A/3. Jogforrási rendszer, a sarkalatos törvények alkotmányos kérdései, a jogszabályok érvényessége és hatálya.

Question 1

Jogforrás

Answer 1

• az a hatalmi tényező vagy viszony, amelyből a tárgyi jog ered
• arra ad választ, hogy kitől, honnan ered a jog, és mi a megjelenési, megismerési formája
• Alkotmánybíróság: a jogforrás jelenti egyrészt magát a jogi normát, másrészt a jogalkotó hatáskört és annak gyakorlását, a jogalkotási eljárását, a jogalkotó tényt jelenti.

Question 2

Érvényesség – Hatályosság

Answer 2

Érvényesség: a jogi hatás kiváltására való alkalmasság
Hatályosság: a jogi hatás tényleges bekövetkezhetősége

Question 3

Hatály megszűnésének esetei

Answer 3

• jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi
• megalkotására hatáskörrel rendelkező szerv által
• jogszabályi rendelkezés módosítja
• az Alkotmánybíróság megsemmisíti

Question 4

Promulgáció – Publikáció

Answer 4

előbbi a hitelesítést, aláírást, utóbbi a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) vett kihirdetését jelenti

Question 5

Jogforrási/jogszabályi hierarchia alapelvei

Answer 5

• Alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintű jogforrással
• Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelező az „erősebb”
• A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt
• Amit egyszer az Ogy. törvényben szabályozott, azt más szerv már nem vonhatja jogalkotása körébe (= kizárólagos törvényhozási tárggyá válik)
• Törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a lényeges garanciákat is
• Visszaható hatály tilalma kötelezettség megállapítása esetén
• Normavilágosság (= egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalma legyen)
• Kellő felkészülési idő
• Jogszabályok átláthatósága (= a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű)
• Felhatalmazás tovább nem adható, és vonatkozik rá a „nemo plus iuris…”. A felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni.
• Hatásvizsgálat folyamatos végzése (előzetes + utólagos)

Question 6

Jogforrási hierarchia az Alaptörvény alapján

Answer 6

1. Alaptörvény
2. Törvények
3. Kormányrendeletek és a Magyar Nemzeti Bank rendeletei állnak, amelyek egymással nincsenek hierarchikus kapcsolatban
4. Miniszteri rendeletek
5. Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei
6. Helyi önkormányzati rendeletek

Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

Question 7

Nemzetközi jog és EU helyzete

Answer 7

E jogrendszerek azt az igényt támasztják az egyes államokkal szemben, hogy ne alkossanak olyan jogi normákat, amelyek velük adott esetben ellentétesek lennének. Az egyes államok szuverenitása ezzel összhangban legfeljebb az alkotmány tartalmát helyezheti a nemzetközi jogi és EU-s előírások elé.

Question 8

A jogforrási hierarchia érvényesülésének intézmény-védelmi garanciája

Answer 8

A magyar jogrendszerben ezt a célt szolgálja az Alkotmánybíróság lehetősége az egyes jogszabályok alkotmányosságának, ezen belül a jogforrási hierarchia érvényesülésének vizsgálatára, valamint a bíróságok joga a más jogszabályokkal ellentétes önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára.

Question 9

Alaptörvény R) cikk

Answer 9

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.

Question 10

Alaptörvény S) cikk

Answer 10

(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.
(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában.

Question 11

Köztársasági elnök “vétója” az Alaptörvény elfogadása, módosítása során

Answer 11

Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.

Question 12

Alaptörvény részei

Answer 12

1. Alapvető rendelkezések
2. Szabadság és felelősség
3. Az állam
4. Különleges jogrend

Preambulum: Nemzeti Hitvallás

Question 13

Törvény

Answer 13

• törvényhozó hatalom a parlament
• lényegében bármely tárgykör törvényi szabályozására jogosult
• csak törvényben szabályozható: Alaptörvényben meghatározott tárgykörök
• minősített többség: képviselők fele
• egyszerű többség: jelenlévő képviselők: fele
• sarkalatos törvények: 2/3-os többség

Question 14

Sarkalatos törvény

Answer 14

• olyan törvény, amelynek
  elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
  szükséges
• egyszerű többséggel nem módosítható, nem helyezhető hatályon kívül
• a sarkalatos tárgykörök az Alaptörvény módosítása nélkül nem terjeszthetőek ki,
• növelik az alkotmány stabilitását
• kisebbség-védelmi szerepet töltenek be,
  amennyiben a parlamenti többség és az ellenzék közötti konszenzus előmozdítását szolgálják

Question 15

Rendelet

Answer 15

• jóval rövidebb idő alatt és jóval nagyobb számban lehet rendeleteket alkotni
• nagyobb rugalmasságot és a felmerülő szabályozási kérdésekben gyorsabb reagálási lehetőséget biztosít a jogalkotó számára
• egy része végrehajtó jellegű
• másik része állami szervek hatáskörébe tartozó szabályozási kérdésekről szól

Question 16

Kormányrendelet

Answer 16

• a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján
• törvénnyel nem lehet ellentétes

Question 17

Miniszteri rendelet

Answer 17

• törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján
• feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével
• törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes

Question 18

MNB elnökének rendelete

Answer 18

• törvényben kapott felhatalmazás alapján
• sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében
• törvénnyel nem lehet ellentétes

Question 19

Helyi önkormányzati rendelet

Answer 19

• törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,
• törvényben kapott felhatalmazás alapján
• más jogszabállyal nem lehet ellentétes
• kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak
• kormányhivatal bíróságnál kezdeményezheti felülvizsgálatát;
• kormányhivatal a bíróságánál kezdeményezheti a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását

Question 20

Közjogi szervezetszabályozó eszközök

Answer 20

Normatív határozat: testületi szerv az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját szabályozza

Normatív utasítás: egy személyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozza, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelez.

Question 21

A jogszabály érvényességének (formális) feltételei

Answer 21

• Hatáskörrel rendelkező szerv hozta
• törvényben meghatározott eljárásban
• megfelelő módon kihirdették