15. Fehérjetartalom: nyersfehérje mennyiségi meghatározásának módszerei. Flashcards
(13 cards)
Fehérje kimutatási módszerek
- Xantoproteines módszer
aromás aminosavakkal (pl.: tirozin), tömény HNO3 savas nitrálás - sárga szín kialakulása - Millon reakció
reakció tirozinnal,
higanynitrit és -nitrát salétromsavas közegben –> higanysó képződik - Kicsapásos reakciók
pikrinsav, szulfoszalicilsav, tannin
Közvetett és közvetlen módszer fehérje/nitrogéntartalom meghatározáshoz
közvetett: Kjeldahl és Dumas
közvetlen: fehérjeláncot nem roncsoljuk
Kjeldahl-módszer (nedves-savas roncsolás)
- Össznitrogén tartalom meghatározás
- Magyarországon a leggyakrabban alkalmazott fehérjemeghatározási módszer
- Roncsolás + felszabadítás + titrálás
- Roncsolás (oxidáció) hozzávalói
- tömény H2SO4 (erős savak keverékében)
- 400 fok
- K2SO4: forráspontnövelő só
- Hg, Se, Cu: Katalizátor –> oxidáció reakciósebességét növeli
- H2O2 is néhány esetben:
a. : roncsolás elején: minta habzásának megakadályozásáért pl.: sör
b. : roncsolás közben: oxidációs folyamatok elősegítése
c. : roncsolás végén: roncsoló cső falán lévő szennyeződések lemosása céljából
Roncsolás folyamata
- vízelvonás, szenesedés –> szerves anyag C H O tartalma –> CO2 és H2O-é alakul
N-tartalom –> ammonium-szulfáttá ((NH4)2SO4), ammonium-hidrogén-szulfáttá alakul
–> végén az oldat kitisztul - Felszabadítás:
- desztillált vizes higítás
- tömény (33%-os) lúggal felszabadítjuk a gyenge lúgot az erős savtól
- felszabadult ammóniát vízgőzdesztillációval hajtják ki az oldatból - Fogadás, titrálás:
A desztillátumot erős vagy gyenge savas fogadóoldatban fogják fel
a. : erős sav: HCl, H2SO4 –> NH4Cl, (NH4)2SO4 –> a felesleg savat NaOH-al titráljuk
- -> a mérőoldat fogyása arányos a minta össznitrogén tartalmával
b.: gyenge sav: bórsav (H3BO4) –> NH4BO3
erős savval kiszorítjuk sójából a gyengébbet –> a mérőoldat fogyása arányos a minta össznitrogén tartalmával
általában a gyenge savat használjuk, mert azt nem kell faktorozni
N% és fehérje%
N% = (minta(ml) - vak(ml))f14,007*100/minta tömege(mg)
N% * F = fehérje%
F: Kjeldahl-faktor
a fehérjék kb 16%-a N –> F = 6,25
pl.: gabonafehérje: 5,83
hol fordul még elő N
pl.: nukleinsav, karbamid –> ezért nyersfehérje mennyiséget mértünk Kjeldahllal
Kjeldahl előnyök és hátrányok
előny: automatizálható, minden típusú élelmiszerre, nagy mennyiségű mintát mérhetünk, kalibrálni nem kell hátrány: hosszú - 2 h, mintaelőkészítés kell egészségre káros anyagok
Kjeldahl automatizálás
néhány 10 mikrolitert mérünk –> hatékony
FIA: flow injection analysis
SFA: segmented flow analysis
Dumas-módszer (száraz roncsolás)
- megfelelően aprított, homogenizált mintát 800 fokon, reaktorban, nagy tisztaságú O2 áramban égetik
- -> szerves anyagok C, H, O tartalma –> CO2 és H2O –> csapdákba elnyeletik
- -> N-tartalom –> nitrogén-oxidok - inert vivőgázzal (He) a gázelegyet redukáló közegen vezetik át: izzó rézspirál –> nitrogén-oxidok molekuláris N2-é alakulnak
- -> hővezetőképesség méréssel mérjük a N2 tartalmat –> előbb kalibrálni kell
Dumas-módszer előny és hátrány
előny:
gyors: 3-4 perc
nem veszélyes egészségre, környezetre
nem kell mintát előkészíteni, csak a nagy nedvességtartalmúakat (hús, tej)
hátrány:
kalibrálni kell
csak automatikus
korlátozott bemért mennyiség
Dumas-módszer alkalmazási terület
gabona, malomipar
tejpor, tejipar
takarmány
műtrágya hatóanyag ellenőrzés
Dumas: nitriteket és nitrátokat is mérünk
Kjeldahl és Dumas módszerek összehasonlítása
- eredményekben nem sok eltérés
de: esetek többségében Dumas/Kjeldahl fehérje% arány nagyobb, mint 1 - – Dumas: hatékonyabb feltárás, kevésbé mátrixfüggő
- - Kjeldahlnál a mátrix tulajdonságait figyelembe kell venni a roncsolási idő, T, katalizátor, egyéb segédanyagok választásánál - Dumas: minden N-t meghatároz, Kjeldahl nem biztos (vagy csak fehérjében)
