NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE 1 Flashcards

Question

Városállam

Answer 1

Az állami szuverenitással rendelkező terület egy városból és annak környékéből áll (Monaco, Szingapúr, Vatikán)

Answer 2

A hidegháború idején a kubai rakétaválság után a forródrót létrehozásával, és a status quo elismerésével kezdődött meg a békés egymás mellett élés politikája.

Answer 3

„Potyautasok”, a nemzetközi rendszerben **olyan részvevő államok, amelyek nem járulnak hozzá annak fenntartásához, de persze hasznot húznak belőle**; a rendszer őket tolerálja egészen addig amíg a készlet el nem fogy, utána őket is bevonják a fenntartásba.

Answer 4

3 eszmetörténeti tradíció by Martin Wight. Realizmus – a rend konfliktus útján valósul meg (Macchiavelli)  Racionalizmus – az erőszak alkalmazása integrálható a jogba (Grotius)  Revolucionizmus – világállam kell és a nemzetközi rendszer átalakítása (Kant)

Answer 5

Balance of power. Az államok szövetsége ellenhatalmat képez egy lehetséges hegemónnal szemben, így a rendszer önszabályozza magát (Pentarchia) A nemzetközi rendszer azon állapota, amelyben az államok nagyjából hasonló mértékű hatalommal és befolyással rendelkeznek, és amelyben az államok szövetségek kötésével és megfelelő külpolitikai stratégia útján akadályozzák meg, hogy a hatalom más államokhoz kerüljön, valamint, hogy az államok egyike a rendszeren belül túlságosan befolyásossá váljon. (Neo)realista szemlélet, mely abból indul ki, hogy a nemzetközi rendszer stabilitását az garantálja csak, ha erőt állítunk erővel szembe, önszabályozása a nemzetközi rendszernek.

Answer 6

**George Modelski** Neorealista elmélet, amely a hegemón felemelkedéséből és hanyatlásából áll, a kiépített rendszer vele bukik, a gazdasági erő is a magaspolitika része

Answer 7

1947 és 1991 közötti bipoláris világrend, amely többféleképpen szakaszokra bontható, fontosabb elemei az atomfegyverek, az ideológiák és a stratégiai gondolkodás szerepei. A két szuperhatalom rivalizálása, szembenállása, fegyverkezési versenye jellemzi, ám ez sohasem közvetlenül a két hatalom között zajlott, hanem közvetett módon a harmadik világban fellépő helyi konfliktusokon keresztül (proxyháborúk), melyekben az egyik szuperhatalom az egyik, míg a másik a másik felet támogatta. Nem a szó szoros értelmében vett háború, amit fegyverekkel vívnak meg, a hidegháborút inkább "csak" az atombombával való fenyegetéssel, fegyverkezési- és űrversennyel jellemezhetjük.

Answer 8

Birodalmi túlnyújtózkodás. A birodalom fenntartásának költségei (pl. közigazgatás) nagyobbak, mint a bevétel(pl. Római Birodalom, Szovjetunió).

Answer 9

Rosecrance, Jogilag és területileg megszabott határokon belül működő állam, amely ezen területen korlátlan szuverenitással rendelkezik A területi állam négy fő jellemzője: a területi egység, a népesség, a belső autoritás és a külső elismertség. Az állam olyan intézmény, amely autoritást gyakorol egy meghatározott terület népessége felett, és más államok által ez az autoritás elismert.

Answer 10

A nemzetközi politika egység (állam) vagy rendszer (nemzetközi közösség) szinten való vizsgálata (Waltz)

Answer 11

Állami érdek, amely a társadalmi érdektől elkülönül. Az állam érdeke, Richelieu nevéhez fűződik. A legfőbb érdek az állam fennmaradása a nemzetközi rendszerben. Az államhoz való tartozás jelenti a rendet, a hierarchiát. Morális parancs: a keresztény erkölcs és a mindennapi erkölcs felett áll az államérdek.

Answer 12

Egy állam viszonyait (gazdasági, társadalmi, stb.) földrajzi tényezőkből vezeti le, hogyan befolyásolják a külpolitikai magatartást. A geopolitika legismertebb képviselője, Karl Hausofer a világot négy pánrégióra osztotta: Pánamerika, Pánoroszország, Euroafrika, Kelet-Ázsia; egy állam földrajzi helyzete nagyban befolyásolja a nemzetközi rendszerben betöltött szerepét.

Answer 13

A háborúindítás joga, az ENSZ Alapokmány csak önvédelemre engedélyezi. Háborúzás szabályai= ius in bello. Évszázadokon át az állam természetes jogának tekintették, nem volt NK jogi korlát. A jogtudósok különbséget tettek az igazságos és nem igazságos háborúk között, és az ius ad bellum-ot csak az igazságos háborúnál ismerték el. A II. világháború után a nemzetközi jog megtiltotta a fegyveres erők alkalmazását, 2 kivétellel: jogos önvédelem és BT felhatalmazás.

Answer 14

Trading state, Richard Rosesrance, 1980-as évek közepe. A terület és a hatalom elvei elválnak egymástól, a katonai állam helyett a gazdasági/kereskedő állam lesz a meghatározó

Answer 15

Az államépítés legfőbb ideológiája, miszerint a külpolitika annál hatékonyabb, minél inkább biztosítja az állam függetlenségét a többi államtól, a gazdaság és a politika egymástól elválaszthatatlan. A merkantilisták nem a szabadkereskedelem, hanem a protekcionizmus hívei. A kereskedelem számukra nulla összegű játék. A merkantilizmus mai formája (neo-merkantilizmus) egyes távol-keleti országokra jellemző.

Answer 16

Nagyhatalmak érdekeinek az összehangolásáról van szó – hogyan lehet különböző szempontokat összehangolni egymással. A Szent Szövetség és a nagyhatalmi konferencia diplomácia időszaka, ahol tárgyalások útján vitatják meg a vitás kérdéseket, mindenkinek egyszerre célja a dominancia megszerzése és a status quo fenntartása

Answer 17

Az állam egyetlen külső hatalomnak sincs alárendelve, s így döntéseit külső kontroll nélkül hozhatja meg* De! a szuverenitásnak nincs egységesen elfogadott és alkalmazott világfogalma, noha paradox módon, a nemzetközi politika egész rendszere az államok szuverén egyenlőségének tézisén alapszik.

Answer 18

A hatalom forrása a terület, állam és nemzet összeolvad, ez a vesztfáliai rendszer egyik alapelve

Answer 19

6 főszerv (Közgyűlés, Biztonsági Tanács, Gazdasági és Szociális Tanács, Gyámsági Tanács, Nemzetközi Bíróság, Titkárság), 15 szakosított intézmény, 13 független szerv

Answer 20

Intergovernmental Organisation, kormányközi szervezet, melyet az államok hoznak létre szerződésen alapulva, állandó struktúrával, közös szervekkel rendelkezik és alanya a nemzetközi jognak. Államok hozzák létre, állandó struktúra és közös szervek jellemzik, alanya a nemzetközi jognak. az új tagok felvételében de facto nagyon is érvényesülnek a politikai szempontok (lsd. EU-hoz való csatlakozás feltételei).ENSZ, NATO, EU

Answer 21

Non-governmental Organisation, Nem kormányzati szervezetek – Nem államok hozzák létre és nem alanya a nemzetközi jognak, legalább két állam területére terjed ki és sokrétű lehet a feladatköre. Egyének vagy csoportok magánszervezetei, különböző állampolgárságú természetes és jogi személyeket tömörít és nem anyagi haszonszerzésre törekszik. Általában országhatárokon átívelő politikai gazdasági és társadalmi tevékenységek mellett kötelezik el magukat. Vöröskereszt

Answer 22

Olyan nem állami szereplője a nemzetközi rendszernek, amely nem kötődik szorosan földrajzi környezethez, ám mégis valamilyen közös tényező alapján alakítják az együttműködést. Részleges, szűk körű szervezet, konkrét céllal(nem kell, hogy szomszédságban legyenek) pl.: KGST, Varsói szerződés, NATO

Answer 23

Olyan nem állami szereplője a nemzetközi rendszernek, amely zárt, tehát nem lehet hozzá csak úgy csatlakozni, a tagság területhez, földrajzi elhelyezkedéshez kötött pl. EU.

Answer 24

Olyan nem állami szereplője a nemzetközi rendszernek, amelyhez való csatlakozás nyitott bármely szerv számára, általános témákkal foglalkozik, célja a nemzetközi közösség valamely államának csatlakozása, pl. Paris Agreement.

Answer 25

Egyidős az államokkal, nem szinonimája a külpolitikának, hanem elsősorban a szuverén politikai egységek közötti kapcsolatok fenntartásának rendezett módjára utal, de néha csak magát a tárgyalási folyamatot értik alatta. Több meghatározása létezik, pl. Nicolson: a diplomácia a nemzetközi kapcsolatoknak a tárgyalások útján való intézése. Funkciói: szimbolikus képviselet, a saját állampolgárok védelme, információk szerzése és értékelése, részvétel a külpolitikai irányvonal kialakításában, a fogadó ország közvéleményének befolyásolása.

Answer 26

Legszűkebb értelemben arra utal, hogy egy állam nem kötelezi el magát katonailag és diplomáciailag egy másik állam vagy államszövetség támogatása mellett. A fogalom igen közel áll a semlegességhez, de nem ugyanaz! A semlegesség esetében ezt a pozíciót a többi állam is elismeri, az el nem kötelezett „csak” maga választotta ezt az orientációt, és nincs garancia, hogy ezt a többi állam elismeri.

Answer 27

Egy állam a nemzetközi rendszerbe csak a lehetséges legminimálisabb mértékben kapcsolódik be, s a rendszer többi tagjával a lehető legkevesebb diplomáciai és gazdasági kapcsolatot tartja fenn. Ennek hátterében az a feltételezés húzódik, hogy a biztonságot és a függetlenséget csak a távolságtartás maximuma garantálja. (A mai világban nem túl sikeres.) Pl. az USA izolációs politikája az I. vh után

Answer 28

Egyetértés vagy megegyezés egy adott csoport tagjai között, minden egyes csoporttag véleményét komolyan veszik és megfontolják. A katonai/diplomáciai szövetség kötése abból a meggyőzőséből indul ki, hogy pusztán önerőből, csak saját erőforrásaink mobilizálásával nem tudjuk elérni céljainkat és megvédeni érdekeinket. A szövetségkötés legszilárdabb alapját a kölcsönös félelem alkotja (Thuküdidesz).

Answer 29

A felszínen kevésbé látványos, de nagyobb jelentőségű társadalmi és gazdasági változások. Az összes olyan dolgot magában foglalja, amelyek nem létfontosságúak, de jelentősek az állam fennmaradásához pl.: gazdaság, szociális ügyek, emberek biztonsága.

Answer 30

Célja bizonyos nézetek elterjesztése, a befogadók véleményének befolyásolása, meggyőzése. A propaganda a manipulatív intervenció eszköze. A propaganda tudatos törekvés egyének vagy csoportok részéről arra, hogy a kommunikáció eszközeivel alakítsák, ellenőrizzék vagy megváltoztassák más csoportok attitűdjeit, azzal a céllal, hogy az adott szituációban az így befolyásoltak reakciója a propagandista által kívánt irányba alakuljon. 4 elemből tevődik össze: a kommunikátorból, akinek az a szándéka, hogy megváltoztassa mások véleményét és magatartását; a kommunikátor által használt szimbólumokból; a kommunikáció eszközéből; a közönségből, célcsoportból.

Answer 31

Racionális döntéselmélet, melynek a haszon maximalizálása a célja.A döntéshozó racionális módon az optimális döntést hozza meg a tényezők ismerete mellett, részére szinte minden információ a rendelkezésére áll, feltételezzük az optimális döntés meghozását.Persze a legtöbb esetben nem vagyunk tisztán racionálisak, hisz nem birtokolhatjuk minden esetben az összes információt, félreértések adódhatnak.

Answer 32

A semlegességet nem csak maga mondja ki, de nagyhatalmak is elismerik

Answer 33

A dilemma kicsúszik a társadalom kezéből, automatikusan jön létre a szándékkal ellentétes döntés az önös érdekek követésének következtében (nincs visszaút, a közösség nem járhat jól).

Answer 34

Ha mindenki az önös érdekét képviseli, akkor az a közös érdektől rosszabb, vele ellentétes (a közjóval ellentétes), egyedül és közösen sem járnak jól.

Answer 35

A racionális döntés meghozatalát torzító tényezők egyike, a veszélyérzékelés hibáinak egyik esete, amikor **a döntéshozók a „legrosszabb elképzelhető variációból” indulnak ki, hogy ilyen esetben is az optimális döntést hozzák meg**. Ez a megközelítés viszont könnyen olyan konfliktushoz vezethet, amelyeket valójában egyik fél sem kíván.

Answer 36

A civilizáció a legtágabb azonosulási keret, az emberiség történelme kizárólag ennek a fogalmaival írható le, semmi sem nyújthat tágabb azonosulási kereteket az emberek. Az egyes civilizációk alapjául a nyelv, a vallás, az élet-és gondolkodásmód, az elfogadott értékek és normák szolgálnak, a legfontosabb elem pedig a vallás. A civilizációk ily módon kulturális, nem pedig politikai entitások, politikai szerepük mégis kimagasló. pl. nyugati, iszlám, kínai, japán, indiai civilizációk. A fogalom egyes számban használatos értelme a barbárság ellentétére utal. Többes számban, Huntington értelmezésében civilizációk alkotják az emberek legtágabb azonosulási keretét, és gyakorlatilag egyet jelentenek a tágabb értelemben vett kultúrával. Az angolszász felfogás szerint a kultúra egyenlő a civilizációval, térben és időben a legnagyobb kultúra a civilizáció. A német felfogás szerint: a kultúra generációról generációra terjed, az értelmiség segítségével adják tovább; ezzel szemben a civilizáció az anyai élet kerete.

Answer 37

A kultúra alapjaihoz való visszatérés.Vallási fundamentalizmus: a megnevezés olyan mozgalmakra utal, amelyek vissza akarnak térni az adott vallás eredeti elveihez, alapjaihoz. Iszlám fundamentalizmus: politikai tekintetben azt a követelést fogalmazza meg, hogy az állam világi törvényeit az iszlám vallás törvényeivel (sharia) helyettesítsék.

Answer 38

Egy társadalom azon ismereteinek, viselkedési mintáinak és normáinak összessége, amelyek lehetővé teszik az adott közösség fennmaradását. A kultúrában sokan egy nép életmódjának egészét látják. A német értelmezésben a fogalom csak a magaskultúrát jelenti, azaz szellemi értékek összességét. A civilizációval ellentétben ami anyagi, materiális, a kultúra más, ez különbözteti meg az embert a természettől (német felfogás szerint)

Answer 39

A normák megszületésének folyamatát írják le:  -Normák keletkezése  -Transznacionális szocializáció  -Normák internalizálása

Answer 40

Liberális irányzat. Soft power (lágy hatalom): tekintélyt ad, mely motiválja a politikát, nemcsak az elitre, hanem a tömegre kell hatással lenni, pl.: kultúrpolitika. Ezzel szemben áll a hard power: katonai gazdasági vetülete a hatalomnak. A hard és soft power átgondolt kombinálásával lehet a legjobban érvényesíteni az érdekeket. smart power: soft & hard power együttes használata

NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE 1 Flashcards

(64 cards)