evolucios Flashcards
(31 cards)
Proximatív és ultimatív magyarázat
Proximatív (közvetlen) = a viselkedést kiváltó tényezők (pl.hormonok, ösztönök)
Ultimatív (végső) = az evolúciós funckió, ami miatt a viselkedés fennmaradt
Pl. A csecsemő sírását proximatívan az éhség, ultimaívan pedig az magyarázza, hogy ez a viselkedés biztosítja a túlélést
Természetes szelekció 4 fő feltétele Darwin szerint
1.variabilitás = az egyedek különböznek egymástól
2.öröklődés = ezek a különbséget öröklődnek
3.túlszaporodás = több utód születik, mint amennyit a környezet eltart
4.szelekció = csak azok élnek túl és szaporodnak, akik a legjobban alkalmazkodnak
Kőkorszaki elme a modern társadalomban
Az emberi elme olyan környezethez alkalmazkodott (pl.vadászó-gyűjtögető életforma), ami már rég nem létezik
A mentális programjaink (pl. édesség utáni vágy) sokszor nem adaptívak már a mai világban, és problémákat okoznak (pl.elhízás)
Neodarwinizmus
A neodarwinizmus a Darwin-féle szelekciós elméletet kombinálja a modern genetikai ismeretekkel, mivel Darwin idejében még nem voltak meg ezek a genetikai alapok.
Lehetővé teszi a szelekció tudományos vizsgálatát
Adaptív viselkedés
Olyan viselkedésforma, ami növeli az egyén túlélési és szaporodási esélyeit, és ezáltal a genetikai reprezentációját a következő generációkban
Nem feltétlenül társadalmilag helyes vagy erkölcsös, de evolúciósan előnyös
Adaptacionizmus
Az adaptacionizmus szerint minden viselkedés és mentális mechanizmus adaptív jellegű: olyan múltbeli problémák megoldására alakultak ki, mint például a párválasztás, szülői gondoskodás vagy erőforráshoz jutás.
Tinbergen kérdései a viselkedés magyarázatára
1.Milyen mechanizmus váltja ki?
2.Hogyan változik az egyedfejlődés során?
3.Milyen túlélési vagy szaporodási funkciója van?
4.Hogyan fejlődött ki a faj története során?
Miért nincs univerzális tanulás?
Az etológusok szerint azért nincs univerzális tanulás, mert minden faj evolúciósan specializálódott tanulási programmal rendelkezik.
A szelekció során csak azok a tanulási képességek maradtak fennt, amelyek előnyösek voltak a faj környezetében
Pl. egy galamb mást képes megtanulni, mint egy ember
Örökölt félelmek
Az örökölt félelmek olyan velünk született tanulási hajlamok, amelyek az ősi környezet tipikus veszélyeire irányultak, mint például a kígyók, pókok vagy sötétség.
Az evolúciós időskálán néhány évszazad nem elég, hogy új félelmi mechanizmusok alakuljanak ki
Rokonszelekció
A rokonszelekció szerint egy egyed nem csak a saját utódai túlélését támogatja, hanem a rokonaiét is, mivel azok génállománya részben megegyezik a sajátjával
Pl az anyai nagybácsi is besegít a nevelésben - avunkulátus intézmény
Az altruizmus így növelheti az egyed genetikai sikerét
Fitness (rátermettség)
Egy egyed rátermettsége azt mutatja, hogy hány túlélő utódot képes hátrahagyni, amelyek majd szintén tovább tudnak szaporodni.
Ez nem pusztán az utódok számát jelenti, hanem az életképességüket is
Génszelekcionista modell
A génszelekcionista modell szerint azok a gének maradnak fenn, amelyek a túlélés és szaporodás szempontjából előnyösek, még ha másokon keresztül is.
Az altruizmus olyan viselkedés, amely másoknak segít, de ha ezek a mások közeli rokonok, a génjeik is terjednek
Changeux és Edelman neurális evolúcióelmélete
Changeux: születéskor több idegi kapcsolat van, mint amennyi szükséges, a környezet kiválogatja, hogy melyik maradjon meg, tehát a tanulás = szelekció
Edelman: nem egyes sejtek, hanem 100-1000 neuronokból álló neuroncsoportok között történik a szelekció
Ez a neurális darwinizmus
Női és férfi párválasztási stratégiák
Nők: válogatósabbak, mert szülői ráfordításuk van (terhesség, szoptatás). Olyan férfiakat részesítenek előnyben, akik gondoskodóak, erőforrásokkal rendelkeznek vagy jó géneket adnak
Férfiak: a termékenység jeleit keresik, pl. fiatal, egészséges
Epigám jellegek
Az epigám jellegek olyan feltűnő testi tulajdonságok, amelyek elősegítik a párzást, és így a gének átadását.
Pl. páva nagy farka
Bár túlélési szempontból hátrányosak, a nők preferenciája miatt több utóddal jár, és ezért evolúciósan előnyös
Hipergámia
A nők hajlama arra, hogy náluk magasabb státuszú férfihoz menjenek férjhez.
A magas státusz jó jövőbeli gondolkodást és erőforrást jelez az utódok számára.
Ez különösen fontos a hosszú távú kapcsolatokban
A nők ezáltal növelik az utódaik túlélési esélyeit
Rejtett ovuláció
Mivel nem látható az, hogy a nő mikor termékeny, a férfinak evolúciós érdeke volt hosszabb ideig a nő közelében maradni, ezzel biztosítva az apaságát.
Ez csökkentette a dezertálás esélyét, és növelte az aőai ráfordítást
Westermarck-hatás
Azok között, akik gyerekkorukban együtt nőttek fel, szexuális averzió alakul ki, ezáltal csökkentve a vérfertőzés esélyét
Ez evolúciósan adaptív, mivel csökkenti a genetikai rendellenességet kockázatát, pl. homozigótaság vagy örökletes betegségek halmozódása
Homogámia
A homogámia olyan párválasztási minta, amikor az egyén magához hasonló párt választ (pl. kor, intelligencia, személyiség, társadalmi státusz).
Kutatások bebizonyították, hogy a homogámia növeli a kapcsolat stabilitását, az érzelmi harmóniát és a termékenységet
Evolúciósan előnyös, mivel növeli az utódok túlélési esélyét
Ökológiai és szociális monogámia
Ökológiai: környezeti korlátok miatt csak egy társat lehet eltartani (pl.vadászó-gyűjtügető népek)
Szociális: társadalmi szabályok és normák alakítják ezt (pl európai kultúrák)
Poligámia előnyei és hátrányai
Férfiak: ha több feleségük van, növekedhet az utódaik száma, és ezáltal a rátermettségük
Nők: ha a férfi gazdag, előnyt jelenthet erőforrás vagy védelem szempontjából, de kevesebb fegyelemmel és kevesebb utóddal jár
Hátránya az erőforrás-elosztás a több nő között
Család szerepe a gyermek szocializációjában
A család az elsődleges színtér, ahol a gyerek:
-megismeri a szabályokat
-elsajátítja a társadalmi normákat
-megismeri a nemi szerepeket
-megismeri a rituálékat
Ezek mind szükségesek az alkalmazkodáshoz
Biológiai, mentális és kulturális evolúció
Biológiai: génalapú változások
Mentális: gondolkodás, mint próbálkozás és hibajavítás
Kulturális: ötletek, szokások, ideológiák versengő terjedése
Ember és környezet koevolúciója
Az ember alakítja környezetét (pl. új eszözkészítés), az pedig visszahat rá (pl. új kihívások)
Ez kölcsönös alkalmazkodást jelent
Nem csak az ember változik, hanem az őt körülvevő világ is, amire újra reagálnia kell