A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: jogállam, hatalommegosztás, demokrácia. Flashcards
(15 cards)
Normatív és leíró alkotmány
Alkotmány: olyan alapvető jogforrás, amely az adott politikai közösség együttélésének legfontosabb kereteit, a közös politikai értékeket határozza meg, rendelkezve a közhatalom gyakorlásáról.
Leíró alkotmány: leírja, hogyan működik az alkotmányos rendszer egy országban.
Normatív alkotmány: korlátokat fogalmaz meg, körülírja a hatalomgyakorlás kereteit
Jogi értelemben vett alkotmány
- alapvető jogi norma
- a közösségi lét jogi alaprendje
- alapvető normatív értékrend
- a jogrendszer csúcsán álló dokumentum
- az Alaptörvény saját magát nyilvánítja a jogrendszer alapjának
Politikai értelemben vett alkotmány
- meghatározza a közhatalom gyakorlásának szabályait és
- a politikai közösség tagjainak jogát
Formai értelemben vett alkotmány
- önálló, sui generis jogforrás, amely alapvető jogi normákat foglal magába, ami lehet normatív és kikényszeríthető
- az Alaptörvény hozza létre a többi jogforrást és az Alaptörvény Mo. jogrendszerének alapja, mely mindenkire nézve kötelező
Tartalmi értelemben vett alkotmány
- meghatározott szabályozási tartalmak nélkül nem beszélhetünk tartalmi értelemben alkotmányról
- két fő szabályozási tárgyköre: államszervezet, alapjogok
Alkotmányok típusai
Írott – Íratlan
Kartális – Történeti
Stabil – Rugalmas
Alkotmányosság
Az alkotmányosság az állam jogrendjének és működésének olyan alapelve, amely szerint az állami hatalom gyakorlása az alkotmány által korlátozott, és amely megköveteli nemcsak az alkotmány formális létezését és betartását, hanem olyan tartalmi elemek érvényesülését is, mint a népszuverenitás, a hatalmi ágak elválasztása, a jogállamiság és az emberi jogok védelme.
Alkotmányosság alapelvei
- népszuverenitás
- jogállam
- hatalommegosztás
- demokrácia
Általános érvényű követelmények, melyek azt szolgálják, hogy a polgárok szabadsága és jogai, valamint az állami hatalom gyakorlásának ellenőrizhetősége ténylegesen érvényesüljön.
Népszuverenitás
A közhatalom forrása a nép.
Megvalósulhat közvetlen (népszavazás) és közvetett (választások) útján.
A fogalom magában foglalja a népnek az alkotmányos rendszer kialakítására és módosítására vonatkozó jogát, valamint az állami döntéshozatal végső legitimációjának a népre történő visszavezetését. A népszuverenitás elve a demokratikus jogállamokban a hatalmi gyakorlat korlátját és a politikai részvétel jogi garanciáit szabályozza.
Jogállamiság
A közhatalom gyakorlásának módjával szemben támaszt követelményeket:
- a törvényhozóval szemben: a jog hatékonyan, tisztességesen betöltse az általános magatartásirányító funkcióját
- a jogalkalmazóval szemben: az egyéni jogviták eldöntése során is képes legyen a jog általános elveit érvényre juttatni és képes legyen a jogsérelmet szenvedetteknek hatékony jogorvoslatot nyújtani
A jogállam és az ahhoz kapcsolódó alkotmányos rend fenntartása és működtetése magába foglalja a szabadságjogok tiszteletben tartását és védelmét.
Jogállamiság formális követelményei
Állam és állami szervek jognak való alárendeltsége (joguralom)
Állam nevében eljáró szerveket és azok feladatkörét a jog határozza meg.
Az állam nevében eljáró személyek kizárólag olyan jogköröket gyakorolhatnak, amelyekre a jog feljogosítja őket.
Eljárási garanciák a jogalkalmazás során
- a jogalkalmazó hatóságok csak törvényi felhatalmazás keretei között járhatnak el
- indokolási kötelezettség
- határidők
- jogerő
- megfelelően részletezett eljárások
- nebis idem elve
- nullum crimen, nulla poena sine lege elvek
Jogalkotás alapvető elvei
I. Jogkövetés és jogalkalmazás lehetővé tétele
- jogszabályok szabályszerű nyilvánossága
- hátrányos visszaható hatály tilalma
- polgárok cselekvéseit csak az általuk megismerhető jogalkotás formalizált szabályaival alkotott szabályok korlátozhatják
- norma kiválaszthatósága és normavilágosság
II. Jogkövetés kiszámíthatósága
- jogszabályok stabilitása és a jogalkotás kiszámíthatósága
- kellő felkészülési idő
- azonnali hatályú jogalkotás korlátja: szerzett jogok védelme
- hatósági jogkörök folyamatossága
Hatalommegosztás
= a korlátlan hatalom kizártsága
Montesquieu: a végrehajtó, törvényhozó, igazságszolgáltató hatalmi ág elkülönítése. Lényege, hogy egyik hatalmi ág se maradhasson ellenőrizetlenül.
Demokratikus jogállam megvalósulásának feltételei:
- hatalommegosztás
- elválasztott szervek együttműködési kötelezettsége
- elválasztott szervek eljárási és döntési autonómiájának, döntéshozatalának kölcsönös tiszteletben tartása
- alkotmányra visszavezethető eljárási szabályok léte és betartása
Hatalommegosztás és jogállamiság összefüggései
- joguralom nem valósítható meg a hatalommegosztás elvére épülő államszervezet nélkül
Demokrácia
A közhatalom gyakorlásának legfőbb igazoló elve, a közösségi döntéshozatal egy formája.
Közhatalom forrása a nép, amely közvetlen és közvetett módon gyakorolja közhatalom-gyakorlást.
- demokratikus legitimáció: az aktus láncolata a nép akaratára vezethető vissza
Részvétel a közhatalom gyakorlásában
- szólásszabadság
- információs nyilvánosság
- döntés előtti vita