Növényszervezettan Flashcards

(95 cards)

1
Q

A gyökér

A

A gyökér a hajtásos növények rögzítő,
felszívó, részben szállító és esetleg egyéb
működésre módosult szerve.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Gyökér feladata

A

– A NÖVÉNY RÖGZÍTÉSE
• (mellékgyökérrendszer, főgyökérrendszer)
–FELSZÍVÁS (víz + ionok)
• A növény a gyökér bőrszöveti sejtjeinek nyúlványain, a
gyökérszőrökön keresztül veszi fel a vizet és ionokat. A
gyökérszőrök a gyökér végéhez közel folytonosan
képződnek, az elöregedett gyökérszőrök pedig kopnak.
– SZÁLLÍTÁS
• A felszívott víz és az abban oldott ionok sejtről sejtre adódnak
tovább amíg elérik a szállítószövet farészét.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Víz áramlása a gyökérben

A

A víz fizikai hatásra passzívan, energiabefektetés
nélkül a gyökérszőr sejtjeibe áramlik a talajból.
– Sorozatos ozmózisos vízátadás (gyökérnyomás)

• Az ionokat a gyökér aktívan, energiabefektetéssel
pumpálja be a sejtbe. Az aktív folyamat során a sejt
válogat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Milyen ionokat vesznek fel a növények?

A
  • nitrogén
  • foszfor
  • kálium
  • Egyéb (S8, Ca2, Mg2, Fe2, Cl2, Zn2 stb.)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Nitrogén

A

• felvételi forrás: levegő, talaj, víz
• felvételi forma: N2, NO2- ,NH4+, NO3- (ez vehető fel legjobban)
• élettani szerep: vegetatív szervek fejlődésében fontos
(gyökér, szár, levél)
• hiánya: fejletlen és világoszöld növény
• többlete: sötét növény, késik a virágzás
• műtrágya: pétisó (NH4NO3)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Foszfor

A

• felvételi forrás: talaj, víz
• felvételi forma: PO43-
, HPO42-
, H2PO4- (a két utóbbi vehető fel)
• élettani szerep: reproduktív szerveknek fontos (virág,
termés)
• hiánya: levélhullás, kései virágzás, nincs termés
• többlete: korai virágzás
• műtrágya: szuperfoszfát (S, Ca, P keveréke)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Kálium

A
• felvételi forrás: talaj, víz
• felvételi forma: K+
• élettani szerep: segíti a vízfelvételt, fotoszintetikus
enzimek alkotója
• hiánya: lankadás, kiszáradás, világos növény
• többlete: nem ismert
• műtrágya: kálisó (KNO3)
ozmotikus nyomás, vízfelvétel
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Liebig-féle minimumelv

A

A növények az egyik anyag hiányában a többi, anyagot
sem sem tudják beépíteni, úgynevezett
hiánybetegségek alakulnak ki.

• Ne használjunk egy komponensű műtrágyát! Pl. a
színtesthez magnézium és nitrogén is szükséges.

• Vagyis a növény csak a legkisebb mennyiségben jelen
lévő anyag arányában tudja csak hasznosítani a többi
anyagot is.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Gyökércsúcs= gyökérsüveg és osztódási zóna

A

–Gyökérsüveg
• Sejtréteg, amely védi a talajba nyomuló gyökércsúcsot.
–Osztódási zóna
• Közvetlenül a gyökércsúcs felett lévő szakasz, ahol a sejtosztódás révén növekszik a gyökér.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Osztódási zóna

A

– Az osztódási zóna felett, a sejtek vízfelvétel közben
hosszanti irányban megnyúlnak, mivel sejtfaluk még
nem elég kemény. A megnyúlás lejjebb nyomja a
gyökércsúcsot a talajba.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Felszívási zóna

A

A gyökér bőrszövetének legfiatalabb rétege. Itt
nőnek a gyökérszőrök. A megnyúlási zóna felett
található. Amikor a megnyúló sejtek fala
megkeményedik, a legkülső sejtek végzik a
felszívást. Ez a réteg később lassan lekopik, és
helyét átveszi az elsődleges kéreg legkülső rétege,
a kemény sejtekből álló exodermisz.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Gyökérszőrök

A

• A felszívási zóna külső sejtjeinek nyúlványai. Vizet és ásványi
anyagokat vesznek fel.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Szállító zóna

A

• benne létrejönnek a szállítónyalábok

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

A gyökér mozgása

A

A gyökér növekedése során lefelé, a víz és a tápanyag felé halad.

  • pozitív geotropizmus
  • negatív hidrotropizmus
  • A gyökérnövekedés szabályozásában a növényhormonok is részt vesznek.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

főgyökér (kétszikűek)

A

A növény elsődleges gyökere, amely
nagyobb, mint a belőle kinövő
oldalgyökerek vagy másodlagos
gyökerek.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Mellékgyökérrendszer (egyszikűek)

A

–Egyforma méretű gyökerekből álló
rendszer. Főgyökér nem
különböztethető meg. Valamennyi
gyökér apró oldalgyökereket növeszt.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Járulékos gyökerek

A

– Közvetlenül a szárból kinövő gyökerek.
Ilyenek nőnek a hagymák (módosult
szárak) vagy a dugványozott szárak
aljáról.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Léggyökerek (járulékos gyökerek)

A
–Szárból növő gyökerek, amelyek
általában nem érik el a talajt. Néha
kapaszkodásra alkalmasak, pl. a
borostyán esetében. Sok léggyökér
nedvességet vesz fel a levegőből.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Támasztógyökerek

A

– Különleges léggyökerek.
A szárból nőnek ki, majd elérik a talajt,
amely a víz alatt is lehet. Ilyenek
támasztják meg pl. a mangrove fáit.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Gyökérmódusolatok

A
  • karógyökér (pasztinák, sárgarépa)
  • gyökérgumó (dáliák)
  • gyökérgümő (pillangós virágúak, benne nitrogéngyűjtő baktériumok, levegőből nitrogén)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Hajtásból eredő járulékos gyökerek

A
    1. léggyökér
    1. kapaszkodógyökér
    1. pányvázógyökér (koronagyökér)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

vegetatív

A

létfenttartó

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q
  • Hajtásos növényekre jellemző
A

A szár a hajtásos növényekre jellemző.
• Szerepe: tartsa a leveleket, szállítsa az
anyagokat a gyökér és a levél között.
• Az egy vagy két évig élő növények nem
fejlesztenek annyi levelet, hogy erős szárra
legyen szükségük. Ezeket nevezzük
lágyszárú növényeknek.
• A több évig élő növények egyre több levelet
fejlesztenek erős szárra van szükségük.
Ezeket nevezzük fás szárú növényeknek.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

A szár részei

A

Hajtás = leveles szár
– A magból vagy a növény fő szárából kinövő új szár.
• Rügy = fiatal hajtás (hajtásrügy, virágrügy, vegyes rügy)
– A szár apró kinövése, amelyből új hajtás vagy virág
fejlődik.
–Csúcsrügy
• A hajtás végén növő rügy.
–Oldalrügy
• Hónaljrügynek vagy másodlagos rügynek is nevezik. A szár és
egy oldalhajtás vagy levélnyél hónaljában helyezkedik el.
Szárcsomó – nódusz
– A szárnak az a pontja, ahol egy vagy több levél nő ki.

• Szártag – internódium
– A szár két szárcsomó közötti szakasza.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
kétszikűek és egyszikűek edénynyalábjai
Az egyszikű növények edénynyalábjai szórtan, azaz több körben vagy nem szabályos körben helyezkednek el. A kétszikű növények edénynyalábjai egy körbe rendeződnek.
26
kambium
A kambium a növények szárának és gyökerének azok felületével párhuzamosan elhelyezkedő, másodlagos osztódó szövetrétege. A szervet osztódásokkal vastagítja; az így keletkező új sejtfalak érintő irányúak.
27
Zárvatermők edénynyalábjai
A zárvatermők edénynyalábjainak kifelé eső részén mindig háncsrész, befelé eső részén mindig farész van.
28
kollaterális nyílt edénynyaláb,
Ha a háncsrész és a farész között van kambium
29
kollaterális zárt edénynyaláb
Ha nincs kambium a farész és a háncsrész között
30
A fás szár másodlagos vastagodása
Az edénynyalábok között a kambium nem ér össze - az edénynyalábok között a kambium összeér, kört alkot - a kambiumgyűrűtől befelé farész, kifelé háncsrész alakul ki, belső farész elhal, szilárdít
31
edénnyalábok típusai
szilárdító gyűrű: edénynyaláb hengeres burkolata van kambium: nyílt nyaláb nincs kambium: zárt nyalábok
32
nyalábhenger kialakulása
``` – A másodiagos vastagodás első lépése a nyalábhenger kialakulása. – Az edénynyalábok kambiumai összekapcsolódnak, és ez a kambiumgyűrű még több farészt és háncsrészt termel. – Így folytonos henger jön létre. ```
33
Másodlagos vastagodás
A több éves növények gyökerének és szárának átmérője nő a szállítószövet növekedése miatt. – Minden évben új farész és új háncsrész képződik a köztük lévő kambium osztódó sejtjeiből. – Ez a folyamat eltérő a gyökérben és a szárban, de végül a folyton növekvő szállítószövet lassan kiszorítja a szár bélszövetét. – E tömeg zöme a farész, ezért röviden fának nevezzük, a háncsrész alig vastagodik, mivel a kifelé nyomuló farész miatt elhal.
34
Évgyűrűk
A fás növény szárának keresztmetszetén látható koncentrikus körök. – A kambrium sejttermelő működése évszakfüggő, ezért ennek vizsgálata utal az akkori időszak anyagcseréjének intenzitására. – Minden kör az egy év alatt képződött farész, mely két területre oszlik: a korai pásztára és a késői pásztára. – A puhább és világosabb korai pászta a növekedési időszak elején, gyorsan alakul ki; sejtjei tág üregűek. (Tavasz) – A késői pászta később keletkezik, sötétebb, és sejtjeinek ürege szűkebb, vastag falú. (Ősz)
35
Geszt
– A farész legöregebb, belső része az idősebb növényekben. Tracheái eltömődtek, és már nem szállítanak folyadékot, de szilárdságot biztosítanak.
36
Szijács
A farész külső része az idősebb növényekben. Tracheái még folyadékot szállítanak. Szilárdító szerepe is van, és tápanyagokat is tárol.
37
Fás szár
ez az ősibb (biz: nyitvatermők és ősi zárvatermők mind fás szárúak, pl. magnóliák) típusai: • fa o törzs (tő + derék) o korona (gally 1 év alatt, vessző 1-3 év közt, ág 3 év felett) • cserje (=nincs törzs) • pálmatörzs (nem ágazik el, levélkoronában zárul, száron a korábbi elszáradt levelek)
38
dudvaszár (lágyszár)
o leggyakoribb típus, belül tömött o az egész szár leveles o pl. paprika, paradicsom
39
szalmaszár (lágyszár) Egyszikű
o belül üreges o a száron szárcsomók, azokon levelek o pl. fűfélék
40
palkaszár (egyszikű)
o a száron alul szárcsomók, és csak azokon levelek | o pl. sás, nád
41
tőkocsány
o a szár levéltelen (tehát van a növénynek levele, de az nem a száron van rajta!) o pl. gyöngyvirág, pitypang, hóvirág
42
tőlevélrózsa
szár= sok apró kis levél szorosan egymás mellett, | ha kivirágzik -> tőszár
43
szármódusolások
``` gumó (raktározás) – burgonya pozsgás szár (vízraktározás) – kaktuszok ágkacs (kapaszkodás) – szőlő ágtövis (védelem) – kökény tarack (raktározás + szaporodás) – tarackbúza inda (szaporodás) – földieper hagyma (raktározás) – vöröshagyma hagymagumó (raktározás) – kardvirág gyöktörzs (raktározás) – apró szulák ```
44
A levél
A növények levelei (amelyek összessége a lombozat) a tápanyagok előállításának színterei. • Ez a fotoszintézis folyamata révén megy végbe. • A levelek alakja és mérete változatos, de két csoportba oszthatók. • Az egyszerű levelek egyetlen levél lemezből állnak, az összetett leveleket pedig kis levélkék építik fel, melyek közös levélnyélen ülnek.
45
sziklevél
az embrió meghatározó része a virágos növények magjában. Csírázáskor ezekből fejlődnek ki az egyed első levelei.
46
allevél
a lomblevelek szintje alatt, gyakran a föld alatt kifejlődő levél. Korán állandósulnak, ezért fejletlenek, csökevényesek.
47
fellevél
a lomblevelek szintje felett, közvetlenül a viráglevelek tája alatt kifejlődő, a virágzatot védő levél.
48
lomblevél
általában a növényre legjellemzőbb levéltípus, amely feladata elsősorban az asszimiláció és a gázcsere.
49
a levél alaktana
``` alap nyél (nem minden levélnél) váll ér (erezet) lemez szél csúcs ```
50
levelek típusai
kere, hosszúkás, lándzsás, szálas, lapát alakú, rombos, tojásdad, visszás tojásdad, szíves, dárdás, vese, pajzs,
51
levéllemez tagoltsága
``` egyszerű levél összetett levél - páratlanul szárnyalt (akác) - párosan szárnyalt ( - tenyeresen összetett (vadgesztenye) ```
52
levélmódosulások
hagyma (szárlevél), fej (káposztafélék), levélsarj, levélkacs (borsó) (szőlő - szárkacs), pozsgás levél, tüske (kaktusz) ragadozók: harmatfű, vénusz légycsapója, kancsóka
53
kacs
–Fonálszerű levél (vagy szár), amely egy támaszték köré tekeredik, vagy arra rátapad.
54
levéltövis
– A kaktuszok módosult levele. Mivel kicsi a felszíne, nagyon kevés vizet párologtat
55
Az összetett levél típusai
``` Hármasan összetett – Három levélke indul ki egy pontból • Karéjosan hármas – Minden levélke három karéjra tagolódik. • Tenyeresen összetett – A levélkék (5 vagy több) egy közös pontból indulnak ki. Szárnyalt – A levélkék (levélszárnyak) egymással szemben, párosával állnak. ``` • Kétszeresen, szárnyalt – Szárnyalt levél szárnyalt levélkékkel
56
levélállások
``` Szórt – A levelek egyesével, csigavonalban ülnek a szárkörül. • Átellenes – A levelek párosával a szár két ellentétes oldalán ülnek. • Keresztben átellenes – Átellenes levélpárok derékszögben állnak. • Levélörv –Egy pontból kiinduló, körben álló levelek. • Tőlevélrózsa – A szár tövénél növő levélörv. • Szárölelő –Egy vagy két levél melynek alapja körbefogja a szárat ```
57
kétszikű levél keresztmetszete
- gázcserenyílások a levél fonákán (ha folyton nyitva, vizet veszít) - levelei többnyire párhuzamosak a talajjal - táplálékkészítő alapszövet szivacsos állománya a levél fonákán - oszlopos táplálékkészítő alapszövet a levél színén - háncsrész a fonákon, farész a színen
58
egyszikű levél keresztmetszete
- mindkét bőrszöveti oldalon gázcserenyílások | - mindkét oldalon oszlopos parenchima, közte szivacsos
59
tűlevél keresztmetszete
60
a virág
A virágban találhatók a növény szaporítószervei. • A hímnős virágban (pl. a boglárka) hím- és női ivarszervek is vannak. • Az egylaki növényeknél (pl. a kukoricánál) egy növényen vannak a porzós és a termős virágok. • A kétlaki növényeknél (pl. a fűznél) az egyik növényen csak porzós, a másik növényen csak termős virágok vannak.
61
A virág részei (teljes virág)
kocsány vacok termő: magház, bibeszál, bibe (női ivarlevél) porzó: porzószál, portok (hím ivarlevél) takarólevelek: csészelevelek, sziromlevelek (párta)
62
Hiányos virágok
- nincs csészelevél - leples virág (egyszikűek) - lepellevél - nincsenek takarólevelek - csupsz virág - nincsenek ivarlevelek - meddő virág - egyféle ivarlevél - egyivarú (termős v. porzós)
63
Vacok
– A kocsány (amelynek végén a virág nő) kiszélesedett | csúcsa.
64
Sziromlevelek
– Finom felépítésű, általában élénk színű szervek a szaporítószervek körül. – Gyakran illatosak, hogy vonzzák a rovarokat. – Együttesen a pártát alkotják.
65
Csészelevelek
– Apró, levélszerű szervek a sziromlevelek alatt. – Együttesen a csészét alkotják. Egyes növényeken (pl. a boglárkán) körben megmaradnak a kinyílt sziromlevelek körül; máskor (pl. a pipacsnál) lehullanak.
66
lepellevél
a csészére és pártára el nem különülő | egynemű virágokra jellemző (tulipán)
67
Nektáriumok
– A sziromlevelek tövénél lévő sejtcsoportok, melyek nektárt | termelnek.
68
termő
A női szaporítószerv, amelynek részei a magház, a bibeszál és a bibe. Egyes virágokban csak egy, másokban több termő található.
69
Magház
– A termő része, amely egy vagy több apró magkezdeményt tartalmaz. – A magkezdeményekben található a női ivarsejt. – A magkezdeményt a köldökzsinór rögzíti a magház belső falán lévő placentához. – Annak a pontnak, ahol a köldökzsinór a magkezdeményhez kapcsolódik, chalaza a neve.
70
Bibe
– A termő csúcsi része. Ragadós felszínéhez a megporzás | során hozzátapadnak a pollen szemcséi.
71
Bibeszál
– A termőnek az a része, amely összeköti a bibét a magházzal. Sok virágnál szembeszökő a bibeszál (pl. a nárcisznál máskor nagyon rövid (pl. a boglárkánál) vagy szinte hiányzik (pl. a pipacsnál).
72
Termőtáj
– A virág teljes nőivarú része, amely egy vagy több termőből | áll.
73
Porzó
– A hím szaporítószerv. Részei a porzószál. És annak végén a portok. A portok pollenzsákokból épül fel, amelyek pollent tartalmaznak.
74
Porzótáj
– A virág teljes hímivarú része, amely a porzókból áll.
75
Virágzat
– Egy pontból kiinduló virágok csoportja.
76
Fészekvirágzat
– Szorosan egymás mellett ülő virágok | tömege.
77
Összetett ernyő
– Egyszerű ernyőkből összetevődő virágzat.
78
Nyelves virágok (fészekvirágzat része)
– A fészekvirágzat külső megnyúlt szirmú virágai.
79
Csöves virágok (fészekvirágzat része)
– A fészekvirágzat belső rövid szirmú virágai.
80
Forrt szirmú virág
A virág sziromlevelei összenőttek és csőszerűen megnyúltak.
81
további virágtípusok
``` Sarkantyús virág – A virág egy vagy több sziromlevele hátrafelé nyúló sarkantyút képez. • Ajakos virág – A sziromlevelek egy alsó és egy felső ajakot képeznek. • Pillangós virág – A virág egyik sziromlevele a vitorla az oldalsó az evező, az alsó kettő pedig csonakká forrt össze. ```
82
Fotoperiodizmus
Néhány növénynek a virágzáshoz meghatározott hosszúságú nappalra van szüksége. • A trópusokról származó növények egy része úgynevezett rövidnappalos, virágzásukhoz 12 óránál rövidebb nappal szükséges (rizs, gyapot, szója, köles). • A mérsékelt övi növények virágzásukhoz általában 12 óránál hosszabb megvilágítást igényelnek, ők a hoszúnappalos növények (gabonafélék, répafélék, a mák, és a borsó).
83
A mag és a csírázás
A virágos növényekben a megtermékenyítés, után a magkezdemenyből mag fejlődik. • A mag reszei az embrió (amelyből az új növény lesz) és a táplálószövet. • A magház terméssé alakul, amelynek belsejében találhatók a magvak (vagy egyetlen mag).
84
A magvak terjesztése
Az érett magvak kiszabadulása a termésből. • Ez két módon történhet. attól függően, hogy a termés felnyíló vagy fel nem nyíló.
85
Felnyíló termések
A magvak még a termés lebomlása előtt kiszóródnak. • A mák tokján például apró nyílások keletkeznek, a magvak ezeken át kihullanak a szélben rázkódó termésből. • Más termések, pl. a borsó hüvelye, maguktól felnyílnak, és "kilövik" a magvakat. • Sok esetben a magvak a szél, a víz útján, vagy más módon szállítódnak tovább.
86
Fel nem nyíló termések
A termés leválik a növényről és a magvak csak a termés lebomlása után szabadulnak ki. • A juhar ikerlependéke vagy a pitypang "ejtőernyője„ például a szél szárnyán, a bojtorján az állatok szőrébe akadva szállítódik. • A termés később lebomlik, és a magvak kiszabadulnak. • Az ehető terméseket lenyelik az állatok, az emésztetlen magvak pedig az ürülékükkel jutnak a szabadba
87
A termés
``` A termés a növény magvait tartalmazza. • A valódi termések kizárólag a magházból fejlődnek, az áltermések képzésében más virágrészek is részt vesznek (pl. a szamóca esetében a vacok). • A termés külső része a termésfal (perikarpium), • Ez gyakran külső (exokarpium), középső (mezokarpium) és belső rétegre (endokarpium) tagolódik. ```
88
hüvely (terméstípus)
–Többmagvú termés, amely hosszanti irányban két félre hasad.
89
Makk és dió termés
–Száraz kemény héjú termés, mely | egy magot tartalmaz.
90
Csonthéjas termés
– Húsos termés melynek közepén kemény endokarpiummal borított mag ül. (barack)
91
Bogyó termés
– Húsos termés, amely több magvat tartalmaz (pl. a paradicsom vagy a narancs).
92
Szemtermés
– Egymagvú, száraz termés, amelyben a termésfal összenőtt a maghéjjal(pl.a kukorica).
93
Almatermés
``` –Vastag húsos külső rétegből és csutkából álló áltermés, amelynek öt belső tüszőjében ülnek a magvak. (alma) ```
94
Ikerlependék
– Két apró, száraz, egymagvú termés, amelyekhez egy- | egy szárny kapcsolódik (pl. a juhar).
95
További terméstípusok
``` száraz felnyíló hüvely, becő, tüsző, tok száraz fel nem nyíló szem, kaszat, ikerkaszat, makk, lependék húsos valódi csonthéjas, bogyó, kabak, csoportos csonthéjas áltermés alma (tüsző, vacok), vadrózsa (aszmag, vacok), szamóca (aszmag, virágzati tengely), eper, füge ```