A/11 Államfő: a köztársasági elnök funkciója, hatáskörei, a tisztség keletkezése és megszűnése, felelőssége Flashcards
jegyzet, törvény (10 cards)
KE alkotmányos funkciói
- államfői: államszervezet élén áll, állam legmagasabb képviseletét látja el
- nem része a végrehajtó hatalomnak, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett - nem csak krízishelyzetek feloldása, nem maga cselekszik, hanem általában más szervhez fordul
- alkotmányos válság esetén önálló hatásköröket gyakorolhat
- Magyar Honvédség főparancsnoka
- javaslattevő: törvénykezdeményezés
- kinevező: pl. bírák, Költségvetési Tanács elnöke
KE jogállása
Kívül áll a végrehajtó hatalmon, önálló államfői hatásköre van. Politikailag semleges hatalmat gyakorol. Benjamin Constant szerint semleges hatalmi tényező, aki nem uralkodik, nem vezeti a kormányzást, de fontos kisegítő szerepet tölt be
Tisztség keletkezése
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja.
(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a 35. életévét betöltötte.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb 1 alkalommal lehet újraválasztani.
11 cikk
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazategyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (egyszerű többség) Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő 8. napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
Összeférhetetlenség
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.
Sérthetetlenség
(1) A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők 1/5-e indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás titkos.
(4) Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.: teljes ülés, jelenlévő 2/3 egyetértésével dönt
(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
Nem visel politikai felelősséget az Ogy-vel szemben, nem beszámoltatható, nem interpellálható, bizalmatlansági indítvány nem nyújtható be vele szemben
Tisztség megszűnése, helyettesítése
a) megbízatási idejének lejártával;
b) halálával;
c) ha 90 napot meghaladó időn át képtelen feladatköreinek ellátására;
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e) összeférhetetlenség kimondásával;
f) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását 90 napon túl lehetetlenné tevő állapotának és a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörök
érdemi hatáskör
a) képviseli Magyarországot;
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) törvényt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját;
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
i)az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l)megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Akadémia elnökét;
m) kialakítja hivatala szervezetét;
n) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.
Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök
formális jellegű hatáskör
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
4 hatáskörcsoport az AB szerint
- a döntés érvényességi kelléke valamely msik szerv egyetértő döntése - miniszteri ellenjegyzéshez kötött hatáskörök
- KE más szerv döntését kezdeményezi, a végleges döntést más szerv hozza meg pl. népszavazás kezdeményezése
- elnök döntése ügydöntő, nem vizsgálható felül más szerv által
- végső határidőt megállapító döntések pl. törvény kihírdetése meghatározott határidőn belül - mérelegelési lehetőség nem az ügy érdemére vonatkozik
főparancsnoki tisztség
Nem hatásköri szabály, nincsennek külön főparancsnoki funkciókat kitöltő jogosítványok. Nem viselt ran vagy beosztás, a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. Kinevezési és jóváhagyási jogosítványokat ugyanazokkal a feltételekkel gyakorolja, mint az egyéb kinevezési, jóváhagyási és megerősítési jogköröket.
