A/2. Alkotmányozás és alkotmánymódosítás. Flashcards
(17 cards)
Alkotmányozás
Az a folyamat, amelynek eredményeként az írott (kartális) alkotmány szövege kialakításra, megvitatásra és elfogadásra kerül és az alkotmány a jogrendszer részévé, annak alapjává válik. Formailag új alkotmány keletkezik. Az alkotmányozó hatalom nyilvánul meg.
Alkotmánymódosítás
A korábban érvényesen létrejött alkotmány szövege az alkotmányban meghatározott eljárásban módosul. Az alkotmánymódosító hatalom nyilvánul meg, különbség az alkotmányozó hatalomhoz képest, hogy az alkotmánymódosító hatalom az alkotmányozótól nyer felhatalmazást.
Alkotmánymódosító hatalomgyakorlás egyes országokban
- Az alkotmánymódosító indítvány benyújtása maga után vonja a törvényhozás feloszlatását.
(Belgium, Hollandia, Norvégia) - Népszavazás – magas érvényességi küszöbbel (Dánia)
- Az Egyesült Királyságban és Izraelben nincs alkotmánymódosító eljárás
- A népszavazás alacsony érvényességi küszöbbel egy kétséges biztosíték (pl. Franciaország)
- Orökkévalósági klauzulák (Az alkotmány bizonyos rendelkezéseit nem lehet módosítani) –
pl. Németország, Portugália - Alkotmánymódosítások bírói felülvizsgálata (pl. India, Kolumbia)
- A magyar Alaptörvényt nem lehet népszavazással módosítani, a módosítást bírák nem
vizsgálhatják felül, a törvényhozó hatalom 2/3-os többsége az alkotmánymódosító hatalom, a
magyar a könnyen módosítható alkotmányok közé tartozik.
Legalitás és legitimitás
Legalitás: az alkotmányozás formai érvényessége
Legitimitás: az alkotmányozási eljárás tisztességessége, átláthatósága
Alkotmányozó hatalom
az államot alkotó politikai közösség, amelynek tagjai közvetlenül (népszavazás útján) vagy közvetetten (képviselők által) vesz részt az alkotmányozás folyamatában.
Ki tehet javaslatot Alaptörvény elfogadására/módosítására?
S) cikk
- köztársasági elnök
- a kormány
- az országgyűlési bizottság
- az országgyűlési képviselő
Az Alaptörvény elfogadásának/módosításának folyamata
S) cikk
- az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges
- az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek
- köztársasági elnök kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését
Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.
Merev alkotmány
amelyeknek módosítása nehézkes, ezért alkotmánymódosításokra csak rendkívül bonyolult és esetenként kockázatos eljárási szabályok betartását követően kerülhet sor.
Előnye: az alkotmány stabilitását megfelelőbben tudja biztosítani
Hátránya: a társadalmi fejlődést nehézkesebben tudja követni
Rugalmas alkotmány
Az alkotmány felülvizsgálata, módosítása nincs különösebben nehéz eljárási szabályokkal körülbástyázva. Ilyennek tekinthető a jelenleg hatályos magyar Alkotmány is.
Előnye: a társadalmi fejlődésekre jobban tud reagálni
Hátránya: nem nyújt védelmet az indokolatlan módosításokkal szemben
Ellenzéki Kerekasztal (EKA)
Célja: az átmenet szabályainak megállapítása és a szabad választások idejének meghatározása volt
- nem akart maga alkotmányozni, az alkotmányos alapok, intézmények felállítását az első szabadon választott Országgyűlés feladatának tekintette
- nem volt demokratikus legitimitás, de ahhoz, hogy legyen, tehát hogy szabad választásokat lehessen tartani, valakinek meg kellett alkotnia a választásokat szabályozó normákat, a választások eljárási feltételeit, illetve
- el kellett ismerni a mindenkit megillető alapvető emberi jogokat
- ki kellett alakítani azokat az intézményeket, amelyek nélkül nem létezhet alkotmányos demokrácia
Nemzeti Kerekasztal (NEKA)
- Parlamenten kívüli intézmény
- Szociológiailag igen, jogilag nem alkotmányozó hatalom (de: a kormányt és az ogy-t a törvénytervezetek benyújtására és elfogadására tudta kényszeríteni)
A megállapodás legfőbb megállapításai
- hatalom alapja a népszuverenitás, melynek szabad választásokon kell érvényt szerezni, illetve
- az átmenet csakis békésen, vérontás nélkül valósulhat meg
- a döntések csakis konszenzussal születhetnek
- hat törvényjavaslat került az országgyűlés elé, amely változtatások nélkül elfogadta mindet
A NEKA-megállapodások törvényi keretbe foglalása
- törvényjavaslat az alkotmány módosításáról
- az Alkotmánybíróságról
- a pártok működéséről és gazdálkodásáról
- az országgyűlési képviselők választásáról
- a büntető törvénykönyv módosításáról
- a büntetőeljárási törvény módosításáról
Az 1989-es alkotmánymódosítás
- a régi parlament fogadta el
- az alkotmányozási eljárás legális volt
- az alkotmányozó hatalom demokratikus legitimitása viszont hiányzott
1990-2010 közötti időszak
út a bukáshoz
- váltógazdaság
- 23 alkotmánymódosítás
- alkotmány demokratikus volt, azonban demokratikus megerősítése elmaradt
- alkotmányos viták gyakran az alkotmány megkérdőjelezésével jártak
- Egy szereplő volt csak igazán érdekelt az alkotmány stabilitásában: az Alkotmánybíróság
Alaptörvény elfogadása
[2011. április 18-án a Parlament megszavazta az új alaptörvényt, mely 2012. január 1-vel lépett hatályba.]
Ez az első olyan alkotmány Magyarországon, amelyet a demokratikusan megválasztott parlament fogadott el.
Az alkotmány tartalmilag is és eljárásjogilag is vitatott.
Velencei Bizottság véleménye az Alaptörvényről
A velencei bizottság az Európa Tanács intézménye. Alkotmányjogi szakértőkből álló tanácsadói intézmény. 47 tagja van.
A Bizottság aggályai:
- az új alkotmány szövege gyakran a sarkalatos törvényekre bízza a részletesebb szabályok meghatározását.
- A sarkalatos törvények indokolatlan tárgykörökben alkalmazása problematikus lehet. Minél több szakpolitikai döntés kerül ki az egyszerű többség kezéből, „annál kevesebb jelentősége lesz a jövőben tartandó választásoknak, és annál több lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy bebetonozza saját politikai preferenciáit és az ország jogrendjét”.
- Sem az R) cikk, sem a bíróságok jogszabály értelmezésére vonatkozó 28. cikk nem említi meg Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit, és a „Szabadság és felelősség” címet viselő fejezet sem tartalmaz utalást a nemzetközi emberi jogi sztenderdekre.
Alaptörvény módosításai
- az Alaptörvény átmenetei rendelkezéseit az Alaptörvénybe emelte
- Az átmeneti rendelkezéseket módosította; ez emelte be a választási regisztrációt az Alaptörvénybe. Az Alkotmánybíróság ezt a módosítást megsemmisítette.
- Sarkalatos törvénnyé tette a földtörvényt
- Az AB által korábban közjogi érvénytelenség jogcímen megsemmisített Átmeneti rendelkezések döntő részét az OGY beemelte az alaptörvénybe. Valamint olyan tárgykörök is bekerültek új tartalommal, amelyekkel kapcsolatban az AB korábban állást foglalt. Alkotmánybíróság által az átmeneti rendelkezésekből törölt részeket, az alaptörvény “Záró Rendelkezések” részének címét “Záró és vegyes rendelkezések”-ké változtatta és kiegészítette az átmeneti rendelkezések még hatályos cikkeivel.
- MNB és a PSZÁF összevonása, OBH elnökének ügyáthelyezési jogának korlátozása, megsemmisítették azt a rendelkezést is, amely adókivetést tett lehetővé az államot terhelő, váratlan kötelezettségek esetén
- Terrorveszélyhelyzet 51/A
- menedékjog korlátozása, magánszféra védelme a véleménynyilvánítási szabadság és a gyülekezési joggal szemben, keresztény kultúra védelme, közig bírók számára a jogértelmezés során a jogszabály indoklása az irányadó, Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása
- Közigazgatási Felsőbíróság felállítását visszavonták
- ”Az anya nő, az apa férfi”. A gyermekek születési nemének a védelme, közfeladatot teljesítő közérdekű vagyonkezelő alapítványok, közpénz fogalma, különleges jogrendi helyzetek újraszabályozása, (hadiállapot, szükségállapot stb.)
- vezette be a háborús veszélyhelyzetet, amely lehetőséget teremtett a rendkívüli jogrend fenntartására
- a megyék nevét vármegyére változtatta, és előírta, hogy 2024-től öt évente azonos napon tartják meg az európai parlamenti és a helyi önkormányzati választásokat
- megalapozta a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását, és felhatalmazta az államot, hogy a Digitális Állampolgárság Program mobilappján keresztül intézett ügyeknél globális adatkezelő legyen
- többé nem részesülhetnek államfői kegyelemben azok, akik gyermekek ellen követtek el bűncselekményeket
- a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül válassza meg az Országgyűlés, valamint megemelte a bírók kinevezési korhatárát
- a módosítás lehetővé tette az állampolgárság “felfüggesztését”, és az Alaptörvény szövegébe bekerült, hogy “az ember férfi vagy nő”
a gyerekek “megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való joga az élethez való jog kivételével minden más alapvető jogot megelőz
Magyarországon “a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos”
alkotmányos alapjoggá tették a készpénzes fizetés lehetőségét
