B/11. Tulajdonhoz való jog: alkotmányos tulajdonvédelem, kisajátítás és a tulajdonkorlátozás egyéb kérdései. Flashcards
(5 cards)
Alaptörvény XIII. cikk
Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez, valamint a készpénzzel történő fizetéshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
Tulajdonhoz való jog igazolása
- személyes autonómiát biztosítja
- a tulajdonos hasznát védi
A kisajátítás
Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
Az alapjogi teszt annyiban módosul, hogy szükségességi okként a közérdeket is el lehet fogadni, a közérdek figyelembe vehető (korlátozást szükségessé tevő közérdek megléte a követelmény!)
Az arányossági teszt négy lépcsőből áll:
- Cél legitimációja: A korlátozásnak közérdekűnek kell lennie.
- Alkalmas eszköz: A korlátozás hatékonyan hozzájárul a cél eléréséhez.
- Szükséges súly: Nincs enyhébb eszköz a cél elérésére.
- Arányos terhelés: A korlátozás súlya nem haladja meg a cél társadalmi hasznát.
Tulajdonkorlátozás
Minden egyéb olyan állami beavatkozás, amely a tulajdonjog gyakorlását korlátozza, de nem eredményezi a tulajdonjog teljes elvonását.
Ide tartoznak például: használati korlátozások (pl. építési előírások), adóterhek, szolgalmak, elidegenítési tilalmak, bérlővédelmi szabályok.
A tulajdonkorlátozásnál a tulajdonjog fennmarad, de gyakorlása szűkül.
Alkotmányos tulajdonvédelem
Az alkotmányos tulajdonvédelem a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként ismeri el, amely az egyéni cselekvési autonómia anyagi alapját képezi, és az állami beavatkozásokkal szemben hatékony védelmet biztosít. E védelem nem azonos a polgári jogi tulajdon védelmével, hanem annál tágabb és funkcionálisabb: nemcsak a klasszikus dologi tulajdont, hanem vagyoni értékű jogokat, kötelmi jogokat, sőt meghatározott közjogi alapú jogosultságokat is magában foglalhat, amennyiben azok jogszabály által elismert, konkrét tartalommal bírnak.
Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint a védelem tárgya az a jogosultság, amelyet a jogszabály egy adott időpontban tulajdonként ismer el és kellően meghatározott tartalommal bír.