is nagymértékben
befolyásolja.
az oxigén jelenléte
Az egyetlen elem, amely nagy koncentrációban van jelen a földkéregben (szilikátok SiO2), az atmoszférában (O2), a hidroszférában (H2O) és a bioszférában is (H2O, szénhidrát, fehérje
stb). Oxigén előfordulási gyakorisága: Föld (általában) 28,5 %, földkéreg 46,6 %, óceán 85,8
%, atmoszféra 21 %.
az ózon keletkezése
Napsugárzás (UV) révén a molekuláris oxigén hasad, majd ózon képződik belőle O’+ O2 →
O3. A molekula labilitása miatt ez folyamatos (ózonpajzs). Az ember környezetszennyezése
következtében a levegőbe került gázok elősegítik az ózon talajközeli rétegekben történő keletkezését is, amely rendkívül veszélyes az élőlényekre, elsősorban a rákos daganatok
kialakulását segíti elő.
az ózon és a szárazföldi élet
Az ózonréteg nélkülözhetetlen a szárazföldi élet szempontjából, mivel kiszűri a Napból
érkező káros sugarakat. Az ibolyántúli sugarak megszűréséhez szükséges erősségű és
nagyságú ózonernyő feltehetően 400-500 millió éve alakulhatott ki. A természet egyik
csodája, hogy az óceánban megjelenő azon fajok, amelyek készen álltak a szárazföld meghódítására kb. 500 millió éve jelentek meg, vagyis pont akkor, amikor a védelmező
ózonpajzs már kialakult.
az oxigén útja
A növények a környezetükből ásványi sókat, szén-dioxidot (CO2) és vizet (H2O) vesznek fel.
A fotoszintézis során a fényenergia segítségével a felvett anyagokból keményítőt (nC6H12O6)
állítanak elő, közben vizet bontanak, és oxigént O2 termelnek. A termelők (producensek)
oxigéntartalmú szerves anyagait a fogyasztók és a lebontók (szaprofiták) hasznosítják. A
szerves anyagban kötött energiát a heterotróf szervezetek többsége a növények által termelt
oxigén segítségével szabadítják fel a sejtlégzés folyamata során. A folyamatban a szerves
vegyületek szénvázából szén-dioxid (CO2) keletkezik, a hidrogén szállítómolekulákra kerül.
A végső oxidáció során a szállítómolekulákhoz kötött hidrogén molekuláris oxigénnel
egyesül, víz (H2O) és ATP keletkezik. A víz a kiválasztás, a párologtatás és a légzés során a
környezetbe kerül.
Az oxigén-ciklus nem független a többi biogeokémiai elem (szén, nitrogén és víz)
körforgásától.
