A/7 Parlament I: az Országgyűlés szervezete, a képviselők jogállása, frakciók, bizottságok Flashcards
jegyzet (saját és e-learninges) alapján (14 cards)
Palamentáris kormányforma
A Országgyűlés (Parlament) népképviseleti szerv.
Törvényhozó hatalmi ág megtestesítője, legfontosabb közös ügyekben dönt. A Kormány az Országgyűlés felé politikai felelősséget visel, tevékenységét Országgyűlés ellenőrzi. Kormány működéséhez az Országgyűlés többségének támogatása kell. Kormánytagság és országgyűlési képviselői megbízatás nem zárják ki egymást. Az államfőnek parlamentfeloszlatási joga van,
illetve ő hívja össze az alakuló Országgyűlést.
Népszuverenitás megjelenése a képviseleti kormányzásban
- Rousseau elveti a képviseleti elvet a nép akaratának kifejezése során
- Mill: a demokratikus hitelesség abban áll, hogy a választott vezetőket le lehet váltani
Parlamentarizmus megjelenési formái
angol, francia, kontinentális liberális
Angliában a képviseleti kormányzás azt jelentette, hogy a Korona a végrehajtó hatalmát a parlamentnek felelős miniszterek útján gyakorolja.
A francia forradalmi változat szerint a törvényhozó gyűlés az általános akarat legfőbb kifejezője, amely a többi hatalmi ág fölött helyezkedik el.
Kontinentális liberális változat szerint, amelyek egy alkotmányos monarchiát akartak megvalósítani, a népképviseleti szerv ellenőrzi a király minisztereit. (pl. történeti magyar hagyomány)
Parlament alkotmányos funkciói
- törvényalkotás
- választási : politikai tisztségek pl. ME, AB elnöke, KE
- ellenőrzési: más politikai szereplők ellenőrzése pl. interpelláció, kérdés, vizsgálóbizottság
- kommunikáció: nyilvános hozzáférés, viták fóruma
Országgyűlés szervezet
5. cikk
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4)Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a házszabályi rendelkezésekben meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.
(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. Az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése érdekében az Országgyűlés elnöke a házszabályi rendelkezésekben meghatározott rendészeti és fegyelmi jogkört gyakorol.
Egy vagy kétkamarás Parlament?
A parlamentek szervezetüket tekintve egy- vagy kétkamarás testületek lehetnek. A történeti felsőházak a társadalmi kiváltságokkal rendelkezők képviseletei voltak. Demokratikus második kamaráknak hatalommegosztási funkcióik vannak, a föderális államokban a tagállamok képviselete, unitárius államokban régiók képviselete, az első kamarától eltérő választási rendszerben. A magyar Országgyűlés egykamarás.
Plenáris ülés
a parlamenti tárgyalás és döntéshozatal hagyományos helyszíne, és kívülről általában “a parlamentként” is érzékelik. Amikor a képviselők plenáris ülésre gyűlnek össze, hivatalosan is ők alkotják (“alkotják”) a népképviseletet. A határozatokat általában csak a parlamenti képviselők plenáris közgyűlése hozhatja meg.
Bizottságok
A parlamentek a bizottsági rendszer létrehozásával reagálnak a kívülről érkező változó kihívásokra. A politika növekvő összetettsége és differenciálódása szükségessé tette a parlamenti szervezet munkamegosztását. A plenáris gyűlés már nincs abban a helyzetben, hogy az összes függőben lévő, döntésre kész kérdés megoldását megvitassa.
A bizottságok szervezetüket és munkamódszereiket tekintve hasonlítanak a plenáris képviselő
testülethez. A bizottságok élén egy elnök áll, aki egyben parlamenti képviselő is; a bizottságokban a plenáris üléshez hasonlóan viták zajlanak, és a döntések többségi szavazással születnek.
Típusai:
- Állandó bizottságok jellemzően folyamatosan működő, a minisztériumok feladatköréhez igazodó testületek. - kezdeményező, javaslattevő
- A képviselői jogálláshoz kapcsolódó bizottságok: mentelmi, összeférhetetlenségi ügyek (kötelező létrehozni)
- Speciális feladatkörrel rendelkező bizottság: a Törvényalkotási bizottság, Vizsgálóbizottságokat általában kifejezett ellenőrzési feladatra alakítják.
- Eseti bizottságok: egyes speciális ügyekkel foglalkoznak.
Házbizottság: döntés-előkészítő testület
Paritásos bizottság: mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek pl. mentelmi, vizsgáló
Vizsgálóbizottság: 1/5 kezdeményezi, többségi döntéssel döntenek a létrejöttéről
Frakció
országgyűlési képviselőcsoportok
Az azonos párthovatartozású képviselők általában frakciókba vagy képviselőcsoportokba tömörülnek. Ebben a tekintetben a parlamenti frakciók a pártszervezetek parlamentbe nyúló karjai. lehetővé teszik, hogy többszáz, szétszórt egyéni vélemény helyett néhány egyértelmű álláspont jelenjék meg és ütközzék.
Az olyan pártlistához tartozó országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint 5%-át megkapta, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. (szabad mandátum elve alapján)
A frakcióból ki lehet lépni, de ebben az esetben nem lehet újhoz csatlakozni, azonban választásokon közös listát állító pártok frakciói közötti mozgás megengedett.
Tisztségviselők az Országgyűlésben
és feladataik
2012 évi 36 tv
- Házelnök: képviseli az Ogy-t, összehívja és vezeti az üléseket, biztosítja a parlamenti munka zavartalanságát, átmeneti akadályoztatás esetén hellyettesíti a KE-t. Titkos szavazással választják
- Alelnök: üléstermen belüli helyettesítés, nyílt szavazással választják
- Háznagy: nem képviselő is lehet, elnök helyettesítése az üléstermen kívül, nyílt szavazással az elnök javaslatára
- jegyzők: ülés vezetését segítik, adminisztráció
Képviselők jogállása
4 cikk
(1) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha 1 éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
(5) Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Szabad mandátum elve
A képviselők megválasztás után a képviselő jogilag függetlenné válik választóitól; állásfoglalásait
meggyőződése és lelkismerete alapján alakítja ki, s így is szavaz, befolyásmentesen látják el megbízatásuka, nem felelős a képviselő a szavazatáért, nem hívható vissza. (Azért nem hívható vissza, mert az ellehetetlenítené a működést, a kevésbé népszerű döntéseket nem fogadnák el)
Mentelmi jog két típusa
Két kategóriája:
- felelősségmentesség (immunitás): a képviselői tisztség gyakorlásával kapcsolatos szavazatok, vélemények és megjegyzések tekintetében a bírósági eljárásokkal szembeni mentességet jelenti, vagy más szóval az átlagpolgárokénál szélesebb körű szólásszabadságot.
- sérthetetlenség (inviolabilitás): a törvénysértéssel vádolt parlamenti képviselők különleges jogi védelmét jelentik, jellemzően a letartóztatás, őrizetbe vétel és büntetőeljárás ellen, ezeket az intézkedéseket nem lehet foganatosítani annak a kamarának a hozzájárulása nélkül, amelyhez tartoznak.
A képviselőt csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt.
Mentelmi jog szabályozási modelljei
-
angol: a mentelmi jog alatt lényegében az immunitást,
a felelősségmentességet értik, és a parlamenti szólásszabadság egy erős védelmét jelenti. Ebben a modellben az eljárási mentelmi jognak, a sérthetetlenségnek, nincs különösebb jelentősége,
eljárásokat, nyomozást a parlament hozzájárulása nélkül is lehet indítani a parlamenti képviselők ellen. - francia: sérthetetlenség erős változata (magyar is ezt követi)
- holland: egyik kiváltság sem illeti meg a képviselőket
Személyi, időbeli, tartalmi hatály
