4. Refraktometria és polarimetria, alkalmazásuk az élelmiszervizsgálatokban Flashcards
(19 cards)
Refraktometria (kvalitatív mérés) alapja (elhajlás szöge mitől függ)
Egy fénynyaláb egyik közegből egy eltérő optikai sűrűségű közegbe lép –> a fény iránya megváltozik, hajlás és/vagy visszaverődés következik be
elhajlás szöge függ:
- a közegek minőségétől
- beeső szög sinusától
Refrakciós index
(éta) adott T-n és p-n a beesési és a törési szög sinusának hányadosa, a két közegre jellemző állandó
folyadék refrakciós indexénél jelölés: éta ^20 alsó index: D –> Na spektrumának D vonala (hullámhossz), és 20 celsius
–> minden kémiai anyagra jellemző –> mérésre alkalmas, és irodalmi adattal össze kell vetni
Törésmutatók
- Abszolút törésmutató: vákuumra vonatkoztatott törésmutató
i: beesési szög, r: törési szög
n1 = sini/sinr = C0/C1
c0: fény terjedési sebessége vákuumban
c1: fény terjedési sebessége az adott közegben
- Relatív törésmutató:
Más közegre vonatkoztatott törésmutató
Mitől függ a refrakciós index értéke?
- Hőmérséklet
- Beeső fény hullámhossza
- komponens koncentrációja –> ezért alkalmas nedvességtartalom meghatározására
Refrakciót mérő készülék
Adott hullámhosszú fényt (Na spektrumának D vonala vagy a fehér fény 589 nm-es összetevője) sugározzák a mintára egy üvegprizmán keresztül

Teljes visszaverődés jelensége
sűrűbb optikai közegből ritkább közegbe lépésnél a törési szög nagyobb, mint a beesési –> a teljes visszaverődés határszögénél a törési szög 90 fokos. Az ekkor mért beesési szögnél nagyobb beesési szögnél nincs megtört sugár
ha i > ih –> megtört sugarat nem észlelünk
Törésmutató felhasználása
- Anyagok azonosítása (laborban)
- Molekulaszerkezet tanulmányozása
- Dipólusmomentum meghatározása –> alfa-elektronpolarizáción keresztül
A törésmutató mérésének 3 módszere
A.) Fénytörés törvényének közvetlen felhasználása: beesési és törési szög közvetlen mérése (spektrométerrel)
B.) Teljes visszaverődés határszögének mérése
C.) fényhullámok interferenciáján alapuló módszer
Abbé-féle refraktométer
- R tükör megvilágít egy plánparalel prizmát - közte vizsgálandó anyag
- alfa ugyanaz be- és kilépésnél
- A detektor helyének változtatásával eljutunk olyan alfahoz, melynél fény nem jut át a prizmán
- A teljes visszaverődés határszögénél a látótér fele fehér a fele fekete –> az alfa, azaz a beesési szög n skálával leolvasható, a törésmutatóval kapcsolatba hozható
–> ha fehér a megvilágító fénym a törésmutató diszperziója miatt a világos-sötét határvonal életlen, helyette színes sáv –> Amici-féle prizmarendszerrel lehet megszűntetni (ennek színszórása ellentétes a plánparalel prizmából kilépő sugár szóródásával)
Refraktométer előnyök és hátrányok
- Előnyök:
gyors, egyszerű berendezés és pontos - Hátrányok:
- - Alkalmazási területe korlátozott
- - csak szövetmentes minták vizsgálata
- - mért tulajdonság hőmérséklet függőek
Refraktométer alkalmazása
- gyümölcsök, gyümölcslevek, tej szárazanyag meghatározás
- cukor-, alkoholtartalom mérés
A.) Édesipar: alfa-bróm-naftalinos oldás –> törésmutató mérés –> zsírtartalom számítható
digitális készülékek, kombinált butiro-refraktométerek: cukortartalom (%); olajtartalom 0,01 % pontos
B.) Szénhidrát tartalom: összefüggés a cukoroldatok törésmutatója és szénhidráttartalma között
–> eredmény: Brix-fok: g szacharóz / 100 g oldat
Polarimetria -
Optikai forgatóképesség
Egyes anyagok síkban poláros fény polarizációs síkját elforgatják
Fajlagos forgatóképesség
Optikai aktivitás mértéke: az a szög, amivel a síkban poláris fény polarizációs síkja elfordul, ha a kérdéses anyag T hőmérsékletű, 1 g/cm3 koncentrációjú, 1 dm vastag rétegén áthalad
Adott koncentrációjú cukoroldat forgatása egyenlet
alfa = [alfa]^tˇD * l * c
alfa: mért forgatás fokban
[alfa]^tˇD : a fajlagos forgatóképesség a Na D vonalán (546,1 nm), t hőmérsékleten
l: küvetta hossza [dm]
c: koncentráció [g/cm3]
Különböző cukrok forgatása
Szacharóz –> [alfa]^20fokˇD = 66,45fok
királis molekula –> poláros fény síkját elforgatja
Glükóz:
52,61 fok
Fruktóz:
-91,27 fok
Polariméter felépítés
- fényforrás: Na-lámpa –> monokromatikus fény
- polarizátor: síkban poláros fényt állít elő
- cső: aktív oldatot befogadó polározó cső
- analizátor
- és 3. Nicol-féle prizma

polarizátor (1.) és analizátor (3.) fényáteresztése
- 2 nicol-prizma főmetszete párhuzamos: gyengítetlenül halad át a fény
- 2 nicol főmetszet szöget zár be: az analizátor a ráeső fényintenzitás cos^2alfa-val arányos részét bocsátja át
- 2 nicol főmetszet derékszöget zár be: az analizátor teljesen elnyeli a ráeső fényt
Polariméter használata és példa az alkalmazásra
Forgatjuk, amíg a jel el nem tűnik –> skála: forgatóképességgel arányos
–> laktóz meghatározására használhatjuk
Fény definíció és jellemzői
transzverzális elektromágneses hullám
E: elektromos térerősség
H: mágneses térerősség
–> merőlegesek a terjedési irányra
a fény rezgési síkját E rezgési síkja határozza meg
- természetes fény: nincs kitüntetett irány
- lineárisan polarizált fény: E egy síkban rezeg
- cirkulárisan polarizált irány: E vektor végpontjai körbe járnak (csavarvonal)