3. év vége - Buddhizmus

Question 1

Sorold fel a buddhizmus 3+1 fő irányzatát, és sorold fel a jellemzőit!

Answer 1

• HINAJÁNA
• MAHAJÁNA
• VADZSRAJÁNA
• ZEN
• HINAJÁNA: kis szekér; théraváda: öregek útja
   Régi, kevéssé vallásos ág – ősi szent iratok
   A hangsúly a meditáción van – samatha és vipassana
   Sri Lanka, Burma, Laosz, Thaiföld, Kambodzsa
• MAHAJÁNA: nagy szekér
   Vallásosabb, sokistenhívő ág
   A lényeg a szeretet és az együttérzés – ideálja a bódhiszattva A mások megszabadulásáért dolgozó bódhiszattva ösvénye. A bódhiszattvák mások megvilágosodását maguk elé helyezik
   Fő szent szövege a Prandzsnaparamita szútra (Szív szútra)
   Buddha tanításait kiegészítik
   Gyakorlatai: vallásos szertartások, rítusok, kevésbé tiszta meditáció
   Kína, Korea, Vietnam, Japán
• VADZSRAJÁNA: gyémánt út
   Tibeti buddhizmus (vagy „lámaizmus)
   A mahajána mádjamaka („középút”) ágára, a bőn vallásra és tantrikus buddhizmusra épít;
   A jógához hasonló, tantrikus gyakorlatokkal telített buddhizmus, sok buddhaformával, vagyis a vadzsrajána buddhizmus:
   a mahajána buddhizmus,
   a tantrikus buddhizmus és
   a sámánisztikus kultúra szintézise

 Gyakorlatai: Tantrikus gyakorlatok, vizualizációk, színes mandalák, mantrák, , nyingma dzogcsen, Mahamudra-hagyomány gyakorlatai, légzőgyakorlatok, szertartások, rítusok.

A nyingma iskola központi tanítása a dzogcsen. A dzogcsen a megvilágosodáshoz vezető kilenc ösvény közül a legmagasabb és legjelentősebb út, mely a módszerek nélküli, egyes tanításokhoz való ragaszkodás nélküli utat is jelenti egyben. A dzogcsen teljes tökéletességet jelent, és minden egyén eredendő képességének állapotára utal. A módszert, amelyen keresztül belépünk a dzogcsen tudásába, és felfedezzük saját valódi állapotunkat, dzogcsentanításnak nevezzük.
A dzogcsen sem nem vallás, sem nem filozófiai rendszer, hanem inkább az egyén eredendő állapotára vonatkozó tudás átadása, túl bármilyen faji, vallási vagy filozófiai öntudaton.

 Tibet, Nepál, Bhután, Mongólia, India
- ZEN BUDDHIZMUS: Japán
A zen (avagy zen buddhizmus) a mahájána buddhizmusból eredeztethető tan, rendszer, amelynek lényege a jelenségek valódi természetének megismerése, beleértve a zent gyakorlók belső természetét is, sőt a megvilágosodáson túli természetet is, annak felismerése, hogy egyetlen buddha-természet létezik csupán. A zen világnézetének az úgynevezett kettősségektől mentes, vagy „nemkettős” hozzáállás a legjellemzőbb ismérve. Legjellemzőbb gyakorlata pedig a zazen és a kóan-praxis. A rinzai iskola módszere szerint a figyelmet zazen közben kóanokra fókuszálják. Az ezen iskolákon alapuló összefoglaló japán elnevezés a zen szó.

Question 2

Mi a szenvedés és mi a kiút?

Answer 2

A szenvedés az elme nyugtalan mozgása, a folyton elözönlő gondolatok, képzetek, érzetek.
3 alapja van:
- vágyakozás, sóvárgás (lobha)
- elutasítás, averzió, ellenszenv (dosha)
- nemtudás, illúzió (moha)

Kiút a Nyolcrétű Nemes Ösvény:
- pannya - bölcsesség,
- síla - moralitás,
- samádhi - koncentráció

Question 3

Bölcsesség – Moralitás – Koncentráció –> Melyik mi, milyen meditáció tartozik ide, és milyen céllal?

Answer 3

• BÖLCSESSÉG (pannya)
  –> HELYES NÉZET
  –> HELYES GONDOLATOK
• MORALITÁS (síla)
  –> HELYES BESZÉD
  –> HELYES CSELEKEDET /az öt síla!/
  –> HELYES MEGÉLHETÉSI MÓD
• KONCENTRÁCIÓ (samádhi)
  –> HELYES ERŐFESZÍTÉS
  –> HELYES ÉBERSÉG
  –> HELYES KONCENTRÁCIÓ
• BÖLCSESSÉG (pannya) - Meditációja a vipassana!!
  –> HELYES NÉZET (sammá-ditthi): elméletben olyanokat hallgatok, amelyek erősítik megérteni a helyzetem, a karmát, éppen milyen folyamatban vagyok, és elindulni a „gyógyulás” útján. Gyakorlatban pl. meditációk, elvonulások

–> HELYES GONDOLATOK (sammá sankappo): nem teremtjük újra rossz gondolatokkal a negatív érzelmeket, nem hagyjuk a külvilág, a napi események felbosszantsanak, és másokkal szemben sem érzünk, vagy gondolunk negatívat

• MORALITÁS (síla)
  –> HELYES BESZÉD (sammá-vacá): nem mondunk olyat, amivel másokat vagy magunkat bántunk: bántás, ártás, rágalmazás, gorombaság, cinizmus, kibeszélés, haszontalan csevegés. A helyes beszéd ismérvei: igazat mondok, vállalom a dolgaimat, békítés, enyhítés, barátságosság, tiszta kommunikáció.

–> HELYES CSELEKEDET (sammá-kammanto): A helyes cselekedetet az 5 síla írja le pontosan:
 nem ölök
 nem lopok
 tartózkodom a hazugságoktól
 tartózkodom a helytelen szexuális élettől
 tartózkodom a drogoktól

–> HELYES MEGÉLHETÉSI MÓD (samma-ájivo): olyan munkával keresek pénzt, ami nem árt másoknak.

• KONCENTRÁCIÓ (samádhi)
  –> HELYES ERŐFESZÍTÉS (samma-vayamo): meglévő negatív, rossz tulajdonságainkat ismerjük fel, és hagyjuk el. Ne engedjük, hogy rossz. negatív dolgok alakuljanak ki, és fejlesszük ki a bennünk még nem lévő pozitív tulajdonságokat, és őrizzük meg azokat: meditáció, nyugalom, kitisztulás stb.
  –> HELYES ÉBERSÉG (sammá-sáti): tartsuk fent éberségünket – meditációval
  –> HELYES KONCENTRÁCIÓ (sammá-samádhi)
• Meditációja a samatha meditáció, a légzés figyelése!!

Question 4

Hogyan lehet a tudatot megtisztítani?
– A két szükséges minőség és a tudat megtisztulásának törvénye (folyamata)!

Answer 4

Tudatában lenni annak, ami felbukkan a tudatban (ÉBERSÉG),
nem reagálni (SEMLEGESSÉG),
– átszemlélni, hagyni elülni, így elveszti erejét – ismét átszemlélés – és kitisztul.

Question 5

Mi a nirvána?

Answer 5

A legvégsőbb valóság, maga az üresség, ami nem más, mint a tiszta tudat.
A végső valóság, amely örökké létezett, sose-múló, nem-változó: a tiszta tudat, tiszta-lét, univerzális, kozmikus tudat – exoterikusan: Isten-tudat.

Question 6

Mik a megvilágosodott tudat jellemzői?
(4 minőség – a 4 „brahmavihára”)

Answer 6

A megvilágosodott tudatállapotot nevezik brahmavihárának – „az isteni tudatállapotban lenni”.
karuna- együttérzés
mudita – együtt örülés
metta – szerető jóság
upekka – semlegesség

Question 7

Mi a nirvána 4 stációja a théraváda hagyomány szerint?

Answer 7

1. Folyamba-lépett (sotapanna): a nirvána első megtapasztalása után a folyamba lépő legkésőbb 7 életen belül belefolyik a nirvánába maradásba.
   Jellemző, hogy eltűnik:
    a személy én-hiedelme; már tudja, hogy az ego illúzió
    kétsége; már tudja, hogy van nirvána
    rítusok végzése; nem a rítusok vezetnek az istentudatba, hanem a belső elengedés
2. Egyszer-visszatérő (szakadagámi): a vágyódás az érzéki kielégülésekre, a testi és tudati elutasítások, ellenszenvek még megmaradnak, ezért még egyszer visszatér, hiszen ezek még a világi léthez kötik.
3. Vissza-nem-térő (anagámi): eltűnik minden motiváció, ami a földi léthez kötné, ezért ide nem is születik újjá. Megmarad a módosult tudatállapotok iránti sóvárgás, ezért szellemi dimenzióba születik újjá.
4. „Minden ellenségét legyőzött” (arahant): kitisztul minden sóvárgás, sehol nem születik újjá, tiszta tudatként létezik tovább.