10. Ásványi komponensek meghatározása: méréstechnikák és műszerek ismertetése, alkalmazási példák, nehézfémszennyezések mérése Flashcards
(23 cards)
Milyen elemeket határozhatunk meg
- Ásványi alkotók-makroelemek:
CaPNaK, MgClS tartalmú ionok - Mikro vagy nyomelemek:
CuZnMn MoSiSeF FeCr - Ultranyomelemek: VuBNiAsSn
- Toxikusak: ólom, higany, kadmium, alumínium
- Kis mennyiségben létfontosságú, nagyban toxikus: F, Se
táplálkozástani és funkcionális szerep
elemanalízis 2 fő csoportja
- hagyományos, nedves kémiai
2. atomspektroszkópia
Mintaelőkészítés lépései
- Aprítás, homogenizálás
- Hamvasztás vagy nedves roncsolás
- Oldószeres oldás
- Aprítás
Késes homogenizáló, fém beszennyezheti a mintát –> műanyag vagy kerámia kések
- Hamvasztás
a. Száraz hamvasztás
b. Savas roncsolás
c. Mikrohullámú hamvasztás
a. Száraz hamvasztás
szerves anyagokat levegőben vagy oxigénben 550-700 fokon lebontjuk, majd a hamut ásványi savban/ savelegyben oldjuk
előny:
- nagy mintamennyiség
- vegyszerekkel bevitt szennyezés kicsi
hátrány:
- hosszú: 4-6 h
- illékony vegyületek, fémek részben vagy teljesen elillannak –> erős oxidáló tulajdonságú adalékokkal lehet csökkenteni a veszteséget pl.: Mg(NO3)2, NH4NO3
b. Savas roncsolás
A minta feloldódik és szerves anyaga oxidálódik
jellemzően:
salétromsav, kénsav, hidrogén-peroxid, perklór-sav elegye
Fe, Cu, Zn, P maradéktalanul az oldatban marad
előny:
- gyorsabb
- illékony komponenseket megőrzi
hátrány:
- kisebb mintaszám
- korrózív vegyszer miatt speciális biztonsági berendezés
- folyamatos felügyelet
c. Mikrohullámú hamvasztás
víz mikrohullám abszorbciójára hangolt magnetron forrásokat használ –> 150-200 fok
- percekre rövidíti a mintaelőkészítést
folyékony minták esetén..
- nincs hamvasztás sem roncsolás - olajoknál pl.: szerves osz.ben oldjuk a mintát
- Minta oldása
vizes osz.-rel
híg savval (sósav, salétromsav)
Hagyományos, nedves kémiai módszerek
- Titrimetria (EDTA, komplexometria, csapadékos titrálás, Mohr, Volhard)
- Ionszelektív elektród
- Gravimetriás titrálás és Redox-reakciók (ma már nem annyira használt)
atomspektroszkópiához képest gyorsabb és olcsóbb
Nagyteljesítményű elemanalitikai módszerek
- Atomspektroszkópia
- -> atomabszorpciós módszerek AAS: láng, higany-hidrid, grafitkemence
- -> atomemissziós: ICP-OES –> Induktív csatolású plazma optikai emissziós módszer - Tömegspektroszkópia: ICP-MS –> Induktív csatolású plazma tömegspektrometriás módszer
Atomspektroszkopia elméleti alapja és előnye
szabad atomokat, ionokat állítunk elő fényforrással vagy termikusan, az elem külső elektronjait gerjesztjük –> atomspektrum jön létre, a hullámhosszal azonosítjuk és intenzitásával a mennyiségét határozzuk meg az elemnek
előny: gyors, egyszerre több elem
Atomspektroszkópiai módszerek alapjai
atomabszorpció:
fényforrással gerjesztett
monokromatikus (egy adott hullámhosszat mérünk)
atomemisszió: termikusan gerjesztett polikromatikus gömbszimmetrikus fényemisszió UV tartományban összes elem emittál
fluoreszcens: fénnyel gerjesztett, polikromatikus specifikusan Hg, As, Se meghat. fényforrás derékszögben
Atomabszorpciós spektroszkópia felépítés
szabad atomok adott hullámhosszon nyelnek el
fényforrás –> atomizáló láng/grafitkemence –> monokromátor –> detektor –> jelfeldolgozó –> adatfeldolgozó, kiértékelő egység
monokromátor
A fényforrás összetett vonalas spektrumából a kívánt rezonancia vonalat lokalizáljuk
detektor
a sugárzás intenzitásának változását mérjük, elektromos jellé alakítjuk
a mért abszorbancia mutatja az elemkoncentrációt
Milyen elemeket határozhatunk meg bizonyos atomabszorpciós technikákkal?
láng at.absz.: fő és mellékalkotók
grafitkemence at.absz.: nyomelemek
higany AAS: Hg nyomelem szinten
hidrid AAS: As, Se nyomelem szinten
összesen kb 60 féle elem, egyszerre egy féle elem (1-2 perc)
ICP-OES
Induktív csatolású plazma optikai emissziós módszer
70-80 féle elem egy időben meghatározva
sugárforrás: induktív csatolású plazma: ionizált argongáz
- minta oldatot porlasztással aeroszollá alakítjuk –> argongáz árammal jut a plazmába
- plazmában atomizálódik
- szabad atomok, -ionok gerjesztődnek, elemekre jellemző hullámhosszúságú fényt bocsátanak ki
- optikai egységgel összegyűjtjük és polikromátorba (felbontja a fényt) vetítjük a fényt
- detektor
Milyen elemeket mérünk ICP-OES-vel?
- gázokat nem szoktunk
- halogéneket sem
- radioaktív elemeket inkább ICP-MSel
ICP - tömegspektrométer működés folyamata
- plazmából az ionok 2 kónuszból álló csatoló egységen halad át –> közte vákuum, az argon-gáz és semleges részecskék nagy részét eltávolítja
- Ionoptika:
- -> extrakciós lencsék lassítják az e- okat töltésük miatt és gyorsítják a pozitív ionokat
- -> omega lencsék: elválasztják az ionokat a fotonoktól és semleges részecskéktől úgy, hogy eltérítik a sugárnyalábot - Ütközőcella: gázokkal való ütköztetéssel a többatomos ionok zavaró hatását megszűntetjük
- Detektor: kvadrupol szűrővel
ICP-MSel milyen elemeket lehet meghatározni, amit máshol nem?
Se, Ni, Co, Cu, As, Pb, Hg, Ti –> (AAS, ICP-OES-ben nehezen)
ICP
- drága
- 7000-8000 K
- indukciós tekercs a végén