10. Eltéréselemzés Flashcards
(12 cards)
Az elemzés fogalma és jellemzői
- az elemzés az összefüggések, gazdasági jelenségek és az ezekre ható tényezők feltárása
- elősegíti , részben pedig biztosítja a szükséges információk megszerzését
- a vállalkozások tevékenységének, gazdálkodása megítélésének, értékelésének legfőbb módszere
Eltéréselemzés:
- megállapítja a tev és a tény gazdasági jelenségei között fellépő eltéréseket
- az eltérések okainak megállapításával biztosít egy állandó tanulási, megismerési folyamatot
- A megfelelő időben segíti a vezetői döntések meghozatalát
- az állandó visszacsatolással javítja a tervezési folyamatot és eszközrendszert.
Eltéréselemzés feladatai
- elérték-e a tervezett értékeket
- mekkora az eltérés
- elérték-e az eltérések kritikus értéket
- milyen tényezőkre vezethetők vissza az eltérések
- minél több hatótényezőt kifejezni
- önálló hatásukat megadni
Összehasonlítás típusai és jellemzői
Dinamikus összehasonlítás:
- időszakokra vagy időpontokra vonatkozó adatok összevetése
- a gazdasági jelenségek időbeli változásának megfigyelése, mérése
térbeli összevetés:
-statikus
A tervhez, tervadatokhoz történő viszonyítás:
- a tényleges folyamatokat leíró adatok és mutatószámok összevetése a tervvel
- az elvárások értékelése
Árváltozás kiszűrésének módszerei
- változatlan árak alkalmazása
- árkorrekció számítása
- árindex felhasználása
Egységre vetítés módszere
- a vizsgált gazdasági jelenséget valamilyen és azzal összefüggésben lévő másik jelenség egységére fejezik ki
- fajlagos adatok képzése
Egymásra vetítés módszere
- két vagy több hatótényező önálló hatásának kifejezése
- a viszonyítandó és a viszonyítási alapul választott időszakok adatából a két adatot felhasználva egy harmadikat kell képezni, a viszonyítandó adatot át kell számolni a viszinyítási alapot jelentő adat szintjére
- gazdaságilag fiktív kifejezés
- felhasználásával részletesebb magyarázatot lehet adni a vizsgált gazdasági jelenség változásának értékelése során
Tényezőkre bontás fogalma és módszerei
- egy meghatározott, általában mutatószámmal leírható gazdasági jelenségre irányuló elemzési eljárás, amelynek segítségével a vizgsált jelenség alakulásának számszerűsített okai tárhatók fel.
- a felbontás mélységét az elemzési feladat, az információ igény határozza meg
módszerei:
- alternatív eltérés felbontás módszere
- kumulatív eltérés felbontás módszerei
- logaritmus módszer
- eltérés felbontás indexek segítségével
- parciálszámítások alapuló módszer
Tényezőkre bontás korlátai
-Csak olyan gazdasági mutatószámok vozsgálatára alkalmasak, amelyek a vizsgálandó hatótényezők szorzataként írhatók fel
-A szorzatok tényyezőinek sorrendjét előre rögzíteni kell, hogy az elemzések eredményei több időszakot érintő és részletesebb vizsgálódások során is értelmezhetők legyenek.
A vizsgált gazdasági jelenségre hatást gyakorló tényezők közül minél többet érdemes bevonni a számításba azzal, hogy az eredmények alapján kell eldönteni, érdemes-e mélyebben is megvizsgálni a hatótényező változását. Ez az ellenőrzési feladat.
-A módszerek alkalmazásával közelítő eredmények határozhatók meg az egyes hatótényezők változásának nagyságrendjére.
Alternatív eltérés felbontás
- az egyes hatótényezők önálló hatását úgy fejezik ki, hogy az összes többi tényező változatlanságát feltételezik
- a terv-tény összevetés esetén a tervhez képest egy-egy befolyásoló tényező változását számszerűsítik, az összes többi tényező a terv szinten marad
- a következő tényező értékelésekor az előbbit visszaállítják a terv szintre és csak az aktuális érték változását fejezik ki önálló hatásként
Kumulatív eltérés felbontás
- a befolyásolótényezők körül mindig csak egyetlen tényező értéke változik meg
- az egyszer már módosított tényező értéke a soron következő számításoknál végig a megváltozott értéken szerepel
- a hatótényezők hatásai láncszerűen kapcsolódnak egymáshoz
Abszolút eltérés módszere
- az egyes résztényezők eltéréseinek azonnali kifejezésén alapszik
- az eljárásban nem a szorzatok különbsége jelenik meg rögtök a tényezők különbségei szerepelnek a szorzatokban
Százalékos különbözetek módszere
- nehéz a konkrét hatótényezők kifejezése
- a kumulált szorzatoknak megfelelő, a nyilvántartásokból nyerhető alapadatok jelentik a módszer alapját
- a terv-tény eltérést a módszer a kumulált szorzatokhoz, ezek százalékos változásához köti
- kifejezve az alapadatok közötti, hatótényezők szerinti összefüggések alapján
- a hatótényezők önálló százallékos változásának hatását a vizsgált jelenségen belül
