8. Szakzáró vizsga - Fejlődésvonalak / Pszichopatológia Flashcards
(29 cards)
62.) Mivel foglalkozik a pszichopatológia? Mik a normalitás kritériumai?
Hogyan jelenik meg az integrál szemlélet a pszichopatológiában? Milyen jellegzetes patológiák fordulnak elő az egyes wilberi szinteken?
A pszichopatológia az a tudományág, ami *A VISELKEDÉS ÉS A SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYVILÁG JELENSÉGEIVEL foglalkozik. Hogy mit nevezünk kórosnak, vitatott kérdés a pszichológia és a pszichiátria világában, számos tényező mentén közelíthetjük meg ezt a kérdést.
Minden társadalomnak megvan a maga szabály- vagy normarendszere arra vonatkozóan, hogy milyen viselkedést tart elfogadhatónak.
A normalitás jellemzői nem vonnak éles határt a mentális „egészség” és betegség között. Inkább olyan vonásokat képviselnek, amelyekkel az „egészséges” emberek nagyobb mértékben rendelkeznek, mint az abnormálisnak diagnosztizált emberek.
MIK A NORMALITÁS KRITÉRIUMAI?
1. Hatékony valóságészlelés
2. A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége
3. Megfelelő önértékelés
4. Önmaga és mások elfogadása
5. Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége
6. Alkotóképesség
7. Az örömre való képesség
A normalitás kritériumai integrál szemmel (Gánti Bence szerint)
Egy személyt pszichológiai értelemben akkor tekintenek normálisnak, ha
1. Képes önmagát (anyagilag) fenntartani
2. Képes egészséges emberi kapcsolatokat kialakítani
és fenntartani
3. Képes dolgozni
4. Képes az örömre
5. Folyamatos én-identitással rendelkezik
HATÉKONY VALÓSÁGÉSZLELÉS
A normális emberek többnyire a valóságnak megfelelően értékelik reakcióikat, képességeiket és mindazt, ami körülöttük a világban végbemegy.
A VISELKEDÉS AKARATLAGOS SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉPESSÉGE
Az egészséges emberek általában bíznak abban, hogy képesek magatartásukat uralni. Alkalmanként persze impulzívan is viselkedhetnek, de amikor szükséges, vissza tudják fogni szexuális és agresszív késztetéseiket. Van, amikor nem a szociális normáknak megfelelően viselkednek, de ez is saját döntésük, és nem befolyásolhatatlan impulzusaik következménye.
ÖNÉRTÉKELÉS ÉS ELFOGADÁS
A jól alkalmazkodó emberek értékelik saját jó tulajdonságaikat, és úgy érzik, mások is elfogadják őket. Jó viszonyban vannak másokkal, és a társas helyzetekben spontán módon tudnak részt venni. Ugyanakkor nem érzik azt, hogy alá kellene vetniük magukat a csoport véleményének. Az értéktelenség érzése, az elidegenedés és az elfogadottság hiánya különösen szembeötlő azoknál az embereknél, akiket abnormálisnak diagnosztizáltak.
ÉRZELMI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁNAK A KÉPESSÉGE
Az egészséges emberek szoros és kielégítő kapcsolatokat tudnak kiépíteni másokkal. Érzékenyek mások érzéseire, nem lépnek fel túlzott – valójában a saját szükségleteiket szolgáló – igényekkel a másikkal szemben. A mentális zavarokkal küszködő embereket gyakran annyira lefoglalja saját biztonságuk védelme, hogy túlságosan énközpontúakká válnak. Saját érzéseikkel és törekvéseikkel eltelve szeretetet követelnek, de képtelenek a kapott érzéseket viszonozni. Sokszor azért félnek az intimitástól, mert múltbeli tapasztalataik lesújtóak voltak.
ALKOTÓKÉPESSÉG
A jól alkalmazkodó emberek képességeiket alkotó tevékenységekben képesek kifejteni. Örülnek az életnek, és nem kell magukat rákényszeríteni arra, hogy a mindennapok követelményeivel szembesüljenek. A krónikus energiahiány és a túlzott fáradékonyság a megoldatlan problémákból adódó lelki feszültség gyakori tünete.
Az egészség meghatározható úgy is, mint a betegség hiánya. A mai testi-lelki gyógyításra leginkább ez a felfogás a jellemző, ami azzal a következménnyel jár, hogy a tünetek kezelésével megoldottnak gondolunk egy sokkal mélyebben gyökerező problémát. A normalitást azonban megközelíthetjük az ideális létállapot felől is. Tehát egészséges, normális az a személy, aki pozitív tulajdonságokkal, egységes személyiséggel rendelkezik, Rogers szavaival élve „fully functioning person” (teljességgel működő személy). Ha jobban belegondolunk, az „egész-ség” valóban ezt jelenti, egészséges az, aki hiánytalanul „működik”, képes önmaga kiteljesítésére.
————————————————————————–
Hogyan jelenik meg az integrál szemlélet a pszichopatológiában? Milyen jellegzetes patológiák fordulnak elő az egyes wilberi szinteken?
Akár A PSZICHOPATOLÓGIÁT, akár az egyes pszichés betegségeket is VIZSGÁLHATJUK AZ *AQAL-MODELL ALAPJÁN –>
- MINDEN KVADRÁNS,
- MINDEN SZINT,
- MINDEN ÁLLAPOT,
- MINDEN (FEJLŐDÉS)VONAL ÉS
- MINDEN TÍPUS SZERINT.
A PSZICHÉS BETEGSÉGEK EGYSZERRE BOMLANAK KI A 4 KVADRÁNSBAN, ÍGY VAN EGYÉNI BELSŐ, EGYÉNI KÜLSŐ, SZOCIÁLIS ÉS RENDSZERSZEMÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÜK IS.
A pszichológiai magyarázó modellek gyakran csak az egyik kvadráns alapján magyarázzák a betegségeket, vagy a kezelési módoknál nem veszik figyelembe mindazokat a lehetőségeket és erőforrásokat, melyeket a 4 kvadráns alapján bejósolhatunk. Léteznek például a depressziót magyarázó elméletek között olyanok, melyek bizonyos agyi átvivő anyagok alacsony szintjével magyarázzák a depressziót (JF kvadráns, egyéni külső), és farmakoterápiát (gyógyszeres kezelést) javasolnak megoldásként. Más elméletek a kognitív működés zavarait látják lényeges tényezőnek, és terápiás megközelítést javasolnak (BF, egyéni belső kvadráns). Interperszonális pszichoterápiával és magyarázó modellel is eredményesen kezelnek depressziósokat, ahol a bal alsó kvadráns kollektív belső perspektívájára alapoznak.
Az integrál szemlélet alapján azt mondhatjuk, hogy AZ EGYES MAGYARÁZÓ MODELLEK ÉS TERÁPIÁS ELVEK EGYMÁSSAL NEM KIZÁRÓLAGOS VISZONYBAN LÉTEZNEK, HANEM MINDEGYIK MEGFELELŐ ÉS ÉRVÉNYES AZ ADOTT KVADRÁNS ALAPJÁN.
W1 – pszichózis – fiziológiai, megnyugtató terápiák;
W2 – nárcisztikus-borderline zavarok – struktúraépítő technikák;
W3 – pszichoneurózisok – feltáró terápiák;
W4 – sorskönyvi patológia – sorskönyv analízis;
W5 – identitásneurózisok – introspekció;
W6 – egzisztenciális patológia – egzisztenciális terápia;
W7 – okkult, pszichikus zavarok – a jógik ösvénye;
W8 – szubtilis patológia – a szentek ösvénye;
W9 – kauzális patológia – a bölcsek útja, ösvénye.
63.) Wilber szerint mi történik az egyes szinteken belül normális fejlődés és egészségtelen fejlődés során?
Milyen patológiák alakulhatnak ki a szinteken a differenciáció és az integráció sikertelensége esetén?
Wilber szerint minden szinten három alfázison, fordulóponton keresztül történik a fejlődés: azonosulás, differenciáció, integráció. Ezeknek megfelelően az egyes alfázisokban különböző patológiák jöhetnek létre.
Normális fejlődés és patológia az egyes szakaszokban:
- AZONOSULÁS - normális megtartás: a fejlődés során az én minden szinten azonosul az adott
szint alapstruktúráival (pl. identitás, elhárítások), összeolvad velük, és nem válik el az adott
szinttől. Ha a megtartásnál következik be hiba, és tovább marad fenn, mint kellene, fixációról beszélünk („rosszul akar valamit megtartani”).
- DIFFERENCIÁCIÓ - normál megtagadás: ez a szeparáció-differenciáció szakasza, amiben az én megtanulja megkülönböztetni magát az adott szintre jellemző tárgyaktól és az előző szint alanyától is (akit önmagának ismert), a régi identitásától. Ha a megtagadás nem sikerül hasítás/disszociáció/elfojtás alakul ki („nem megfelelő az elengedés”).
A patológiák tehát az egyes alszakaszokban:
- az azonosulás szakaszban történő elakadások a fixációk
- a differenciációs szakaszban történő elakadások lehetnek a hasítás (W2), vagy disszociáció (korai W3), vagy elfojtás (W3-től felfelé).
A fejlődés fordulópontjai ott találhatóak, ahol az egyes szakaszok meghaladása történik. Az énnek minden szinten meg kell különböztetnie magát a külvilágtól, másoktól és saját lelkének struktúráitól. A pszichopatológia szempontjából hat fontos fordulópontot különítünk el:
- fordulópont, SZENZOROS-FIZIKAI: a ESTI ÉN kialakulása
- életkor: 0-1 év, csecsemőkor
- fő fejlődési feladat: a szenzomotoros szakasz - A FIZIKAI TEST MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE A KÜLVILÁGTÓL.
- sérülés esetén: az én nem tudja megkülönböztetni magát a külvilágtól, és az ősmátrixban ragad.
- betegség: PSZICHÓZIS - a személy súlyosan torzítja a valóságot, nem tudja megállapítani
fizikai énjének határait, hallucinál, nárcisztikus, vonatkoztatásos vagy üldöztetéses téveszméi vannak. Tudatát nem képes a testében lokalizálni, önmagáról és másokról való érzései összemosódnak. Jellemzően ennek az időszaknak a sérülései később autisztikus pszichózisok, szimbiotikus infantilis pszichózisok, szkizofrénia, depresszív pszichózisok, paranoid pszichózis formájában jelennek meg.
- elhárításai: PRIMITÍV ELHÁRÍTÁSOK – PROJEKTÍV IDENTIFIKÁCIÓ (másba áthelyezés, „mással eljátszatás” és felelősségre vonás), áthelyezés/áttolás.
- terápia, kezelés: nehezen kezelhető, gyógyszeres ellátást, intézményi elhelyezést igényel, Wilber szerint: fiziológiai terápiák, megnyugtatás. - fordulópont, fantazmikus-érzelmi: az érzelmi én kialakulása
- életkor: 1-3 év, kisgyermekkor
- fő fejlődési feladat: az érzelmi határok kialakulása, az érzelmi elhatárolódás képessége a külvilágtól és az anyától. Ekkor még az én narcisztikus, természetesen ösztönvezérelt.
- sérülés esetén: az énstruktúra nem különül el világosan a korábbi mindenható egységérzéssel átszőtt anyai egységről, az ént eláraszthatják az érzelmek, az összeolvadás és az elhagyatás miatti pánik léphet fel
- betegségek: a pszichoszomatikus betegségek és a személyiségzavarok (különösen a nárcisztikus - az én nem tudja megtenni a differenciálódást, és visszahátrál a mindenható
én állapotába - és borderline struktúrák megindul, de nem fejeződik be a differenciációs folyamat). Egyik esetben sem lesz egységes az énérzet, az érzelmi határok nem alakulnak ki.
- elhárításai: primitív hárítások – hasítás, tagadás, projekció, introjekció.
- terápia, kezelés: nem alakul még ki a stabil énstruktúra, nem különül el megfelelően az id, ego, szuperego hármas struktúrája, vagyis nem lehet az én megszokott részeivel
dolgozni, ezért először az én struktúráit kell kiépíteni hosszú, pszichodinamikus szemléletű terápiákkal, struktúraépítő technikákkal, pl. KIP. - fordulópont, leképző elme: a fogalmi/mentális én és leképező elme kialakulása
- életkor: 3-6 év, óvodáskor
- fő fejlődési feladat: szimbolikus és fogalmi gondolkodás kialakulása a nyelv segítségével, az időbeli gondolkodás (múlt, jelen, jövő), a fogalmi énnel való azonosulás, szuperego kifejlődése, leválása az idről, így a lelkiismeret(furdalás) és bűntudat, szorongás kialakulása.
- sérülés esetén: az előző szintek késztetéseinek megtagadása, torzítása, elfojtása a megőrizve meghaladás helyett.
- betegségek: neurózisok – szorongásos zavarok, kényszeres zavarok, szomatoform és konverziós zavarok, amik nem az én és a világ konfliktusait tükrözik (mint a korábbi interperszonális, kapcsolati, anya-gyerek zavarok), hanem az énen belüli konfliktusokat.
Eddigre az én elég erős és strukturált ahhoz, hogy elfojtson.
- elhárításai: magasabb szintű, neurotikus elhárítások – elfojtásra épülő hárítások:
- terápia, kezelés: feltáró, verbális terápiák, amelyek az elfojtásokat, önhazugságokat igyekeznek feltárni a pszichében, a nem tudatos tartalmak tudatossá tételével, pl. kognitív terápia. - fordulópont, szabály-szerep elme: a társadalmi én és a szabály-szerep elme kialakulása
- életkor: 6-12 év, kisiskolás kor
- fő fejlődési feladat: alkalmazkodás a tágabb társas közeghez (a családon túl), a közösséget szabályozó normák, szabályok elsajátítása, illetve a konkrét mentális, logikai (alap)műveletek megtanulása (számolás, írás, olvasás, helyesírás), sikeres, adaptív forgatókönyvek, működési sémák kialakítása a világ kezelésére, szempontváltás
(tudatelmélet) és téri nézőpontváltás (decentrálás) képessége – megtanulja magát beleélni egy másik ember helyzetébe. Adaptív sémák és forgatókönyvek segítségével értékes hely elfoglalása a csoportban, „mini” társadalomban (az ismert, védett családi közegen túl).
- sérülés esetén: valóságot torzító, inadaptív vagy maladaptív sémák és forgatókönyvek.
- betegsége: sorskönyvi patológia – vesztes, banális és tragikus sorskönyvek
- elhárításai: dupla fenekű tranzakciók
- terápia, kezelés: a sorskönyvi hazugságokat és a mitikus gondolkodást leleplező, felderítő terápiák, tranzakcióanalízis, illetve a narratív terápiák, és a családterápia. - fordulópont, formális-reflexív elme: az érett, felnőtt én és a racionális elme kialakulása
- életkor: 12 évtől, tinédzserkor
- fő fejlődési feladat: megjelenik az elvont fogalmi gondolkodás, a gondolkodásról való gondolkodás képessége, és ezzel együtt a valódi önreflexió képessége.
- sérülés esetén: az új, önreflexív (vagy önreflektív) identitásstruktúra kialakulásának nehézsége. Fő kérdése, hogy képes-e az én elhagyni a csoport konvencionális normáit és szerepeit, és saját lelkiismeretére hagyatkozni, saját elveket és értékeket választani.
- betegsége: identitásneurózis/identitáskrízis - az új, önreflexív identitásstruktúra kialakulásának nehézsége.
- elhárításai: neurotikus szintű hárítások - intellektualizálás, racionalizálás és érett elhárítások - altruizmus, anticipáció, aszketizmus, elnyomás, humor, szublimálás.
- terápia, kezelés: introspekció, önismereti terápia, a filozófiai tájékoztatás a terápia része (egzisztenciális terápiák, Gestalt, személyközpontú terápiák, logoterápia). - fordulópont, egzisztenciális szint: az integrált én (kentaur) és az integrált tudat
(víziólogika) kialakulása
- életkor: felnőttkortól, nem kötődik konkrét korhoz, de biztosan a 20-as évek felett
- fő fejlődési feladat: hiteles, rejtett potenciálokat kiteljesítő, önmegvalósító élet megvalósítása, a test és lélek, vagy az érzelmek és az ész (zsigerek és fej) integrálása
– kentaur. A jobb és bal agyféltekés működés integrálása – víziólogika (integráló,
szintetikus, hálózatos logikai gondolkodás, a kettősségek meghaladása a gondolkodásban, a részletek összerakása egy nagy új egésszé, kölcsönhatások, hálózatok meglátása). Az anima és animus integrálása. Ebben a szakaszban amegfigyelő én kezdi meghaladni a testet és az elmét, tehát nem csak az elme szemléli avilágot, hanem megjelenik a megfigyelő én, és az szemléli az elmét és a világot.
- sérülés esetén:
- betegségek: egzisztenciális krízis/patológia, melynek részeként létrejöhet: - az egzisztenciális depresszió (az élet látszólagos értelmetlensége miatti elakadás)
- a hiteltelenség (amikor az élmény és a tudatosság, illetve az élmény és a kommunikáció nincs szinkronban)
- egzisztenciális elszigeteltség (az erős én nem érzi magát otthon a világban)
- elakadt önmegvalósítás (a személy nem valósítja meg a teljes potenciálját)
- egzisztenciális szorongás (az egyén világban való létezésének önreflexívmódjait fenyegető halál vagy veszteségtől való félelem)
- elhárításai: tompítás, hiteltelenség, rossz hit, megszakadt önmegvalósítás
- terápia, kezelés: egzisztenciális kérdésekkel foglalkozó egzisztenciális pszichoterápia, logoterápia/egzisztenciaanalízis, Gestalt-terápia, és a személyközpontú pszichoterápia.j
64.) Milyen terápiatípusok alkalmazhatók sikeresen az egyes wilberi szinteken?
W1 – pszichózis – fiziológiai, megnyugtató terápiák;
W2 – nárcisztikus-borderline zavarok – struktúraépítő technikák;
W3 – pszichoneurózisok – feltáró terápiák;
W4 – sorskönyvi patológia – sorskönyv analízis;
W5 – identitásneurózisok – introspekció;
W6 – egzisztenciális patológia – egzisztenciális terápia;
W7 – okkult, pszichikus zavarok – a jógik ösvénye;
W8 – szubtilis patológia – a szentek ösvénye;
W9 – kauzális patológia – a bölcsek útja, ösvénye.
Mik az legfőbb organikus zavarok? Mik a legfőbb okai ezeknek a betegségeknek? A DSM-V-ben hogyan nevezték át az organikus zavarokat?
ORGANIKUS (szervi elváltozással járó) zavarok:
a DSM-V-ben *NEUROKOGNITÍV ZAVAROK.
A neurokognitív zavarok a központi idegrendszer olyan mentális zavarai, melyek hátterében szervi elváltozás áll: ideggyógyászati betegség, agyi sérülés.
Főbb csoportjai:
● demencia
● amnézia
● delírium
Demenciák
1. ALZHEIMER TÍPUSÚ típusú – többszörös kognitív károsodás jellemzi: memóriakárosodás, és emellé kognitív zavar társul
● afázia
● apraxia
● agnózia
● zavar a végrehajtó funkciókban
Kórlefolyás: fokozatos kognitív hanyatlás jellemzi
- VASCULARIS DEMENCIA – amelynek oka az agyi vérellátás zavara. Hátterében lehet egyszeri súlyos szélütés, vagy többször ismétlődő kisebb zavar.
- EGYÉB DEMENCIÁK: Pick betegség, Creutzfeldt- Jakob, Huntington kór, és egyéb demenciák, más betegséghez társulva pl.: Sclerosis multiplex, Parkinson-kór, HIV, epilepszia
AMNÉZIA: tudattartalom vagy emlékezet átmeneti vagy végleges elvesztése. Társulhat sérüléshez, oxigénhiányos vagy vascularis történéshez.
DELÍRIUM: olyan agyi szindróma melyet súlyos tudat és figyelem, észrevevési, gondolkodási és emlékezet zavar jellemez. Melyet kísérhet a mozgás és az érzelmek megváltozása, valamint az alvási-ébrenlét ciklus megváltozása. Időtartama és lefolyása széles határok között változhat. Leggyakoribb okai: gyógyszerek, mérgek, alkohol ( delírium tremens). Ezen felül felléphet vizelet és széklet visszatartás, kialvatlanság vagy ingerszegény környezet hatására.
66.) Mi a pszichózis definíciója? Mik a pszichózis legfőbb tünetei? Sorold fel a pszichotikus zavarok fajtáit! (csak felsorolás)
A PSZICHÓZIS DEFINÍCIÓJA
Pszichózis (elmebetegség, „őrület”)
Olyan átmeneti vagy subokban jelentkező kóros mentális állapot, amelyben
- megszűnik a beteg kapcsolata a külvilággal és/vagy a realitással
- az észlelés torzul (6. érzékszerv, elme szintjén)
- az érzékelés nem megfelelő – torzul a valóság érzékelése - hallucináció
az információfeldolgozás nem megfelelő
- a környezet ingereire való válaszkészség torzul
- a legegyszerűbb adaptív funkciók fenntartására is képtelenné válik a beteg.
A pszichózis tarthat néhány hétig vagy hónapig, majd enyhül és elmúlik. Van, akinél soha többet nem jelentkezik, és olyan is van, akinél hosszabb-rövidebb idő múltán visszatér.
A PSZICHÓZISOK LEGFŐBB TÜNETEI:
- HALLUCINÁCIÓK (téves érzékelés)
- TÉVESESZMÉK (téves észlelés – hamis, irreális vélekedések)
- AUTISZTIKUS VISELKEDÉS (autizmus: visszavonulás saját egyszemélyes világukba).
A PSZICHOTIKUS ZAVAROK FAJTÁI:
A pszichózisos kórképek (nagy elmekórképek) a BNO szerint:
● SKIZOFRÉNIA ÉS ALTÍPUSAI
● SKIZOAFFEKTÍV ZAVAROK
● SKIZOFRENIFORM ZAVAROK
● SKIZOTÍPIÁS ZAVAROK (*A DSM-V-ben skizotip személyiségzavarként szerepel!)
● PARANOID PSZICHOTIKUS ZAVAROK (paranoiák vagy deluzív zavarok)
● RÖVID PSZICHOTIKUS ZAVAROK vagy átmeneti pszichózisok (trauma hatására vagy feldolgozatlan spirituális élmény után)
67.) Mik a szkizofrénia (SCH) elsődleges tünetei (a bleuleri 4A tünetet) és a másodlagos tünetei? Sorold fel a SCH altípusait! (csak felsorolás)
SCH = Olyan pszichotikus, kóros mentális állapot,
● amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása,
● rossz érzelmi alkalmazkodás,
● érzékcsalódások ( = hallucinációk) és bizarr téveszmék jellemeznek.
ELSŐDLEGES TÜNETEK („BLEUER 4A”):
- ASSZOCIÁCIÓS ZAVAR: logikátlanság, célképzet eltűnése, teljesen kusza gondolkodás-(gondolkodásbeli)
- AFFEKTÍV ZAVAR: válaszkészség csökkenése, az érzelmek elsivárosodása, nincsenek összhangban-(érzelmi)
- AMBIVALENCIA: Gyakori szeretet–gyűlölet kettőssége.- (érzelmi)
- AUTIZMUS: környezettel való kapcsolat megszakad, a beteg visszahúzódik saját világába.-(szociális)
MÁSODLAGOS TÜNETEK:
- HALLUCINÁCIÓK (érzékcsalódások, téves érzékelés): inkább akusztikus
- BIZARR TÉVESZMÉK (téves észlelés): vontakoztatásos, megfigyeltetéses, üldöztetéses, nagyzásos
- PSZICHOMOTOROS (mozgásos)
* felfokozott, nyugtalan (katatón izgatottság, hiperaktív állapot vagy
* csökkent, gátolt, katatón (ledermedt) mozgás tünetek pl. céltalan, sztereotip mozgások-katatón révület;
* katatón pózok-flexibilitas cerea(viaszhajlékonyság)
* stupor-katatón izommerevség órákig
* negativizmus – környezetével – nem beszél, nem mozog, nem eszik - DEZORIENTÁLT BESZÉD – nagyfokú konkretizálás, szimbolizmus, bizarr intonáció, mutizmus (elnémulás), echolalia (visszhangszerű szóismétlés)
- AZ AKARAT ZAVARA: döntésképtelenség, csökkent motiváció
A SKIZOFRÉNIA ALTÍPUSAI: csak felsorolás
1. Paranoid (üldöztetéses) SCH
2. Dezorganizált/hebefrén SCH
3. Katatón SCH
4. Nem-differenciált SCH
5. Reziduális (hátramaradt) SCH
68.) Röviden jellemezd a SCH lefolyásának szakaszait! Sorold fel a pozitív és a negatív tüneteket!
A skizofrénia (rövidítése: SCH) olyan pszichotikus, kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása, rossz érzelmi alkalmazkodás, érzékcsalódások és téveszmék jellemeznek.
A pszichózisok olyan csoportja, amelyben a személyiség alapvető zavara, a gondolkodás jellegzetes torzulása áll fenn. (Gyakran olyan érzés, hogy valaki idegen erők kontrollja alatt áll, néha bizarr téveszmék sora, percepciós zavar, abnormális indulati állapot, a realitással való kapcsolat zavara és autizmus mutatkozik.)
A skizofrénia lefolyásának jellegzetességei:
- PRODROMÁLIS (bevezető) SZAKASZ
(a betegséget megelőző szakasz, 1-12 hónap): az aktív szakaszt előzi meg, hanyatlik a színvonal, szociális elzárkózás, a szerepfunkciók romlása, különös viselkedés, ápolatlanság, eltompulás, kommunikációs zavarok, inadekvát érzelmek, bizarr gondolatok, szokatlan perceptuális élmények jellemzik. A környezet gyakran a személyiség megváltozásáról számol be. A prodromális időszak rendkívül változó, nehéz a kezdetet datálni, különösen rossz prognózis, ha lassan, lappangva, több éven keresztül bontakozik ki. Ezt a szakaszt nem feltétlenül követi skizofrénia kialakulása. - AKTÍV SZAKASZ: a pszichotikus tünetek az uralkodók, a téveszmék, hallucinációk, asszociációk fellazulása, inkoherencia, illogikus gondolkodás, súlyos dezorganizáció vagy katatóniás viselkedés. A tünetek nem egyszerre jelentkeznek, a negatív tünetek és a későbbi pozitív tünetek megjelenése között akár 5 év is eltelhet.
- REZIDUÁLIS (maradvány) SZAKASZ ez hasonló a prodromális szakaszhoz, bár az affektív eltompulás, elsivárosodás, szerepfunkciók leépülése gyakoribb a reziduális szakaszban. Egyes pszichotikus tünetek, mint A TÉVESZMÉK FENNMARADHATNAK, de már nem kísérik erős affektusok. A betegség rendszerint fiatal felnőttkorban kezdődik.
*POZITÍV TÜNETEK (pszichotikus tünetek)
- a normális viselkedéshez „feleslegként”, „pluszként” jönnek hozzá
- hallucinációk, téveszmék, bizarr viselkedés és beszéd.
*NEGATÍV TÜNETEK (hiánytünetek)
- a normális viselkedéshez képest valami hiányzik vagy kevesebb jelenik meg belőlük
- érzelmi elsivárosodás, beszéd szegényessége, akaratszegénység (motivációhiány), figyelemzavar, társas visszahúzódás, a személyiség hanyatlása.
69.) Hangulatzavarok 1. – Sorold fel a hangulatzavarok legfőbb fajtáit! Mi a hangulatzavarok legfőbb szövődménye? Mik a legfőbb különbségek a mánia és a hipománia között? Milyen gyógyszertípussal kezelik a mániás betegeket? Mánia esetén mi a két legfontosabb terápiás cél?
Affektus : Az egyén tudatát és viselkedését tartósan befolyásoló érzelmi állapot.
Affektív zavar/Hangulatzavar : a hangulat tartósan szélső irányba tolódik a környezeti hatásoktól függetlenül, a hangulatváltozások és az érzelmi kifejezések kontrollja elvész. Többsége ismétlődő, és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető.
A hangulatzavarok fajtái
* DEPRESSZIÓ: Olyan reménytelen, szomorú állapot, amelyben az élet sivárnak, terhei nyomasztónak tűnnek számunkra.
* MÁNIA vagy MÁNIÁS EPIZÓD: a depresszió ellentéte, olyan eufórikus érzés, túlhajtott tettrekészség, melyben úgy érezzük, hogy miénk a világ, bármit képesek lennénk elérni. mániát önmagában nem diagnosztizálunk, csak bipoláris zavarként.
* HIPOMÁNA: évekig tartó enyhe mánia, amely megnövekedett energiával és aktivitással, kifejezetten jó közérzettel teli, vagyis fizikai és szellemi tejesítőképességgel jár
* DISZTÍMIA: olyan krónikus, évekig tartó enyhébb depresszió
* CIKLOTÍMIA: a hangulat állandó labilitása, depressziós és hipomániás állapotok szüntelen, évekig tartó váltakozása
* PMD (psychosis maniaco depressiva)/ BIPOLÁRIS AFFEKTÍV ZAVAR / MÁNIÁS DEPRESSZIÓ: jellemzője két vagy több, a hangulati élet és az aktivitás szignifikáns változásával járó epizód.
Típusai: bipoláris I. és bipoláris II. zavar.
A hangulatzavarok legfőbb és legsúlyosabb következménye az öngyilkosság.
A mánia és a hipománia között a különbség az *intenzitás. Az egyik eufórikus, a másik csak egy mérsékeltebb emelkedés.
MÁNIA
A mánia ugyanazokat az életterületeket érinti, mint a depresszió, csak ellentétes irányban, az érzelmek, motiváció, az értelmi működés és a viselkedés túlzóvá, felfokozottá válik. A mérsékelttől egészen az extrém, akár pszichotikus állapotokig. A mániás epizódot átélő személy túlfűtött, cselekvési kényszert él át. Felfokozott, indokolatlan és mások számára nehezen elviselhető hangulati emelkedettség , eufória jellemzi. Túl magabiztos, túl optimista, gondolatai összefüggéstelenné válhatnak. Lehet ingerlékeny , dühös és zaklatott is. Hiperaktivitás, feltűnősködés, veszélyes és bizarr kalandok. Akut állapotban el is veszíthetik a kapcsolatukat a valósággal.
Mániát önmagában nem diagnosztizálnak, csak mint a bipoláris betegség részét, enyhe vagy súlyos depresszióval váltakozva.
HIPOMÁNIA
Legalább 4 napon át, olyan funkcióváltozással jár, amely a személyre normál állapotban nem jellemző, mások is észreveszik a viselkedésváltozást, de a tünetek nem súlyosak, hospitalizáció nem szükséges, és nincs pszichotikus jellegük.
Hihetetlen energia, élénkség jellemzi, nem kételkedik önmagában , hatalmas erőfeszítésekre képes.
Emelkedett , de labilis hangulata van, megnövekedett terjedelmű és sebességű beszéd, megnövekedett motoros aktivitás. Könnyen, vég nélkül és tartalmatlanul beszél, csapongó stílusban , gyakran válik ingerlékennyé, túl tolakodóvá.
A TERÁPI CÉLJA lehet a folyamatos élettörténet újraalkotása, ahol nincsenek hiányok a mániás epizódok idejéből. Terápiás cél lehet a gyászmunka megkönnyítése – mert a mániás személy élettörténetében nagyon gyakori az 5 éves kor előtti veszteség.
A GYÓGYSZERES KEZELÉSNÉL legjellemzőbb A FÁZISPROFILKTIKUMOK, *LÍTIUM TARTALMÚ SZEREK, amelynek antidepresszáns, hangulatstabilizáló, és az öngyilkosság valószínűségét is csökkentő hatása is van.
70.) Hangulatzavarok 2. – A depresszió kialakulásának elméleti háttere? (pszichodinamikai- kognitív,- tanuláselméleti irányzat szerint)
Mi a különbség a depresszió és a dysthymia között? Milyen kezelési módokat alkalmaznak a major depresszió kezelésében? Mi a depresszió legsúlyosabb szövődménye?
A depresszió kialakulásának elméleti háttere? (pszichodinamikai- kognitív,- tanuláselméleti irányzat szerint)
1. A DEPRESSZIÓ PSZIHODINAMIKUS HÁTTERE:
A jelenben kialakuló depresszív állapot EGY KORÁBBI TÁRGYVESZTÉS EMOCONÁLIS ÉLMÉNYÉNYEK ÚJRAÉLÉSE, a tüneteknek múltbeli gyökereik vannak, amelyek a tudattalanban meghúzódó konfliktuson keresztül rejtett, elfojtott érzelmeket táplálnak. A veszteség REGRESSZIÓT, A TEHETETLENSÉG ÉS FÜGGŐSÉG érzésének AKTIVÁLÁSÁT idézi elő.
Karl Abraham szerint a pszichoszexuális fejlődés orális szakaszában jelentkező konfliktusok okozhatják, elsősorban az anyai szeretettől és támasztól való megfosztás, az érzelmi fejlődés elakadása okozza. A felnőttkori DEPRESSZIÓ AKKOR jelentkezik, AMIKOR az egyénnek SZEMBE KELL NÉZNIE valamely valós vagy vélt VESZTESÉGGEL, ilyenkor ÚJRAÉLI A KORAI VESZTESÉGET, ez akár nem tudatosan is történhet.
Grete L. Bibring szerint a depresszió lényege az önértékelés részleges vagy teljes összeomlása, amelyre a személyiségfejlődés különböző szakaszaiban átélt kudarcok hatása hajlamosít. Később az interperszonális dependencia jelentőségét hangsúlyozták.
A depresszióra hajlamos egyénnek állandó megerősítésre, támaszra van szüksége önértékelése fenntartása miatt, és ha a megerősítés megszűnik, depresszió alakul ki. A mánia nem más, mint a depresszió elleni védekezés.
- A DEPRESSZIÓ KOGNITÍV ELMÉLETE
Beck és Ellis szerint az unipoláris depressziót a NEGATÍV AUTOMATIKUS GONDOLKODÁSMÓD (NAG) okozza, a betegség egy információfeldolgozási problémából fakad, melynek következménye az affektív zavar. A depressziósok kezelésére kialakított kognitív eljárásmód alapja az a feltevés, hogy a betegség által érintett egyén hibás információfeldolgozási és gondolkodási módozatokkal él, amelyek A VALÓSÁG ÉRTÉKELÉSÉBEN konzekvens *TORZÍTÁSOKAT hoznak létre. A torzítások szervezője az ún. kognitív triád (Beck). A depressziósokra jellemző három negatív gondolatforma: - ) NEGATÍV ÉNKÉP („Rossz vagyok.”, „Semmit sem érek.”)
2.) NEGATÍV VILÁGKÉP („A világ igazságtalan.”, „Az emberekre nem lehet számítani.”) és
3.) NEGATÍV JÖVŐKÉP („Semmi sem sikerül.”). Ezek nyomán a valóság előre értelmeződik, az egyént magát, a környezetét és jövőjét illető reménytelen, pesszimisztikus várakozásnak megfelelően. A depresszív gondolkodást DISZFUNKCIONÁLIS SÉMÁK ÉS ATTITŰDÖK irányítják, az egyén a helyzeteket tévesen, torzítva értelmezi. A diszfunkcionális attitűdök és a gondolkodási hibák alapjai a korai kritikus élethelyzetben gyökerező élmények. A kognitív triádot Tringer László kognitív tetráddá bővítette az én és a másik (kapcsolatok) témakörével. Vagyis, HA A KAPCSOLATOK ELTŰNNEK, MEGSZŰNNEK, AZ IS DEPRESSZIÓHOZ VEZET.
Az érzelmi zavaroknak a kognitív elmélet szerint három fő összetevője, oka van:
1.) *NAG
2.) Rendszerezetten fellépő *LOGIKAI HIBÁK - a bejövő információk torzítása a fentiek segítségével tévhitekhez vezet.
3.) *DEPRESSZOGÉN KOGNITÍV SÉMÁK MŰKÖDÉSE. Ezek az általános, tartósan fennálló attitűdöket és feltevéseket foglalják magukban, melyek sajátos tapasztalatszerző modulként működnek. Ennek megfelelően osztályozódnak a világról és az egyénről beérkező információk.
- A DEPRESSZIÓ BEHAVIORISTA (tanuláselméleti) MAGYARÁZATA
Seligman TANULT TEHETETLENSÉG-elméletére támaszkodik, az egyén befolyásolhatatlan és kiszámíthatatlan averzív eseményeknek van kitéve, amelyek hatására úgy érzi, bármit tesz, nem tőle függEnek az események. NEM TANUL MEG MEGKÜZDENI, MEGOLDANI A PROBLÉMÁKAT (coping hiánya). A PROBLÉMÁT PASSZIVITÁSSAL KERÜLI EL, DEPRESSZIÓBA MERÜL.
Mi a különbség a depresszió és a dysthymia között?
*DEPRESSZIÓ: olyan reménytelen, szomorú állapot, diszfórikus érzés, amelyben az élet sivárnak, terhei nyomasztónak tűnnek. (Hangulatzavar)
*DYSTHYMIA – krónikus, évekig tartó enyhébb depresszió, amelynek mértéke és az egyes epizódok hossza nem elegendő az enyhe, közepes, vagy súlyos depresszió diagnózisához, nem éri el a klinikai szintet (Hangulatzavar)
A klinikai szintet elérő unipoláris depresszió vagy major depresszió olyan súlyos pszichológiai zavar, amely elhúzódó lelki gyötrelmekkel jár, a levertség foka megakadályozza a beteget a normális életvitelben, és hónapok-évek múltával a tünetek egyre rosszabbá válhatnak. Következményei gyakran bénítóak, a depressziós egyén a legegyszerűbb dolgok kivitelezésére is képtelenné válik, és a tehetetlenség érzése miatt komoly veszélyt jelent ezeknél az embereknél az öngyilkosság lehetősége.
Milyen kezelési módokat alkalmaznak a major depresszió kezelésében?
● Pszichiáterhez továbbirányítani!
● Gyógyszeres terápia – antidepresszánssal kezelik. Egy átalagos depressziós szakasz 6-9 hónapig tart, ezért a gyógyszeres kezelés melletti tünetmentesség esetén is legalább ennyi ideig folytatni kell a kezelést, különben visszaesés lehet a depressziós fázisba.
● Szuicid veszély esetén indokolt lehet a kórházi elhelyezés vagy az otthoni felügyelet.
● Terápiás módszerek: fényterápia, alvásmegvonás, rendszeres aerob testedzés, súlyos esetben elektrosokk (különösen súlyos, gyógyszerre nem reagáló vagy pszichotikus esetekben)
Mi a depresszió legsúlyosabb szövődménye?
A depresszió legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság. Az esetek több mint felében ismétlődően visszatér, gyakran évszakhoz kötődően, általában tavasszal-ősszel.
71.) Hangulatzavarok 3. – Mit jelent a bipoláris zavar, milyen típusait ismered, miben különböznek ezek a típusok? Mi a bipoláris zavarok legsúlyosabb szövődménye? Általában milyen gyógyszerrel kezelik a bipoláris zavarokat?
Mit jelent a bipoláris zavar, milyen típusait ismered, miben különböznek ezek a típusok?
A bipoláris betegségre a különböző súlyosságú depressziós és mániás epizódok váltakozása jellemző, hosszabb-rövidebb tünetmentes periódusok közbeiktatódásával.
A betegséget a mániás állapotok súlyossága alapján két klinikai megjelenési formába soroljuk:
● Bipoláris I. - depressziós és mániás állapotok váltakozása
● Bipoláris II.
o depressziós és hipomániás epizódok megjelenése
o egy hipomániás epizód fennállása is elég a diagnózis felállításához, ez különbözteti meg az unipoláris depressziótól
o nincs súlyos mániás epizód, ez különbözteti meg a bipoláris I. zavartól.
—————————————————-
Mi a bipoláris zavarok legsúlyosabb szövődménye?
Legsúlyosabb szövődménye az öngyilkosság
—————————————————–
Általában milyen gyógyszerrel kezelik a bipoláris zavarokat?
–> Elsősorban GYÓGYSZERES KEZELÉS történik, legjellemzőbb a LÍTIUMOS kezelés, amelynek antidepresszáns, hangulatstabilizáló, és az öngyilkosság valószínűségét csökkentő hatása is van (hatását azonban csak 8-10 nap után fejti ki, addig szükséges lehet a hospitalizáció és más szerek használata).
–> A farmakoterápia mellett SZUPPORTÍV (támogató) PSZICHOTERÁPIA, CSALÁDTERÁPIA (főleg, ha a családi konfliktusok gyakoriak), KOGNITÍV VISELKEDÉSTERÁPIA (a visszaesés jeleinek felismerésére) szükséges.
72.) Személyiségzavarok 1. – Mi a személyiségzavar definíciója? Sorold fel klaszterek szerint az összes személyiségzavart! (csak felsorolás és osztályozás) Sorolj fel néhány jellemzőt az „A”, „B”, „C” klaszterre!
A személyiségzavarok *A SZEMÉLYISÉG OLYAN TARTÓS ÉS KÓROS MAGATARTÁSBELI ÉS ÉRZELMI MEGNYILVÁNULÁSAI, AMELYEK JELENTŐSEN ELTÉRNEK A TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS VISELKEDÉSBELI ELVÁRÁSOKTÓL. A személyiségben ezek az eltérések hosszan, az egyén akár egész élete során fennállhatnak. A személy *VISELKEDÉS- ÉS REAGÁLÁSMÓDJA GYAKRAN ÉSZREVEHETŐEN ELTÉR AZ EGÉSZSÉGES REAGÁLÁSMÓDOKTÓL.
A személyiségzavarok kialakulásában a koragyermekkori lelki fejlődési zavarok, különböző negatív családi tapasztalatok, elhanyagolás, bántalmazás és traumák a legfontosabbak, de nem elhanyagolhatók a biológiai, genetikai tényezők sem.
KÜLÖNC CSOPORT
● paranoid személyiségzavar
● skizoid személyiségzavar
● skizotIp személyiségzavar
Az ebbe a csoportba tartozó személyiségzavaros páciensekkel igen ritkán találkozunk. Kerülik a szoros kapcsolatokat, így konfliktusaik is ritkábban alakulnak ki.
Az első interjú során általában azt tapasztaljuk, hogy nem vagy csak nagyon gyengén alakul ki bizalmi kapcsolat velük. Érzelmileg visszahúzódónak, hidegnek, furcsának tűnnek. érzéseiket is palástolni látszanak, gyakran rövid, igen-nem válaszokat kapunk. A beteg gyanakvónak tűnhet, gyakran tesz említést arról, hogy mások szerint is nehéz vele kijönni, mások nem értik, nem könnyű kiismerni, gyakran félreértik.
———————————————-
DRAMATIKUS CSOPORT
● hisztrionikus
● nárcisztikus
● antiszociális
● borderline
Feltűnőek, viselkedésük dramatikus, ugyanakkor önértékelésük csökkent vagy labilis. Egocentrikusak, mások szükségleteit figyelmen kívül hagyják.
SZORONGÓ CSOPORT
● elkerülő
● kényszeres
● dependens - függő
Jellemző rájuk a csökkentértékűség érzése, ebből fakadóan bizonytalanság, elfogadás és szeretet iránti vágy, és a kritikával szembeni túlérzékenység jellemző, mely számos szociális helyzetben gátoltságban, zárkózottságban nyilvánul meg.
Az első interjú során általában szorongó, félénk, lehangolt vagy kényszeres. Beszéde túlkontrollált, kerüli a félreértéseket, igyekszik kitalálni, mit akarunk hallani. A rapport nem igazán alakul ki, mert a beteg alárendelődik, szakértőnek nevez ki minket, megerősítést, biztatást vár, érezteti, hogy felelősséget kell érte vállalunk.
*Terápia:
A személyiségzavarok kezelése alacsony hatásfokú.
A legjobb eredmény a kombinált terápiáktól, a modern gyógyszeres kezeléstől, és az egyéni, illetve csoportos pszichoterápiától, valamint a különböző (pl. társas készségfejlesztő, stresszcsökkentő, az indulatok kontrolljára irányuló) tréningektől várható. Személyiségzavarok gyanúja esetén irányítsuk a klienst pszichiátriai szakrendelésre, illetve pszichoterapeutához.
73.) Személyiségzavarok 2.
Jellemezd a paranoid személyiségzavart!
Jellemezd a szkizoid személyiségzavart!
Jellemezd a szkizotip személyiségzavart!
- PARANOID SZEMÉLYISÉGZAVAR
- általános bizalmatlanság és gyanakvás,
- rosszindulat vagy fenyegetés feltételezése
- alaptalan feltételezések, hogy mások kihasználják, ártanak neki vagy becsapják
- indokolatlan kétségek, félelmek
- jogtalanul gyanakszik a másik hűségét vagy lojalitását illetően.
*A VALÓSÁGOT NEM TORZÍTJA EL, NAGYON ALAPOSAN FIGYELI MEG, CSAK ROSSZ KÖVETKEZTETÉSEKET VON LE BELŐLE, nem lehet meggyőzni, rugalmatlan (végletes, fekete-fehér) a gondolkodása. Nem éli meg sebezhetőségét,
–> *Kezelés: KVT és pszichodinamikus terápia
Nehéz, mert nincs betegségtudata, nem bízik a kezelőben, megalázónak érzi a betegszerepet. PARANOIDITÁS DEPRESSZIÓBA FORDÍTÁSA, GYENGESÉGÉNEK, SEBEZHETŐSÉGÉNEK, SZOMORÚSÁGÁNAK MEGÉLTETÉSE.
——————————————————
- SKIZOID SZEMÉLYISÉGZAVAR
- a szociális kapcsolatoktól való elkülönülés
- az érzelmek kifejezésének beszűkült volta a kapcsolatokban (érzelmi hidegség, elzárkózás vagy sivár érzelmek, RITKÁN ÉS CSAK KORLÁTOZOTTAN MUTAT KI ÉS FEJEZ KI ÉRZELMEKET, ritkán viszonozza, KÖZÖMBÖS)
* többnyire magányos tevékenységeket választ
* A SZOROS TÁRSAS KAPCSOLATOKAT NEM ÓHAJTJA, nem élvezi, közvetlen rokonain kívül nincs közeli barátja vagy bizalmasa
* szexuális vágya, érdeklődése csekély
* csak kevés tevékenységben vagy egyáltalán nem talál örömet.
UNALMAS, EGYHANGÚ, SZÜRKE ember. A dolgok felszínén mozog, semmi nem érinti meg mélyen, szívesen van egyedül, érdeklődése inkább az élettelen dolgok felé irányul, mint az emberek felé, NEM ÉRDEKLI MÁSOK VÉLEMÉNYE.
–> *Kezelés: A legritkább esetben kér segítséget, TÁVOLSÁGTARTÓ, a terápia intimitása, az introspekció kényelmetlen számára, KÖNNYEN KILÉP. A terapeuta feladata, hogy újfajta kapcsolódási módra nyújtson példát és a MEGENGEDŐ ATTITŰD.
Terápiás forma: a gyors és mélyreható terápiák nem megfelelőek, helyette PSZICHOEDUKÁCIÓ: ÉRZELEMFELISMERÉS, SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK FEJLESZÉSE.
——————————————————
- SKIZOTIP SZEMÉLYISÉGZAVAR
- általános szociális és kapcsolati deficit, CSÖKKENT KÉPESSÉG A SZOROS KAPCSOLATOK FENNTARTÁSÁRA.
- kognitív torzítások vagy torzult, szokatlan észlelés
- NEM MEGFELEŐ vagy BESZŰKÜLT ÉRZELMEK
- VISELKEDÉSBELI KÜLÖNCSÉGEK (szokatlan hiedelmek, *MÁGIKUS GONDOLKODÁS, gyanakvás, paranoid elképzelések, túlzott szorongás szociális helyzetekben).
Magányos, céltalanul sodródik, a nemlét határán egyensúlyoz, gyakori élménye az ELIDEGENEDÉS (deperszonalizáció) MÁSOKTÓL ÉS ÖNMAGÁTÓL, ez ellen védekezik a mágikus gondolkodással. Kívülállósága, KÜLÖNCSÉGE MIATT NEM ÉRI ELEGENDŐ KORREKTÍV HATÁS, így egyre jobban elzárkózik, és annál furcsább a viselkedése. Jellemző az ÖNGYILKOSSÁGI KÍSÉRLET.
–> *Kezelés: a terápia célja a mágikus gondolkodás és a szociális izoláció megszüntetése.
74.) Személyiségzavarok 3.
Jellemezd a nárcisztikus személyiségzavart!
Jellemezd a borderline személyiségzavart!
NÁRCISZTIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR
- nagyzás, a CSODÁLAT IGÉNYLÉSE, kiválasztottság érzése
- az EMPÁTIA HIÁNYA
- gyakori FANTÁZIÁK HATÁRTALAN SIKERRŐL, SZÉPSÉGRŐL, HATALOMRÓL, IDEÁLIS SZERELEMRŐL
- AZT HISZI, hogy KÜLÖNLEGES, EGYEDI TEREMTMÉNY, és csak az egészen különleges emberek érthetik meg, gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök
- önző, kizsákmányoló, MÁSOKAT KIHASZNÁL
- kritikára, BÍRÁLATRA DÜHVEL, A SZÉGYEN ÉS MEGALÁZOTTSÁG ÉRZÉSEIVEL REAGÁL.
Tartós és stabil kapcsolatokat nem képes kialakítani. FÉL AZ ÖNÁLLÓSÁG ELVESZTÉSÉTŐL, a gyengeséget és a függőséget fenyegetőnek éli meg, INKÁBB ELISMERÉST, MINT SZERETETET KERES, szemtelenül önhitt, sznob, arrogáns, önző és kizsákmányoló. Nem szívesen szembesül a realitásokkal.
–> *Kezelés: pszichodinamikus, KVT
Az egyik legnehezebben kezelhető betegcsoport, ritkán jön terápiába, próbálja manipulálni a terapeutát, és önmaga megerősítésére használni.
Terápiás célok: a bizonytalan énkép, a védekező mechanizmusok felderítése az erős konfrontáció elkerülésével, az EMPÁTIÁS KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE, a fekete-fehér gondolkodásmód megváltoztatása.
——————————————————
BORDERLINE SZEMÉLYISÉGZAVAR
- általános instabilitás a kapcsolatokban, énképben, hangulatban
A sok „i”:
* IMPULZIVITÁS
* INTENZÍV, TÚLFŰTÖTT KAPCSOLATOK
* melyeket az IDEALIZÁLÁS és a DEVALVÁLÁS szélsőséges váltakozása jellemez,
* ISMÉTLŐDŐ ÖNGYILKOSSÁGI FENYEGETÉSEK vagy ÖNCSONKÍTÁS, önveszélyeztető cselekvések
* identitászavar: jelentős, tartósan bizonytalan énkép vagy önértékelés
* INADEKVÁT, INTENZÍV HARAG
* KRÓNIKUS BELSŐ ÜRESSÉG ÉS UNALOM
* (pl. költekezés, szexualitás, pszichoaktív szer használata, veszélyes autóvezetés, falás)
* KÉTSÉGBEESETT IGYEKEZET A VALÓS VAGY KÉPZELT ELHAGYATÁS ELKERÜLÉSÉRE
* ÉRZELMI LABILITÁS
* átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid elképzelések vagy súlyos disszociatív tünetek.
RENDSZERESEN ÉL ÁT MÉLY DEPRESSZIÓS, SZORONGÁSOS VAGY IDEGES ÁLLAPOTOKAT, HIRTELEN DÜHKITÖRÉSEK A VILÁG ÉS ÖNMAGA ELLEN IS. Egyaránt fél az elhagyatástól és a bekebeleződéstől is. Ambivalens érzések jellemzik, vágyik a másokkal való kapcsolatra, de átlépi a határokat, erősen manipulál, emiatt rengeteg konfliktusa van. Ha fenntartják a függést, dühöt éreznek az iránt, akitől függnek, mert dühíti őket a másik ereje, és a saját gyengeségük. Ha ez a düh kirobban, elveszítik a biztonságot, ezért inkább önvádlásban jelenik meg, egészen az öncsonkításig. Az öngyilkossággal való fenyegetőzés a zsarolás és a büntetés eszköze.
Kialakulásának oka
Pszichodinamikus: 95%-ban bántalmazás van a háttérben, a szülői el nem fogadás, ami az önértékelés maradandó károsodását okozza, fokozza a függőségigényt, a szeparációval való megküzdés képtelensége. Elindul nála a differenciációs folyamat, az érzelmi leválás az anyáról, de nem fejeződik be, így nem alakul ki az egységes, elkülönült énérzet, szelférzet.
–> *Kezelés:
A többi személyiségzavarnál *JOBBAN (!) reagál a terápiára – egyéni, csoportos és a farmakoterápia is működik náluk.
Nem ajánlott a klasszikus pszichoanalitikus terápia, mert acting out-ot provokál.
Nagyon fontos a szigorú és állandó keretek tartása és fontos a szupervízió.
Az egyik leghatékonyabb módszer a MENTALIZÁCIÓS TERÁPIA, a mentalizációs képesség (a másik érzelmeinek leolvasása a mimikából, gesztusokból) megtanítása.
75.) Személyiségzavarok 4.
Jellemezd a hisztrionikus személyiségzavart!
Jellemezd az antiszociális személyiségzavart!
HISZTRIONIKUS SZEMÉLYISÉGZAVAR
- TÚLZOTT EMOCIONALITÁS és FIGYELEMFELKELTÉS, inadekvát magatartás
- könnyen befolyásolható, GYORSAN VÁLTOZÓ és FELSZÍNES érzelmeket mutat ki
- TÚLZOTTAN TÖRŐDIK TESTI, FIZIKAI VONZEREJÉVEL, küllemével
- túlzóan hangulatkeltő, részletekre nem figyelő beszédstílusa van
- dramatizáló, túlzó, feltűnő – öltözködésében, viselkedésében, gesztusaiban és beszédében a helyzethez oda nem illően kihívó, PROVOKATÍV, CSÁBÍTÓ.
KAMÉLEON MÓDJÁRA VÁLTOZTATJA A VISELKEDÉSÉT és VÉLEMÉNYÉT, hogy mások tetszését elnyerje.
Hajlamos minden apró eseményt túlreagálni. Nagyon FELSZÍNES. Mivel egész életében mások véleményével törődött, lelki élete szegényes. Azt a benyomást kelti, hogy nem képes egyedül létezni.
Szeparációs félelmek: ELHAGYÁSTÓL VALÓ ÁLLANDÓ FÉLELELMBEN ÉLT, az érzelmileg túlfűtött viselkedéssel olyan mesterséges krízishelyzetet hoz létre, ami mozgósítja a többi embert.
–> *Kezelés: PSZICHODINAMIKUS
A terápiát megnehezíti a követelőzés, a hisztériás rohamok, a csábító trükkök, és hogy gyakran produkálnak felületes javulást a terapeuta kedvéért – álbelátások.
Terápiás cél: A TÚLZOTT FÜGGŐSÉG, A MANIPULÁCIÓS MÓDSZEREK TUDATOSÍTÁSA, AZ ÖNÁLLÓSÁG NÖVELÉSE. A terapeuta legyen együttérző, érdeklődő, de határozott.
——————————————————
ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGZAVAR
- antiszociális = pszichopata = szociopata
- már 15 ÉVES KOR ELŐTT VAN VAN VALAMILYEN VISELKEDÉSZAVAR.
- MÁSOK JOGAINAK SEMMIBEVÉTELE és megsértése (képtelen alkalmazkodni a szociális normákhoz, LOP, CSAL, HAZUDIK, ÁLNEVEKET HASZNÁL, RONGÁL, impulzív, a tervezés, előrelátás hiánya, makacs felelőtlenség)
- saját vagy mások biztonságát vakmerően semmibe veszi (bántalmazás, verekedés)
- IGNERLÉKENY ÉS AGRESSZÍV
- a „3 NEM” (!)
»_space; NEM SZERET,
»_space; NEM TANUL A HIBÁIBÓL,
»_space; NEM ÉREZ LELKIISMERET-FURDALÁST
A bűncselekmények mögötti leggyakoribb zavar, kognitív működése tiszta, világos. KÉSZTETÉSEIT DIREKTBEN KIÉLI, nem dolgozza át (nem szublimál).
–> *Kezelés: NINCS (!)
Szinte soha nem kerül terápiába, mert hiányzik a belátás és a motiváció. Egyéni terápiás kezelésre kimondottan nem ajánlott.
76.) Személyiségzavarok 5.
Jellemezd a kényszeres személyiségzavart!
Jellemezd az elkerülő személyiségzavart!
Jellemezd a dependens személyiségzavart!
KÉNYSZERES SZEMÉLYISÉGZAVAR
- TÚLZOTT AKADÁLYOZÓ MÉRTÉKŰ PERFEKCIONIZMUS és RENDSZERETET, ELVESZIK A RÉSZLETEKBEN, LÉNYEGES DOLGOKAT KÉPTELEN INTÉZNI
- fukar a pénzt és időt tekintve
- RUGALMATLAN, merev, makacs, hajlíthatatlan.
- HATÁROZATLANSÁG, HALOGATÁS jellemzi.
GÖRCSÖSEN RAGASZKODIK A RENDHEZ, A TÖKÉLETESSÉGHEZ, A KONTROLLHOZ, INDOKOLATLANUL MAGAS MÉRCÉT ÁLLÍT ÖNMAGA ÉS MÁSOK ELÉ, SOHA NEM ELÉGEDETT.
Az összeszedett személyiség látszata mögött heves düh van. Belül ellenálló és engedetlen, kifelé együttműködő és beleegyező, és e két szélsőség közti feszültségek miatt kényszeres a viselkedése. Fontos számára a tekintélyszemélyeknek való megfelelés, a tőlük kapott elismerés, az alárendeltekkel szemben viszont számonkérő.
Kialakulásának oka: ANÁLIS FIXÁCIÓ – A SZÜLŐK IRÁNTI FELGYŰLT HARAGOT KÍNOS RENDSZERETETTEL HÁRÍTJA.
–> *Kezelés: pszichodinamikus, KVT
Nem tekinti magát betegnek, ritkán kerül sor a kezelésre. Nem könnyű a vele való munka, mert nem köteleződik el igazán, verseng és „győzni” akar.
Terápiás cél: A VALÓDI ÉRZÉSEK (harag, félelem) ÁTÉLÉSE, a személyes korlátok elfogadása.
——————————————————
ELKERÜLŐ SZEMÉLYISÉGZAVAR
- SZOCIÁLIS GÁTOLTSÁG, FÉLÉNKSÉG – MEG NEM FELELÉS ÉRZÉSE, önmagát alkalmatlannak, alárendeltnek látja
- NEGATÍV MEGÍTÉLÉSTŐL VALÓ TÚLÉRZÉKENYSÉG
- zárkózott, mert fél a megszégyenüléstől, megítéléstől, nevetségessé válástól, hogy zavarba jön, társas helyzetekben félénk és szűkszavú, új társas helyzetekben gátolt
- kerüli a társas kapcsolatokkal járó foglalkozásokat az esetleges kritika, negatív visszajelzések vagy visszautasítások miatt.
MAGÁNYOS, GYAKRAN DEPRESSZIÓS. Gyakori a deperszonalizáció érzése. A fájdalmas tapasztalatokat mindenáron elkerüli.
–> *Kezelés: pszichodinamikus, csoportterápia, kombinált terápiák, KVT
Hajlamosabb terápiára menni, mert szenved a magányosságtól, nem könnyű vele dolgozni, sokszor már az elején abbahagyja a munkát, ha marad, kételkedik a terapeutában, fél a visszautasítástól.
—————————————————–
DEPENDENS (FÜGGŐ) SZEMÉLYISÉGZAVAR
- általános és túlzott igény arra, hogy gondját viseljék, önmagát ALÁRENDELŐDŐ, KAPASZKODÓ MAGATARTÁS
- A SZEPARÁCIÓTÓL VALÓ FÉLELEM
- mindennapi döntéseket képtelen mások biztatása, tanácsai nélkül meghozni
- A LEGTÖBB FONTOS DÖNTÉST ÁTENGEDI MÁSOKNAK
- nehezen fejezi ki másokkal szemben a véleményét
- KÉPTELEN BÁRMIT ÖNÁLLÓAN KEDEMÉNYEZNI VAGY EGYEDÜL ELVÉGEZNI.
- azért, hogy mások szeretetét, támogatását elnyerje, olyan dolgokra is vállalkozik, amelyek kellemetlenek, megalázóak.
- kényelmetlenül, kiszolgáltatottan és gyámoltalanul érzi magát egyedül, mert felfokozottan fél attól, hogy nem képes megvédeni magát.
- irreálisan foglalkoztatja az egyedülléttől való félelem.
SZÁMÁRA AZ ELSZAKADÁS OKOZZA A LEGNAGYOBB PROBLÉMÁT, mert ilyenkor elesettnek és tehetetlennek érzi magát. MINDENT MEGTESZ, HOGY A KAPCSOLAT MEGMARADJON, A VÉGLETEKIG ALKALMAZKODIK, MÉG AKKOR IS, HA BÁNTALMAZZÁK. Teljesen MÁSOK AKARATÁNAK VETI ALÁ MAGÁT. Elhagyatástól való félelmében megjelenhetnek öngyilkossági gondolatok is. Sok dependens mágikus segítőt keres, aki minden problémától és az élet viszontagságaitól megóvja, ha talál ilyen személyt, jól képes működni. Önmagáról és másokról sincs túl sok tudása, nem figyeli meg mélyen sem belső folyamatait, sem élete eseményeit és szereplőit, a problémákat hajlamos nem észrevenni. Önmagukat belátónak, együttműködőnek látják, de hajlamosak magukat rossz színben feltüntetni, várva, hogy a környezet rácáfoljon erre. Kórházba kerülés esetén előfordul, hogy az intézménytől kezdenek függeni, és az elbocsátás előtt újabb tüneteket vagy visszaesést produkálnak az „elhagyás” megakadályozására.
Kialakulásának oka: orális fixáció, a szülők korai elvesztése, visszautasítása, a függő viselkedés korai megerősítése és önállósági törekvések büntetése.
–> *Kezelés: KVT, csoportterápia.
Nem könnyű a terápiás kezelése, mert passzív, az összes felelősséget a terapeutára hárítja, valódi változásra nem törekszik.
Terápiás cél: a saját FELELŐSSÉG, ÖNÁLLÓSÁG, ASSZERTIVITÁS kifejlesztése, ÖNKIFEJEZÉS BÁTORÍTÁSA. *JÓL MŰKÖDHET A CSOPORTTERÁPIA, FŐLEG, MERT NINCS EGY AUTORITÁS, AKINEK ALÁ LEHETNE RENDELŐDNI.
77.) Személyiségzavarok 6. – Válassz egy személyiségzavart, és mondj el róla mindent, amit tudsz (tünettan, terápia, kialakulás)
(Rövid verzió)
ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGZAVAR
- antiszociális = pszichopata = szociopata
- már 15 ÉVES KOR ELŐTT VAN VAN VALAMILYEN VISELKEDÉSZAVAR.
- MÁSOK JOGAINAK SEMMIBEVÉTELE és megsértése (képtelen alkalmazkodni a szociális normákhoz, LOP, CSAL, HAZUDIK, ÁLNEVEKET HASZNÁL, RONGÁL, impulzív, a tervezés, előrelátás hiánya, makacs felelőtlenség)
- saját vagy mások biztonságát vakmerően semmibe veszi (bántalmazás, verekedés)
- IGNERLÉKENY ÉS AGRESSZÍV
- a „3 NEM” (!)
»_space; NEM SZERET,
»_space; NEM TANUL A HIBÁIBÓL,
»_space; NEM ÉREZ LELKIISMERET-FURDALÁST
A bűncselekmények mögötti leggyakoribb zavar, kognitív működése tiszta, világos. KÉSZTETÉSEIT DIREKTBEN KIÉLI, nem dolgozza át (nem szublimál).
Magyarázat:
1. *A PSZICHODINAMIKUS SZEMLÉLET szerint A BETEGSÉG OKA A SZÜLŐI SZERETET HIÁNYÁBAN keresendő, ami miatt –> a gyermek ELVESZTETTE A BIZALMÁT, ÉS VISSZAVONTA ASZERETETÉT MÁSOKTÓL, és CSAK AZ ERŐSZAKON KERESZTÜL KAPCSOLÓDIK A KÖRNYEZETÉHEZ.
- A BEHAVIORISTA SZEMLÉLET szerint a zavart MODELLKÖVETÉS ÚTJÁN ELTANULT VISELKEDÉS OKOZZA pl. amikor a szülők A GEREK ERŐSZAKOS VISELKEDÉSÉRE MINDEN ALKALOMMAL MEGHÁTRÁLNAK, ÉS JUTALMAZÁSSAL REAGÁLNAK –> megerősítve azt a viselkedést, növelik az előfordulásának gyakoriságát.
- *A BIOLÓGIAI OKOK között szerepel a GENETIKAI HATÁS, A PREFRONTÁLIS KÉREG MŰKÖDÉSÉNEK ZAVARAI, a vegetatív reakciók alacsonyabb szintje.
–> *Kezelés: NINCS (!)
Szinte soha nem kerül terápiába, mert hiányzik a belátás és a motiváció. Egyéni terápiás kezelésre kimondottan nem ajánlott.
Általában az iskola vagy a törvény nyomására kezelik, de 70%-uk idő előtt kilép a terápiából.
——————————————————
(Kifejtett verzió)
ANTISZOCIÁLIS SZEMÉLYISÉGZAVAR
Diagnosztikai kritériumok
A. 15 éves kortól megnyilvánuló viselkedészavar, általános sajátosság mások jogainak semmibe vételére és megsértésére, azaz 3 vagy több az alábbiakból:
a) Képtelen a törvények betartásával a szociális normákhoz alkalmazkodni, így ismételten olyan cselekményeket követ el, melyekért letartóztatják.
b) Csalási hajlam, ismétlődő hazudozással, álnevek használatával, személyes előny vagy öröm érdekében mások becsapása.
c) Impulzivitás vagy a tervezés, előrelátás hiánya.
d) Ismétlődő verekedést, támadást eredményező ingerlékenység és agresszivitás.
e) Saját vagy mások biztonságának vakmerő semmibe vétele.
f) Ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség, ami a folyamatos munkavégzés vagy a pénzügyi kötelezettségek megszegésével jár.
g) Lelkiismeretfurdalás hiánya, emiatt indifferens vagy jogos számára mások bántalmazása, becsapása vagy meglopása. B. A személy legalább 18 éves.
C. Adat van 15 éves kor előtt jelentkező viselkedési zavar meglétére.
E. Nem kizárólag szkizofrénia vagy mániás epizód során fordul elő.
Jellemzők
a) A pszichopátia vagy szociopátia elnevezés is elterjedt, de pejoratív volta miatt nem alkalmazzák.
b) Jellemzően semmibe veszik és rendszeresen megsértik mások jogait.
c) A bűncselekmények mögött gyakran ez a pszichiátriai zavar áll (és a szerfogyasztás).
d) 18 éves kor felett diagnosztizálják, de jellemző mintázatok megjelennek 15 éves kor előtt is, mint iskolakerülés, verekedés, állatkínzás, rongálás, gyújtogatás, lopás, hazudozás.
e) Mindig mindenkit becsapnak, képtelenek elköteleződni egy munkahely vagy kapcsolat mellett, felelőtlenül bánnak a pénzzel, saját és mások testi épségével is.
f) Vakmerőek és egocentrikusak, ingerlékenyek, gyakran verekedést provokálnak.
g) Mások manipulálásával könnyen tesznek szert előnyökre, és egyáltalán nem érinti meg őket mások szenvedése, nincs lelkiismeretfurdalásuk.
h) Racionalizálják tetteiket („az áldozat tehet róla, hogy hagyta magát becsapni”).
i) A népesség 3%-át érinti, a börtönpopuláció 80%-át, és háromszor gyakoribb férfiaknál, 40 éves kor felett enyhül, több mint fele alkoholista is
j) Aktív és független egyének, akik agresszíven érvényesítik önmagukat és igényeiket.
k) Számukra a világ veszélyes, és a másik ember potenciális ellenség, és bár vannak olyan antiszociális személyek, akik megtalálják a társadalomban az érvényesülés útját (üzlet, katonaság, politika), legtöbbjük kriminalitásba sodródik.
l) Barátságtalanok, hűvösek és kérges szívűek, akiknek örömet okoz mások kihasználása, kerülik az intim kapcsolatokat, és mások szeretet-megnyilvánulásait is kétkedve fogadják.
m) Gondolkodásuk dogmatikus, de kognitív működésük tiszta és világos.
n) Belátási képességük a következmények tekintetében nagyon csekély, felettes-énjük hiányzik.
o) Képesek ráhangolódni az emberi érintkezés finom részleteire, és jól kitalálják mások hangulatait, érzéseit és szükségleteit.
p) Az antiszociális személyiség késztetéseit kiéli ahelyett, hogy átdolgozná. Jellemző elhárításai a projekció, racionalizáció és a szublimáció (kompenzáló foglalkozásválasztás)
q) A pszichopátia leggyakrabban és legritkábban a következő foglalkozásokban fordul elő :
LEGGYAKORIBB ELŐFORDULÁS
vezérigazgató
ügyvéd
sajtómunkás
eladó
sebész
újságíró
rendőr
pap
LEGRITKÁBB ELŐFORDULÁS
szociális munkás
ápoló
terapeuta
kézműves
kozmetikus
jótékonysági dolgozó
tanár
kreatív művész
Magyarázat:
1. *A PSZICHODINAMIKUS SZEMLÉLET szerint A BETEGSÉG OKA A SZÜLŐI SZERETET HIÁNYÁBAN keresendő, ami miatt –> a gyermek ELVESZTETTE A BIZALMÁT, ÉS VISSZAVONTA ASZERETETÉT MÁSOKTÓL, és CSAK AZ ERŐSZAKON KERESZTÜL KAPCSOLÓDIK A KÖRNYEZETÉHEZ.
2. * A BEHAVIORISTA SZEMLÉLET szerint a zavart MODELLKÖVETÉS ÚTJÁN ELTANULT VISELKEDÉS OKOZZA pl. amikor a szülők A GEREK ERŐSZAKOS VISELKEDÉSÉRE MINDEN ALKALOMMAL MEGHÁTRÁLNAK, ÉS JUTALMAZÁSSAL REAGÁLNAK –> megerősítve azt a viselkedést, növelik az előfordulásának gyakoriságát.
3. *A BIOLÓGIAI OKOK között szerepel a GENETIKAI HATÁS, A PREFRONTÁLIS KÉREG MŰKÖDÉSÉNEK ZAVARAI, a vegetatív reakciók alacsonyabb szintje.
Kezelés, terápiás megfontolások
1. Szinte soha nem kerül terápiába, mert a belátás és a motiváció hiányzik.
2. Általában az iskola vagy a törvény nyomására kezelik, de 70%-uk idő előtt kilép a terápiából.
3. Jelenleg nem áll rendelkezésre olyan terápiás forma, amivel eredményt lehetne elérni
4. Az antiszociális személyiségzavar nem ajánlott egyéni terápiás kezelésre, de ha a terapeuta el tudja fogadni, hogy a beteg hazudni fog, és manipulációra törekszik, és belekezd a terápiába, a következő szabályok segíthetik:
a) a terapeutának stabilnak, kitartónak és erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie, a terápiás kereteket szigorúan kell tartania.
b) ismételten szembesíteni érdemes a beteget azzal, hogy viselkedésének következményeit tagadja vagy minimalizálni igyekszik.
c) segíteni kell a beteget, hogy képes legyen cselekedeteit belső állapotokhoz kapcsolni.
d) az itt-és-mosttal való szembesítés hatékonyabb, mint a múlttal való munka.
e) a terapeutának ne legyenek túlzó elvárásai a terápiával kapcsolatban, és figyeljen a viszontáttételre.
78.)
- Mi a pánikroham?
- Mi a pánikzavar?
- Milyen fóbiákat ismersz?
- Milyen nagy betegségcsoportba soroljuk a pánikot és
a fóbiákat?
- Milyen terápiás módszerekkel lehet kezelni ezt a
betegségcsoportot? (!)
A *SZORONGÁSOS ZAVAROKHOZ (!) tartozik a fóbia és a pánikzavar.
*PÁNIKZAVAR:
A pánikzavar visszatérő, SÚLYOS SZORONGÁSOS ÁLLAPOT, ami nem köthető egy meghatározott helyzethez. Rohamokban jelentkezik, a roham: a *PÁNIKROHAM.
A roham 10 percen belül eléri a csúcspontját, majd rendeződik. Jellemzi az elkerülő viselkedés, amikor a páciens kerüli azokat a helyzeteket és ingereket, amik köthetők a pánikrohamhoz. Jellemző az ANTICIPÁCIÓS SZORONGÁS, amikor már előre szorong attól, hogy rohamot fog kapni, figyeli és kontrollálja a környezetét, hogy elkerülje azokat az eseményeket, amik rohamot produkálhatnak.
(A tüneteket az érintett területek szerint osztjuk fel:
- neurológiai tünetek (szédülés, zsibbadás, remegés, kipirulás)
- kardio-respiratorikus - szív és légzőrendszeri tünetek (mellkasi fájdalom, légszomj, heves szívdobogás)
- abdominális- hasi tünetek ( hányinger, hányás, hasfájás, görcsök)
- psychologiai (halálfélelem, derealizáció - valóság álomszerű megélése, deperszonalizáció- önmagát éli meg valótlannak, a megőrüléstől való félelem)
A testi tünetek, mivel nagyon hasonlítanak az organikus, akut betegségekhez, ezeket ki kell zárni.
A pánikzavar rohamokban jelentkező szorongás, ami jól körülírható időszakban intenzív félelemmel vagy diszkomfort érzéssel jár.
Az alábbiak közül legalább 4 tünet hirtelen fejlődik ki és 10 perc alatt éri el a maximumát:
szapora szívdobogás, izzadás, remegés, légszomj, gombóc érzés, mellkasi fájdalom, hányinger, szédülés, derealizáció, kontroll vesztés, halálfélelem, zsibbadás, hidegrázás vagy kipirulás Az egyszeri roham még nem számít pánikzavarnak.
Szorongásos zavarok közé tartozik. Szorongásnak 2 fő fajtája van:
* VONÁSSZORONGÁS
* ÁLLAPOTSZORONGÁS
–> *Terápia:
* Antidepresszánsok
* Kognitív viselkedésterápia
* Relaxáció
* Légzésgyakorlatok
——————————————————
MILYEN FÓBIÁKAT ISMERSZ?
A fóbiákra jellemző, hogy a szorongás egy meghatározott, de nem veszélyes helyzetben alakul ki. Melyet később a kliens kerülni kezd.
Fő típusai:
* AGORAFÓBIA vagy tériszony: olyan helyzetben jelentkezik, ahonnan az elmenekülés nehéz vagy nincs kéznél azonnali segítség.
* SZOCIÁLIS FÓBIA: melyben a személy mások lehetséges figyelmének van kitéve.
Expozíciós módszer: amikor a személyt kiteszik a szorongást keltő ingernek, ált. relaxált állapotban és megakadályozzák az elkerülést. Szociális készségeket szerepjátékokon keresztül is lehet fejleszteni.
* SPECIFIKUS FÓBIA: bármire kialakulhat pl.: állatok, természeti jelenségek, vér, injekciós tű, szituációkhoz kötött.
–> *Kezelés (!)
1. SZISZTEMATIKUS DESZENZITIZÁCIÓ – relaxált állapotban egyre erősödő ingernek való kitétel
2. ELÁRASZTÁSOS TECHNIKA – hosszabb időre közvetlenül kiteszik a félelmet kiváltó ingernek.
3. MODELLKÖVETÉS – a páciens megfigyeli, hogy a terapeuta kapcsolatba kerül a félelmet kiváltó tárggyal
79.) Mi az akut stressz-zavar? (definíció, tünetek) Mi a PTSD? (definíció, tünetek és differenciál diagnózisa?) PTSD-s páciens esetén mi a legfőbb veszély a terápia alatt?
A STRESSZ-ZAVAROK MALADAPTÍV VÁLASZOK A SÚLYOS VAGY FOLYAMATOS STRESSZRE, OKA EGY VAGY TÖBB STRESSZES ÉLETESEMÉNY. A stresszhez társuló zavarok hasonló alapból indulnak (vki olyan megrázó eseményt élt át vagy volt tanúja, amelyben valóságos vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés, vagy a testi épségnek veszélyeztetése valósult meg, és erre INTENZÍV FÉLELEMMEL, TEHETETLENSÉGGEL, RÉMÜLETTEL REAGÁLT), ÉS CSAK A TÜNETEK SÚLYOSSÁGÁBAN ÉS IDŐTARTAMÁBAN KÜLÖNBÖZNEK, ILLETVE, HOGY MENNYIVEL A TRAUMA UTÁN JELENNEK MEG.
A tünetek főleg attól függenek, hogy a személy szubjektíven milyennek értékelte a helyzetet, és kapott-e szociális támogatást. A stressz zavaroknál fokozottan kell figyelni az ÖNGYILKOSSÁG veszélyére.
STRESSZ-ZAVAROK:
*AKUT STRESSZ-ZAVAR
—> a traumát követően *4 HÉTEN BELÜL jelentkeznek a tünetek
*ALKALMAZKODÁSI ZAVAR
—> a tünetek *3 HÓNAPON TÚL JELENTKEZNEK ÉS 6 HÓNAPON BELÜL ELMÚLNAK
*POSZTTRAUMÁS STRESSZ-ZAVAR (=PTSD) – (halasztott vagy késői válasz egy traumára)
—> a traumát követően 4 HÉTEN TÚL IS LEGALÁBB 6 HÓNAPIG FENNÁLLNAK a tünetek VAGY CSAK 6 HÓNAPON TÚL JELENTKEZNEK.
A PTSD-ben szenvedők INKÁBB SZOMATIZÁLJÁK AZ ÉRZELMEIKET, vagy „ÖNGYÓGYÍTÁSBA” KEZDENEK (alkohol, drog). A sebezhetőség átélése helyett pereskedés, bosszú, bűntudat érzései jelennek meg. Nehezen tudják megnyugtatni önmagukat, nem tudnak aludni, pihenni.
DIFFERENCIÁLDIAGNÓZIS:
* AZ akut és a poszttraumás stressz-zavar közti különbség az IDŐBELI LEFOLYÁS
* Pszichózistól való elkülönítése a hallucinációk miatt
* Depresszió, ha a tünetek tartósan fennállnak
* Ha a szomatikus tünetek tartósan fennállnak, a konverziós és disszociatív zavaroktól való elkülönítése
* Az újraélés jelensége pánikzavarra emlékeztet a szomatikus tünetek miatt (pánikzavar esetén nincs kiváltó esemény)
–> *PTSD kezelése: EMDR, KVT, Somatic Experience, „kiremegés”.
(!) Kontraindikáció (ellenjavallat):
A FELTÁRÓ, A TRAUMA ÚJRAÉLÉSÉT CÉLZÓ TERÁPIÁS TECHNIKÁK ESETÜKBEN KÁROSAK – újratraumatizáció veszélye!
——————————————————
(Részletesebben:)
Az akut stressz-zavar az az esemény, amely a személyt különösen érinti, megrázza. Ennek az eseménynek tanúja volt, vagy részt vett benne. Ezek lehetnek valóságos vagy fenyegető sérülés, vagy halál, vagy csak súlyos testi épséget veszélyeztet. A személy ezekre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagál.
Az esemény alatt vagy után disszociatív tüntetek jelentkeznek, amelyből legalább 3 fennáll a diagnózishoz
- Bénultság érzése, emocionális válaszkészség hiány
- A valóságos környezetben való tudatos tájékozódás csökkenése
- Derealizáció
- Deperszonalizáció
- Disszociatív amnesia
A TRAUMÁT A SZEMÉLY ISMÉTELTEN ÚJRAÉLI. Képzetek, gondolatok, álmok, flashback-szerű epizódok, amelyek ugyanúgy szenvedést okoznak és akkor jelentkeznek amikor a traumás eseményre emlékeztető helyzet alakul ki. Ezért az illető kerüli ezeket a helyzeteket.
Szorongás és fokozott készenlét, alvászavar, ingerlékenység, koncentrálási nehézségek és FELFOKOZOTT „VÉSZJELZÉS-KÉSZSÉG” jellemző.
2 napig, max. 4 hétig tart, és a traumát követő 4 héten belül jelentkezik.
Mi a PTSD?
1. A személyt megrázó eseményre érvényes
a) olyan eseményt élt át, vagy tanúja volt amelyben valóságos vagy fenyegető halál vagy súlyos sérülés valósult megrázza
b) a személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált.
- A személy a traumát ismételten újraéli.
* Kényszerű, ismétlődő szenvedést okozó visszaemlékezés révén
* Az eseményről való ismétlődő és kínzó álmodás (rémálmok)
* Olyan cselekedetek vagy érzések, mintha a traumás eseményt újraélné (illúziók, hallucinációk, disszociatív epizódok, gyereknél újrajátszás)
* Traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet, vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki
* Traumás élményt szimbolizáló vagy arra emlékeztető külső helyzet, vagy belső történés vegetatív reakciót vált ki - A traumával összefüggő ingerek kerülése a válaszkészség bénulása és az alábbi tünetek közül három:
* Traumával összefüggő gondolatok, érzések vagy beszélgetés kerülése
* Traumával összefüggő emlékeket ébresztő tevékenységek, helyek vagy személyek kerülése
* Traumára való visszaemlékezés képtelensége
* Elidegenedés (másoktól való elszakadás)
* Érzelmi beszűkültség (képtelen szeretni)
* A jövő beszűkültségének érzése (kilátástalanság) - A fokozott készenlét tünetei tartósan fennállnak (legalább kettő):
* Elalvási, átalvási zavarok
* Irritabilitás, dühkitörések
* Koncentrálási nehézség
* Hypervigilitás
* Felfokozott „vészjelzés-készség”
A tünetek több mint 1 hónapig állnak fenn, és jelentős szenvedést okoznak.
Differenciáldiagnosztika:
* Tünetek súlyossága attól függ, hogy a személy szubjektíven milyennek ítélte a helyzetet és kapott e szociális támogatást
* AKUT ÉS POSZTTRAUMÁS STRESSZ-ZAVAR KÖZTI KÜLÖNBSÉG az IDŐBELI LEFOLYÁS
* PSZICHÓZISTÓL VALÓ ELKÜLÖNÍTÉSE A HALLUCINÁCIÓK MIATT
* Depresszió, ha a tünetek tartósan fennállnak
* Ha a szomatikus tünetek tartósan fennállnak a konverziós és disszociatív zavaroktól való elkülönítése
* Az újraélés jelensége pánikzavarra emlékeztet a szomatikus tünetek miatt (pánikzavar esetén nincs kiváltó esemény)
PTSD páciens esetén mi a legfőbb veszély a terápia alatt?
AZ öngyilkosság .
80.) A kényszeres zavar legfőbb tünetei – mi jellemzi ezeket? A kényszeres zavarok differenciáldiagnózisa, terápiás módszerei
KÉNYSZERBETEGSÉG / KÉNYSZERNEURÓZIS (=OCD)
A kényszeres zavar (obszesszív-kompulzív zavar) tünetei:
- a KÉNYSZERGONDOLATOK (obszessziók) és/vagy
- a KÉNYSZERCSELEKEDETEK (kompulziók).
A kényszergondolatok szorongást keltő elképzelések, fantáziák, amelyek kínzóak (erőszakosak, obszcének, abszurdak) a páciens védekezni próbál ellenük, de kísérletei sikertelenek. A páciens a gondolatokat sajátjának érzi, annak ellenére, hogy akarata ellenére keletkeznek és visszataszítóak.
A kényszercselekedetek vagy rítusok újból és újból megismételt viselkedések, amelyek nem szolgálnak hasznos cselekedetet. A FELADATUK, HOGY VALAMILYEN VALÓSZÍNŰTLEN ÉS NEM KÍVÁNT ESEMÉNYT MEGELŐZZENEK,eladatuk, a páciens felismeri viselkedését, mint haszontalant vagy fölöslegeset, és SZÁMTALAN KÍSÉRLETET TESZ A KÉNYSZERES VISELKEDÉS LEÁLLÍTÁSÁRA. A betegek gyakran SZÉGYELLIK ÉS TITKOLJÁK tüneteiket.
–> A KÉNYSZERGONDOLTAOK SÚLYOS SZORONGÁST OKOZNAK, míg
–> A KÉNYSZERCSELEKVÉSEK főként ARRA SZOLGÁLNAK, HOGY A SZORONGÁST CSÖKKENTSÉG VAGY MEGSZÜNTESSÉK. A kényszercselekvések gyakran A KÉNYSZERGONDOLATOKRA ADOTT REAKCIÓK. A TÚLSÁGOSAN SZIGORÚ FELETTES ÉN KONFLIKTUSBA KERÜL AZ ÖSZTÖNÉNNEL, a személy az elfogadhatatlan ösztöntörekvéseket elfojtaná, de ennek szabályozása zavart szenved, ennek helyreállítására tett kísérlet a kényszercselekvés.
–> *Kezelése: KVT, farmakoterápia.
Diff. dg.: el kell különíteni a depressziótól.
81.) Disszociáció és konverzió (F44) – Mi a disszociáció és mi a konverzió? Mik a konverziós zavarok legfőbb tünetei? Sorold fel a disszociációs és a konverziós zavarokat, és röviden jellemezd őket! (Az összes tanultat)
DISSZOCIATÍV ZAVAROK (korai W3)
DISSZOCIÁCIÓ: a teljes személyiség vagy az emlék egy részének leválasztása (disszociálása), egy hasítási forma, melynél megszűnik az integráció
- az emlékek,
- az identitástudat
- a pillanatnyi érzések és a testmozgások kontrollja között.
A disszociáció AKUT TRAUMA VAGY STRESSZ ESETÉN egy TERMÉSZETES, ADAPTÍV VAGY VÉDEKEZŐ FOLYAMAT, egy ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUS, mely során az egyén ELKÜLÖNÍTI A TRAUMÁS ÉLMÉNYT, ezáltal képes arra, hogy tovább funkcionáljon, enyhébb vagy súlyosabb tünetek árán. A disszociáció súlyos traumák esetén LEHETŐVÉ TESZI ANNAK AZ ILLÚZIÓNAK A FENNTARTÁSÁT, HOGY A BETEG URA LEGYEN A HELYZETNEK akkor is, ha fizikailag kiszolgáltatottá válik.
EZ kezdetben nagyon hasznos lehet, de KÉSŐBB AKADÁLYOZZA A FELDOLGOZÁST. ABBAN KÜLÖNBÖZIK AZ ELFOJTÁSTÓL, HOGY NEM BELSŐ KONFLIKTUS, HANEM KÜLSŐ ESEMÉNY VÁLTJA KI, ÉS A SZORONGÁST KELTŐ TUDATTARTALOM NEM A TUDATTALANBA KERÜL, HANEM A TUDAT MÁS TARTALMAITŐL ELSZIGETELTE, PÁRHUZAMOSAN LÉTEZIK.
Disszociatív élménye bárkinek lehet, de bizonyos körülmények hatására a disszociáció PATOLÓGIÁS szintre emelkedhet, ilyenek A SZÉLSŐSÉGES VAGY ENYHÉBB, DE HUZAMOSABB IDŐN KERESZTÜL JELENLEVŐ STRESSZ. A disszociatív tünetek gyakran trauma vagy korai abúzus, főként hosszan tartó abúzus következményei. A páciensek 97%-a számol be jelentős gyerekkori traumáról.
Két fontos jellemző mentén különítik el a normális, hétköznapi disszociatív élményeket a patológiás disszociatív állapotoktól.
Patológiás a disszociáció, ha
- lényeges változás van az IDENTITÁSBAN,
- MEMÓRIAZAVAROK állnak fenn, a disszociatív állapotban történt dolgokra részleges vagy teljes amnézia alakult ki.
——————————————————
KONVERZIÓS ZAVAROK (régen: hisztéria – korai W3)
KONVERZIÓ: egy PSZICHOSZOCIÁLIS KONFLIKTUS VAGY SZÜKSÉGLET AZ AKARATLAGOS MOZGÁS ÉS A SZENZOROS (érzékszervi) MŰKÖDÉS TERÜLETÉN JELENTKEZŐ KRÓNIKUS FIZIKAI TÜNETTÉ KONVERTÁLÓDIK.
*ÁLNEUROLÓGIAI TÜNETEK, mert NINCS MÖGÖTTÜK VALÓDI NEUROLÓGIAI, ORGANIKUS OK, hanem gyakran a beteg elképzelései szerint jelentkeznek, a beteg nem szándékosan produkálja vagy színleli őket. Bizonyítható, hogy az elveszett funkció valamilyen formában az érzelmi konfliktust vagy szükségletet fejezi ki szimbolikus formában, bármely testrészre vonatkozhatnak a tünetek.
- FŐ TÜNETEK: az akaratlagos mozgás (motoros funkciók) és az érzékszervi (szenzoros) funkciók területén jelentkeznek:o BÉNULÁS (paralízis)
o GÖRCSÖK (konvulziók)
o ÉRZÉKELÉSKIESÉSEK/ÉRZÉKETLENSÉGEK
(anesztéziák)
A konverziós zavarok többnyire a gyermekkor végén és a fiatal felnőttkor elején. A konverziós zavarok többnyire a gyermekkor végén és a fiatal felnőttkor elején jelentkeznek, általában valamilyen súlyos pszichés stressz hatására, egyik pillanatról a másikra és több hétig is eltarthatnak. Előfordulásuk igen ritka. Ezeket a zavarokat korábban a konverziós hisztériához sorolták.
A tünetek lehetnek valódi organikus betegségek korai jelzései, ezért az alapos szomatikus-neurológiai kivizsgálás elengedhetetlen!!!
–>* Kezelése: pszichodinamikus, KVT, hipnoterápia
A KONVERZIÓS TÜNETEK A KOMMUNIKÁCIÓT SZOLGÁLJÁK, amelyek segítségével A BETEG ÉRZELMEKET FEJEZ KI.
82.) Öngyilkosság – Mi az öngyilkosság definíciója? Mi a preszuicidális szindróma? Mi a „cry for help” jelenség? Milyen terápiás forma javasolt ekkor? Milyen terápiás szerződést kell kötni ekkor a klienssel/pácienssel?
ÖNGYILKOSSÁG / SZUICIDUM:
Az egyén SZÁNDÉKOSAN, AKARATLAGOSAN, KÖZVETLENÜL ÉS TUDATOSAN KERESI A SAJÁT PUSZTULÁSÁT. Olyan tudatosan elkövetett cselekmény, amelynek célja az egyén saját életének kioltása.
Paraszuicidum: para = mellé, „mellément”, azaz sikertelen öngyilkossági kísérlet.
PRESZUICIDÁLIS SZINTDRÓMA:
Az öngyilkosságot megelőző speciális lélektani krízisállapot tünetegyüttese. Felismerése és kezelése az öngyilkosság megelőzésének leghatékonyabb eszköze. A preszuicidális szindróma tünetei: beszűkülés, gátolt, önmaga felé forduló agresszió, öngyilkossági fantáziák. A preszuici-dális szindrómában jelentkező jelenség a cry for help – segélykiáltás, ami lehet tudatos vagy nem tudatos, direkt vagy indirekt utalás, verbális vagy nonverbális közlés a környezet számára az öngyilkosság szándékáról. A segélykérés a preszuicidális szindrómában jelentkezik, felis-merése életet menthet!
CRY FOR HELP - SEGÉLYKIÁLTÁS:
Ha a nagyfokú sérülékenységhez erős külső stresszorok járulnak, létrejön az öngyilkos viselkedés folyamata, amelyhez hozzátartozik az ÖNGYILKOSSÁGRÓL VALÓ FANTÁZIÁLÁS, AMIT a személy verbálisan vagy nonverbálisan A KÖRNYEZETE TUDOMÁSÁRA HOZ (cry for help – segélykiáltás), a szándékos önsértés, öngyilkossági kísérlet, vagy a befejezett öngyilkosság.
Szuicid veszély esetén fontos a szerződéskötés az öndestrukció elkerülésére a közös munka során.
83.) Pszichoszexuális zavarok 1. - Mik azok a pszichoszexuális zavarok? Mik tartoznak ebbe a tárgykörbe?
Jellemezd a szexuális vágy zavarait!
ellemezd a szexuális készenlét zavarait!
Jellemezd a szexuális orgazmus zavarait!
Jellemezd a fájdalommal járó szexuális zavarokat!
A szexuális funkciózavarok képtelenné teszik az egyént, hogy úgy vegyen részt egy szexuális kapcsolatban, ahogy ő szeretné. Pszichológiai és testi folyamatok is szerepet játszanak a funkciózavar létrejöttében.
A szexuális zavarok csoportosítása
- A SZEXUÁLIS MŰKÖDÉS ZAVARAI (szexuális funkciózavarok)
- A NEMI IDENTITÁS ZAVARAI
- ## A SZEXUÁLIS PREFERENCIA ZAVARAI – PARAFÍLIÁK
- A SZEXUÁLIS MŰKÖDÉS ZAVARAI (szexuális
a) A SZEXUÁLIS VÁGY ZAVARAI
* a szexuális vágy hiánya vagy elvesztése
* szexuális elkerülés (szexuális averzió)
b) A SZEXUÁLIS IZGALOM/KÉSZENLÉT ZAVARAI (a nemi
szervek válaszképességének csökkenése)
* női szexuális készenlét zavar
* férfi erekciós zavar
c) A SZEXUÁLIS KÉJÉRZET (ORGAZMUS) ZAVARAI
* női orgazmuszavar (régen: gátolt női orgazmus)
* férfi orgazmuszavar (régen: gátolt férfi orgazmus)
* korai magömlés
d) A SZEXUÁLIS ELERNYEDÉS ZAVARAI – SZEXUÁLIS
FÁJDALOMZAVAROK
* vaginizmus
* diszpareunia (genitális fájdalmak – fájdalmas
közösülés).
- A NEMI IDENTITÁS ZAVARAI
- A SZEXUÁLIS PREFERENCIA ZAVARAI – parafíliák.
–> *Funkciózavarok kezelése: KVT, szexuálterápia.
A szexuális orientáció (biszexualitás, homoszexualitás) nem betegség, ezért nem gyógyítandó. A pszichológus feladata az egyén homoszexualitásának elfogadtatása, esetleges nyilvános felvállalásának („coming out”) lélektani segítése.
84.) Pszichoszexuális zavarok 2.
Mik a parafíliák, sorolj fel néhányat jellemzéssel!
Mi a különbség
a fetisiszta transzvesztitizmus,
a transzvesztitizmus és
a transzszexualizmus között?
Legalább 6 hónapon keresztül fennálló, ismétlődő tünetek, melyek jelentős szenvedést és funkcióromlást okoznak. Ismételt és erőteljes szexuális vágy tárgyak, állatok, gyerekek, kezdeményezéseiket nem viszonzó felnőttek iránt, szexuális fantáziákat szőnek róluk, szexuális cselekményre kényszerítik őket, továbbá örömüket lelik saját maguk vagy partnerük szenvedésében. A parafíliák általában nem egyedül jelentkeznek, hanem halmozódhatnak, és a klinikusok csak akkor tartják kórosnak, ha a személy CSAK ÍGY jut szexuális kielégüléshez.
Parafíliák:
1. fétisizmus – élettelen tárgyra izgul és attól van orgazmusa
2. fetisisztikus transzvesztitizmus – női ruhába öltözik a szexuális izgalom elérésére
3. exhibicionizmus (nyilvános magamutogatás)
4. voyeurizmus (titkos leskelődés)
5. pedofília (gyerekkel akar közösülni)
6. szadizmus
7. mazochizmus
8. frotteurizmus (dörgölőzés)
FETISISZTIKUS TRANSZVESZTITIZMUS
A. Intenzív szexuális fantáziák, szexuális késztetések vagy magatartás legalább hat hónapon keresztül ismétlődően, amit heteroszexuális férfiban női ruhába öltözés vált ki.
TRANSZSZEXUALIZMUS
Annak a vágya, hogy ellenkező nemű egyénként élhessen, és fogadják el, általában a saját nemével és anatómiájával elégedetlen, kényelmetlenül érzi magát benne, sebészeti és hormonkezeléseket szeretne, hogy testét, amennyire csak lehet, a kívánt nemhez tegye hasonlatossá.
KETTŐS SZEREPŰ TRANSZVESZTITIZMUS – (olasz vestire – öltözni igéből, transzvestire = átöltözni)
az ellenkező nem ruháinak viselése, hogy átmenetileg élvezhesse, hogy az ellenkező nem tagja, szexuális izgalom nem társul a ruhacseréhez.
85.) Táplálkozászavarok - Milyen evési zavarokat ismersz?
Jellemezd az anorexia nervosát!
Jellemezd a bulimia nervosát!
Hasonlítsd össze a két betegséget!
Mit jelent a purgáló típus ezeknél a betegségeknél?
