EGYETEMES POLITIKATÖRTÉNET Flashcards

Question

Berlini válság

Answer 1

A II. világháború győztes hatalmai a potsdami konferencia keretén belül a szovjet megszállási övezetben lévő Berlint is négyhatalmi igazgatás alá helyezték. E 4 hatalom viszonya egyre ellentmondásosabb volt Berlin kérdésében is a kialakulóban lévő hidegháború miatt. **1949. szept. 7-én a 3 nyugati hatalom megszállási övezetéből létrejött az NSZK** -> válaszul **1949. okt. 7-én megalakították az NDK-t** a demokratikus erők, melynek fővárosa Berlin lett. **Berlin így kettészakadt, mert a nyugati rész nem volt hajlandó az NDK-hoz csatlakozni.** Ám az NSZK kezdetektől fogva Nyugat-Berlint a sajátjaként tekinti, amit az NDK kormánya nem fogadott el soha. Nyugat-Berlin állandó feszültség központjává vált. 1961-ben felhúzták a falat. (1972-ben a négyhatalmi egyezmény tisztázta Nyugat-Berlint helyzetét, miszerint az nem része az NSZK-nak, hanem önálló irányítással, közigazgatással rendelkezik.)

Answer 2

North Atlantic Treaty Organization (Észak-atlanti Szerződés Szervezete), **1949. ápr. 4. Washington, 1999-ben csatlakozott hozzá Magyarország.** Létrehozásának fő célja a **kollektív biztonság** megteremtése és a **szovjetek elrettentése**. A szervezet célkitűzéseit az Észak-atlanti szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. **A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye.** Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.

Answer 3

1950-53. A hosszú ideig Kínához tartozó Korea felszabadítása a kínai forradalom szerves folytatásának tűnt, emellett a SZU is érdekelt volt a koreai status quo módosításában, nem utolsósorban a berlini kudarcot lehetett volna kárpótolni egy egységes szocialista Koreával. A háborút néhány határincidens előzte meg, de elképzelhetetlen lett volna alapos előkészületek és Sztálin és Mao tudta nélkül. **Észak lerohanta Délt 1950. jún. 25-én, ez pedig riadóztatta az USA-t**, az odavezényelt ENSZ haderők jelentős része amerikai volt. **A SZU nem használhatta a vétójogát, mert már január óta nem vett részt a BT munkájában,** mert a BT-ben nem Mao Kínáját ismerték el legitim Kínának. **Az amerikai erők (Mac Arthur táborok) a határon kínai “önkéntesekkel” találták szembe magukat, és háború a határ mentén szinte 2 évig húzódott, akárcsak egy állóháború.** A háborús konjunktúra gazdasági boomot eredményezett az USA-nak, Japánnak, Nyugat-Európának. A háború hatására kötötték meg az ANZUS paktumot, az amerikai-japán különbékét.

Answer 4

**Eisenhower-Dulles** (belügyminiszer) páros új politikai irányvonala (1952-től), **“visszafordítás” a feltartóztatás (containment) stratégiája helyett**, mert azt túl passzívnak tartották.

Answer 5

Az USA 50-es évekbeli stratégiája: * Madridtól Tokióig amerikai támaszpontok * kelet-ázsiai országokkal kötött szerződések * amerikai szövetségi rendszer létrehozása, amik körbe veszik a SZU-t

Answer 6

**Európai Szén-és Acélközösség**, a nemzetközi szervezetet 6 állam (Fr.o.,NSZK, Olaszo, Belgium, Luxemburg, Hollandia) hozta létre az acél és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén a hidegháború alatt. **A Montánunió volt az első olyan szervezet, amelyet azért hoztak létre, hogy a funkcionális és politikai spill-over elve alapján megvalósítsa a gazdaság ágazatainak integrációját.** Nem kívánták siettetni az eseményeket, szuverenitásuk és stratégiai fontosságú iparaik feletti politikai ellenőrzést meg kívánták tartani. **2002-ig működött.** Újabb tervek: pl. közlekedési hálózatok terén együttműködés (Bonnefous-terv), létrejött az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája, 53-ra tíz állam vállalt kötelezettséget vasúthálózatainak összehangolására és együttműködésére. Mezőgazdaság: nemzetek feletti intézmények által irányított közös piac legyen, nem jutott túl a javaslat a megbeszélések szakaszán. Ugyanígy járt az egészségügy, postai szolgáltatások és kommunikációs ágazattal kapcsolatos kezdeményezés is.

Answer 7

**1952, René Pleven, francia miniszterelnök kezdeményezése volt**, európai hadügyminiszter alá tartozó közös európai hadsereg felállításának ötlete, **közös parancsnokság és költségvetés, de minden államnak lett volna saját hadserege is**. Közös (nyugat-)európai hadseregről szólt, a koreai háború után merült fel a kérdés, hogy az NSZK-nak is kéne fegyver, ha az NDK és a SZU megtámadná. **A franciák nem támogatták ezt, inkább felvetették, hogy a katonaság egy közös európai irányítás alatt legyen.** A franciáknál azonban belpolitikai változás történt, **de Gaulle visszatért a politikába, és ő nem akart szupranacionális együttműködést,** az EVK-t sem támogatta, így azt ők nem ratifikálták a parlamentben, leszavazásra került, és az ötlet megbukott.

Answer 8

Bécset is felosztották 4 részre, határ ellenőrzés zónák között, az államszerződésig a megszállt hatalmaknak vétó hatalma volt, Bécsben is volt blokád, légi híd, mint Berlinben, Kémközpont volt, elindult egyfajta államosítás, cenzúra és deportálások. **1950-ben az osztrák kommunista párt megpróbált puccsot végrehajtani, de nem támogatták a szovjetek, nem sikerült.** Ausztriában 1955-ig rendezetlen helyzet, majd az **1955-ös államszerződés kimondta az örök semlegességet (az államiságért cserébe)**. Ausztria beékelődött a NATO északi és déli szárnya közé, nehezítette a logisztikát, így Sztálin elérte a célját, hogy széttagolja a NATO-t, ez is kifejezte a ravasz szovjet mosolydiplomáciát. 1995-ben EU tag lett, aktív külpolitikát folytat, ENSZ központok székhelye.

Answer 9

A Varsói Szerződés a közép- és kelet-európai kommunista országok védelmi katonai-politikai szervezete volt. Varsóban, Lengyelországban alapították meg **1955. május 14-én** a Szovjetunió javaslatára, válaszként az NSZK NATO tagságára. A szerződés megkötésével a Szovjetuniónak lehetősége nyílik akadálytalanul, legitim módon érvényesíteni érdekeit a blokkján belül, valamint ezáltal teremti meg a **katonái állomásoztatásának** lehetőségét.

Answer 10

1955, legmagasabb szintű **négyhatalmi (SZU, USA, UK, Franciaország) tárgyalások a kooperációs készség és nemzetközi feszültség csökkentésének szellemében**. Fő témák a leszerelés és a német kérdés voltak. Áttörést nem értek el az értekezleten, az álláspontok még túl távol álltak egymástól, a nyugat még nem volt hajlandó elismerni a kelet-európai status quot.

Answer 11

**1956: Sztálin halála és Hruscsov beszéde után** bizonyos politikai olvadás következett be, növekedett az elégedetlenség, **Poznańban pedig 1956. júniusban munkásfelkelés tört ki.** A megmozdulást a hatalom kíméletlenül elfojtotta. A felkelés azt is megmutatta, hogy a politikában változásnak kell bekövetkeznie, mielőtt a teljes országban az elégedetlenség el nem söpri a hatalmat.

Answer 12

.**1956. Ezen a pártkongresszuson bírálta élesen a sztálinizmust Hruscsov** (eddigre legyőzte Malenkovot és Beriját), különösen a személyi kultuszt, bár a rendszernek ő is részese volt, pozícióba akarta hozni magát a sztálini rezsimmel való leszámolással. Fontos volt, hogy ne hibázzon, ne túlozza el, hiszen még mindig sokan voltak a pártban a sztálinisták.

Answer 13

A Sztálin halála után **Hruscsov által 1955-ben meghirdetett irányvonal**, amely elfogadta, hogy nem kell minden országnak kommunistának lennie, így **rendezve a viszonyt Jugoszláviával**, és létrejöhetett az **osztrák államszerződés**.

Answer 14

**.1957. Az EGK, Montánunió és Euratom jelentették az európai integráció alapját**, ezek közül az EGK (Európai Gazdasági Közösség) volt a legjelentősebb. **Nem szektoriális együttműködés volt, mint a Montánunió, hanem horizontális.** **Az áru, tőke, munkaerő, és szolgáltatás szabad áramlását célozták meg**, ez kb. 1968-ra sikerült is. Ebben az angolok nem vettek részt (Montánunióban sem) Az EGK jelentette a közös piacot. Az **Euratom** létrehozása az európai nukleáris erő miatt merült fel, de **rövid életű volt, mert a franciák de Gaulle vezetésével nem közösen akartak nukleáris erőt**, hanem maguknak.

Answer 15

**.1962. október 14-én robbant ki** a kubai rakétaválság, miután **amerikai kémrepülőgépek felvételei alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió nukleáris töltetek befogadására alkalmas rakétákat telepített a karib-tengeri szigetre.** A váratlan offenzív lépés komoly konfliktust eredményezett a két nagyhatalom között, **Kennedy amerikai elnök és Hruscsov pártfőtitkár azonban végül tárgyalásos úton rendezték a vitát**, ezzel pedig megelőzték egy nukleáris világháború kirobbanását. A hidegháború egyik legforróbb pillanatának nevezett rakétaválság **egyetlen pozitív hatása a „forró drót” kialakítása volt**, melynek segítségével a két szuperhatalom vezetői azonnal közvetlen kapcsolatot tudtak kialakítani egymással.

Answer 16

**Nemzetközi szervezet, lényege, hogy sem a keleti, sem a nyugati tömbhöz nem akarták magukat elkötelezni**, külön politikát akartak folytatni ezen országok. Legszűkebb értelemben arra utal, hogy egy állam nem kötelezi el magát katonailag és diplomáciailag egy másik állam vagy államszövetség támogatása mellett. A fogalom igen közel áll a semlegességhez, de nem ugyanaz! A semlegesség esetében ezt a pozíciót a többi állam is elismeri, **az el nem kötelezett „csak” maga választotta ezt az orientációt, és nincs garancia, hogy ezt a többi állam elismeri.** A fogalom azt nem zárja ki, hogy egy ország egy adott ügyben valamelyik szövetségi rendszert diplomáciai támogatásban részesítsen, azt viszont igen, hogy minden kérdésben automatikusan az egyik blokk mellé álljon. A mozgalom eszmei alapjait **1955 áprilisában, az indonéziai Bandungban rendezett konferencián 29 ázsiai és afrikai ország államfői rögzítették** (békés együttműködés, az emberi jogok biztosítása, be nem avatkozás, a kis és nagy nemzetek egyenlősége). **Az alapító találkozót 1961. szeptember 1-6. között Belgrádban 25 ország képviselőinek részvételével tartották meg.** A résztvevők kimondták, hogy a tagországok nem lehetnek szövetségi rendszerek vagy védelmi paktumok részesei, így akarva kivonni magukat a "kétpólusú világban" kialakult hidegháborúból. **A mozgalom céljait az 1979-es Havannai Nyilatkozat foglalta össze,** amely biztosítani kívánta a nemzeti függetlenséget, szuverenitást, területi integritást a "középutas országok" számára, szembe helyezkedve a neokolonializmussal, a rasszizmussal és az agresszió minden formájával.

Answer 17

**1958-69 között létező hatalmi, politikai rendszer Franciaországban,** ami a **demokratikus jogok korlátozásával**, az **elnöki hatalom kiterjesztésével** és **burzsoá nacionalizmussal** járt. Fokozta a **francia imperializmus önállóságát**, hirdette a **nemzeti függetlenséget**. Jellemzi továbbá az erős állami beavatkozás és a központosítás

Answer 18

A Brezsnyev-doktrína **az 1968-as “prágai tavasz” kapcsán kifejlesztett szovjet doktrína**, mely szerint, **ha egy ország eléri a szocializmus fejlődési szakaszát, akkor nem lehet engedni, hogy “alacsonyabb” szocio-politikai helyzetbe “fejlődjön vissza”.** A doktrína a Szovjetunió egyik külpolitikai alapelve, illetve geopolitikai elmélete volt, mely a szovjet szövetségi rendszer egyben tartása érdekében a szocialista országok szuverenitásának határait jelölte ki. **A szovjet vezetés fenntartotta magának az intervenció jogát,** ha úgy ítélte meg, hogy a szocialista berendezkedés veszélybe kerül az érdekszférájához tartotó országok bármelyikében.

Answer 19

**Az NSZK és a Szovjetunió (NDK) közötti viszonyok rendezésére irányuló német külpolitika**, **W. Brandt és E. Bahr** nevéhez fűződik (szociáldemokraták), 1968-tól jellemző.

Answer 20

**OPEC** **olajembargót** hirdetett az **Izraelt támogató** hatalmak ellen, ez **gazdasági recesszióhoz** vezetett. Az olajtermelő arab országok a nyugat Izraelt támogató magatartása miatt bevetették az “olajfegyvert”: emelték az árakat, és az olajcsapok elzárásával **olajhiányt okoztak**. Az ennek következtében kialakult infláció, költségvetési hiány a világgazdaság legfőbb problémái lettek, **az olajárrobbanás árforradalomhoz vezetett**. 1973-ban lezárult az olcsó energia korszaka, mely a II. világháború utána konjunktúra egyik alapját képezte. **Az olajexportálók számára ez zsíros esztendőket hozott**: gazdaságilag felzárkózhattak, modernizálódhattak, azonban gondokat okozott nekik a hirtelen jött petrodollárok befektetése. Az olajimportálók közül **a fejlődő országok még lejjebb csúsztak, a fejlett ipari országoknak pedig közel egy évtizedig tartott leküzdeni az inflációt, stagflációt és munkanélküliséget.** Az olajsokk eredményeként a nyugat változatot az álláspontján, Izraelt a külpolitikai elszigetelődés fenyegette.

Answer 21

A kubai válságtól kibontakozó folyamat (**détente**) az USA és a SZU között. **1968-től indult az enyhülés** időszaka a két szuperhatalom viszonyában. Az 1960-as évek végére beállt globális katonai egyensúly, alapot adott a megegyezésre. **Az 1968-ban megszületett atomsorompó-szerződésben a nagyhatalmak vállalták, hogy nem adnak tovább atomfegyvert**, illetve olyan technikát, mely lehetővé teszi ennek előállítását. Mindketten folytatták a fegyverkezési versenyt, de felismerték, hogy a békés együttélésnek is van előnye. Megnyilvánulása: **Helsinki konferencia (1973-75)**: amelyen a nyugati országok a kommunista blokk diktatórikus rendszereit **felszólították az emberi jogok tiszteletben tartására**. Emellett megállapodott a két szuperhatalom az **interkontinentális rakéták számának korlátozásáról (SALT1,2)**. Ide illeszkedett Brandt nyugatnémet kancellár új Ostpolitik-ja is, azaz keleti politikája, ami nyitott az NDK és a többi szocialista ország irányába.

Answer 22

**Strategic Arms Limitation Talks**, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény. **1972-ben írta alá Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon a SALT–1 egyezményt**, melyben a két szuperhatalom vállalta, hogy a jövőben **nem növeli egymással szemben álló rakétaarzenálját**. A tárgyalások a szovjet-amerikai kapcsolatok enyhülésével kezdődtek meg. Az egyezmény befagyasztotta a két szuperhatalom ballisztikus rakétáinak számát, illetve kikötötte, hogy új fejlesztésű fegyverek csak a régi arzenál leépítésével egy időben állíthatók üzembe. Nixon és Brezsnyev a SALT–1 szerződés részeként írta alá a rakétavédelmi rendszerekről szóló egyezményt, mely széleskörű korlátozásokat léptetett életbe. Az egyezmény történelmi jelentőségű volt, mivel a hidegháború kezdete óta először született olyan rendelkezés, mely a fegyverkezési versenynek gátat akart volna szabni. A SALT–2 előkészítése már a hetvenes évek során elkezdődött, és bár **1979-ben Jimmy Carter elnök és Brezsnyev aláírta az újabb szerződést,** az afganisztáni szovjet bevonulás meghiúsította annak gyakorlati megvalósulását. A folyamat csak a kétpólusú világ összeomlása után, **a kilencvenes években, az amerikai–orosz START-szerződésekkel indult újra.**

Answer 23

**1979-85, az afganisztáni háborútól Gorbacsov kinevezéséig tartó időszak.** A 70-es évekre az USA katonai ereje kezdte felülmúlni a Szovjetunió hadipotenciálját, bár még nem minden fegyvernemben. Amikor az **oroszok megjelentek Közép-Ázsiában, Afganisztánban** (sőt a Föld több pontján szovjet és kommunista terjeszkedés kezdődött) egy újabb "elhidegülés" vette kezdetét. Mindezek mellett 1978 tavaszán az afganisztáni kommunisták támogatása ürügyén elkészült a déli szomszéd területeire történő bevonulás haditerve. Ez volt az **afganisztáni szovjet intervenció, mely 1979 december 25 -én vette kezdetét.** Ugyancsak az elhidegülést erősítette az **1979-80as iráni válság**. Irán a hidegháborúban stratégiai jelentőséggel bírt, földrajzi helyzete miatt. Így amikor az Amerika barát perzsa sah elmenekült az országból és iszlám erők vették kézbe a hatalmat, az USA a beavatkozás mellett döntött. Diplomatáinak katonai kiszabadítása azonban kudarcba fulladt, így nagy presztízsveszteséget szenvedett a Szovjetunió előtt. Ugyan 1979-ben még megszületett a SALT-2 megállapodás, melyet már James Carter írt alá, de az **USA a szovjet terjeszkedésre már előkészítette válaszát és megkezdte a Pershing II –es rakéták Nyugat-Európába telepítését, és bojkottálták az 1980-as moszkvai olimpiát.** Fellángolt a hidegháború, és ebben a helyzetben az új amerikai elnök **Ronald Reagan a Szovjetuniót a gonosz birodalmának nevezte.** A fegyverkezési korlátozás programja leállt, így a START tárgyalások (stratégiai fegyverek csökkentése) is megrekedtek. **Közben az USA is terjeszkedésbe kezdett és a világ szinte minden pontján beavatkozott: 1982-ben Nicaraguában, 1983-ban Grenadában, és 1989-ben Panamában.** Mindenhol érdekeit védte, és a jobboldali kommunista ellenes rendszereket, diktátorokat támogatta. Reagan utasítást adott a **csillagháborús program** beindítására, mely a világűrbe telepített rakétaelhárítást célozva, hárította volna el egy esetleges szovjet támadás veszélyét.

Answer 24

**Strategic Defense Initiative**, Reagan elnök által bejelentett terv (**1983**), melynek fő sugalmazója Teller Ede volt. Az USA a növekvő technológiai fölényét kihasználva óriási költségeken egy olyan **űrpajzs kifejlesztését kezdte meg, mely a szovjet rakéták ellen hatásos védelmet ígért**. Igaz, hogy a SALT-I előírásai szerint mindkét fél lemondott az űrvédelmi rendszer kiépítéséről, de az USA az SDI-től azt várta, hogy a SZU nem tud a tudományos fejlődés ritmusával lépést tartani és belerokkan, ugyanis a CIA szerint a SZU a gazdasági túlterhelés szélén állt.

Answer 25

**Lengyel szakszervezeti föderáció, amelyet 1980 augusztusában alapítottak a Gdański Lenin Hajógyárban.** Első vezetője **Lech Wałęsa** volt. 1989-ig titkosan működött, végül leváltotta a kommunista hatalmat. 1989-ig a legnagyobb tömegmozgalmi csoportot alkotta a fennálló szocialista rendszerrel szemben. A rendszerváltás után a Szolidaritás bázisán létrejött pártcsoportok szintén nagy szerepet játszottak a lengyel politikai életben. A Szolidaritás a hatalommal szemben óriási társadalmi mozgalommá fejlődött. **Összefogta a munkások, az értelmiség és a parasztság zömét, erősen támogatta a katolikus egyház is II. János Pál pápával** és Stefan Wyszynski prímással az élen. A szervezet **eleinte bér- és szociális követelésekkel állt elő, ám hamarosan világossá vált, hogy mélyreható gazdasági reformok nélkül lehetetlen megoldani az ellátási problémákat.** A Szolidaritás **már 1981-ben követelte a szabad választások kiírását**, mivel világosan látták, hogy a politikai korlátok letörése nélkül nem lehetséges valós gazdasági reform sem.

Answer 26

**Mohammad Reza Pahlavi sah korrupt uralma ellen** tört ki, **1979-re sikerült elűzni, siíta vezetőt juttattak hatalomra.** **1979 áprilisában kihirdették az Iráni Iszlám Köztársaságot.** .1978. Iránban egy „alulról”, a társadalom oldaláról kiinduló iszlamizációs folyamat döntötte meg azt a monarchiát, amely viszont „felülről” próbálkozott nyugatosító modernizációval. Mohammad Reza Pahlavi sah célja az volt, hogy Iránt modern, európai értelemben vett ipari állammá, a harmadik világ vezető gazdasági és katonai hatalmává alakítsa át. A sah Kemal Atatürk törökországi példája nyomán képzelte el a gyors változások sikerességét. **A sah nyugatosító programja, de még inkább az abszolút monarchia, a sah önkényuralma váltotta ki azt az elégedetlenséget, amely a forradalom 1979-es kirobbanásához, majd győzelméhez vezetett.**

Answer 27

**A Szovjetunióban kiképzet afgán tisztek puccsolták meg az afgán kormányt 1978-ban**, ami egy év után már csak Kabulra és néhány városra korlátozódott. Erre hivatkozva nyújtott a SZU “baráti segítséget”. Ez **az intervenció lényegében a Brezsnyev-doktrína ázsiai alkalmazása volt**, ami gyökeresen módosította a háború utáni status quot, mert így a SZU csak pár száz kilométerre került az Indiai-óceántól, és az Öböltől, ahol több ezer olajkút volt, és amiktől függött a nyugat indusztriális államainak legnagyobb része. **A nyugat úgy értelmezte a szovjet lépést, hogy a centrum országokat a perifériák felől akarják bekeríteni**, veszélyeztetni alapvető stratégiai útvonalakat, nyílt fenyegetést mérni a nyugat biztonsági érdekeire. Carter elnök épp ekkor készült aláírni a SALT-II egyezményt Brezsnyevvel, ám rendkívül becsapottnak érezte magát.

Answer 28

**Brüsszeli kettős határozat (1979)**, melynek értelmében **cirkáló rakétákat telepítenek Nyugat-Európába 1983-tól**, amennyiben addig nem jutnak a tárgyalások előre, azaz nem szerelik le a szovjet rakétákat. **Ezt a lépést a szovjet offenzív harmadik világ politika váltotta ki,** ezért növelték a katonai kiadásokat, és ki akarták terjeszteni a NATO területi hatályát a Ráktérítőtől délre is.

Answer 29

**Gorbacsov reform jelszavai.** **Peresztrojka**: átstruktúrálódás, átépítés; továbbra is egypártrendszer, de kicsit több önigazgatással. **Glasznoszty**: átláthatóság; nyilvánosság: nincs teljes szólásszabadság, de a szovjetek elkezdtek nyíltan beszélni a problémákról ahelyett, hogy jobban magukénak érezték volna a Szovjetuniót. Gorbacsov liberalizáló irányvonala megnyitotta az utat a hidegháború teljes befejezése felé.

Answer 30

Kínai Nacionalista Párt, KMT, a Kínai Köztársaság egyik politikai pártja. **1919-ben alakult**, antikommunista, nacionalista párt.

Answer 31

Miután az utolsó dinasztia, a Csing-dinasztia megbukott a Tajping és a boxer-lázadás hatására, a császári tekintély elhalt, köztársasági gondolatok indulnak el, létrejön a **Kuomintang. Egységes, erős polgári demokráciát akart létrehozni**, de nem ment, mert a császárság megszűnése után azok, akik részesedni akartak a hatalomból, beléptek (vidéki hadurak) és megindult a korrupció, ami nagyon megviselte a parasztságot. Erre igyekeztek építeni **a kínai kommunisták, hogy megszerezzék a Kuomintang által sanyargatott parasztság támogatását** (a parasztság támogatása azért is lényeges, mert nagyon sokan vannak). Állandó belpolitikai anarchia, hadjáratok. Változást a közös ellenségkép váltott ki: Japán, amikor elfoglalta Mandzsúriát. **A II. világháború alatt felfüggeszttették a harcot az USA és a SZU kérésére**, de amint eltűnt a közös ellenség, kiújultak a harcok. **1949-ben a Kuomintang Tajvanra menekült, Kínában pedig Mao Ce Tung kikiáltotta a népköztársaságot.** Az USA eleinte a tajvani kormányt tartotta legitimnek.

Answer 32

**1966-ban vette kezdetét Mao Ce Tung vezetése alatt**. Kína akkor erősítette a kommunizmuson, amikor elkezdődött a desztalinizálódás. A kulturális forradalom lényege az volt, hogy hiába győzött a kommunizmus, az embereket át kell nevelni, kitörölni a régi beidegződött gondolatokat. Politikai kampány kezdődött az átnevelésre, ami elterelte a figyelmet a nagy ugrás kudarcairól, és ki lehetett iktatni azokat, akik veszélyt jelentettek a hatalomra. A gyakorlatban úgy zajlott, hogy mindenkinek el kellett olvasni Mao Vörös könyvét, **radikális diák csoportok szerveződtek**, akik boltokat vertek szét, tanárokat vertek meg az egyetemeken. A katonaság fuvarozta őket, ami szintén Mao kezében volt (vezetője Lin Piao). Még az utolsó császárt is át akarták nevelni, “átment rajta a 20.század”. A katonaságban eltávolították a rangokat, mert azt burzsoá csökevénynek tartották, így az teljesen szétesett, működés képtelen lett. A kulturális forradalomnak nem nagyon lett vége, csak csendesült, ahogy Mao öregedett. Lassan kihátrált belőle, rájött, hogy győztes forradalmat balról reformálni veszélyes. (puccskísérlet is irányult ellene, amit Lin Piao szervezett).

Answer 33

Kínai elmélet: 1. az USA és szövetségesei, 2. a Szovjetunió és szövetségesei 3. pedig Kína és szövetségesei. A harmadik világ a fejlődő országokat foglalja magába, leginkább az el nem kötelezetteket, akik az egyik félhez sem hajlandóak állni.

Answer 34

A szuezi válság a **Szuezi-csatorna államosítása miatt kitört** nemzetközi konfliktus és **Egyiptom ellen folytatott közös izraeli-brit-francia háború volt 1956. október 29. és november 7. között.** E háborút a **2. arab-izraeli háborúként** is emlegetik. **1956 júliusában Nasser, egyiptomi elnök államosította a szuezi csatornát**, ami súlyosan sértette az angol és a francia érdekeket. A két sértett fél Izraelhez fordult, aki kiváló agent provocateurként szolgált, hiszen a lengyel válság miatt sem Nagy-Britannia, sem Franciaország nem engedhetett meg egy fegyveres beavatkozást. **1956 október 29-én kitör a szuezi válság, Izrael elfoglalta a Sínai-félszigetet**. Mivel Nasser, egyiptomi elnök nem tett eleget a korábban kiadott angol-francia ultimátumnak, nem sokkal később elkezdődött Egyiptom bombázása is. **Az Egyesült Államok határozott gazdasági nyomásgyakorlásba kezdett Londonnal szemben: megakadályozta egy azonnali IMF gyorshitel folyósítását, amire Londonnak a Szuezi-csatorna lezárásával kieső olajszállítások miatt szüksége lett volna.** A Szovjetunió Egyiptom és az invázió megszüntetése mellett állt, és számára kedvező volt, hogy a szuezi válság elterelte a figyelmet a napokkal korábban kitört 1956-os magyar forradalomról, és a szovjet katonai beavatkozásról. **Az USA és az ENSZ gazdasági és politikai nyomására november 6-án, illetve 7-én végül Nagy-Britannia és Franciaország kénytelen volt azonnali fegyverszünetet kötni.**

Answer 35

**Commonwealth of Nations,** minden állam, ami **gyarmat volt, de már felszabadult**. Ezen a néven 1948 óta működik, 53 szuverén állam a tagja. Az államok többsége köztársaság, de vannak köztük monarchiák is. A Nemzetközösség feje II. Erzsébet (már nem), akinek személye a Nemzetközösség tagjainak szabad társulását jelképezi.

Answer 36

Lord Mountbantten (Fülöp herceg nagybátyja) volt **India utolsó alkirálya**, akinek az Indiát feloszlató terve, az **1947-es India Independence Act** volt. Ez jelezte nemcsak az indiai birodalom, de az egész gyarmatbirodalom szétesésének megindulását.

Answer 37

**Jawaharlal Nehru volt a független India első miniszerelnöke 1947-től 1964-ig.** A függetlenség kivívása után miniszterelnök lett, de **Gandhival nem tudták megakadályozni az indiai polgárháború kirobbanását** és az ország **muzulmán többségű, keleti (a későbbi Banglades), illetve nyugati (Pakisztán) területeinek elszakadását.** Politikájával Nehru rendkívüli nemzetközi elismertséget vívott ki magának. **1954-ben felvetette az el nem kötelezett országok ötletét, ami a hidegháborúban szemben álló kapitalista és szocialista tömböktől távolságot tartó országokat tömörítő együttműködés lett.** A szervezet 1961-ben, Belgrádban jött létre Jugoszlávia, India, Indonézia és Egyiptom részvételével, amihez később több mint száz ország csatlakozott.

EGYETEMES POLITIKATÖRTÉNET Flashcards

(61 cards)