NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE 2 Flashcards

Question

MNC

Answer 1

Multinational Corporation. Magánvállalkozások, amelyek számos országban termelést, eladást és különböző tevékenységet folytatnak. A nemzetközi kapcsolatok nem állami szereplője. Multinacionális cégek, fellépésük jelentős mértékben hozzájárult az államcentrikus előfeltevésekre alapozódó Bretton Woodsi pénzügyi rendszer bukásához. Nemzetközi jogi definíció: olyan vállalkozások, amelyek székhely államukon kívül fekvő termelő vagy szolgáltatási eszközök tulajdonosai vagy ezek felett ellenőrzést gyakorolnak.Felépítésük szerint 3 típus: horizontálisan integrált vállalatok, vertikálisan integrált, diverzifikált.

Answer 2

**Atomic, Biological, Chemical**; nukleáris, biológiai, vegyi fegyverek. A tradicionális, korlátozott háború kizárja ezek használatát, hiszen az ilyen (korlátozott) háborúkat hagyományos fegyverekkel vívják.

Answer 3

**Anti-ballistic missiles, anti-ballisztikus rakétaelhárító rendszer**. Az 50-es évek végéig a nukleáris töltetek célba juttatása a repülőgépekre hárult, ezt követően azonban elkezdték a ballisztikus rakéták kifejlesztését. Ez pedig már igen korán felvetette a rakétaelhárító rendszerek kiépítésének gondolatát, az **ABM rakéták már a levegőben meg tudják semmisíteni az ellenség rakétáit.** (az 1972-ben kötött szovjet-amerikai ABM egyezmény 2-2 körzetre korlátozta e rakétatípus telepítését mindkét szuperhatalomban).

Answer 4

Megbékítési politika: **az angol és francia kormányok azon -kudarcot vallott- irányvonala az 1930-as években, amely sorozatos engedményekkel próbálta leszerelni Hitler Németországának expanziós törekvéseit**. (pl. a müncheni megállapodás szerint a Szudéta vidék Németországhoz került). A megbékítés lényege az volt, hogy egy olyan forradalmi hatalmat, mint Németország, ki lehet elégíteni; Hitler egy gentleman, akinek legitim igényei vannak; így az európai rendszer felbomlását, a háborút meg lehet akadályozni. Tanulság: egy forradalmi hatalmat nem lehet kielégíteni.

Answer 5

Megtiltja az atomfegyverek elterjedését, tehát az **atomfegyverrel rendelkező államok nem adhatják át más államoknak atomfegyvereiket és segítséget sem nyújthatnak ezek előállításához.** Az atomfegyverrel nem rendelkező országok is csatlakozhatnak a szerződéshez, ha kötelezik magukat, hogy nem kérnek más országtól, és nem is állítanak elő sem atomfegyvert, sem más nukleáris robbanóanyagot. A szerződést az ENSZ Közgyűlése fogalmazta meg és hagyta jóvá 1968. jún. 12-én, de csak 1970. márc. 5-én lépett hatályba.

Answer 6

A nukleáris elrettentés eszköze, a hidegháborúban zajlódó „nukleáris diplomácia” idején valamelyik nagyhatalom az **atomfegyverzetére alapozva folytatott kényszerítő (coercive) diplomáciát.** Feltételei a világos követelések, határidő megadása, és a büntetéssel (ezesetben atomfegyverrel) való fenyegetés.

Answer 7

**A nagy katonai erő, és fegyverkészlet, fenntartásának politikája, amelynek segítségével, a potenciális agresszornak tekintett államok megakadályozhatók erőszakos cselekedeteik végrehajtásában**, az államok elkötelezik magukat az agresszor megbüntetése mellett. **A nukleáris arzenál szerepét elsősorban az elrettentő funkcióban látják a szakértők**, vagyis abban, hogy e fegyverek birtoklása az ellencsapás lehetősége miatt megakadályozza az ellenfelet bizonyos lépések megtételében. A politológiai irodalomban ezt el is nevezték kölcsönösen biztos megsemmisítésnek (MAD). Az elrettentés speciális esete az ún. kiterjesztett elrettentés: amikor egy állam megakadályoz egy másikat abban, hogy egy harmadik felet megtámadjon. (Az Egyesült Államok a második világháború végével, kvázi védve volt a támadások ellen, hiszen a Japánban ledobott atomfegyverek híre is elég előnyt és biztonságot biztosított számára. Az USA a később továbbfejlesztett nukleáris fegyverekkel igyekezett elrettenteni a Szovjetuniót Európa lerohanásától.)

Answer 8

ETA: baszk terrorszervezet, célja egy új állam létrehozása. RAF: német Vörös Hadsereg Frakció nevű terrorszervezet, célja a politikai rendszer megdöntése. Al-Kaida: radikális iszlamista terrorszervezet, célja nemzetközi politikai és gazdasági rend teljes átalakítása. A szeptember 11-e mögött húzódó al-Kaida globális hatalmi viszonyok erőszakos átalakítását tűzte ki célul. vezetőjük, Oszama bin Landen megölésével a szervezetet sikerült szétzilálni, de ez közel sem csökkenti 100%-os megszűnését a szervezetnek, hiszen a Nyugattal szemben táplált gyűlölet forrásai nem apadtak el.

Answer 9

Gyarmati területekért vívott háború, pl. hétéves háború.

Answer 10

**Legsúlyosabb államközi konfliktus**, erőszak alkalmazásának legmagasabb szintje, katonai erők teljes bevetésével jár, célja az ellenség legyőzése. Clausewitz: politika folytatása más eszközökkel. A háború tudatos, a költség és a várható haszon szempontjait összevető döntés eredménye, amely politikai célokat szolgál. Clausewitz szerint **3 tényezőn nyugszik a háború**: * az ellenség iránti ellenszenven (nép biztosítja) a szükséges * technikai feltételeken (hadsereg), * és a célokon és terveken, amiket a politikai vezetés szab meg. A háborúk jellege az évszázadok során folyamatosan változott, ennek 2 fő tényezője a technológiai fejlődés és a nemzettudat kialakulása, erősödése. Több csoportosítás: polgárháború és államok közötti, totális és korlátozott, tradicionális és nukleáris.

Answer 11

A hegemonikus háborúk elméletének atyja Robert Gilpin. A hegemón háborúnak **két alapvető szereplője a domináns hatalom, aki a nemzetközi rendszert létrehozta, és egy olyan hatalom, aki ennek a domináns hatalomnak a kihívója** (emelkedő hatalom). Ebben a folyamatban egy rendkívül polarizált nemzetközi rendszer alakul ki (Gilpin szerint), az államoknak el kell dönteniük azt, hogy hova tartoznak: az egyik vagy a másik államhoz – domináns, vagy feltörekvő. Ebben a rendszerben a szövetségi rendszerek merevvé, átjárhatatlanná válnak – antagonizálódnak: aki egy szövetségi rendszerbe tartozik, nincs átjárás a másik szövetségi rendszerbe. Ezekben a háborúkban lényegében arról van szó, hogy a nemzetközi rendszer jövőbeli jellegét, irányítását határozzák meg; a nemzetközi rendszer új intézményeit, játékszabályait és a domináló, uralkodó ideológiákat. A hegemonikus háborúk ebből adódóan nem korlátozottak, kihatásai politikai, gazdasági és ideológiai jellegűek.

Answer 12

**Emberi hírszerzés**, Human intelligence. A passzív penetráció típusa, titkos megfigyelés. Ebben a híreket megszerezni kívánó ország ügynökei vesznek részt és azok, akiket e célra a penetrált ország polgárai közül toboroztak.

Answer 13

Az igazságos háború folyamatosan fejlődő gyakorlat. Középkorból származó nyugati és keleti doktrínák (Hugo Grotius, Szent Ágoston) szerint számos kritérium létezik, amely a háborúban való részvétel melletti döntést igazságossá teszi: kell lennie egy igazságos oknak (önvédelem, mások védelme, vagy tömeges visszaélés az emberi jogokkal) és egy szándéknyilatkozatnak, egy arra alkalmas hatóság részéről (ENSZ BT), a vezetőknek helyes szándékkal kell rendelkezniük, ami a visszaélések megállítását, és az igazságos béke kiépítését jelenti, valamint a háborúnak kell lennie a legvégső eszköznek arra, hogy a szóban forgó visszaéléseket megfékezzék. Az erre használt erőknek pedig gyorsan ki kell vonulniuk, miután a humanitárius célokat elérték. A háborús viselkedése kérdése is fontos: harcolók és nem harcolók közötti különbségtétel. Aquinói Szent Tamás az eredeti, Grotius fejleszti tovább, írja le. Elvek: elveszett javak visszaszerzéséért, nyílt hadüzenet. Formái: főhatalom/szuverén indítsa el, ne legyen titok, a hadüzenet lehet feltételes (visszakövetelés és tulajdonjog) vagy feltétlen (a helyzet eszkalálódott). Fontos, hogy ekkor nem az egyén kezdeményez, s a cselekmények más megítélés alá esnek.

Answer 14

**Egy állam ügyeibe való beavatkozás, közbeavatkozás, erőszakos beavatkozás egy másik ország belügyeibe abból a célból, hogy módosítsák annak bel- vagy külpolitikáját.** A penetráción szűkebben azt értjük, hogy a nemzetközi kapcsolatok egyik szereplője behatol a másik fél által fenntartott belső struktúrákba, ily módon hozzáfér nyilvánosságra nem hozott információkhoz, az intervenció pedig ennek a struktúrának a befolyásolását jelenti. Nem minden penetráció intervenció, viszont minden intervenció egyúttal penetráció is.

Answer 15

Ír Köztársasági Hadsereg, terrorszervezet, célja egy bizonyos országrész felszabadítására irányul -> célja Érszak-Írország kiszakadása a UK-ból

Answer 16

Az a fogalom, amelynek értelmében egy **állam elleni agressziót együttesen kell visszaverni**, hiszen az egyik állam elleni agresszió a **minden állam ellen elkövetett agressziónak minősül**; a Népszövetség és ENSZ alapelve is egyben

Answer 17

**Nem hagyományos hadviselés, évekig elhúzódó, célja az ellenség kifárasztása, a társadalmi rend fokozatos destabilizálása, döntő ütközet elkerülésével.** A cél az adott ország gazdasági-társadalmi szerkezetének megingatása, mivel a rövid távú erőszakos hatalomátvétel valószínűtlennek tűnik (ezért destabilizációs háborúnak is nevezik). A vereséget valamelyik fél politikai célkitűzéseinek feladása jelenti. Politikailag elszigetelik az érintett országot, destabilizálják gazdaságát, mindenekelőtt azonban rossz hírbe hozzák az érintett kormányokat, dezinformációs kampányokat rendeznek. A fő törekvés az ellenség összeomlásának kierőszakolása minden eszközzel. Itt már nincsenek frontok, a katonai események az ország bármely pontján fellobbanhatnak.

Answer 18

**Mutually Assured Destruction**, a hidegháború idején mindkét szuperhatalom annyi atomfegyverrel rendelkezett, ami nem csak egymást, hanem az egész Földet megsemmisítette volna. Alapvetően a nukleáris arzenálnak minden fél részéről elrettentő funkciója volt, a birtoklásuk az ellencsapás lehetősége miatt megakadályozza az ellenfelet bizonyos lépések megtételében. **Kölcsönösen biztos megsemmisítés**

Answer 19

**Emberi vándorlás, földrajzi értelemben vett mozgás**, lehet: * országon belüli vagy kívüli, * egyéni vagy csoportos * be-vagy kivándorlás, * szabad akaraton vagy kényszer szülte (menekvés), * időszakos vagy tartós, * gazdasági/politikai/kulturális/ökológiai célú, * ellenőrzött vagy ellenőrzésen kívüli(illegális)

Answer 20

A nukleáris elrettentéshez kapcsolódik. **A Földön felhalmozott nukleáris fegyverarzenál az egész emberiség elpusztítására elegendő lenne.** Az adott hatalom akkora arzenállal rendelkezik, hogy többszörösen is el tudja pusztítani az egész Föld lakosságát.

Answer 21

A liberalizmus egyik irányzata, **a viták erőszakos elrendezésének elutasítása, elsősorban a fegyveres konfliktusok elkerülése**, világbékében való hit.

Answer 22

A hegemónia ciklus egyik szakasza, amikor az USA volt a központi erő és ellenőrzést folytató a nemzetközi rendszerben (stabilizáló elem), ezzel viszonylagos békét fenntartva. Az általa megalkotott normarendszer.

Answer 23

**Informális, nem-legális behatolás**, szűkebben azt értjük ezen, hogy a nemzetközi kapcsolatok egyik szereplője behatol a másik fél által fenntartott belső struktúrákba, ily módon **hozzáfér nyilvánosságra nem hozott információkhoz**, az intervenció pedig ennek a struktúrának a befolyásolását jelenti. Nem minden penetráció intervenció, viszont minden intervenció egyúttal penetráció is. Nyílt megfigyelés, titkos megfigyelés (HUMINT), elektronikos megfigyelés (ELINT, electronical intelligence).

Answer 24

Célja bizonyos nézetek elterjesztése, a befogadók véleményének befolyásolása, meggyőzése. A propaganda a manipulatív intervenció eszköze. Kísérlet egy másik állam befolyásolására, amely erősebben épít az érzelmekre, mint a logikus érvekre vagy a száraz tényekre. Nem egyenlő a nyilvános diplomáciával. Egy másik megfogalmazás szerint: a propaganda tudatos törekvés egyének vagy csoportok részéről arra, hogy a kommunikáció eszközeivel alakítsák, ellenőrizzék vagy megváltoztassák más csoportok attitűdjeit, azzal a céllal, hogy az adott szituációban az így befolyásoltak reakciója a propagandista által kívánt irányba alakuljon. 4 elemből tevődik össze: a kommunikátorból, akinek az a szándéka, hogy megváltoztassa mások véleményét és magatartását; a kommunikátor által használt szimbólumokból; a kommunikáció eszközéből; a közönségből, célcsoportból. A meggyőzés akkor lehet hatásos, ha nincs mélyen gyökerező ellenérzés a kommunikátorral és eszméivel szemben. Még hatékonyabb, ha olyan emberek felé irányul, akik legalább részben már osztják is a kommunikátor attitűdjét.

Answer 25

Strategic Arms Limitation Talks, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között létrejött nemzetközi fegyverzetkorlátozási egyezmény. 1972-ben írta alá Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon a SALT–1 egyezményt, melyben a két szuperhatalom vállalta, hogy a jövőben nem növeli egymással szemben álló rakétaarzenálját. A tárgyalások a szovjet-amerikai kapcsolatok enyhülésével kezdődtek meg. Az egyezmény befagyasztotta a két szuperhatalom ballisztikus rakétáinak számát, illetve kikötötte, hogy új fejlesztésű fegyverek csak a régi arzenál leépítésével egy időben állíthatók üzembe. Nixon és Brezsnyev a SALT–1 szerződés részeként írta alá a rakétavédelmi rendszerekről szóló egyezményt, mely széleskörű korlátozásokat léptetett életbe. Az egyezmény történelmi jelentőségű volt, mivel a hidegháború kezdete óta először született olyan rendelkezés, mely a fegyverkezési versenynek gátat akart volna szabni. A motiváló erő a békevágy mellett ugyanakkor valószínűleg a pénz hiánya volt, ugyanis ezek a védelmi rendszerek rendkívül költségesek voltak.A két ország gazdasági teljesítőképessége határára érkezett, viszont azt sem akarta, hogy a másik fél ezt kihasználja, ezért olyan korlátozást vezetett be, aminek maximumát megvalósíthatónak találta. A SALT–1 egyezmény első állomása volt egy szélesebb körű fegyverzetcsökkentő programnak, melyet később az egyre szaporodó tömegpusztító fegyverek, köztük a gyarapodó nukleáris arzenál miatti félelem indított el. A SALT–2 előkészítése már a hetvenes évek során elkezdődött, és bár 1979-ben Jimmy Carter elnök és Brezsnyev aláírta az újabb szerződést, az afganisztáni szovjet bevonulás meghiúsította annak gyakorlati megvalósulását. A folyamat csak a kétpólusú világ összeomlása után, a kilencvenes években, az amerikai–orosz START-szerződésekkel indult újra.

Answer 26

A START (feloldva Strategic Arms Reduction Treaty, magyarul: Hadászati fegyvereket korlátozó egyezmény) **egy nukleáris fegyvereket korlátozó egyezmény az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között.** Az egyezményt Ronald Reagan, amerikai elnök javasolta. A második START egyezmény aláírásakor START I-nek nevezték el.Az egyezmény különböző típusú járművek és robbanófejek számát korlátozta. **Később az USA, Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna között maradt érvényben.** Azóta Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna teljesen megszabadult a nukleáris fegyverektől.

Answer 27

Strategic Defense Initiative, Reagen amerikai elnök által 1983-ban felkarolt Stratégiai Védelmi Kezdeményezés, az ABM-egyezmény féle korlátozások kiiktatására irányult, amikor arra tett kísérletet, hogy az ellenséges rakétákat már az űrből feltartoztassák és megsemmisítsék. Az USA a növekvő technológiai fölényét kihasználva óriási költségeken egy olyan űrpajzs kifejlesztését kezdte meg, mely a szovjet rakéták ellen hatásos védelmet ígért. Igaz, hogy a SALT-I előírásai szerint mindkét fél lemondott az űrvédelmi rendszer kiépítéséről, de az USA az SDI-től azt várta, hogy a SZU nem tud a tudományos fejlődés ritmusával lépést tartani és belerokkan, ugyanis a CIA szerint a SZU a gazdasági túlterhelés szélén állt. Fő sugalmazója Teller Ede volt. A Kelet és a Nyugat közötti szembenállás megszűnésével az a program ebben a formában lekerült a napirendről, de a kutatásokat folytatták.

Answer 28

**Az intervenció rendhagyó formája**, a nemzetközi politika egyik első számú problémája. Nincs nemzetközileg elfogadott, általános definíciója, de a clausewitzi koncepciónak tejes ellentéte. **Többnyire nincsenek konkrétan megfogalmazott politikai célok, ezért nincsenek határozott követelések sem, így pedig a diplomáciai tárgyalásokra, alkudozásokra sem nyílik lehetőség**. Az erőszak így nem a politika folytatása lesz, hanem öncél, de! a terroristák mégsem teljesen céltalanul ölnek. Számukra az erőszak eszköz valamilyen cél elérésére. Olyan erőszakos cselekményeket jelent, amelyeket **egyének vagy csoportok politikai indíttatásból követnek el valamely állam működésének megbénítására, a fennálló hatalmi viszonyok megváltoztatására**. Másik meghatározás: az erőszak olyan használata, amely politikai zsarolásra, kényszerítésre és politikai publicitás szerzésére irányul egy politikai ügy érdekében. Az erőszak céljai tipikusan, de nem kizárólagosan, nem előre meghatározott személyek, véletlenszerű, hogy kik lesznek az áldozatok.

Answer 29

**Egy ország erőforrásainak és gazdaságának teljes felhasználásával, a lakosság végsőkig való igénybevételével folytatott háború, hadviselés, mozgósítás.** A totális háborúban a hadakozást elvesztő fél esetenként szinte a teljes haderejét elveszíti, a területét és lakosságát is jelentős, vagy teljes mértékben az idegen (ellenséges) erők ellenőrizhetik. A harc jellegéből adódóan általában a másik fél teljes hadászati megsemmisítéséig tartanak az ellenségeskedések (pl. második világháború).Jellemzői: bevonja a civilt, az egész gazdaságnak a háborút kell támogatnia, a másik infrastruktúráját le kell rombolni, tömegpusztító fegyvereket használnak. A 20. században a katonai műveletek gyakran a népirtás feltételeinek a biztosítását vagy legalábbis a népesség elűzését szolgálták. Ilyen háborút számos fegyvernemmel lehet folytatni, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

Answer 30

Weapon of mass destruction, tömegpusztító fegyverek, meg kell őket különböztetni a konvencionális fegyverektől. **Nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, amelyek halálosságuk mértéke, illetve a célpontok megkülönböztetése képességének hiánya különböztet meg a többi fegyvertől.**

Answer 31

**A propaganda egyes elemeinek és mozzanatainak a tudatos összehangolása**, ahogy a zenekarban egységes partitúra alapján kell játszani, úgy kell a közvélemény befolyásolásában is összhangot teremteni.

Answer 32

A civilizáció a legtágabb azonosulási keret, az emberiség történelme kizárólag ennek a fogalmaival írható le, **semmi sem nyújthat tágabb azonosulási kereteket az emberek számára**. Különbséget kell tenni a civilizáció egyes és többesszáma között. **A civilizáció az emberek legmagasabb szintű kulturális csoportosulása, a kulturális identitás legtágabb szintje, egyedülálló vonása pedig hosszú történelmi folytonossága.** Az egyes civilizációk alapjául a nyelv, a vallás, az élet-és gondolkodásmód, az elfogadott értékek és normák szolgálnak, a legfontosabb elem pedig a vallás. A civilizációk ily módon kulturális, nem pedig politikai entitások, politikai szerepük mégis kimagasló. pl. nyugati, iszlám, kínai, japán, indiai civilizációk.A fogalom egyes számban használatos értelme a barbárság ellentétére utal. Többes számban, Huntington értelmezésében civilizációk alkotják az emberek legtágabb azonosulási keretét, és gyakorlatilag egyet jelentenek a tágabb értelemben vett kultúrával.Az angolszász felfogás szerint a kultúra egyenlő a civilizációval, térben és időben a legnagyobb kultúra a civilizáció. A német felfogás szerint: a kultúra generációról generációra terjed, az értelmiség segítségével adják tovább; ezzel szemben a civilizáció az anyai élet kerete.

Answer 33

**Az alapokhoz, gyökerekhez való visszatérés**. Vallási fundamentalizmus: a megnevezés olyan mozgalmakra utal, amelyek vissza akarnak térni az adott vallás eredeti elveihez, alapjaihoz. Törekvéseik többnyire összekapcsolódnak a **modernség bírálatával**. A fogalom nem feltétlenül azonos a vallási radikalizmussal.Iszlám fundamentalizmus: politikai tekintetben azt a követelést fogalmazza meg, hogy az állam világi törvényeit az iszlám vallás törvényeivel (sharia) helyettesítsék.

Answer 34

Huntington a kultúra fogalmát egy független változónak tekinti; a kultúra megjelenik **egy olyan makro-tényezőként, ami nem derivátuma az egyéb tényezőknek, hanem egy viszonylag önálló változó, ami lényegében a nemzetközi rendszer alakításában részt vesz**. Az emberiségben a legnagyobb választóvonal kulturális jellegű; a konfliktusok növekvő forrása kulturális jellegű; a nemzetállamok a világpolitikának változatlanul a világpolitikának a legjelentősebb szereplői. A fő konfliktusvonalak a világpolitikában különböző civilizációk nemzetei és csoportjai között jönnek létre, egyre inkább egy civilizációs elem dominálja a világpolitikát. Ahol ez a civilizációs törésvonal megtalálható, ott a konfliktusok törésvonalai is erre helyezkednek.Egy társadalom azon ismereteinek, viselkedési mintáinak és normáinak összessége, amelyek lehetővé teszik az adott közösség fennmaradását. A kultúrában sokan egy nép életmódjának egészét látják. A német értelmezésben a fogalom csak a magaskultúrát jelenti, azaz szellemi értékek összességét.

Answer 35

**A szociálkonstruktivisták modellje**; 3 szakasza van: 1. egy államon belül **megfogalmazódik egy norma;** ennek lehet az eszköze pl. média, kampány. Cél: nemzetközi szinten is képviselni a normát. 2. **a normát az úgynevezett keresztes lovagok felvállalják**; eszköze lehet: bírói döntés, nemzetközi szervezet. Ha eléri a kritikus tömeget, akkor jön a 3. szakasz: **internálják, azaz belsővé teszik a normát.** Egy-egy állam felemelkedik, szövetségeket köt, majd többsége kerül, és a kisebbségnek ezt el kell fogadnia. Nem hatalmi kérdés, de fontos, hogy melyik állam a kezdeményező.

Answer 36

**Liberalista irányzat**, Joseph Nye nevéhez fűződik. **Soft power (lágy hatalom)**: tekintélyt ad, mely motiválja a politikát, nemcsak az elitre, hanem a tömegre kell hatással lenni, pl.: **kultúrpolitika**. Ezzel szemben áll a **hard power:** **katonai gazdasági vetülete a hatalomnak**. A hard és soft power átgondolt kombinálásával lehet a legjobban érvényesíteni az érdekeket. **smart power: soft & hard power együttes használata** (pl.: Törökország: NATO 2. legnagyobb hadserege, de ott a Szulejmán is).

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE 2 Flashcards

(60 cards)