NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE 1 Flashcards
(64 cards)
Biztonsági dilemma
A nemzetközi rendszer anarchikus volta minden államot egy súlyos biztonsági dilemma elé állít: oly módon kell erősítenie saját biztonságát, növelni védelmi kapacitását, hogy közben ne növelje a rendszert alkotó többi állam félelmét, fenyegetettség-érzetét. Ha ugyanis erősödik egy állam saját biztonsága, a többiek biztonságérzete csökken. Egy anarchikus nemzetközi rendszerben minden állam saját védelmi szintjének javítására törekszik, amivel a többi államban bizonytalanságot ébreszt; gyakran fegyverkezési verseny is kialakulhat így. E dilemma nehezen oldható fel, így az anarchia még akkor is háborúba hajszolhat országokat, ha azok vezetői inkább békepártiak. Ilyen körülmények között a biztonság csak a self-help révén érhető el.
Demokratikus béke
A neoliberalizmus híve a 90-es években a demokratikus béke téziséből indulnak ki: a demokratikus berendezkedésű államok egymás ellen nem alkalmaznak erőszakot. Szerintük a liberalizmus eszméinek szétterjedése minden régi problémát megold, vagyis a nemzetközi közösség jól jár, ha minél több ország amerikanizálódik, hiszen a cél a demokratikus államok közösségének megteremtése, ahol az országok nem háborúznak egymással.
Instrumentális racionalitás
Macchiavelli szerint nincs univerzális etika. Az adott helyzet határozza meg mindig azt, hogy mit kell tenni az adott helyzetben. A legjobb megoldás keresése az uralkodó feladata, hisz neki speciális etikája van.
Külpolitika
Egyoldalú interakció, melynek során az állami érdekeket képviselik, a hangsúly az adott állam politikai céljaira és lépéseire kerül. Külpolitika nincs, mert az valójában más eszközökkel folytatott belpolitika
Nemzetközi kapcsolatok
A nemzetközi kapcsolatok fogalma a nemzetközi politikánál tágabb jelentésű; magában foglal minden olyan kapcsolatot, amely az egyes országok között létrejön, akár kormányközi (szűkebben politikai) jellegűek, akár nem. Elsősorban a háború és a béke, a konfliktus és az együttműködés kérdései adják a tartalmát. A nemzetközi kapcsolatok tanulmányozása az egyes államok külpolitikájának az elemzését éppúgy magában foglalja, mint a nemzetközi gazdasági együttműködés alakulásának, vagy éppen a turizmusnak a vizsgálatát, ezáltal csökken az erőszak és növekszik az információ-áramlás. A releváns egység az állam (és nem a nemzet). Realista felfogás. A nemzetközi kapcsolatok 3 megközelítése: államok közti, nem csak állami szereplők közti, „globalizáció”.
Az országok és más nemzetközi szereplők közötti kölcsönös cselekvések összessége, amelynek célja lehet gazdasági, politikai és kultúrális
Nemzetközi politika
Két vagy több nemzetközi alany közti kölcsönös cselekvés, interakció
ez már nem egyoldalú interakció (mint a külpolitika), hanem kölcsönös, itt már bejönnek az államok mellett az nemzetközi szervezetek is. A nemzetközi politikában az egyéni önérdek logikája ütközik a javak kollektív biztosításának lehetőségeivel
Nemzetközi viszonyok
Állami és nem állami szereplők közti külső és belső kapcsolatai
típusának és intenzitásának a viszonyrendszere
Self-help
Önsegélyező rendszer, a realizmus egyik alapelve (3S=statism, self-help, survival). Egyetlen állam sem támaszkodhat másokra, csak saját magára, hiszen a nemzetközi rendszer az anarchiára, nem pedig a bizalomra épül.
Anarchia
Intézményesített hatalom, vagy kormányzat nélküli állapot. Ez az anarchia továbbá minden államot egy súlyos biztonsági dilemma elé állít: oly módon kell erősítenie saját biztonságát, hogy közben ne növelje a rendszert alkotó többi állam félelmét.
Billiárdgolyó modell
Realista szemlélet, az államok ebben úgy viselkednek, mint a biliárdgolyók: összeütköznek, de eközben csak kívülről érintkeznek egymással, belső viszonyaik változatlanok maradnak, de ezek az ütközések tartják fenn az egyensúlyt. Wolfers nevéhez fűződik.
Centrum-periféria
Wallerstein marxista gyökerű koncepciója arról, hogy a nemzetközi kapcsolatokat a világgazdaság centrumát alkotó, gazdaságilag fejlett, domináns nyugati országok uralják, míg a perifériát az ezektől gazdaságilag függő, elmaradott, elsősorban a harmadik világhoz tartozó államok alkotják. (A köztes pozíciót elfoglaló államok sorolhatók a félperifériához.) A centrum országok ellenérdekeltek a periféria felzárkózásában, hiszen a centrum jóléte a lehető legszorosabban összefügg a periféria elmaradottságával, mert onnan folyamatosan értéktöbbletet von el. A centrumban az agrárszektor képes ellátni az ipari dolgozókat. A periférián kitermelik a fejlett világ számára a nyersanyagokat, itt a munkaerő kevésbé fejlett cselekvést folytat. Ez a világrendszer szemlélet része.
Hegemónia
Döntő fölény, vezető szerep, nagyhatalmi helyzet. A hegemón állam olyan domináns állam, amely jelentős hatalmi súllyal rendelkezik, gyakran ő állítja fel és tartatja be a nemzetközi rendszer szabályait és normáit.
High politics
Minden olyan kérdésre kiterjedő politika, amelynek legfontosabb szempontja az állam túlélése a nemzetközi rendszerben, pl.: nemzeti és nemzetközi biztonsági problémák. A nagyhatalmak egymás közötti kapcsolatainak módosulása.
Interdependencia
A nemzetközi rendszerben az államok között kölcsönös függőség áll
fenn, amely aszimmetrikus, mivel a felek más arányban függnek egymástól
IPE
Nemzetközi Politikai Gazdaság. A gazdasági vetülettel foglalkozik, a politika arra törekszik, hogy a nemzetközi gazdaságot irányítsa.
Kolonializmus
Államközi kapcsolat, melyben a felfedezett, katonailag vagy gazdaságilag meghódított ország, a gyarmat, függő és kiszolgáltatott helyzetben van a hódító, gyarmatosító, gyarmattartó országgal szemben. Az újkorban is nagy birodalmak alakultak a kolonializmus szellemében, a 20. sz. szabadságeszméi között viszont ennek felszámolása nagy hangsúlyt kapott.
Nemzetközi közjavak
Közjavak, amelyek mindenki számára elérhetők függetlenül az egyéni hozzájárulástól, pl. levegő, óceán, Antarktisz, amelyeket senki sem birtokol, vagy amelyekért senki nem visel felelősséget.
Pacifista, utópista, legalista
A liberalizmus három irányzata. pacifizmus=világbéke; utópista= világállamban való hit; legalizmus= nemzetközi jog mindenhatósága. Ezen elvek nem érvényesülésének a háború az oka.
Paradigma
Gondolkozási mód, szemlélet. Általánosan elfogadott zárt nézetrendszer, amelynek alapja az adott csoport közmegegyezése az adott témában
Pókháló-modell
Pluralista szemlélet, ahol az államon kívüli szereplők között egyre több és szorosabb hálózatszerű kapcsolat alakul ki, egyre fontosabbak a nemzetközi rendszerben
Spill-over
Neofunkcionalista elmélet, ahol egyes szakpolitikák elképzelései hólabdaként átterjednek más szakpolitikákba, területekre (EU)
Take-off
Neofunkcionalista elmélet, amely a biztonsági érdeket a nemzeti érdek felé emeli, a külső fenyegetések hasonlósága szerint (NATO)
Bipoláris, multipoláris
A nemzetközi rendszer típusai. Bipoláris= 2 hatalmi blokk van, melyeknek értékrendje teljes mértékben kizárja egymást és nagyjából azonos súllyal és hatalommal rendelkeznek (pl.: NY <-> K; USA <-> Szovjetunió.), cél a rivális blokk gyengítése. A bipoláris modellben a katonai hatalom és a diplomáciai tekintély kizárólagos jelleggel a 2 blokkvezetőnél összpontosul. Befolyásuk növelését elsősorban békés eszközökkel kívánják elérni, nem céljuk a riválisok teljes megsemmisítése.
Multipoláris= 2-nél több hatalmi blokk van, cél az erőegyensúly fenntartása, nem pedig a rivális megsemmisítése. Ezek szilárd kézben tartják a kisebb egységeket, a jutalmakat (pl. gazdasági segítség) hol kimondatlan, hol pedig ki is mondott fenyegetésekkel kombinálva. Itt a konfliktusok többnyire markáns ideológiai tartalmat is kapnak.
Birodalmi modell
A politika és kultúra határai nem esnek egybe, nem homogén állam, a birodalmi küldetéstudat, a közös közigazdatás és a hadsereg tartja egyben.