NEMZETKÖZI JOG 2 Flashcards
(61 cards)
Az állam ismérvei
- állandó népesség lakosság
- meghatározott terület
- kormány
- képesség a többi állammal való kapcsolatfelvételre
Az ENSZ fő szervei
- Közgyűlés
- Biztonsági Tanács
- Titkárság
- Nemzetközi Bíróság
- Gazdasági és Szociális Tanács
- Gyámsági Tanács
Említsen meg legalább 6 ENSZ szakosított intézményt!
WHO, FAO, UNESCO, WTO, IMF, Világbank, UPU
Említsen meg legalább 4 partikuláris, speciális hatáskörű nemzetközi szervezetet!
OECD, EBESZ, NATO, Európa Tanács
Uti possidetis iuris
“Úgy birtokoljanak, ahogy eddig is tették” A területi való utódlás esetében használták, az afrikai gyarmatok felszabadulásának előzményeként. Ezen elvet használ a nemzetközi jog kimondta, hogy a leendő országok határait, az eddigi gyarmati határok alkotják majd, ezzel is megelőzve azt, hogy az új államok alakulásakor háború törjön ki a térségben.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mikor és hol született?
.1950. november 4-én, Rómában.
Mikor és hol fogadták el az ENSZ menekültekről szóló nemzetközi egyezményét?
.1951. július 28, Genf
A kiadatás és a kiutasítás közötti különbség
A kiadatás államok közötti kiadatási egyezményeken alapul, célja a büntetőeljárás lefolytatása abban az országban, ahol az adott személy bűncselekményt követett el. Ekkor az állam kiadatásért fordulhat, amelynek célja a büntetőeljárás lefolytatása, valamint az ítélet végrehajtása. Politikai bűncselekmények miatt elvileg nincs kiadatás. A nemzetközi jog alapján nem lehet senkit se kiadni, ha nincsen megfelelő joghatóság, ha a büntetőeljárás már folyamatban van (vagy megbüntették), ha az emberi jogok sérelmével vagy diszkriminációval járna a kiadatás.
A kiutasítás (ennek vannak korlátai) egy hivatalos felszólítás az ország elhagyására, amely mindig személyre szólóan történik (nem lehet kollektívan alkalmazni). A külföldi magánfélnek azért kell elhagynia az államot, mert nem tudja igazolni a tartózkodása jogcímét (pl. 3 hónap lejár) vagy mert más jellegű bűncselekményt követ el.
A kiutasítás nemzetközi jogi korlátai
- joggal való visszaélés tilalma- korlátok menekültek, hontalanok esetében
- saját állampolgár kiutasításának tilalma
- kollektív kiutasítás tilalma- emberi jogok extraterritoriális hatása
A menekült fogalma
Az 1951-es genfi egyezmény alapján: faji, vallási, nemzetiségi vagy társadalmi csoporthoz tartozás, vagy politikai vélemény megvallása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelmében nem annak az országnak a területén tartózkodik, amelyiknek az állampolgárja, és nem tudja vagy a félelme miatt nem hajlandó országának védelmét igénybe venni.
Sorolja fel, kik töltötték be az ENSZ főtitkári posztot valaha
Gladwyn Jebb, Trygve Lie, Dag Hammarjsköld, U Thant, Kurt Waldheim, Javier Pérez de Cuéllar, Boutros Boutros-Ghali, Kofi Annan, Ban Ki-moon, António Guterres
Minek a rövidítése a NATO, mikor jött létre, illetve Magyarország mikor csatlakozott hozzá?
North Atlantic Treaty Organization, 1949. ápr. 4. Washington, 1999-Magyarország
Mikor jött létre és hol működik az Európa Tanács?
.1949. május 5-én Londonban jött létre, székhelye Strasbourg
Non- refoulment
Visszazsuppolás, visszatoloncolás tilalma, amely szerint egyetlen menekültet sem lehet olyan országba visszatoloncolni, ahol életük vagy szabadságuk veszélybe kerülhet.
Ius sanguinis
Egy személy honosságát két elv alapján szokták az államok megállapítani. Az egyik a ius sanguinis, mely vérségi alapon, a szülők állampolgársága alapján állapítja meg egy újszülött állampolgárságát. Ezt az elvet vallja pl. Magyarország
Ius soli
Területi alapú állampolgárságot kap a született gyermek, azt az állampolgárságot, ahol született, függetlenül a szülei állampolgárságától. Ezt az elvet vallja pl. az USA
Nevezze meg a konzuli kapcsolatok szabályait tartalmazó egyezményt!
1963-as Bécsi Egyezmény
A genfi jog
A genfi jog úgymond a háború áldozatainak védelmére koncentrál, a védett személyek jogait sorolja fel. A hágai és a genfi jog egyaránt a hadviselés során alkalmazandó szabályokat (jus in bello) jelent. 1864-ben és 1929-ben is születtek Genfben egyezmények, de a genfi jog alatt általában az 1949-es 4 egyezményt (1. szárazföldi háború sebesültjei, 2. tengeri háborúk sebesültjei, hajótöröttek, 3. hadifoglyokkal való bánásmód, 4. polgári lakosság védelme), az 1977-es két (hadviselés szabályainak pontosítása + államon belüli fegyveres konfliktus szabályozása), illetve a 2005-ös harmadik (a vörös kristály bevezetése – Vöröskereszt emblémaváltása) kiegészítő jegyzőkönyveket értik.
A hágai jog
Eredetileg az 1899-es és az 1907-es a hágai békekonferenciák vonatkoztak a humanitárius jogra. A konferenciák egyezményei olyan eljárásokat, fegyvereket írtak le, amikkel jogszerűen lehet háborút vívni. A konferenciákhoz kötődik a mérgesgázok, tengeralatti aknák betiltása. A hágai jog egyezményekre jellemző a si omnes elv („ha mindenki”), vagyis csak akkor kötelezőek ezek a szabályok az aláírók számára, ha egy hadiállapot esetén minden résztvevő fél kötelezve van általuk.A hágai jog a háborúindítás legitimitásából (jus ad bellum) kiindulva alapvetően arra koncentrál, hogy a hadműveletek során milyen elveket kell a parancsnoknak és katonáinak szem előtt tartaniuk
Hasonlítsa össze a diplomáciai és a konzuli védelem fogalmát
Míg konzuli védelmet bármikor lehet nyújtani az állampolgárnak (az elkövető is igényelheti), a diplomáciai védelem csak akkor vehető igénybe, ha az illetőt a fogadó állam hatóságai részéről elkövetett sérelem ért, és kimerítette a belső jogorvoslati lehetőségeket. Sőt, a diplomáciai védelem megadása még ebben az esetben is az adott állam döntése (nem köteles megadni).
Martens-klauzula fogalma
A nemzetközi humanitárius jog emberiesség elvéhez kapcsolódik. A nemzetközi jog által nem szabályozott esetekben a polgárok és hadviselők a nemzetközi jog azon védelme és uralma alá kerülnek, amelyek a
- civilizált népek által megállapított szokásokból
- humanitárius törvényekből
- közlelki ismeret követelményéből fakadnak.
Kombattáns
A reguláris csapat része. Megkülönböztető jelzést visel, betartja a hadi jog szabályait (ha nem, akkor felelősségre vonható), felelős parancsnokság alatt áll, nyíltan viseli fegyverét, amíg az ellenség látókörében használja/támad. A kombattáns nem vonható felelősségre a hadijog szabályainak figyelembevételével kioltott emberéletekért. Csak abban az esetben vonható egyénileg felelősségre, ha tevékenysége során nem tartotta tiszteletben a hadviselés törvényeit és szokásait.
A Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyi joghatósága
Az ICC eljárhat:
- népírtás
- háborús bűncselekmény
- agresszió
- emberiség elleni bűncselekmény gyanúja esetén
Joghatósága viszont komplementer, azaz kiegészítő jellegű, tehát akkor indíthat eljárást, ha adott állam nem tudja vagy nem akarja lefolytatni az eljárást az adott személy ellen (ne bis in idem: a kétszeres eljárás tilalma alapján).
Nevezzen meg legalább 4 tiltott hadviselési módot, fegyvert
- biológiai fegyverek alkalmazása
- gyermekek fegyveres erőkbe való besorozása vagy toborzása
- vegyi fegyverek alkalmazása
- környezet katonai célokra való átalakítása