NEMZETKÖZI JOG 2 Flashcards

(61 cards)

1
Q

Az állam ismérvei

A
  1. állandó népesség lakosság
  2. meghatározott terület
  3. kormány
  4. képesség a többi állammal való kapcsolatfelvételre
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Az ENSZ fő szervei

A
  • Közgyűlés
  • Biztonsági Tanács
  • Titkárság
  • Nemzetközi Bíróság
  • Gazdasági és Szociális Tanács
  • Gyámsági Tanács
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Említsen meg legalább 6 ENSZ szakosított intézményt!

A

WHO, FAO, UNESCO, WTO, IMF, Világbank, UPU

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Említsen meg legalább 4 partikuláris, speciális hatáskörű nemzetközi szervezetet!

A

OECD, EBESZ, NATO, Európa Tanács

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Uti possidetis iuris

A

“Úgy birtokoljanak, ahogy eddig is tették” A területi való utódlás esetében használták, az afrikai gyarmatok felszabadulásának előzményeként. Ezen elvet használ a nemzetközi jog kimondta, hogy a leendő országok határait, az eddigi gyarmati határok alkotják majd, ezzel is megelőzve azt, hogy az új államok alakulásakor háború törjön ki a térségben.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mikor és hol született?

A

.1950. november 4-én, Rómában.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Mikor és hol fogadták el az ENSZ menekültekről szóló nemzetközi egyezményét?

A

.1951. július 28, Genf

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

A kiadatás és a kiutasítás közötti különbség

A

A kiadatás államok közötti kiadatási egyezményeken alapul, célja a büntetőeljárás lefolytatása abban az országban, ahol az adott személy bűncselekményt követett el. Ekkor az állam kiadatásért fordulhat, amelynek célja a büntetőeljárás lefolytatása, valamint az ítélet végrehajtása. Politikai bűncselekmények miatt elvileg nincs kiadatás. A nemzetközi jog alapján nem lehet senkit se kiadni, ha nincsen megfelelő joghatóság, ha a büntetőeljárás már folyamatban van (vagy megbüntették), ha az emberi jogok sérelmével vagy diszkriminációval járna a kiadatás.

A kiutasítás (ennek vannak korlátai) egy hivatalos felszólítás az ország elhagyására, amely mindig személyre szólóan történik (nem lehet kollektívan alkalmazni). A külföldi magánfélnek azért kell elhagynia az államot, mert nem tudja igazolni a tartózkodása jogcímét (pl. 3 hónap lejár) vagy mert más jellegű bűncselekményt követ el.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

A kiutasítás nemzetközi jogi korlátai

A
  • joggal való visszaélés tilalma- korlátok menekültek, hontalanok esetében
  • saját állampolgár kiutasításának tilalma
  • kollektív kiutasítás tilalma- emberi jogok extraterritoriális hatása
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

A menekült fogalma

A

Az 1951-es genfi egyezmény alapján: faji, vallási, nemzetiségi vagy társadalmi csoporthoz tartozás, vagy politikai vélemény megvallása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelmében nem annak az országnak a területén tartózkodik, amelyiknek az állampolgárja, és nem tudja vagy a félelme miatt nem hajlandó országának védelmét igénybe venni.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Sorolja fel, kik töltötték be az ENSZ főtitkári posztot valaha

A

Gladwyn Jebb, Trygve Lie, Dag Hammarjsköld, U Thant, Kurt Waldheim, Javier Pérez de Cuéllar, Boutros Boutros-Ghali, Kofi Annan, Ban Ki-moon, António Guterres

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Minek a rövidítése a NATO, mikor jött létre, illetve Magyarország mikor csatlakozott hozzá?

A

North Atlantic Treaty Organization, 1949. ápr. 4. Washington, 1999-Magyarország

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Mikor jött létre és hol működik az Európa Tanács?

A

.1949. május 5-én Londonban jött létre, székhelye Strasbourg

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Non- refoulment

A

Visszazsuppolás, visszatoloncolás tilalma, amely szerint egyetlen menekültet sem lehet olyan országba visszatoloncolni, ahol életük vagy szabadságuk veszélybe kerülhet.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Ius sanguinis

A

Egy személy honosságát két elv alapján szokták az államok megállapítani. Az egyik a ius sanguinis, mely vérségi alapon, a szülők állampolgársága alapján állapítja meg egy újszülött állampolgárságát. Ezt az elvet vallja pl. Magyarország

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Ius soli

A

Területi alapú állampolgárságot kap a született gyermek, azt az állampolgárságot, ahol született, függetlenül a szülei állampolgárságától. Ezt az elvet vallja pl. az USA

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Nevezze meg a konzuli kapcsolatok szabályait tartalmazó egyezményt!

A

1963-as Bécsi Egyezmény

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

A genfi jog

A

A genfi jog úgymond a háború áldozatainak védelmére koncentrál, a védett személyek jogait sorolja fel. A hágai és a genfi jog egyaránt a hadviselés során alkalmazandó szabályokat (jus in bello) jelent. 1864-ben és 1929-ben is születtek Genfben egyezmények, de a genfi jog alatt általában az 1949-es 4 egyezményt (1. szárazföldi háború sebesültjei, 2. tengeri háborúk sebesültjei, hajótöröttek, 3. hadifoglyokkal való bánásmód, 4. polgári lakosság védelme), az 1977-es két (hadviselés szabályainak pontosítása + államon belüli fegyveres konfliktus szabályozása), illetve a 2005-ös harmadik (a vörös kristály bevezetése – Vöröskereszt emblémaváltása) kiegészítő jegyzőkönyveket értik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

A hágai jog

A

Eredetileg az 1899-es és az 1907-es a hágai békekonferenciák vonatkoztak a humanitárius jogra. A konferenciák egyezményei olyan eljárásokat, fegyvereket írtak le, amikkel jogszerűen lehet háborút vívni. A konferenciákhoz kötődik a mérgesgázok, tengeralatti aknák betiltása. A hágai jog egyezményekre jellemző a si omnes elv („ha mindenki”), vagyis csak akkor kötelezőek ezek a szabályok az aláírók számára, ha egy hadiállapot esetén minden résztvevő fél kötelezve van általuk.A hágai jog a háborúindítás legitimitásából (jus ad bellum) kiindulva alapvetően arra koncentrál, hogy a hadműveletek során milyen elveket kell a parancsnoknak és katonáinak szem előtt tartaniuk

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

Hasonlítsa össze a diplomáciai és a konzuli védelem fogalmát

A

Míg konzuli védelmet bármikor lehet nyújtani az állampolgárnak (az elkövető is igényelheti), a diplomáciai védelem csak akkor vehető igénybe, ha az illetőt a fogadó állam hatóságai részéről elkövetett sérelem ért, és kimerítette a belső jogorvoslati lehetőségeket. Sőt, a diplomáciai védelem megadása még ebben az esetben is az adott állam döntése (nem köteles megadni).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

Martens-klauzula fogalma

A

A nemzetközi humanitárius jog emberiesség elvéhez kapcsolódik. A nemzetközi jog által nem szabályozott esetekben a polgárok és hadviselők a nemzetközi jog azon védelme és uralma alá kerülnek, amelyek a

  • civilizált népek által megállapított szokásokból
  • humanitárius törvényekből
  • közlelki ismeret követelményéből fakadnak.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

Kombattáns

A

A reguláris csapat része. Megkülönböztető jelzést visel, betartja a hadi jog szabályait (ha nem, akkor felelősségre vonható), felelős parancsnokság alatt áll, nyíltan viseli fegyverét, amíg az ellenség látókörében használja/támad. A kombattáns nem vonható felelősségre a hadijog szabályainak figyelembevételével kioltott emberéletekért. Csak abban az esetben vonható egyénileg felelősségre, ha tevékenysége során nem tartotta tiszteletben a hadviselés törvényeit és szokásait.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

A Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyi joghatósága

A

Az ICC eljárhat:

  • népírtás
  • háborús bűncselekmény
  • agresszió
  • emberiség elleni bűncselekmény gyanúja esetén

Joghatósága viszont komplementer, azaz kiegészítő jellegű, tehát akkor indíthat eljárást, ha adott állam nem tudja vagy nem akarja lefolytatni az eljárást az adott személy ellen (ne bis in idem: a kétszeres eljárás tilalma alapján).

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Nevezzen meg legalább 4 tiltott hadviselési módot, fegyvert

A
  1. biológiai fegyverek alkalmazása
  2. gyermekek fegyveres erőkbe való besorozása vagy toborzása
  3. vegyi fegyverek alkalmazása
  4. környezet katonai célokra való átalakítása
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
A hadüzenet és az ultimátum közötti különbség
Hadüzenet: Olyan **egyoldalú akaratnyilvánítás**, amelynek tárgya az, hogy egy állam egy másik államot meg fog támadni. A hadüzenet mindig indokláshoz kötött. Ultimátum: Az ultimátum **egy feltételhez kötött hadüzenet**, amely magába foglalja, hogy a másik államnak mennyi idő alatt kell teljesítenie ezt a feltételt, és ha ez nem teljesül, azzal beáll a két állam között a hadiállapot.
26
Res **communis** omnium usus
**Mindenki által szabadon használt terület**, vagyis nem tartozik egy állam területéhez sem. Res communis omnium usus például a nyílt tenger (Zóna) és a világűr.
27
Az annexió és a debelláció közötti különbség
Mind a kettő egyoldalú, erőszakkal történő területszerzés. **Debelláció (bekebelezés) esetén nem marad fenn államiság**, annexió esetén igen, csak kis területen.
28
A tenger fogalma
A tengerjogi egyezmények szerint tengeren azt a sós vizet értjük, amelyről **a világtenger (óceán) bármely pontjára hajóval el lehet jutni**. Ez azt jelenti, hogy az izraeli Holt-tengerre vagy a Kaszpi-tengerre a tengerjogi szabályok nem vonatkoznak, ott sui generis szabályok érvényesülhetnek.
29
Mikor és hol született az ENSZ tengerjogi egyezménye?
Montego Bay (Jamaica), 1982
30
Sic utere tuo ut alienum non laedas
Úgy használd a magadét, hogy a másét ne sértsd. Általában a **természeti erőforrások méltányos felhasználásá**val kapcsolatos elv.
31
Terra nullius
**Uratlan terület**, a területszerzés egyik módja, bár nagyon ritka, hiszen már nem nagyon vannak ma ilyen területek, max. szeizmikus mozgások miatt kiemelkedő szigetdarabok. **Uratlan terület megszerzése felfedezéssel és okkupációval lehetséges**.
32
A kontinentális talapzat fogalma
Jogi: az állam szárazföldi területéhez kapcsolódó, **állandóan vízzel borított tengerfenék, ahol a földrajzi összefüggés címén a parti állam speciális jogosítványokat élvez**. Max kiterjedése 350 tmf, azonban ha a tenger mélysége eléri a 2000m-t, további 100 tmf-re terjedhet ki (így sem haladhatja meg a 350 tmf-et) Földrajzi: sekély tengerfenék, amely a szárazföldtől átmenetet képez a kontinensek és szigetek körüli mélyebb fenékhez.
33
A diplomáciai menedékjog
A menedékjog egyik típusa, a diplomáciai menedék (diplomáciai asylum), mintegy az extraterritorialitás elméletet példázva a szó szoros értelmében csak Latin-Amerikában létezik, az ottani különleges regionális szokásjog elemeként, igaz, a részletszabályokat illetően ott is sok a bizonytalanság. Gyakran előfordul, hogy a fogadó állam azért is akadályozza a diplomáciai képviseletbe való bejutást, mivel attól tart, hogy a bejutók ott diplomáciai menedékért fognak folyamodni. Lényege az, hogy **a diplomáciai képviseletre való bejutással kikerülhet valaki a fogadó állam területi főhatalma alól**, s ráadásul úgy, hogy az így elnyert különleges státust mintegy magával víve, joga is lenne elhagyni az ország területét. (Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült).
34
A Cabotage-jog
A parti állam fenntarthatja magának a cabotage-jogot, ez **a két honi kikötő közötti személy- és teherforgalom monopóliuma a nemzeti hajók számára**. Az államok szuverén joga ennek a tevékenységnek a fenntartása saját állampolgáraik számára, a külföldiek ilyen tevékenységének korlátozása protekcionizmusnak számít.
35
Az agresszió
Az agresszió **fegyveres erő alkalmazása egy állam által más állam szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen**, illetve az Egyesült Nemzetek Alapokmányával össze nem férő bármely más módon.
36
Kapcsolóelvek, amelyek a büntetőjogi joghatóságot megalapozhatják
1. területi elv 2. aktív személyi elv 3. passzív személyi elv 4. védelmi v. biztonsági elv 5. univerzális joghatóság
37
Nullum crimen sine lege/Nulla poena sine lege
Mindkettő **a visszamenőleges jogalkotás, tilalma.** Nullum crime: büntetőtörvény visszaható hatálya tilalmának elve, ha valami régen nem számított bűncselekménynek, de ma már igen, akkor **sem lehet visszamenőleg büntetni** az adott törvény alapján Nulla poena: nem lehet visszamenőleg **súlyosbítani** a büntetést, ha régen enyhébb járt az adott bűncselekményért
38
Milyen elvek alapján állapíthatjuk meg egy jogi személy honosságát?
- székhely elv - ahol működik a cég- - bejegyzési elv - amelyik állam joga szerint alakult - kontroll elv - jogi személyt ellenőrző fizikai személyek többségét veszi figyelembe
39
Az abszolút és a relatív állami immunitás
Az állami immunitás fogalmilag azt jelenti, hogy **az állam más állam joghatósága és anyagi joga alá nem vonható**. Az abszolút immunitás elve azt jelenti, hogy az államot **minden jogviszonyában** (tehát a polgári jogi ügyletek világában is) **teljes mentesség** illette meg. A modern államokviszont gyakran beavatkoznak a gazdasági kapcsolatokba, és ennek keretében részt vesznekpolgári jogi viszonyokban, nemzetközi magánjogi viszonyok alanyává válnak. A relatív immunitás szerint **csak akkor van az államnak immunitása, ha közhatalmi tevékenységet lát el** (iure imperii), ha gazdasági szereplő, akkor nem. Vannak államok, amelyek a relatív immunitást ismerik el (pl. Németo, Magyaro.) és vannak, akik az abszolútot (Oroszo., Norvégia)
40
A de facto kormány
Elismerésre szorul, **alkotmányellenesen jött létre**, pl. polgárháború vagy államcsíny segítségével. 2 típusa van: általános de facto, amikor a kormány az államterület több, mint 50%-án gyakorol hatalmat, és helyi de facto, amikor kevesebb, mint 50%, így ebből lehet több is egy államon belül.
41
Az univerzális joghatóság
Jellegét tekintve a **védelmi/biztonsági elvből alakult ki** (büntetőjogi kapcsolóelvek), lényege, hogy **az emberiség lényegi érdekeit sértő cselekmény esetén bármely állam eljárhat**, mert akkor úgy lép fel az adott **állam, mint az emberiség képviselője**. Különösen igaz ez tengeri kalózkodás és háborús bűncselekmény esetében.
42
Az ’egyenlő távolság’ elve
A **kontinentális talapzat iránti igények** ütközhetnek is egymással, ha egymással szemben viszonylag **kis távolságra fekvő államokról van szó**, valamint akkor is, ha a partvonal (alapvonal) görbületei miatt **az egyes államok által támasztott igények csak egymás rovására** elégíthetők ki. Az 1958. évi genfi egyezményekben az ún. egyenlő távolságok elvét rögzítették elhatárolási elvként, értve ezen a szárazföldi határok meghosszabbítását.
43
Az állam elismerése, az elismerés terjedelme szerint
Terjedelme szerint lehet de iure vagy de facto. **De iure végleges és teljes, de facto korlátozott és ideiglenes**. (lehet még ad hoc is: konkrét ügyben kapcsolatfelvétel)
44
A csatlakozó övezet
A csatlakozó övezet az államterület tartozékai közé tartozik. **A csatlakozó övezet az alapvonal utáni 24 tengeri mérföldig tart**, vagyis **a parti tenger végéről számítva egy 12 méteres ??? sávról van szó**, ahol **a parti államnak speciális jogosítványai vannak**. A csatlakozó övezeten belül a parti állam gyakorolhatja rendészeti jogosítványait, az övezet határáig például üldözheti azt, aki bűncselekményt követett el.
45
Az Estrada-elv
(Estrada: mexikói külügyminiszter) **Az államok ne élhessenek a kormányelismerés jogával**, mivel az végső soron egy másik állam belső viszonyainak kérdésében való állásfoglalást jelentene. Ez kiegészült azzal, hogy amennyiben az egyik állam kifogásolhatónak tartja a másik államban a kormány hatalomra kerülését, úgy számos egyéb módot találhat ellenérzésének kifejezésre juttatására, ideértve a **diplomáciai figyelmeztetéseket, a diplomáciai kapcsolatok megszakítását** stb.
46
A hadviselő félként történő elismerés lényege
**A háború a nemzetközi jog értelmében vett összecsapássá alakul**, ahol a hadviselésre vonatkozó valamennyi szabály alkalmazásra kerül. **A felkelő mozgalom ebben az esetben az elismerés következtében korlátozott nemzetközi jogalanyiságot szerez** (ami alapból csak az államokat illet meg). Nem számít beavatkozásnak a hadviselőként való elismerés.
47
A genfi egyezmények közös 3. cikke
Az 1949-es 4 egyezmény 3. cikkelye tartalmazza: * a polgárháborúk során alkalmazandó alapvető magatartási szabályokat * a polgári lakosság, a harcképtelenné válók * a fegyvert letevők ellen alkalmazott tiltott cselekményeket Ilyen cselekménynekszámít az emberölés, súlyos testi-lelki sérülés okozása, a túszejtés és a minden jogszerűségetnélkülöző bíróság elé állítás. Ebből a célból mindenkor és mindenütt tilos a fent említett személyek tekintetében: - az élet és a testi épség elleni merénylet, nevezetesen a bármely alakban megnyilvánuló emberölés, megcsonkítás, a kegyetlen bánásmód, kínzás és kínvallatás, - túszok szedése- személyek méltóságának megsértése, nevezetesen a megalázó és lealacsonyító bánásmód - a szabályszerűen megalakított és a művelt népek részéről elengedhetetlennek elismert igazságszolgáltatási biztosítékok alapján működő bíróság által megelőzően hozott ítélet nélkül kiszabott büntetés és annak végrehajtása - a sebesülteket és betegeket össze kell szedni és ápolásban kell részesíteni
48
A kormányelismerés feltételei
(A kormányelismerés az elismerő állam értékelése az elismert kormány jogszerűségefelett.) - nemzetközi kötelezettségek betartása (készség és hajlandóság a betartásra) - ténylegesség
49
Az államhatárok fajtái
- asztronómiai (hosszúsági, szélességi fok)- földrajzi (természeti adottságokkal egybeesik) - etnikai - gazdaságföldrajzi - történelmi - húzódhat vízfelületen, hegyvidékes tájon is - mozgóhatár (ahol valamely folyó közepe jelenti a határt, de az változtatja a medrét)
50
A passzív személyi elv
büntető joghatóság egyik válfaja, **a sértett fél állampolgárságát veszi alapul ahhoz, hogy az állam büntetőigénnyel léphessen fel**. Cutting-ügy, 1886.
51
Az állam megszűnésének esetei
- összeolvadás (fúzió) - szétválás - debelláció - elszakadás
52
Közös védelmi erőfeszítés a NATO-ban
Olyan gyakorlati intézkedésekben nyilvánul meg, amelyek lehetővé teszik, hogy **a tagállamok élvezzék a kollektív védelemből adódó politikai, katonai és gazdasági előnyöket**. A NATO objektív szerepet vállal széleskörű válságkezelési műveletekben. A második világháborút követően **az európai biztonság fő biztosítékai a Nyugat-európai Unió (NYEU) és a NATO voltak**. Az ezen szervezeteket létrehozó szerződések mindegyike tartalmazott egy kollektív védelmi rendelkezést (a NYEU-t létrehozó Brüsszeli Szerződés V. cikke és az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke), amelynek alapján az aláíró országok kötelessége, hogy **agresszió esetén kölcsönös segítséget nyújtsanak egymásnak a biztonság újrateremtése érdekében**.
53
A légi tér és a világűr határa
Kármán-vonal, Kármán Tódorról nevezték el, aki kidolgozta az ún. aerodinamikai elméletet: **világűr az, ahol már nem lehet használni a levegő felhajtóerejét, hanem az első kozmikus sebességet kell használni**. Ez a “vonal” **kb. 83-100 km** között lehet.
54
A Biztonsági Tanács állandó tagjai
Kína, Franciaország, Oroszország, UK, USA
55
2 feltétel, aminek megléte feltétlenül szükséges a diplomáciai védelem nyújtásához
1. A fogadó állam részéről ért valakit sérelem 2. kimerítettek minden belső jogorvoslati forrást
56
Az egyetemes és a közös érdekű nemzetközi folyó közötti különbség
Nemzetközi folyónak minősítik azt a vízi utat, amely **legalább két államon folyik keresztül vagy közöttük képez határt**. Fontos a különbségtétel a közös érdekű és az **egyetemes érdekű** nemzetközi folyók között, ahol **utóbbinak a hajózható folyók minősülnek**. E különbségtételnek jelentősége van a folyami határok esetében is: hajózható folyók esetében (egyetemes érdekű) az ún. sodorvonalat (Thalweg), nem hajózható folyók esetében a mértani közepet szokták államhatárnak tekinteni, amennyiben a határt rögzítő megállapodás ennél pontosabb rendelkezést nem tartalmaz.
57
A nemzetközi jogi opció
Terület átcsatolás esetén a **“külföldivé” váló embernek van választása**, hogy ott marad, ahol eddig és **elfogadja az új állampolgárságot**, **vagy megtartja a régit, de akkor vissza kell költöznie** az előd állam területére. (Pl. Trianon utáni csehszlovák területek)
58
A reálunió és a perszonálunió közötti különbség
**A perszonáluniónál nincs igazi államkapcsolat**, csak az uralkodó személye köti össze az államokat, a jogalanyiság mindkét államnak külön-külön megvan. Politikai jellegű kapcsolat. **A reáluniónál a két állam elhatározásán múlik az egyesítés**, az uralkodó személye ugyan az itt is. A két állam úgy dönt, hogy **közös ügyeik vannak és ennek teljesítésére közös szerveket hoznak létre**. Jogi jellegű kapcsolat.
59
A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei
.1972. évi stockholmi ENSZ-értekezletnek az emberi környezetről elfogadott nyilatkozata rögzíti az alapvető elveket. - a károkozás megelőzésének elve - az óvatos eljárás elve - az együttműködés elve - az okozott kár megtérítésének elve
60
A cesszió
**Szerződéssel történő területszerzés**. A **cessio plebiscitum népszavazás alapján** történik, ilyetpéldául Sopron esetében alkalmaztak. A **cessio adiudicatio esetében választottbíróság** ítéli oda a területet. Történhet békeszerződés és területcsere következtében is.
61
Soroljon fel legalább 4 olyan jogcímet, amelyek alapján jogszerű lehet a területszerzés
1. felfedezés 2. földrajzi összefüggőség 3. cessio 4. elbirtoklás 5. ajándékozás 6. (béke)szerződés