Állati szövetek Flashcards
(40 cards)
szövet
azonos alakú és működésű, többnyire közös eredetű
sejtek összessége. (endodermálsi, mezodermális, ektodermális)
– Sejtekből
– Sejtközötti állományokból áll
Alapszövetek
I. HÁMSZÖVET
- II. KÖTŐ- ÉS TÁMASZTÓSZÖVET
- III. IZOMSZÖVET
- IV. IDEGSZÖVET
Hámszövet
Mindhárom dermális rétegből fejlődhet
– ektoderma, mezoderma, endoderma
• Sejtjei szorosan illeszkednek, kevés sejtközötti
állomány
• Nagy megújulási képesség
• Érmentes, táplálás diffúzióval
• Az alatta lévő (kötő) szövethez egy alaphártyával
kapcsolódik (bazalis lamina).
• Citoplazmájuk összeérhet keskeny csatornákon át
(anyagforgalom egymás között)
• Sok típus – sokféle funkció
Hámszövetek funkció szerint
fedőhámok (védelem)
mirigyhámok (váladéktermelés)
felszívóhámok (felszívás)
érzékhámok (ingerfelfogás)
hámszövetek szerkezet szerint
egyrétegűek:
laphámok, köbhámok, hengerhámok
többrétegűek:
elszarusodó, el nem szarusodó
Egyrétegű hámok
Egyrétegű laphám (léghólyagok, kapillárisok, szájüreg)
egyrétegű köbhám (gerinctelenek kültakarója)
egyrétegű hengerhám (gerinctelenek kültakarója, mikrobolyhos felszívóhám - vékonybél, csillós hengerhám - petevezeték, légcső)
Többrétegű hámok
- Nagyobb mechanikai igénybevételnek kitett területeken (bőr)
– El nem szarusodó többrétegű fedőhám (halak bőre)
– Elszarusodó többrétegű fedőhám (emberi bőr)
» A sejtek miután elhaltak szaruvá alakulnak
» Védelem mechanikai, kiszáradás ellen
Urothelium – átmeneti hám
– (a húgyhólyagon belül van, több magsoros hengerhámszövet)
- Jellegzetes sejtjei: esernyősejt, teniszütősejt
- Tágulékony
Mirigyhám
Mirigy: GLANDULA minden olyan szerv ami váladékot
termel.
• A mirigyhámsejtekkel és a vér segítségével.
– SECRETUM: hasznos váladék (nyál, epe),
– EXCRETUM: felesleges váladék (vizelet)
Mirigyhámok típusai
• egyszerű csöves – méh nyálkahártyája – bélfal • egyszerű bogyós – kétéltûek bõrmirigyei – egyszerûbb faggyúmirigyek • egyszerű csöves-bogyós – pylorus mirigyek (gyomor)
• elágazó csöves – gyomormirigyek • elágazó bogyós – faggyúmirigyek • elágazó csöves-bogyós összetett csöves – prosztata – here – máj – nem termelő tejmirigy • összetett bogyós – száj mirigyei • összetett csöves-bogyós – tüdő – nyelőcső – garat – pancreas – termelő (laktáló) tejmirigy
Exokrin mirigyhám
–Végkamrájuk és kivezetőcsövük van. Általában a
hám alatti kötőszövetbe ágyazottak.
–Váladékukat a test külső vagy belső felszínére
ürítik.
pl.: nyálmirigyek, verejtékmirigyek
Endokrin mirigyhám
–Végkamrájuk és kivezetőcsövük nincs. A tömör
sejtcsoportok a kötőszövetbe ágyazottak.
–Váladékukat a vérbe, vagy nyirokba ürítik.
• mellékvese
• pajzsmirigy (mixokrin is) (emésztés és cukorháztartás
• agyalapi mirigy
(hormontermelő mirigyek)
Felszívóhámok
Funkció:
– Felszívó hám (egyrétegű hengerhám)
• vékonybél (de részben minden hám képes felszívásra)
• epehólyag (a mikrobolyhok közelében sok mitochondrium)
• bélbolyhok
Érzékhámok funkciója
• Érzékszervekben van
• Érzékhámsejtek + támasztósejtek
• Sejtjei szoros kapcsolatban vannak idegrostokkal és – végződésekkel
• Ingerfelvétel a feladata
– Pl.: szaglóhám, ízlelőbimbók (idegsejt tartalmúak)
Hámszövet - Pigmenthám
Melanint tartalmaz, a sejtek citoplazmájában
Szem ideghártyájában: egyrétegű köbhámsejtek.
Fénysugarak elnyelése, hogy ne verődjenek vissza.
Kötőszövetek
rostos kötőszövetek:
lazarostos kötőszövet
tömöttrostos kötőszövet
nem rostos kötőszövetek:
zsírszövetek
Kötő- és támasztószövetek
– szervek közti terek kitöltése
– szövetek + szervek összekapcsolása
– sejtek + sejtközötti állomány
– sejtközötti állomány sok van a sejtek termelik
– védelem mechanikai és kémiai ártalmakkal szemben
Kötőszövetek és támasztószövetek szerkezete
- Sejtek (nem alkotnak rétegeket)
- Sejtközötti állomány (Sejtek termelik)
- Alapállomány
- Rostok fehérje
kötőszövetek formái
- mesenchyma:
– embrionális kötőszövet, csak az embrióban van
2.. laza, rostos kötőszövet – (különböző sejteket tartalmaz, valamint rostokat és
alapállományt, üregkitöltő szerepű) - lazarostos kötőszövet
- Ínsejtek és kollagénrost nyalábok alkotják
- Az ínsejtek szárnyasak, sejttestük elvékonyodva terjed be a rostok közé
- Kevés eret és ideget tartalmaz
- Ahol a szövet egyirányú húzásnak van kitéve, a rostok egy irányba rendeződnek, párhuzamosan helyezkednek el - nagyobb szakítószilárdság
kötőszövetek formái
- mesenchyma:
– embrionális kötőszövet, csak az embrióban van
2.. laza, rostos kötőszövet – (különböző sejteket tartalmaz, valamint rostokat és
alapállományt, üregkitöltő szerepű) - tömöttrostos kötőszövet
- Ínsejtek és kollagénrost nyalábok alkotják
- Az ínsejtek szárnyasak, sejttestük elvékonyodva terjed be a rostok közé
- Kevés eret és ideget tartalmaz
- Ahol a szövet egyirányú húzásnak van kitéve, a rostok egy irányba rendeződnek, párhuzamosan helyezkednek el - nagyobb szakítószilárdság
Zsírszövet
- részben támaszt, részben hiányt pótol, részben tápanyagraktár
- főleg zsírsejtekből áll
- pecsétgyűrű- alakú, a sejtmag kidudorodik
Előfordulása: - diffúzan: bőr alatti zsírszövet
- zsírtestek formájában (emlő, arc) - hőszigetel is
barna zsírszövet - csecsemők hőszabályozása, tarkó, hát, vesetájék
- zsír melett glikogén - gyorsan mobilizálható (téli álmot alvó állatoknál szükséges)
Rostok típusai
kollagénrost
–Enyvadó rostok fehérjejellegű anyagból.
–Szálai finomabb rostokra bonthatók.
– A rostok húzással szemben ellenállóak, nem
nyújthatóak és rugalmatlanok.
• elasztikus rost
– Rostok anyaga fehérje és szénhidrátszerű.
–Egyszerű, szálai nem bonthatóak finomabb rostokra,
szakadáskor dugóhúzószerűen felcsavarodnak.
– Húzással szemben ellenállóak, nagy a nyújthatóságuk.
• retikuláris rost
– Rácsképző rostok fehérjéből, szénhidrátból és
lipidekből.
–Változó vastagságú, elágazó rostok.
– Helye: felszíni hártyák, mirigyek, izmok, erek.
folyékony kötőszövet
vér, nyirok
- sejt közötti állományuk folyékony
Vér
Kb. 5 l • A vér olyan kötőszövet, aminek a sejtközötti állománya folyékony. • Sejtközötti állománya: plazma • Sejtes része: vér alakos elemei
1) Vörösvértest (vvt)
2) Fehérvérsejt (fvs)
3) Vérlemezke
