Többsejtűség ,Növényrendszertan Flashcards

(69 cards)

1
Q

Autogén elmélet

A

szerint a prokarióta sejt
önfejlődése eredményeként alakult ki először
a fotoautotróf, majd a színtestek
elvesztésével a heterotróf eukarióta sejt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Endoszimbionta elmélet

A

mely szerint az
eukarióták ősi prokarióták sorozatos
egyesülésével, szimbiózisával fejlődtek ki.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

endoszimbionta elmélet lépésenként

A
  1. A prokarióta sejtek először elvesztették sejtfalukat.
  2. A sejt növekedése miatt csökken a relatív felület.
  3. A felületet növelni kellett a táplálékfelvétel miatt, így a sejt membránja betüremkedett, és leszakadhatott (önálló belső membránrendszer).
  4. Kialakult a sejtváz, majd a bekebelezések sora
    következhetett: különböző prokarióták kerültek be.
    Ezeket nem emésztette meg a gazdasejt, szimbiózis
    alakulhatott ki a bekerült sejttel.
  5. Így származtatják a mitokondriumot (bíborbaktérium), a színtestet (kékbaktérium), egyesek a sejtmagot és az ostort is.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Alacsonyabbrendű eukarióták (protoctiszták)

A
  • egysejtű vagy sejtek laza csoportja
  • állatszerű, növényszeű vagy gombaszerű
  • sejtek mérete: 10x prokarióta, néhány száz mikrométeresek
  • sok egysejtű élőlény
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Többsejtű protiszták (protociszták) kialakulása

A

Kialakulásuk valószínűleg az osztódó sejtek együtt
maradásával indulhatott. A sejtek kezdeti önállóságát
lassan felváltotta a feladatmegosztás.
(cél: nagyobb túlélési esély)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Sejtek együttmaradásának következménye

A

A folyamat eredményeként jelentek meg a
sejttársulásos, majd a telepes és a szövetes
(hajtásos) szerveződésű élőlények.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Szerveződési formák

A

Az élőlény felépítése, az alkotó

sejtek egymáshoz való viszonya szabja meg.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Szerveződési formák a sejtek feladatmegosztása alapján

A

a többsejtű
élőlények kialakulása során az egy élőlényben
található sejtek között eltérő mértékű együttműködés
alakulhatott ki, így különböző szerveződési
lehetőségek adódtak

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Szerveződési formák (feladatmegosztás alapján)

A
  • Sejttársulás: Olyan szerveződési
    forma, melyben az együtt élő sejtek között
    nincs munkamegosztás. Az evolúció oldalága.
  • Teleps (álszövetes szerveződés): a sejtek
    között bizonyos fokú időleges
    munkamegosztás van.
  • Hajtásos (szövetes szerveződés) : a sejtek
    között teljes munkamegosztás alakul ki,
    szövetek, szervek alakulhatnak ki.
    növényeknél: nincs szervrendszer
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

A sejtek térbeli elrendeződése alapján

A
– Fonalas: a sejtek egyirányú osztódásával
alakul ki (egydimenziós).

– Lemezes: a sejtek kétirányú osztódásával
jön létre. Sérülékenységük miatt az ilyen
szervezettségű élőlények jellemzően
kipusztultak.

– Test: létrejöttekor a sejtek a tér három
irányában osztódnak.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Algák

A

Cianobaktériumok –> Ostorosmoszatok –> Vörösmoszatok, Barázdásmoszatok, Barnamoszatok, Sárgásmoszatok (kovamoszatok), Zöldmoszatok –> fejlett növények

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Ostoros moszatok

A

Növényi és állati jellegű élőlények egyaránt
tartoznak ebbe a csoportba.
• Az ostoros moszatok törzsének képviselői együtt
viselik a két csoport jegyeit. A növényi
tulajdonságaik (színtest, fotoszintézis klorofill
segítségével) mellett megfigyelhetők az állatokra
jellemzők is (sejtszáj, sejtgarat, emésztő
űröcske, szemfolt).
• Táplálkozásuk mixotróf.
• Belőle fejlődő csoportok többsége zsákutca

Jellegzetességeik alapján feltételezik, hogy ősi képviselőjük
lehetett az eukarióta növények, gombák és állatok
szétválásának kiindulópontja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Zöldszemes ostoros részei

A

Emésztő űröcske, szemfolt, ostor, sejtmag, zöld színtest, lüktető űröcske, sejtszáj, sejtgarat, rakározott cukor

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Ős-ostorosok törzse

A
  • nincs színtest, nincs sejtszáj, sejtfelületen keresztül vesz fel szerves anyagokat
  • álomkór ostoros: a vérben és a szövetek közötti
    folyadékban élősködő, főleg Afrikában elterjedt
    faj. A vérszívó cecelégy terjeszti.
  • szimbionta fajok is (termszek belében élő cellulózbontó ostoros)
  • evoluciós zsákutca
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

páncélos ostorosok (barázdásmoszatok)

A

A páncélos ostorosok (barázdásmoszatok)
törzsének minden tagja egysejtű.
• Zöld színanyagot tartalmazó színtesteikkel
fotoszintézisre képesek.
• Nevüket a cellulóz sejtfalukon futó két barázdáról
kapták, melyekbe belesimulhat a
helyváltoztatásukat biztosító két ostoruk.
• Nagy tömegben elszaporodva megfestik az
édesvizet vagy a tengereket „vízvirágzást”
okozva.
• Hazánkban: fecskemoszat
• Evolúciós zsákutca

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Zöldmoszatok törzse

A

A zöldmoszatok törzsének ősi képviselőiből alakulhattak
ki a növények. Ennek bizonyítékai a fotoszintézis
színanyagai (klorofill-A, klorofill-B, β-karotin, xantofill) és
termékei (keményítő).

• Főleg édesvizek felső rétegében élnek. Általában
egysejtűek, de néhány többsejtű is előfordul közöttük.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Zöldmoszatok törzse szerevződés fajtái

A

Sejttársulás Volvox-fajok. (több ezer sejt)
• Sejtfonalas a békanyál. (Ulothrix zonata)
• Teleptest (csillárkamoszat)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Sárgásmoszatok törzse: kovamoszatok

A

Kovamoszatok egysejtűek, csak néhány fonalas faj
tartozik ide. Színtestjeikben sok a barnássárga színt
adó vegyület. Sejtfalukba szilikát rakódik.

• Héjuk a moszatsejt pusztulása után a tengerfenéken
lerakódik. (kovaföld)
• Evolúciós zsákutca

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

BARNAMOSZATOK TÖRZSE

A

A barnamoszatok minden képviselője többsejtű,
teleptestű.

• Nevüket színükről kapták, melyet a zöld klorofillok
mellett megtalálható barnás színű pigmentek
(fukoxantin) is okoznak.

• Főként mérsékelt vagy hideg tengerekben élnek, az
aljzaton vagy lebegve.

• A barnamoszatok közé tartoznak bioszféránk
legnagyobb élőlényei, a Macrocystis fajok.

• Evolúciós oldalág.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

VÖRÖSMOSZATOK TÖRZSE

A

A vörösmoszatok többsége teleptestű szerveződésű.

• Nevüket a bennük lévő vörös pigmentekről kapták
(fikoeritrin, fikocianin).

• Az említett pigmentek miatt a vörösmoszatok akár 200– 260 méter mélységben is élnek a lejutó fotonok miatt.

• Elsősorban a melegebb tengerek aljzatán
találkozhatunk velük.

• Evolúciós oldalág.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Száras vagy hajtásos növények (mohák és harasztok)

A

a szárazföld jellemző növényei kloroplasztiszokat tartalmazó
vízi szervezetekből alakultak ki mintegy 400 millió évvel ezelőtt
• spórákkal szaporodó képviselőik a mohák és a harasztok,
• magvakkal szaporodnak a nyitva- és zárvatermők

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Mohák általános jellemzése

A
  • kezdetleges felépítésű, valódi szárazföldi növények
  • Az első szárazföldi növények
    • Ősi zöldmoszatokból alakultak ki,melyek a
    tengerek árapály zónájában éltek
    • Evolúciós oldalág
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

Testfelépítésük: (mohák)

A

• Teleptestesek, szöveteik, szerveik még nincsenek
• Gyökérszerű képződmény: rögzítés
• Szárszerű képz.: néhány fajnál ebben kezdetleges
vízszállító elemek vannak
• Levélszerű képz.: 1-2 sejtsornyi, fotoszintetizál

• A fotoszintézishez a tápanyagokat egész
testfelületükön veszik fel

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Mohák sejtafal

A

sejtfaluk általában hemicellulózból épül fel –> könnyű vízátjárhatóság

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
leveleik (mohák)
Többnyire egyetlen sejtsorból állnak
26
Pionír élőlények
Lakatlan területen elsőként megjelenő élőlény,
27
mohák pionír szerepe
szélsőséges termőhelyeken (pl. sziklák, futóhomok, | magashegységek, sarkvidékek)
28
mohapárna funkciója
Véd a párolgás ellen
29
víz hatásásra növekedésük (mohák)
szárazanyagtömegük 2-15-szörösére is megduzzadhatnak
30
Szaporodásuk (mohák)
Kétszakaszos egyedfejlődés, nemzedékváltakozás: –Ivaros szakasz: Ivarsejtet termel, spórától az ivarsejtek kialakulásáig tart –Ivartalan szakasz: ivartalan szaporító sejtet vagyis spórát termel, zigótától a spóra kialakulásáig tart
31
mohák osztályai
– Májmohák osztálya | –Lombosmohák osztálya (FEJLETTEB)
32
mohák életciklusa
(haploid) → fonál- vagy lemezszerű előtelep → mohanövényke → ivarszervek (kétostoros spermatozoida) → zigóta → sporogónium (toknyél + spóratartó tok) → spóra
33
kemotaxis
A kemotaxis a taxisok egy formája; az a jelenség melyben a környezet kémiai összetevői testi és ivarsejtek, baktériumok és egyéb egysejtűek, valamint többsejtű szervezetek egyes sejtjeinek mozgását váltják ki.
34
vegetatív szaporodás
(feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) is | • a mohanövénykék rendszerint sűrűn, párnaszerűen tömörülnek
35
hazai mohák
23 ezer fajukból 600 él hazénkban
36
tőzegmohák alosztálya
száruk dúsan elágazik, sápadt zöld színűek, víztartó sejtjeik vannak lápos helyeken nőnek → tőzeget képeznek • hazánkban 20 fajuk él, védettek
37
májmohák osztálya
a test lehet leveles vagy telepes
38
Valódi lombosmohák alosztálya
élénkzöld növények, elfekvő (oldalt termő) vagy felálló | (csúcson termő) száracskákkal
39
Harasztok általános jellemzése
kétszakaszos életfázis (nemzedékváltakozás) • a növény teste a sporofiton (diploid) életfázist képviseli a harasztok valódi száras (hajtásos) növények, testük valódi gyökérre, szárra és levélre különül - • többségük szárazföldi faj, néhány vízi életmódot folytat • a trópusokon fatermetűek is élnek, nálunk csak lágyszárúak találhatók • a mintegy 12 ezer fajból hazánkban 60 él
40
Harasztok különbsége mohákhoz képest
Az ivartalan nemzedékben található a harasztnövény • Az ivartalan nemzedék hosszabb és fejlettebb • Az előtelep is különböző (fonalas vs. lemezes) • A harasztnövény már diploid, vagyis genetikailag stabilabb • Mind a két nemzedék FOTOSZINTETIZÁL
41
Korpafüvek osztálya
- spóratartó tokok hajtáscsúcson, füzérben - villás elágazású szár - pikkelyszerű, kis felületű levelek - száruk villásan elágazik, leveleik aprók (mikrofillum), többnyire spirálisan állnak - visszaszorulóban vannak, ma már csak kevés fajuk él a devon, karbon és perm korszakok pikkelyfái (Lepidodendron) és pecsétfái (Sigillaria) meleg égövi mocsárerdőkben éltek → mai kőszéntelepek • hazánkban 7 fajuk él
42
zsurlók osztálya
- örvös elágazású szár - a ma élő fajok lágyszárúak, kihalt őseik fatermetűek voltak (zsurlófa, mezei zsurló) - spóratartró tokok FAJ: mezei zsurló, mocsári zsurló NÉV: sejtfalban SiO2 [SÚROLÓ – SURLÓ – ZSURLÓ] kovasavtartalmuk jelentős → súrolás
43
Páfrányok osztálya (felépítés)
- tagolt, nagyfelületű levél - spóratartó tokok levélfonákon csoportban - szár - földalatti gyöktörzs leveleik szöveti felépítése olyan mint a zárvatermőké • nálunk sziklákon vagy talajon élnek, ritkán víziek
44
Vízi páfrányok alosztálya
hazai példa: lucaöröm
45
magvas növények
- Heterospórás ősi harasztokból származtathatók - mikrospróa --> pollen + makrospóra --> embriózsák A nagy spórából alakult ki az ősi magkezdemény, ezt burok vette körül az anyanövényen. A hímivarsejtek itt termékenyítik meg. Az embriót maghéj védi --> mag (terjesztő és védőképlet) - A szaporodás védettebb, víztől független - A diploid és haploid életfázis nem válik külön (kb.310 millió éve)
46
Nyitvatermők
1. Nincs kettős megtermékenyítés elsődleges táplálószövet van. ``` 2. Tökéletlen magvédelem, nyitott termőleveleken szabadon találhatók a magkezdemények. Termés nincs, helyette toboz, tobozbogyó, magköpenyes mag az általános. ``` 3. A virágtakaró rendesen hiányzik vagy lepelszerű, jelentéktelen 4. A virág elsődlegesen egyivarú 5. Elsődlegesen a szélmegporzás a jellemző. A rovarmegporzás ritka 6. A pollenszem közvetlenül a magkezdeményre kerül. 7. A spórának még van nyugalmi állapota. 8. A maghéj egyszerű kifejlődésű, de erős. 9. Vegetatív felépítés: Kivétel nélkül fás szárúak
47
Zárvatermők
1. Van kettős megtermékenyítés 2. Fejlettebb magvédelem, zárt, termőből alakult magház. Termés van: ez a legfiatalabb növényi szerv. 3. Változatos kialakulású, rendszerint kettős virágtakarójú, színes, valódi virág van. 4. A virág elsődlegesen kétivarú. 5. Elsődlegesen a rovarmegporzás a jellemző. 6. A pollenszem (mikrospóra) az érzékeny bibefelületre kerül. 7. A spórának már nincs, a magnak van nyugalmi állapota. 8. A maghéj gyenge, de kialakulása igen változatos (száraz, húsos), s ezt még a termőlevélből alakult termésfal tovább növeli. 9. Vegetatív felépítés: elsődlegesen fásszárúak, másodlagosan lágyszárúak.
48
első nyitvatermők
Magvaspáfrányok (kihaltak) --> páfrányfenyő
49
nyitvatermők hazánkban
640, ebből 4 őshonos
50
nyitvatermők gyökere
Gyökér: gyökérszőreik még nincsenek, ezért gombákkal élnek szimbiózisban (hifa veszi fel a vizet) mikoriza
51
nyitvatermők
Levél: örökzöldek, tű vagy pikkely alakúak, egyesével vagy többesével ülnek, viaszosak viaszos kutikula (védőrétegecske) borítja őket
52
nyitvatermők virága
egyivarú • Porzós: ágak végén • Termős: toboz, termőlevelei nyitottak, a termőlevelek alján található a magkezdemény, a megtermékenyítés után ebből lesz a mag
53
Egylaki
A két egyivarú virág egy növényen vannak.
54
Kétlaki
Egy-egy egyivarú virág külön növényeken vannak.
55
Nyitvatermők csoportjaik (páfrányfenyők osztálya)
``` Páfrányfenyő (Ginko biloba) - élő kövületek - lombhullató - villás erezetű, legyező alakú levél kétlaki - húsos maghéj (vajsav) ```
56
nyitvatermők csoportjai (fenyők oszálya)
egytűsek, kéttűsek (lucfenyő, jegenyefenyő) kéttűsek (erdeifenyő, feketefenyő) • Luc-, erdei-, fekete-, jegenye-, vörösfenyő (lombhullató) • Ciprusfélék: boróka, tuja • Cédrusok • Mocsárciprusfélék: mamutfenyő (É-Amerika DK-i részén kúp alakú, belül üreges légzőgyökerek)
57
Nyitvatermők csoportjai (tiszafafélék osztálya)
``` Tiszafa (cserje piros, húsos magköpeny mérgező kétlaki) ```
58
Zárvatermők
Ősi nyitvatermőkből alakultak ki a termőleveleik összezáródásával -> magkezdeményük zárt termőben fejlődik • Biztonságos szaporodásuk miatt az egész Földet meghódították • Hajtásos, virágos, terméses növények
59
zárvatermők gyökere
rögzít, felveszi a tápanyagokat és továbbszállítja • Főgyökérzet • Mellékgyökérzet –Megjelennek a gyökérszőrök Módosulhat is: raktározó karógyökér, szívógyökér, kapaszkodó gyökér
60
zárvatermők szára
a növény tengelye, tartja a leveleket és a virágot, tápanyagot szállít • Fás szár: fa, cserje, pálmatörzs • Lágy szár: dudvás szár, szalmaszár • Módosulhat: pozsgás szár, kacs –komló, inda
61
zárvatermők levele
fotoszintetizál, párologtat, gázcserét végez • Levélalap, levélnyél, levéllemez • Egyszerű, összetett • Főeres, mellékeres • Módosulhat is: rovarfogó levelek, levélkacs – borsó
62
(zárvatermők)A levél és a szár közösen is módosulhat:
–Gumó: raktározó föld alatti hajtás | –Hagyma
63
zárvatermők virága
``` a szaporodás szerve • Részei: kocsány, vacok, csészelevél, sziromlevél, lepellevél, porzó, termő • Teljes virág • Hiányos virág »Meddő virág »Csupasz virág »Egyivarú virág: egylaki vagy kétlaki ```
64
Virág működése
–Megporzás: szél, víz, rovar, állat, ember –Megtermékenyítés: kettős megtermékenyítés –A megtermékenyítés után kialakul a mag
65
zárvatermők magja
• Maghéj, táplálószövet, csíranövény = gyököcske + | rügyecske
66
Termés (zárvatemrők)
``` a mag a termésben érik meg • Ha a termés csak a termőből alakul ki: valódi termés –Makk, lependék, csonthéjas, bogyó • Ha más virágrészből is: áltermés –Alma, szeder ``` A termés részt vesz a mag terjesztésében is: szél, víz, állatok, ember, önterjesztő
67
Zárvatermők két osztálya
egyzsikűek, kétszikűek
68
Kétszikűek
``` Ősibb csoport sziklevél: 2, csírázáskor felszínre jön gyökérzet: főgyökérzet szár: elágazó, fás vagy láz szállítónyalábok: körben levél: főerezetes (levélnyél) virág: öttagú, kettős virágtakaró példa: vadrózsa, bükk ```
69
egyszikűek
sziklevél: csírázáskor nem jön a felszínre gyökérzet: mellékgyökérzet szár: Álatlában nem ágazik el: inkább lágy szállítónyalábok: szórt levél: mellékerezetes (szárölelő) virág: háromtagú, lepellevelek példa: hagyma, búza